Délmagyarország, 1943. március (19. évfolyam, 49-72. szám)

1943-03-19 / 63. szám

üCLMAGYARORSZAG PÉNTEK, 1943. márclaa 19. más hasonló törrekvósekben rejlik. A hangsúly azon van, hogy a mcg­Beg'tésre valóban rászoruló és arra érdemes kisemberek nem segélyt és nerrj könyörndományt kapnak, ha­nem lehetőséget nyújtanak szá­mukra, hogy saját munkájuk és szorgalmuk révén ők maguk tegyék lehetővé sorsuk jobbra fordulását. Másik lebonyolításra váró nagy feladat a mult évben megkezdett szociális épitkezésok folytatása, amelyeknek a révén ujabb szegény­során sokgyermekes családok jut­pak majd ismét kellemes, egészséges psalúdl otthonhoz. A nagyarányú szociális tevékeny­ség a tavasz közeledtével folyton nőiesebb keretek közé keriil s a Közjóléti Szövetkezet igazgatósá­gát mindezeknek a problémáknak megbeszélésére és a szociális tevé­kenység előkészítése végett péntek déli 12 órára ülésre hívták össze a városházán. A szövetkezet igazga­tósága ezen az ülésen tárgyalja le aa össaee időszerű szociális kérdé­seket. Elkészült az ügyészség vádirata a rézgálicpanama ügyében (A ltetmagyarország munkatársától) A szegedi ügyészségen dr. Mccsér Jó­zsef ügyész február vége óta foglalko­zik a »rézgálicpaiiuma< néven ismert hivatali sikkasztási üggyel, amelyet a nyomozás és « megejtett vizsgálat megállapításai szerint Vezér Ernő volt városi irodaigazgató írnokával, Gá­bor Miksa ideiglenes városi tisztvise­lővel együttesni követett el. Vezér és Gábor a hatóságilag kimalt rézgólic­ból mintegy 19.090 kilót elvont eredeti rendeltetésétől és ezt Liliom Károly alsóvárosi vendéglős, Kohajda György, valamint Kalmár Jenő és neje utján feketepiacon hoz'a forgalomba Fokoz­ta a bűncselekmény súlyosságát, hogv * gyümölcs- és szöllő'ermést biztosító iwntos vegyszer közszükségleti cikk­nek minősül. A nagymennyiségű rézgálic zug­áiwtt forgalomban való értékesítése ugy volt tehetséges hogy Vezér Ktáő és Gábor Miksa rendszeresen vm ghamisitották a kiutalásokról szóló jegyzékeket, kimutatásokat és elszá­molásokat, ezáltal okirathamisitások 'ómegát is elkövettél!. A vizsgálat megállapításai szerint 1730 igényjogo­sultat károsítottak meg a gyanúsítot­tak bűnös manipulációkkal, az ügyész­ség azonban a most elkészült 76 olda­las vádiratban nem teszi vád tárgyá­vá valamennyi esetet, hanem csupán 460 eset miatt emel vádat Vezér Ernő As társai ellen hivatali sikkasztás, megvesztegetés, továbbá magán- és közokiratbamisltás büntette cimén. Társait: Gábort, Kohajda Györgyöt, Liliomot, valamint Kalmár Jenőt és feleségét bflnsecédi bűnrészességgel vádolja a vádirat. A bünpernek a vádirat szerint ti­zenegy vádlottja van. Svájc nam hívja haza állampolgárait Bern. március 18. A Német TI je­lenti! Illetékes berni helyen megle­petéssel fogadják n. külföldi sajtó­nak azt a hirét. amely svájci állam­polgároknak Bulgáriából való vlsz­szahlvásáró) vélt tudni. Megállapít­ják, hogy semmiféle Ilyen Irányú intézkedés nem történt (MTI) 13­HOGYAN HARCOL A SZOVJET KATONA (Honvéd haditudósltószdzad.) A világtörténelem tanúsága szerint nz ellenfél lekicsinylése mindig végle­tes taktikai hiba volt. Illetékes ka­tonai körök nem egy«zer hangsú­lyozták, hogy a keleti hadszintéren a világ legelszántabb, kitűnően fel­szerelt ós legkegyetlenebb ellensé­gével áll harcban a magyar. A nagy téli csatával kapcsolatban talán nem lesz érdektelen néhótiy kapcsolatot vetni az orosz katonákról, az orosz harcmodorról... Az egybehangzó fogolyvallomá­sok szerint szinte kétségtelen, hogy az orosz nem szívesen harcol. Isme­retes azonban előttünk is Szta'in bizalmas parancsa, amelyben végső ellenállásra kényszeríti bizalmas híveit és golyót igér minden meg­hátráló számára, sőt a családjuk ki­irtását fs kilátásba helyezi. Jól tud­ják a politrukok és a parancsnokok Is, hogy mi senj könnyebb Szovjet­oroszországban, mint kegyvesztett­nek lenni. Ilyenkor egy kézlegyin­tés elintézi sorsukat. /Tudják: ha nem sikerül a vállalkozás, halál a jutalmuk! Ezért alantasaikra is a legszörnyűbb büntetést, a kegyet­len halált osztják ki. ha nem enge­delmeskednek vakon. Igy az orosz katona számára nincs más válasz­tási harcolnia kell, hiszen ilymó­don még mindie fennál a remény­nek az a lehetősége, hogy valahogy megússza a háborút. Olyan, mint a csapdába esett patkány: küzd, ve­rekszik, harap és karmol utolsó le­heletéig, a legreménytelenebb hely zotben is. Ezért veszedelmes! Nem meggyőződésből harcolt, hnucm az életéért! Az orosz katona a végtelenségig igénytelen és SZÍVÓS. Nem számit nála. jó-e ruhája, vagy rossz. Elél heteken át zabpehelylcvesen, vagy napraforgómagon. Mindegy számá­ra, hol alszik, hová veti a sorsa. Az emberélet mindig olcsó volt Oroszországban, akár a hírhedt Ohrana, a cári titkosrendőrség, akár a még hírhedtebb GPU intézte is sorsukat Mostoha és keserves élete volt a cári abszolutizmus mu­zsikjának is, de még ke -ervese' b, mondhat! állati sors volt osztály­része a bolsevizmus „tovarisénak". A kan'Csuka és a terror gondosko­dott mindig arról, hogy az orosz kisember életigénye ne nőjjön tul ezen az álati soron! Érthető, ha az orosz érzéketlenné vált sok minden iránt, ha jobban birjn a nélkülözé­seket a zord idő viszontagságait, az éhséget, a koplalást, jobban tűri a szenvedést, ösi ösztönük vezérlik a terepen, ugy tud settonkedni a vízmosások, bozótok között, mint valami ordas, napokon át képes mozdulatlan megbújni a mocsár­ban. sötét erdők mélyén, vagy éppen a fák tetején. Láttam, amikor né­hány orosz ötlépésre bevárta fris­senásott válligérő gödrében a 22 tonnás harcikocslja'nkat s csak azután próbálták lőni a harcikocsit íehézpuskával, dobálták hatástalan kézigránátjukkal. Nem a hősök ha­lálraegvető bátorsága volt ez ré­szükről. hanem o ragadozó vadak harcmodora, ösztön, amely lesből lenditi támadásra a kiszemelt préda felá. Az aoélszöjjjyek a afcíör fiaté hajtottak és 22 tonnás g&fru&al elevenen temették be mindannyiu­kat. Csak igy érthető meg az is, hogy ncm éreznek megindultságot, rész­vétet. ha mellettük kilövik bajtár­sukat Az orosz a halált is ugy fo­gadja, mint az elkerülhetetlen rosz­szat, amilyenben élete folyamán elég sok része volt. Eldurvult lelke, közönyössé vált minden iránt. Ná­luk nincs meg a hősi halottak iránti megbecsülés. Elesett bajtársaikat otthagyják temetetlenfii és csak akkor látnak „eltakarításukhoz", ha már elviselhetetlen környékükön a levegő. Ilyenkor valamelyik kö­zeli korhos mélyébe dobják bajtár­saik holttetemét s néhány kapa föl­det szórnak rájuk. A legembersé­gesebb „végtisztesség", amit az oroszok részéről tapasztaltam, a tö­megsírba való elföldelés. Hatalmas gödröt ásnak — egy véres Csata után történt ez, amikor különösen sok veszteségük volt — és a gödör fenekére fektetnek fejjel egymás mellé öt hullát. A másik őt halottat keresztbe, ugyancsak fejjel egy­irányban. Majd ujabb ötöt a tete­jére, ismét keresztbe. Akárcsak odahaza a fűrésztelepen a faraká­sok. ugy magasodik a hullagula! Végül mésszel locsolják be a göd­röt és betemetik. Csak ilyen eldurvult lélekkel ve­temedhettek arra. hogy 1941 telén Moszkva előtt az elesett orosz ka­tonák holttetemeiből építettek bari­kádot! Valhonnan északról, a finn arcvonalról jelentették nemrégiben, hogy az oroszok az el temetetlenül hátrahagyott katonáikat elaknásít­ják, a holttesteket összekötik, hogy az elföldelés megkísérlésénél fel­robbanjanak és balálra sebezzék tá­madóikati Ugyanilyen kíméletlenség és alat­tomosság jellemzi a bolsevista harcmodort is. Azt a nagy küzdel­met, amely napjainkban is lanka­datlan s egyre fokozódó hevesség­gel tombol a széles keleti arcvona­lon, szovjet részről hihetetlen em­ber- és auyagpazarlás je'lemzi leg­jobban. Hullahegyek emelkednek a szövetségesek védővonalai előtt Nem számit az emberanyag! Az orosz általában véve rossz tá­madó. Éppen ezért rendelte el Sztá­lin a „rohamcsoportok" megszerve­zését. A német hadseregparancs­nokság általános tájékoztatója sze­rint az orosz főhadiszállás 1942. ja­nuár 10-én rendeletet adott ki ilyen rohamcsoportok alakítására a déli arcvonal főparancsnokságának. Lé­nyege az volt, hogy a védelembe át­ment szövetséges csapatoknak nem szabad légzési szünetet adni. E cél­ból a „tüzérségi előkészítés" helyett „tüzérségi támogatást" kell alkal­mazni. amely abból áll, hogy nem tüzérségi előkészítés után. bsnem már ágyúdörgés alatt támad a gya­logság! Az ilymédofl megszervezett ro­hamcsoportok legénysége váloga­tott, mindenre elszánt emberekből áll Parancsnokaik, tisztjeik, al­tisztjeik rendszerint a bolsevizmus fanatikusai, elvaknlt emberek, ta­lán éppen hírhedt vörös terror fiuk, a véreskezű hóhérlegények a' " ál­ból valók. A támadást ezek a ro­Magesoportok Szelemben oto«f soktol íme fékesebb katona. Este megszáilnak egy terepszakaszt, reggelre mát minden katona beásta magát, ki építette védőállását! Itt kitartanak az utolsó percig, közel engedik n a gukhoz ellenfelüket s okkor fitrek rajtuk tűzzel. Makacs kitartásuk a védelemben, évszázado" óta közis­mert jellemvonásuk. A tervwrf? visszavonulásnak valóságos meste re az orosz katona. Tapasztaltuk a nagy tavaszi offenzívánál. Fog­lyot, zsákmányt jelentősebb tétel­ben csak katlanCsata befejeztével ejthettünk. Sávhatárunk két szélén tervszerű ellenállást fejtettek ki az offenzíva megindulásakor, bogy tá­madásunk lendületét fékezzék * visszavonulásuknak időt adjanak. A visszavonult részek pedig Tira előtt a harckocsiárokban foglalták el a már előkészített védőállásukat A hidakat felrobbantották, az út­kereszteződéseket, a felrobbantott hidak környékét aláaknázták. Az aknát egyébként ls szeretik alkalmazni. Elhagyott házakba telepítenek be aknákat, hogy ajtó­nyitásra, vagy valamelyik butot! megmozditására felrobbanjanak Ós levegőbe repítsék aa épületet. Védő­állásaikat tökéletes műszaki zárral erősitik meg. Előfordult, hogy ku­tyákra szereltek aknákat, amelyek már gyenge érintésre is robbantak éa a szerencsétlen állatokat a tá­madó szövetségeseink közé kerget­ték. Többször azonban visszafelé siilt el a terv. mert a kutyák nem a* ellenség, hanem az oroszok so­raiba szaladtak, borzalmas pusztí­tást végezve saját soraikba. Leg­utóbb pedig — amint már fentebb emelitettem is — még hősi halot­taikat is aknákkal kötötték össze! Alattomos harcmodoruk sok más­ban is megnyilvánul. A moszkvai vörös rezsim már régen felrúgta a nemzetközi egyezmény legelemibb szabályait is. Sokszor támadtak idegen egyenruhában megtéveszté­sül. Repülőik is túlnyomórészt éjsza­ka, alattomosan támadnak. Találati valószínű égiik ugyan kevés, hisz Oroszország elcg nagy ahhoz, hogy logyen hely hová esnie a gyilkos terheknek. De sokszor nem is any tiyira találni akarnak, mint in­kább ellopni az éjszakai nyugodal­mat, rombolni ez ideveket Ha éj­szaka mégis célzott dobást akarnak leadni, ezt is ravaszul csinálják. A vezérgép elől kioldja a Sztálin-lám­pát. Mögötte jön a bombázó, leállít­ja motorját és észrevétlenü' a Szta­lin-lámpa fölé buz. Igy ereszkedik a cél felé, csendben, akár kétszáz méternyire (s le s csak azután dobja ki bombáit Tudom: hézagos kép ez, de csak néhány karcolatot akartam vetni az orosz katonáról, harcmodorukról, harceszközeikről. Am ez a néhány kusza adat is elégséges ahhoz, hogy rádöbbentsen: valóban mennyire „to­tális" ez a háború, nemcsak egye­temlegességében, hanem végrehaj­tásában. módszereiben isi Talán si­kerül ezzel is megértetni: mostani harcunk az ázsiai romboló düh el­len miért kereszteshadjárat! Ki/fik l>sz)ó főhadnagy. Tanári kinevazes Budapest, március 8. A vallás- ét közoktatásügyi miniszter Bánfalvi Ilona szegedi m. kir. állami vegyiipari középiskolai helyettes tanárt az állami ipariskolai tanárok létszámában ipari középiskolai rendet; tanárrá kinevpzte. Tmtí) * . . _ -

Next

/
Oldalképek
Tartalom