Délmagyarország, 1943. március (19. évfolyam, 49-72. szám)

1943-03-03 / 50. szám

MárcíusbanSsszehivJákaHázat JÖYŐ héten a véderő bizottság ülésezik — Megélénkült a belpolitikai élet i zetésében irata. Budapest, március 2. A belpolitikai Siet márciusban még az előző havinál is élénkebbnek Ígérkezik. Tudvalevő, hogy ebben a hónapban várják politikai körökben a képviselőház összehívását. A parlament elé az uj ciklusban több fontos törvényjavaslat kerül. Ami a közeljövő eseményeit illeti, csütörtökön a Magyar Élet Pártjában klubnapot tartanak a MÉP Budapesten tartózkodó képviselői és körükben több miniszter is megjelenik. Valószínűleg ott lesz Kállay Miklós miniszterelnök is. Péntekre összehívták a 42-es bizottságot A bizottság ülésén Szász Lajos közellátásügyi miniszter szólal fel és ismerteti a közellátási helyzetet. Emlékezetes, hogy a közelmúltban Varga József iparügyi és kereskedelmi miniszter, majd báró Bánffy Dániel földmüvelésügyi miniszter adott helyzetképet az ipari termelés, a kereskedelem, illetve a mezőgazdaság jelenlegi problémáiról. Ezt a két miniszteri beszámolót egészíti ki most Szász Lajos tárcája részéről, amikor a 42-es bizottság tagjai előtt megemlékezik mindazokról a kérdésekről, amelyek az ország jelenlegi közellátási helyzetében elsőrendű fontosságúak. Politikai körökben érdeklődéssel várják Szász Lajos beszámolóját, amelyben hir szerint közeljövő terveiről is tájékoztatást ad. A jövő hét elejére összehívják a véderőbizottságot. Politikai körökben rendkívül nagy érdeklődést kelt ez az ülés, amelyen vitéz nagybaczoni Nagy Vilmos honvédelmi miniszter az alkot mányos szokásoknak megfelelően beszámol a katonai helyzetről és hadseregünk időszerű problémáiról. Kedden a kormány tagjai II él 1 a y Miklós miniszterelnök elnökletével mli nisztertanácsot tartottak, amelyen a kabinet valamennyi tagja résztvett a gyengélkedő Antal István kivételével. I(MTI) fűrészüzemet emléikü Trianon efóttf, alatti és utáni idők A továbbiakban visszapillantást DEI, M AGYA RORSZAQ SZERDA, 1943 tnáre1u» 3. elveinek nem képesek megfelelni s mai helyzetükben legfeljebb helyi jelentőségűek — nem lehet tíllamérvetnek a fürészüzemek a tiszai tu-' dek. Az alsó-tiszai fűrészeket semtajozás, a gömbfaellátás évszáz-dosjmi elfogultság vagy kenyéririgység mnltjára s a tiszamenti fürészüze-1 nem vezeti a szóbanforgó fiirészekmek megalapításának történetére/kel szemben, viszont az a vélemé ,.A Tiszának, mint olcsó szállítási |nyük, hogy nem minden kárpátaljai lehetőségnek a kihasználása volt fürész feltétlenül szükséges s ezt az az a döntő tényező, amely minden'.álláspontjukat az emlékiratban kiidőre biztosítani tudta az alsó-tisza-, fejezésre juttatott vélemény szerint menti fürészipar kedvező kalkuld- j az idők is igazolni fogják, ciós lehetőségeit és versenyképessé- i A továbbiakban sorraveszi az emalföldi fUvésziizemek emlékirata a földművelésügyi miniszterhez A iiszai füvészek helyzete Tokajtól Obecséig (A Délmagyarország munkatársától) Az ország különböző iparágainak egyik legfontosabb ipari anyaga a gömbfa. Amióta Kárpátalja, a Felvidék és Erdély északi részeinek hatalmas erdőségei viszszatórtek az anyaországhoz, jelentős mértékben megnövekedett a Oömbfát szolgáltató erdőségek száma is s az volt a remény, hogy az nj helyzetben jelentékenyen megjavul majd az ország érdekelt iparágainak gömbfaellátása. Ezzel szemben a gömbfaellátás terén az érdekelt alföldi iparágaknak és a gömbfát feldolgozó alföldi fűrészüzemeknek nagy nehézségekkel ke'l megküzdeni s ez a helyzet arra indította a tiszamenti fűrészüzemek Belvárosi Mozi Szerdán és csütörtökön Földöntúli muzsika Bachnak, a halhatatlan nagy zeneköltőnek és fiának sorstörténele. Főszereplők: G. Gründgens és J. Riemann Ezt a műsort a zeneértő és zenekedvelő közönség szives figyelmébe ajánljuk. H i r a d ó «, B, 7 PÉNTEK ŐSBEMUTATÓ f tulajdonosait, hogy közösen szerkesztett emlékirattal forduljanak a földmüvelésügyi miminszterhez s ebben az emlékiratban feltárják a helyzetet és előadják kívánságaikat Az emlékiratot a szegedi érdekeltek részéről vitéz dr. Gdrgyán Imre, Lippai Imre és Fiai gőzfürész Rt, az Országos Fatermelő és Sylvánia Fakereskedelmi Rt és az Ujszegedi Gőzfürész és Ládagyár Rt., Szolnokon a Márkus-Gasszner és Társai Fürészüzem Kft és a Fürészanyag Fakereskedelmi Rt., Öbecsén a Bácskai Gyáripar és Kereskedelmi Rt, Tokajon a Fai ipari Kft, Magyarkanizsán a Magyarkanizsai Első Gőzfürész és Gőzmalom Rt, Tiszasülyön pedig a Tisza-1 sülyi Gőzfürész és Ládagyár Rt. irta alá. Az emlékirat bevezetésében kiemeli, hogy a tiszamenti fűrészüzemeket létükben fenyegeti az a tény, hogy évről évre kisebb mennyiségű gömbi akiutalásban részesülnek. ..Mivel pedig alulírottak meg vannak győződve arról, hogy az ál táluk képviselt fűrészüzemek célszerűen nem pótolható részei a magyar közgazdaságnak, amelynek ke retében különleges helyzetet foglalnak el s hivatást töltenek he. bátorkodunk Nagyméltóságod elé a következő együttes emlékiratot terjeszteni, kérve annak áttanulmányozását s a tiszamenti fürészüze mek létének kincstári eredetű gömbfa rendszeres kiutalásával való biztosítását". — mond in bevegét bármely más gömbfav ás árióval szemben." Vázolja az emlékirat azt a széles hatósugaru közgazdasági tevékenységet, amelyet a tiszament; fűrészek megalapításuk óta folytattak. A trianoni idők az ország megcsonkítása következtében lényegesen megváltoztatták a helyzetet s a fürészüzemeknek a megszállás éveiben súlyos körülményekkel kellett megbirkózniuk. Majd igy folytatja az emlékirat; „Kárpátalja felszabadulásának örvendetes ténye a tiszai fűrészipart arra a reményre jogosította, hogy Újra vissza fog állni a régi, az első világháború előtti állapot és ha a kárpátaljai gümbfa a csehek fokozottabb erdőkihasználása következtében nem is áll oly mértékben rendelkezésre, mint az első világháború előtti időkben, évi 3-400ÍC0 köbméter gömbfamennyiség még erősen Csökkentett üzemtervek mrVelt is a tiszai fűrészeknek lesz juttatható. Sajnos ezek a remények nem váltak valóra, sőt megáll api tható, hogy a tiszai fűrészipar fennállása óta még nem élt olyan válságot, mint most, a visszacsatolás utáni időkben.** R* uf hárpáialiai vállalkozók Az emlékirat felsorolja a válság okait. Ennek során megállapítja, hogy Kárpátalja felszabadulása után hirtelen megszaporodott nem szakértő s ezelőtt fával, fürésszel hivatásszerüleg nem foglalkozó váVal lékirat a kalkulációs szempontokat, az Alföld épületfa és tüzelőanyagellátásának szempontjait, a szociális szempontokat, az okszerű anyaggazdálkodás szempontjait, a honvédelmi és a világháborúval összefüggésben levő egyéb szempontokat. 4000 uogonos szegedi iUzelőanyagMesés „Addig, amig az alsó-tiszai fűrészipar nyersanyaggal kellően e! volt^látva. nem fordaihatott elő, hogy az, hogy tavaszi áradás idején az árvízvédelem céljaira szükséges faanyagokat órák alatt ne tudta volna rendelkezésre bocsátani. Sajnos az elmúlt esztendőben a fahiány miatt az ilyen szükségleteket nem tudtuk kielégíteni és ebből a mezőgazdaságra súlyos kárak származtak." „Az alsó-tiszai fűrészeknek léchulladék és nagy fürészpor feleslege óriási' jelentőséggel bir részben másfajta ipartelepek tüzelőanyagszükségletének fedezésénél, részben az alföldi, elsősorban szegényebb néposztály tüzelőanyagszükségletének ellátása szempontjából — mondja a memorandum. — Példaképpen megemlítjük, hogy ha a szegedi fiirészüzemek kapacitását évi 7Ü—' 80.000 gömbfával számítjuk, ugy az ebből kikerülő léchulladék 400 vagont, a fürészporfelesleg 550 vagont, a tőkevég pedig 50 vagont, tehát körülbelül 1000 vagon tüzelőanyag got jelent, amely Szeged város évi 5000 vagont kitevő tüzelőanyngkozók bedobták a közvéleménybe a szükségletének 20 százalékát fedezi. Kárpátalja iparosítása közgazda- Hogy ezen 1000 vagonos hiesésa sági szükségességének gondolatát, milyen súlyos mértékben esik lat. megszerezték a tulnyomór észben Karédi Katalin nagyszabású filmje.! Van-e ut vissza a lejtőről? Erre ad feleletet Murátl Lili uj filmje, üz éjszaka lánvaj Budapestet megelőzően játsza » ' Kor?ci zsidókézen volt fürészeket s a hivatalos körök támogatásával kezdték meg működésüket, A kái-pátalja; nj vállalkozókkal szemben megnyilvánult, közgazdasági szempontból azonban nem egészen indokolt bizalom és támogatás magával hozta, hogy az alsó-tiszai fürészüzemek jelszavak hatása alatt átmenetileg háttérbe szorultak s üzeműket erős visszafejlesztés és hónapokon át tartó szüneteltetés mellett tudták csak fenntartani. Megemlíti az emlékirat azt is, hogy Kárpátalja s az erdélyi és keleti részek visszatérése óta a kincstári fűrészek fokozott tevékenységet fejtenek ki s a kitermelt fenyőfamennyiség jelentékeny részét maguk dolgozzák fel Megállapítja az emlékirat, hogy a színmagyar alföldi munkásokat hosszú évtizedek óta jóban-rosszba n foglalkoztató s komoly közgazda-á gi hivatást betöltő vállalatok háttérbeszoritása eredetileg magyarellenes politika szülte oly fűrészek érdekéhen. amelyek működési helyén az idegenajka munkásokban a munkán ka lom nagy tömege miatt '•"moly munkáshiány van s amely fűrészeit techn kai és egyéb hiá ; ujok naatt az anyaggazdálkodó . ha. felesleges hangsúlyozni." A fürészüzemek emlékiratát érdekelt körökben nagy figyelemmel fogadták és biznak benne, hogy a földművelésügyi miniszter a felhozott indokok alapján lehetővé teszt az alföldi fűrészek helyzetének metfinvttnsát. A közellátási miniszter fáiékoztatóia a 42-es bizottságban Budapest, március 2. A 42 ta?a országos bizottság március 5-én, pénteken délelőtt ülést tart. Tárgid a közellátási miniszter tájékozLf töja. (MTI) SZfcCHENYl MOZI Ma 3, S, 7 órakori Emberen a hauasoo Mely dráma. Születés, halál, szerelem, örök emberi problémák, finom lírai képek. A felvételek Erdély legszebb részein, a lenyűgöző szépségű Békásszoros. Gyilkos-tó és a Hargitán készültek Rendezte: SZÓTS ISTVÁN