Délmagyarország, 1943. február (19. évfolyam, 26-48. szám)

1943-02-13 / 35. szám

L> L I HA(IV AROIIS/H SZOMBAT. 1943 f e h r o á r 13. Ciprus A Dvlmagyarorszag ucsxainoll Qp rub szigete kormányzójának íuuuoiu uluzasarol. A német sajtó, Ue uuionu *eu az olasz sajlo ielWiuestkeUó lor­oiaUaa íruak tíir Charles VYooiiey cip­rusi kuruiáuyzú angliai útjáról es rá­mutatnak arra, hogy ez utazás rövid del Uiurciull ciprusi latogatusa ulan toriéul. Az oiusz tápok megemlékez­nek arról, bogy Churchill ciprusi lato gatasa során harcias beszédei muii dőli a szigeten összevont iiagyszumu angol és amerikai csapatok előtt, amelyek között különösen nagy szám ban laláihatók tengerészek, repülök és ejtőernyősök, ühurciull ciprusi lútoga­tusát viszont Alexander tábornok, a kozolkeleti brit hadsereg főparancs­nokának 5 napos ciprusi saemleutja előzte meg. Mivol Chuichill ciprusi tarlózko dása idején az olasz sajtó jelenlései szerint felelőtlen lazító üzenetet kül­dött a görög népnek is, az athéni gö rög kormány miniszterelnöke köteles­ségének tartotta, hogy felhívással tör dúljon a görög néphez: őrizze meg hi­degvérét, ne adjon hitelt az angolok küszöbön álló görögországi partra­szállásáról terjesztett suttogó propa­gandának és főleg ne ragadtassa el magát olyan cselekményekre, ame­lyikkel a félrevezetett és me.ggondo Uitlun egyén nemcsak önmagának, de Görögországnak is súlyos károkat okozhat. • A ciprusi angol darázsfészek tud valévőleg a Dodekanezosz olasz szi getcsoporthoz és Kréta szigetéhez lek­szik közei. Tekintettel az angolok cip­rusi mozgolódására, a Donau Zeitung Jelentése szerint a görög kormány uj kormányzót nevezett ki Kréta szige­tére, Passadakis miniszter személyé­ben, aki most foglalta cl hivatalát u Ciprustól csupán 600 km-re fekvő szi­geten. Ez alkalomból a sziget főváro­sában szózatot intézott az uj kormány­zó Kréta lakosságához, melyben hang súlyozta, hogy a Görögországban tar tózkodó tengelycsapatokat nem sza­bad hódító betolakodóknak tekinteni, ellenkezőleg a barátot és szövetsé­gest kell látni bennük, mert egész. Európáért harcolnak a bolsevista ve szely ellen. Görögországnak a len­f elyhalalmak mellett van tehát helye s ezért felszólította a krétai lakossá got, ne higyjen a Ciprus felől szállon­gó alhireknek. ne tanúsítson seramifé Te fizikai vagy lelki ellenállást a tvi< U szigetét megszálló lengeiycsapa lókkal szemben, hanem minden erejé­ből támogassa azokat. Kobert Ofncr német haditudósító /Kréta télen* cim alatt lobbek közólt ezeket irja a német sajlo szamara. /Krétán csak a hegyeket ledi leien no. Még ina is falomladékok és romok láthatók jobbra-balra az 1941. évi nagy barc emiékeként. Kréta déli részén mindenütt összeroinboli házakui la­tunk az országutak mentén. A sxfmar­hajcsárok és a kétkerekű kordék kö rótt az utakon azonban a német ved »rö gépjármüvei robognak. A váro­sokban a görög utcatáblák alatt német Utcanevek olvashatok, mint: /Tiroier Strassei. /Hamburgéi Strassx*. sic A Krétáért folyó harcokban elesett hő sók temetőiben hosszú sor emlékmű vet látunk azok neveivel, akik Kré­táért elestek. Ezek a hősök a Kréta izigetén állomásozó tengelykatonáknak eéldát fognak mutatni a jövőben is az áldozatkészségből és a Icljesitőképes­séahől*. Soha annyian és annyit nem olvastak mint ma Mi aj oka a fokozódó olvasási láznak és könyvdivatnak? — Érdekes megt Lapitások az olvasóról, a szerzőkről, a könyvkiadásról s más rokonkérdésekről 'ADÁSSAL, SZOMJASAN '-IRASNA*. i Az olvasásnak ez a konjunktúrája i napjainkban nőtt ilyen nagy ra s nem | hinnénk, hogy csalódunk, ha az óss/i­fiiggósek analízisének mélyén a moz­gató rugókat korunk pssih.itikns kfi riilményeibrn keressük. (OTOJ KüiíUNMmesieri, segédeket és gerebenezőket állandó munkára fix vagy accord díjazással kötélverő üzemébe felvesz: Xtndiriyar, Feltőizell. (A Dclmugyarország munkatársától) A világon elhatalmasodott háborús pszichózis sok uj életformát, szokást, különös jelenséget vetett felszínre, amelyek egymagukban talán fel sem tűnnének, de hu mindezeknek összessé­gét vesszük szemügyre, jellegzetes képet testeitek korunk szórakozásairól, liaiiguluthiilláiuzásairól és lelki reak­cióiról. Ezek a tünetek nem sajátságo­san maiak, ncui a most duló háború termelte ki ezeket először, elég ha visszagondolunk az első világháború éveire s legtöbb tünet azonosságát meg­állapíthatjuk, dé a történelem tanúbi­zonysága szerint is a nagy megráz­kódtatások, huboruk, forradalmak, sorsforniálo rendkívüli események min­denkor és mindenütt kizökkentették a tömegpszichét normális nyugalmi ál­lapotából s előidézői lettek valami nyugtalan keresgélésnek, a kedélyálla­pot végletekbe való kicsapódásainak. Ennek lehetünk tanúi napjainkban is, amikor Icpten-nyomon szembetűnnek a normális békeévek állapotáról eltérő jelenségek. Lehetne ezekkel a problé­mákkai kapcsolatban beszélni az em­berek fokozódó könnyelműségéről ma­gánéletükben és pénzügyi viszonyaik között, ami szükségessé tette, hogy a fegyelmezett, takarékos, gondos és előrelátó életmód visszaállítására a propaganda minden eszközévei saj­tóban, rádióban, előadói asztal mellől, moziban ösztökéljék az embereket. Jel- j legzetes tünel s ez különösen a fövá-; ros milliós tömegeiben észlelhető, » szórakozóhelyek, színházak, mozik, ká­véházak. vendéglők zsúfoltsága is, stb. Az cfajta és ezekhez hasonló jelleg­zetességek mellett tel'"'1'"*' figye­lemreméltó tünet, ain> ' '< elsősor­ban kívánunk kiemelni H/ olvasás, a könyvkultúra terjedése es állandó fo­kozódása. Elég egy pillantást vetni a különböző könyvkiadóvállalatok által a napilapokban közzétett hirdetésekre, reklámszövegekre, gyakran plakátok­ra az érdeklődés felkeltésének külön­böző egyéb módjaira, amelyek mind­megannyi lazméröi a konjunktura fo­kozódásának. A pillanatnyi helyzetről nem állanak rendelkezésre statiszti­kai számadatok, amelyek lehetővé ten­nék az összehasonlítási, azonban felü­letes szemlélet mellett is megállapít­ható, nogv nz utóbbi időkben észreve­hetően fellendült n magyar kőnyvtevu nielés Ez természetes következménye viszont a vásárlókedv fokozódásának amit pedig nem lehet kizárólag a gyújtőösztön javára írni, hanem két­ségtelenül közrejátszanak etekintetben az érdeklődési terület kiszélesedése, j az olvasási kedv fokozódása s némely témák ós műfajok különös népszerűsé­ge­A l<önvv,'«a<ió rnond'a A könyvtermelés fokozódásáról be­szélgettünk egyik kiadóvállalat vezető­jével, aki a következőkben világította meg előttünk a helyzetet: — Az érem egyik oldala kétségtele­nül a vásárlási kedv fokozódása és az erdeklödés emelkedése, ami olvasásra szoktatja az embereket. A problémá­nak ez a része az. ami első pillanatra feltűnik, van azonban az éremnek egy másik oldala is, ami viszont a szer­zők példátlan termékenységében jelent­kezik Ne vizsgáljuk most azt a kér­dést, hogy háborúban valóban hallgat­nak-e a múzsák, avagy milyen múzsák azok, amelyek ebben a pszichotikus helyzetben hangjukat hallatják s csu­pán osak állapítsuk meg, hogy nagy és állandóan fokozódó a mindenféle műfajú miivel; szerzőinek jelentkezése a kiadóvállalatoknál. Az anyag nagy és bőséges válaszlék áll a legjobbak kiválasztására. A könyvárak maga­sak, mert Pa pírt; ük ében van s nagyon meg kell nézni, hogy mire érdeme/ felhasználni a papirt, ami ezenkívül drága is, de drága a munka is s igy — pláne, ha igényt is támasztunk —, olcsón "em lehet könyvet forgalomba hozni. Azonban ennek ellenére is szí­vesen vásárolják az emberek a jo, pláne az ízlésüknek megfelelő és ér­deklődésüket kielégítő könyveket. A könyvolvasók Ízlésének finomítására kétségtelenül jó hatással volt a nem­telen ponyva betiltása, sajnos azon­ban az ebben a műfajban terjengő és mételyező hatásúnak deklarált légkör nem tünt el a magyar könyvpiacról, csupán a kiadványok száma csökkent s most drágábban lehet hozzájutni. A kö'csönkönyvfóros mondia A kouyvkiadó érdekes megállapítá­sai után érdemes meghallgatni azok­nak a véleményét, akik azzal foglal­koznak, hogy eljuttatják az emberek­hez a könyvekbe zsúfolt betűkön át a szellemi táplálékot Kérdezzük meg először a könyvkereskedőt, hogy mi­lyen tapasztalatai vannak ezen a té­ren. _ Az emberek olvasási kedvének fokozódása megállapítható s ennél csak a könyvkiadók igyekezete na­gyobb, amellyel a piacot elárasztva kiszolgálni igyekeznek az olvasok miu­den rétegét, a nagyműveltségű! es igényest éppúgy, mint az egyszerűbb, kisigényű könyvvásárlót, az anyagiak­ban lehetőset éppúgy, mint a kis­pénzűt. Igen sok könyv jelenik meg s meg lehet állapítani, hogy legkereset­tebbek köze a szépirodalmi müvek, a háborús témájú kiadványok s a tudo­mány népszerűsítését cólzo. egyes tu­dományos problémákat mindennapi köznyelven tárgyaló munkák. Az ol­vasási kedv fokozódása kétségtelenül megállapítható, nem jelenti azonban ez egyúttal azt, hogy ezzel párhuzamos volna a könyvforgalom emelkedése A drága könyvet nagyon nehéz eladni. Az emberek nagyon szeretnek kölcsön­kérni könyvet s erősen divatba jöttek a kölcsön könyvtárak » s nyilvános olvasótermek is. A kölcsönkönyvtár tulajdonosa el­mondja. hogy soha annyi előfizetője nem volt, mint most s Dem győzi könyvállományát felfrissiteni és az uj kiadvanyokkal kiegeszitenj. Mégis sok panaszt kell végighallgatnia, mert nem juthatnak esetleg az előfizetők azonnal hozzá ahhoz a könyvhöz, amit olvasni szeretnének. A kölesönkönyv­táros pedig az előfizetőkre panaszko­dik, lassan olvasnak, soká maguknál tartják a könyvet, megbénítják a csercforgalmat. nem bánnak szere­tettei a könyvvel, rongálják, piszkít­ják s gyakran előfordul az is, hogy tovább adják olyannak olvasni, aki nem előfizetője a könyvtárnak. A nyilvános közkönyvtárak Es végül erdektödlunk a szegedi két nagy nyilvános közkönyvtárban, a •Somogy i-konyvtárban és az Egyetemi könyvtarban, ahol szórakozást keres­ve vagy tudást szomjazva naponta százak és szazak adjak at magukat a betű bűvöletének. Mind a két helyen egybehangzóan azt az informaciot kaptuk, bogy az Utóbbi honapokban lé­nyegesen emelkedett az olvasótermek latogatottsaga. A két könyvtar törzs­közönségnek nevezhető, folyton nö­vekvő olvasótábora lényegesen külön­bözik egymástól, az egyetemi könyv­tár olvasóinak igénye inkább a tudo­mányosság körébe, a Soiuogyi-kőnyv­tár olvasóié pedig inkább a szépiroda­lom körébe hajlik anélkül azonban, hogy ezek az elkülönülések kizáróla­gosságot jelentenének. De egyben azo­nos a két olvasótábor: lelkesen, oda. Jövő hét közepén kerülnek Soréalomba ! a horany kétfilléresek Budapest., február 12. A horgany I búi vert kétfilléres érméket a Ma ! gyar Nemzeti Bank február 17-tő. kezdve hozza forgalomba. A broni és acél kétfilléres érmék továbbra ' is változatlanul forgalomban ma radnak. (MTI) ^ ^ ' Kapossy Gyula előadása a „Vőlegények iskolájában'* fA Délmagyarórszág munkatársá­tól) Csütörtökön este rendezték meg a „Vőlegények iskolája" cimü előadássorozat második előadását , a jezsuiták kongregációs termében. Kapossy Gyula püspöki tanácsos olviasta fel előadását és rámutatott a házassággal kapcsolatos felme­rült nehézségekre. Többek között ezeket mondotta: — Azért legnagyobb probléma » házasság cs a család, mert rendel­tetésével és céljával kevés ember van tisztában, A házasság főcélját a gyermeket mellékcéllá degradál­ták ós éppen ezért nern akarják megérteni, az igazi házasság szent sógei jellegét és céljából következő felbonthatatlanságát. Minden nép­nél, de különösen a magyarságnál életkérdés, hogy a házasság körül uralkodó forgalmi zavarokat tisz­tázzuk. mert Csak a szentségi és a felbonthatatlan házasság teheti t j családokat, és velo a nemzeteket I erosse. I I Le aVarta ütni az anyját egy ittas fiatalember két hasáb iáért (A Délmagyarország munk/itársó­tól) Kokuszi Géza 28 éves alkalmi napszámos, aki édesanyjának. Ka­kuszi Istvánnénak Molnár-utca 9. szám alatti lakásában lakik, csütör­tökön ittas állapotban hazamont • kocsmából és minthogy elfogyott a pénze, az udvaron felragadott anyja ' tüzifakészletéből két jókora hasábot azzal a céllal, bogy azt eladja és «u ' árát elissza. Ezt meglátta az édes­anyja és meg akarta akadályzni a fa elvitelét, a fLa azonban durván ; rátámadt, szidalmazta és egy fa­zsámollyal megütötte, ugy, hogy könnyebb horzsolást szenvedett. Az ittas fiatalember még ezután is to­vább dühöngött és azzal fenyegető­zött, hogy anyját megfojtja. A fia támadó fellépésétől megrémült aaz­szony scgélykiáltásaira elősiető szomszédok nagynehezen megfé­kezték a garázda fiatalembert és összekötözve az útszéli árkba dob­ták. Itt talált rá a kihívott rendőr, aki Kakuszi Gézát bekísérte a rend­őrkapitányságon. A kapitányságon megállapították, hogy már többször volt büntetve és kétizben elmegyó­gyitóintézetben is volt kezelés alatt Kihallgatása után átkísérték ae ügyészséghez, ahol letartóztatásba helyezték és életveszélyes fenyege­tés, felmenőági rokonon elkövetett könnyű testisórtés, valamint, rabláa kísérletének büntette ciméu indult I ellene bűnvádi eljárás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom