Délmagyarország, 1943. március (19. évfolyam, 49-72. szám)

1943-03-03 / 50. szám

pontja Kola — az ismeretlen félsziget T„rak (STUD) .Valószínűleg kevés olyan a legnagyobb határozottsággal ragasz- j amelyet az luiadra-totol és a murmaiiitja van még Európaiak, amelyről kodlak. no meg kölcsönt is folyósito?- vasntvonaltórts nvngntra nz nsvcevevan réztelepnek, nek a kiaknázása azonban még alig kezdödött meg. Kola tehát hatalmas Ipari nyersanyagtara nagyközönség olyan keveset tudna, tak az épilési Köitsegekte " /ult Moncse-tunchabaii fedeztek fel.' taiékok felett rendelkezik, de nincsemint a kb. 1HO.OOÖ km= kiterjedésű A V ISU. ve„ü( m(J ban rcnfleh.„ Bár az itteni réz nikkeltartalma nem nt.k energiahordozó anyagai. K fa é» Kofa-félszigetről. A Kofa-félsziget,' cmber rőleg hadifogoly élete árán cl naSY- A szovjet még 1935-ben bozzafo-la ,ŐZPg természetesen ebből a szem Finnország északi részétől keletre, a is KÉSZIL!, °A vasut" özemével eleinte gotl k'u'""éléséhez. A bánya melleit p0r.lboi nem jatszhatnak jelentős SZÓ Jeges-tenger Barents-tengernek és f-e- PaaVon sók ba'i volt a szovjetkor- ,é,Psfllt Moncsegorszk városa (1938- rcpet> Az eddlg üzembelielvezett gyá bér-tengernek nevezett részei közébe- mifn azonl(an átépítette, sőt a mur- t,a" f ?00 lako"»!). oh°' a rakat tehát eredetileg messziről, lenekelödve fekszik és nevet ma is a leg- manszk-kandalaksai 277 km hosszú mekpk('* a, legkorszerűbben felszereli gl,lyen „jeszáilitott szénnél kellett lápritkább esetben emlegetik, jóllehet tó- szakaszt villumosittatta is A h-t ború «-varak dolgozzak fel A szovjet geo-[ léini. A félsziget folyóiban azonban varosa Murmanszk, jelentős szerepet ki'iőrésekor már a kandaluksa-louebi ,0SVsai szf''in1t ugyanis ezen a kör mintegy 1 millió kw energia rejlik. A játszik a most folyó háborúban. Ma- kötóttl 167 Um szakasz villamosítás. "yékc" sokkal gazdagabb nikkeleidgát a félszigetet mar a történelmi kor- munká,atai is folyamaiban voltak fordulásoknak is kell lennie, szak elején is ismertek és akkor olyan 1913-ban a Kola-félszigelen 10.500 lé- Kirov környékén titanitot is ba emberek lakták, akik magukat saamik- |pklly, lakosságot vettek számba. Szá- nyásznak. Ennek lartalékait is tobb energiamennyiséget szlogáltathat a nak, lopariknak (Lappok?) nevelték.; muk19«0-ig 32 000 főre emelkedett, miltio tounara teszik. Az, itteni érc Kandalaksánál a Fehér-tengerbe torJelentős szerepet azonban sohasem t93ő-ben pedig már több. mint 200.000 titanoxyd tartalma 10 szuzalek korul kolló és az imadra-tóból eredő Nivajátszott, unnak ellenére, hogy a Golf- v0|, a |akosok száma Ma félmillió kö- mozog. A dusuott titanercet a lakk- folyó, amelynek 32 km-es szakaszan árum egyik ága északi peremétől ra| járhat a lakosság száma, hiszen gyártóipar használja a draga ólom 128 méteres esese van. Ezt az esést mintegy 30 km-nyiro északra áramlik 1038-ban Murmanszknak magának a helyettesítésére. A »Titáufeher« mar három lépcsőben aknázzák ki. Az l. nyugat-keleti irányban és nemcsak en- lélekszáma is megközelítette a 200 lassanként teljesen kiszorítja az' számú legészakibb crőmü, 1912-ben nek a sarkkörön tul fekvő félszigetnek czret Kirovszknak 50 000 Moncse- »ólomfehérel« és a »horganylt-bére". let volna a tervek szerint üzembohe*ji éghajlatát envhiti meg, hanem bő gorszknak pedig 40000 lakosa voll a A kerámiái iparnak és a kohászatnak lyvzendő. A II. számú 60.000 kw tettaplálékkal látja el a tenger e részé- líibl)i kiscbbjelentőségü települést n 's keresett segédanyaga a dúsított ti- j jesitmdnnyel 1934-ben készült el és nek halait. Ezzel magyarázható a part- . is eóilitve »tánérc. Titánérc nagy mennyiségben !SSSR legészakibb erőmüve volt. A Szovjet természetesen ennek az energiamennyiségnek a kiaknázásához is is hozzálátott. Különösen jelentős vidék rendkívüli halbősége, ami az északi baitásznépeket nagy rajokban vonzotta a félszigetre. A IX. században a novgorodiak már a Kola-folyó mély tölcsértorkolatáig nyomultak élő í fordul elő az Afrikanda nevű állomás Hl- számú 1940-ben került üzembe. Ez Arvsíb/sr * fnnolr közelében, mintegy 160 millió tonnás egy 80 méter vastagságú gránitréteg [ I a IinneK • Ferowszkitben is. A Low-tó körnvó-1 a'a" a föld alatt működik. Teljesitméhazajuk északt reszen, kén a kianit fordul elő nagy tömegek- "ve 150.000 kw. Ez nemcsak a környePttsanio környékén, a Kólával ha- í ben. Ezt főleg tűzálló burkolatok ké- ipartelepeket és lakótelepeket látja JL— l..— z • i i — i . nl órommol h n nOm ov c/nl rfő If ofio • és itt a Jeges-tengernek soha be nem taroy területeken dúsgazdag nikkelbá-í szítésére és a kerámiai iparban basz- «' fagyó partján lerakták a mai Mur- , ^ bukkantak, a szovjet Kola- nálják. A Jona-folyó völgyében 28 m.tllsy.L LlL/,t,'t alaniuit K.. J ... 1 :,,.-. . i^I. . I »., árammal, hanem ez szolgáltatja a murmanvasut villamosított vonalaiTln^SL^H Főként, lek annak, hogy itt lényegesebb gazdasági éíet induljon meg. Azonkívül tundrás, mocsaras vidék zárta eJ a moszkovita birodalomtól, amelyen keresztül csak nagyon nehezen lehetett megközelíteni, A murmanszki kis kikötő jeloutőségét is alaásta az a körülmény, hogy a XVI. század második „„. „ . . tettek az oroszok egv 60.000 kw-os vimint melléktermeket, a kö-. zierfllnövet. Ez a vil'ágn ak legészakibb e bukkantak ; vetkező anyagokat nyerik meg a fél-1 vizlerővel működő áramfejlesztő tó félsziget délnyugati részeben, a szigeten: Cerium és Thorium tarlal- i„n,, erekre bukkantak. A félsziget délli.yu^au ICSÍCU™, «• • siigirirn: c,eriurn es ínormm tanai- ]„_,, Chibinyi hegyekben, uein messze a,itiii Lowoserit, Kobalt, Platina. Cirko- , . ... .„, . murmanszki vasúttól hatalmas apap- ninra, Nióbium, Tantal, Eudalvt', . A '"mészét tebát igen bőkezűen tit és nefelin rétegei fedeztek fel, ami- (,Lapp-vér. I. í.oparit. Molybden. Va-' h«nt ezzel az alig ismert kis területnek fosforanbidrid tartalma a 45 s/.á- nadiiim. Wolfram. Ezek mind ritka I e ( de s,,ly°t akadé|yf;kat «ö'dizalékot is eleri. A tartalékokat mint- fémek és bánvászatuk mára legkisebb1*" az f eke» a leseket ttegszerezf cl ében az V^k? hÜíITTT?*?"*,! ««y * milliárd tonnára becsülik. En- mennyiségben is kifizeti magát in! emberek ele. A sarki időjaítltbcn az Északi Üvina torkolaianal ; fP|fedezésnek a S/ovietunio mv rás- ame,y minden érdemleges mezőn.egalapitottak Archaugelszk városát. A fólsziget építkezéseinek szem- gazdasági termelést lehetetlenné tesz. Egykorú adutok szer.ot 1608-ban Ko- t^tT mer TaTifmí, menív íé P0"^™' »nnak is nagy fontossága nem tartja el a félsziget lakosságát és la-félszigetének már csak 150 lakója J*' V„.„,!?'mTt„z Jl PIII11t teMé van- mennyiségű mész- ide talán a halon kivül minden éielmivo(t, de olyan adatok is vannak, ame- *u 'af" e|"a '"^"I homokkő, terméskő, kavics és hó szert nagv távolságról kell szállilanL .yok szerint a XVII. szazad 60-as ével- L„r? : küPrmÍshH, é.s feSaozis ^kHnya is rendelkezésre áll Az V sarki éjszakák szintén erős akadá" UU-KOCYV1- , bi»PrmPlóshP» és felrinlaozás. • C un. X SARUI CJPZHKHK színien eros HKaoaI már csak 29-en laktak a félszigc- 3 htm ómó öpitkezésekhez szükséges faanvagol Ivai az itt folvó munkának, aminek .... Szentpétervár megalapítása is J™ AChSJnrk°k''^varo^a am™ -eí U a fó,szipo' erdösé«ei "»lg*ll«lj*k természetesen a gvér lakosság sem rontotta Murmanszk esélyeit, meri y"®8*' „„""f1Szaseek vas„tf állomás melletl halai- kedvez Még szerencse, hogv a szovjet beu len. Szentpétervár biztosította ettől kezdn.as fűrésztelepet helveztek üzembe, a munkáskézhiánvon könnyen tud seT-®.^^"^pÁC^I I ^oj^Vaíía^lOÍW-bSn /Sió Tonna , Y™*™ .a. - kényszertelepités (.száműzés) való tengeri összeköttetését. A mur- „„,.. „„ -„ „, manszki kikötő azonban télen sem fa- apa,,t " Ut n , . ... gyott bc és ez nem engedte, hogy - han a h«,almas Oroszország mindosznapvilágra. mig 1913- jrdt «öZeRteIeprk is vannak, amelyek- utján kikötő és az összekötő vonalak kiépítésének kérdése végleg lekerüljenek a napirendről. 1870-ben már újra foglalkoznak a hivatalos körök a murmanszki kikötő kérdésével, amelyet vasúttal akarnak megközelíthetővé lenni. 1894-ben már gyakorlati terveket dolgoznak kt, amelyeknek kiviteléhez azonban csak 1913-ban fogtak hozzá, akkor is csak azért, mert a murman-vasut mielőbbi megépítéséhez ugy Anglta, mint Franciaország Mindent a honvédekért! Március 9-én este a Városi Színházban a Szeded Felsővárosi Ifjúsági Edyesülef Díszhangversenye Szereplök: & ovanni Brev ario (Milano T. Jánosi Elvira (Budapest^ Szegedi Filharmonikus Zenekar Vezényel: Fricsay Ferenc ksrna9y i Erted is harcol a honvéd! sze 23.000tonna apatitot termelt. Az apatitot a helvszinen dolgozzák fel műtrágyává. nmit aztán a 22 km hosszú, villamosiizcipü bekötő vasúton továbbítanak a murman-vasutvonal segítségével a birodalom belseje felé Az apatitot azonban nemcsak mfitrágvaSSTrtZ.S'í,JZX. «» K^™ '«•'«' Ileüfoiiofla vadüürastársfií, É'dfoaoftáiani fegghdzra ndtch (A Délmnfjyarorszdo munkát ár sdsi ágnak az alapanyaga. Főleg a színesfémek kohászatában játszik jelentős szerepet. Azonkívül a kirovi foszforgyárnak is ez az alapanyaga. A nefelint főként a volchovi nlumininmgyár értékesítette, de a cementgyártásnál is jelentős szerepe jut n nefelinnek. Ez sem jelentéktelen előnv. ha elképzeljük, hogy a népesség amert- I szegcdi tábla Curriy-tanácsa Molnár Ferené szeghalmi nap z'im s hiinileryét. Molnár Ferencet a gyulai törvényszék 1942 december 5-én öaszbfintetéstíl 15 évi fegyházra itélte gyilkoság és 11 rendbeli lopás büntette miatt Molnár Ferenc 1936 óta vadházasKai ütemű gyarapodása miiven nagy- i "ágban élt a nála idősebb Tóth Vearányn építkezéseket tett szükségessé í ronnal. Ebből az együt.téUisbőI két Igen nagy a jelentősége azoknak a j gyermekük született. Molnár aionvaskvarcit-telepeknek, amelyeket 1932 ; han megunta vadházastársát és —33-ban a kolai öböl partvidékén és az Imadra-tó környékén fedeztek fel és amelyekből 600 millió tonnás tartalékkal számolnak. 1934-ben a kiiovi I vasúttól mintegy 90 km távolságra i egy 800 millió tonnára becsült vastöm(zsóköt tártak fel, amely nagyságra . még a világhírű magnitogorszki tömzsököt is felülmúlja. A szovjet szakemberei a Kola-félszigetén kiaknázható vasérceket 1.5 milliárd tonnára becsülik. A tervek szerint ezt a hatalmas mennyiséget a Pecsora torkolatvidékén felfedezett és 36.5 milliárd tonnára becsült kőszén segítségével fogják feldolgozni. A Kola-félsziget ércgazdagságára [jellemző, hogy csak a Kirov-kőrnyéki tundrás vidéken nem kevesebb, mint amikor a tnrhosi gazdaságban idénymunkás volt és ott megismerkedett Hegyest Istvánné, férjétől különélő naps7á.mosnsszonnyal. vele szerelmi viszonyt kezdett. A férfi ekkor még inkáhh szabadulni akart vadházastársától, aki annál is ín kább terhére volt. mert tüdővószbeu és szívbajban szenvedett Ilyen körülmények között a Tóth Vérontó! való mielőbbi szabadulás gondolatával kezdett foglakozniElhatározása 1940 április 17-én letté érlelődött és Tóth Veront. oki kisgyermekével aludt, megfojtat'a. Előzőleg azonban, hogy a gyanút is szállítani, az orvosok azonban az aszony súlyos betegségére hivatkozással a kérést elutasították. A gyanút sikerült is neki ugy, ahogy elterelni magáról, de az elhalálozott asszony nővére, Tóth Rozália kételkedett húgának természetes halálában, de nem tett feljelentést a rendőrségen. Molnár Ferenc 1940 május 1-én elköltözött Hegyesi Istvánné lakására és együtt élt vele. Ez a viszony azonban vesztét okozta, mert Hegyesi Istvánué többizhen elszólta magát é« olyan kijelentést tett, lugy előbbi vadhdzaslársdt „Fcrká" megfojtotta. A szerelmi viszony folyománys-ként a kevés pénzt kereső férfi II rendbeli lopást is elkövetett A gyilkosságot és a lopásokat is töredelmesen bevallotta a törvényszék' előtt, de azzal igyekezett védekezni, hogy azokat Hegyesi Istvánné tanácsára cselekedte. A gyulai törvényszék tőredelm«w vallomását eoyhitó körülménynek vette és Molnár Ferencet összbüntatéfül 15 évi fegyházra itélte. A tábla ugy találta, hogy Molnár sulyo. sabb büntetést érdemel, ezért Molelterelje magáról, mivel vadhezis-. 100 féle ásványt találtak, amelyek KÖ- . társa orvosi VÉLTEMÉN v gvKrhnt NWNT trfcr Ferencet életfogyt glrmi fegr ízül húszat a félszigeten fedeztek fel. Ihetctten bet«w volL tórhásha akar- házra itélte..Az itélet jogerőd