Délmagyarország, 1943. február (19. évfolyam, 26-48. szám)

1943-02-09 / 31. szám

Európa önellátása Európa éí a világ gabonatermelese 1939— 1942-ben (Ü t'UD) A Romai Nemzetközi Mezőgazdasági [ntézel legutóbb megjelent iüzcte újból részletes táblázatokat hoz ax 1942. évi gabonatermeles eredményeiről, összehasonlítva azt az riőző évek eredményeivel és a békeévek átlagával. A' füzet szerkesztői hangsúlyozzák, hogy az adatok nem mind első kézből valók, sőt sok esetbon csak becslések és éppen ezért azok ertéke inegJcbetőse© csökkent Mindamellett i<>bb a kevés, vagy esetleg ncin teíjesértékü adat közlésé, mint egyáltalán semmi adat. Az első tábla a búzatermeléssel foglalkozik. Búzatermés Ibim—löki. millió niétermów-ákbnii. Ország 1942 1941 1940 1939 1934—38 Franciaország övi átlag Franciaország —. 75.0 13.0 72.9 82.1 Olaszország _ íl.5 71.0 79.8 72.8 Németország — _ 56.1 51.4 Spanyolország 295 29.7 21.6 28.7 ;i5.8 Románia — 19.5 13.8 44.5 33.6 Jugoszlávia __ 18.9 28.8 24.3 Magyarország 20.7 30 A 22.2 Bulgária — — 10.8 18.8 15.9 Görögország AJ —9.3 10.4 7.5 Svédország 46 3.3 4.2 8.6 7.0 Finnország 1.7 1.6 1.8 2.3 1.6 línröpa összesen 400.0 360.0 465.0 134.9 Szovjetunió —, 359.4 Északnmerika 4290 343.0 376.0 350.4 2Í70.3 Világ — 1086.0 1076.0 1150.2 10588 t.s Arpaterwís (millió mázsákban). Ország 1942 194) KMf) \m 1834—38 Ország évi átlag Németország — — 426 38.6 Spanyolország 15.8 16.8 14.0 142 181 Lengyelország — — — 148 14.1 Csehszlovákia — •17 3.0 3.0 Itl (Szlovákia) Mit Dánia — 9.3 11.4 12.3 Mit Franciaország — — — 13.6 10.T Románia — 4.4 5.0 8.2 10J Svédország 2.2 1.6 1.9 2.3 28 Finnország 1.4 1.3 1.4 1.9 1.9 Európa összeseit — — — 158.2 153.7 Szovjelunió — -i— 83.3 863 Északamerika 148.0 1050 91.0 83.3 63.1 Világ — — — mi 134 4 Franciaország fc/lszasz-Lothariugiával búzatermésének mintegy 13 százalékét vesztette el. Az 1934—38. évi átlag 82 millió itiázsójávai szemben tehát Elszász-Lotharingia nélkül kereken 73 millió mázsa bubát termel' 1989/ben. A franciaországi háború következtében az 1940 évi termes Csaknem a normális termés felére zuhant, azaz 43 millióra. 1941-ben hallatlan erőfeszítéssel a búzatermés újra 75 millió mázsára emelkedett, az ezévi adatok azonban ismeretlenek. Más, nem égésben megbízható források szerint szintén meghaladják a 70 millió mázsát. Olaszország termelése az 1939. évi rekordterméstől eltekintve, antizumot érhessenek ei. A volt Jugo szlávia átlagtermése 24.3 millió ináEurópában itt ie csak 3 ország adatalt találjuk, az 1942. évre vonatkozólag. A spanyol árpatermés 15.8 millió mázsára csökkent a tavalyi 169 millióról, a háboruelőtti 18 millióval szemben. Svédország termése 2.2 millió mázsa, tehát kerek 50 százalékos emelkedés a tavalyi eredménnyel szemben, viszont változatlan a háboruelőtti átlaghoz viszonyítva. Finnországban 1.4 millió mázsa jelentéktelen emelkedés tavaly óta és némi csökkenés az állaghoz viszonyítva. A volt Csehszlovákia árpatermése a háború előtt 11.1 millió mázsa volt, ebből Szlovákiára jutott 1939-ben és 1940-ben kereken 3 millió mázsa g ez a mennyizsa volt. Szerbia jeleuiegi terméséről séfi 1941-ben 2.7 millió mázsára csök muukálatokat, ugy, hogy november végére a vetések állását jónak minősíthették. Az addig bevetett terűlet If százalékkal meghaladta a tavaly ilyenkor bevetett terület nagyságái. Szerbiában a kormány terve szerint a baza vetésterülete második helyen fog állni a kukorica után. Az elmuit ős«r szel legalább 500 ezef hektárt vetettek be búzával, ami a volt Jugoszlávia búzával bevetett területének egynegyedrésze. Ami a többi gabonafélékét illeti, 64.000 hektáron vetnek zabót, * ezer hektáron árpát, ugyancsak 40.000 hektáron sörárpát és 28.000 hektáron rozsot. Szlovákiában a kormány réudelete értelmében tilos a vetésterületek csökkentése, vagy a bevetett téráhallgat a statisztika, szerb hivatalosként. Románia az 1940. évi 'erület-.lelek arányainak megva toztatasa Kibecslések szerint a termelés 15 mill.o veszteségek előtt 10 milliós állagter- véve az árpát, amelybő 5 százalékod mázsa körül mozoghat. MagyarországéRéssel szerepelt, mig ezután 1941 ben vethetnek be a gazdák kukor.cával á 1939. évi 31 milliós rekordtermev i« mázsa a termelés Amerika 130 hektáron felüli birtokokon legalább a háboruelőtti átlaggal széniben több, , 50 százalékot kötelesek ft gazdák gaaz tői inesszc elmaradt az 1940-es évben, gmikor nem egeszen 21 millió volt a termés. Bulgária termelése JUi millió mázsa Körül mozgott, a terület megnagyobbodások elölt, ujabb adatok azouban hiányoznak. A területének jelentős részét elvesztett Görögország 1912-ben mindössze 3.5 millió mázsa búzát termelt, felét a báboru előtti átlagnak. Svédorkor közel 80 millió mázsa volt az ered szág ezévi termése I II millió mázsa, „^—.íih.-.- .... >alnj lényegesen magasabb a tavalyt 3.3 millió mázsánál, de igen kevés a háboruelőtti 7 milliós átlaghoz viszonyítva. A fentemiitett országok és néhány kisebb ország figyelembevételével a Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet az 1941 évi európai búzatermést mény, ugyszólVán változatlan. Német ország nem közöl terméseredményekét. A háború előtt évi búzatermése 56 millió mézsa volt. Spanvolorszag 190-ben ós 1941-beti kereken" 29.6 millió mázsa bneát termelt, ami lényegcsen magasabb az 1940. évi 21.6 milliónál, de még mindig lényegesen alatta marad a polgárháború előtti közel 36 milliós átlagnak. Románia búzatermelése oz összes területveszteségek után a háború előtti 38 milliós átlagról 13.8 millióra csökkent 1910-ben, majd 1941izen 19.5 millióra emelkedett. 1942. évi eredményről nem számol be a statisztika. A román kormány hitelekkel, mezőgazdasági gépekkel és minden más elképzelhető eszközzel segíti a mezőgazdákat, hogy a vetésterületei megnagyobbíthassák ás a megnagyobbított területeken, magasabb hektárhomint megkétszerezi árpatermelését A másik legfontosabb takarmanygabona a zab, melynek háborús termeléséről szintén igen hiányos a lépünk. Svédország a habom folyamán nem tudott tuljutni a 9.3 millió mázsán, a háboruelőtti 12.6 millió mázsás átlaggal szemben. Finnország a tavalyi 4.8 millió mázsáról 5.5 millió mázsára emelte termeléséi, a hábóiu előtt azouban 7.7 millió mázsát érméit. Spanyolország, kereken 6 millió mázsa árpát termelt 1942-ben. ami ab- ! szolút emelkedést jelont ugv az előző ; évekkel, mini a háboruelő ti átlaggal szemben. Dániában 1941-ben 7.4 millió mázsa volt a termés, ami közei t bonafélékkel bevetni. Bármily hiányos is legyen a f«Wi összefoglalás, mégis valamelyes fogalmat tud nyújtani azokról az erőfeszítésekről amelyek Európában folynak, af irányban, hogy a jelenlegi nehéz báborus viszonyok között is lehetővé váljfik Európa népességének. ba nem is bőséges, de legalább is kielégítő ellátása máz.sa 1942-ben. A világ buzalermése a háború előtti 1058 millió mázsával szemeim 1086 millió mázsa 1941-ben, az 1942 évi adatok nem becsülhetők meg. A buza után főleg Európában a legfontosabb a rozs. A rozstermés (millió métermázsákban): ORSZÁG Németország Lengyelország Csehszlovákia l'Vnnciaország Magyarország Litvánia Spanyolország Svédország Finnország Európa összesen Szovjetunió ftszakamerika Világ A ro/stermésrö! kapott kép Uiéglbcn. A legnagyobb európai rozstermeiiiánvosabb, mint a búzatermésé. Mind-1 lök Németország éts Lengyelország össze 3 aránylag jelentéktelen európai | voltak, 81.6 és 64.7 millió mázsás át országról vannak adatok az elmuit 3 laggal a háború előtt. évből. A spanyol rózstermés 6.6 millió mázsa, ami közel kétszerese a inultéviuek és 50 százalékkal nagyobb, mint a polgárháború előtti átlag. Svédország 1942-ben szintén majdnem megduplázta a termését az elmuit évvel szemben és bizonyos emelkedés mntalkozlk a háboruelőtti átlaggal szemlien is. Ezzel szemben Finnország termése kereken 2 millió mázsa, a háboruelőtti 3,7 millió mázsával szem400 millió mázsára becsüli, a tábora- Effif^ csokkeiiest jelent a héboelőtti 435 milliós állaggal szemben A í eredményekhez viszonyítva. A folyó évre adatok hiányában még! euroPa' országról csak haborubecslést sem lehetett felállítani. Az 1 ,0! Va""f,k; Mf* amerikai búzatermés a báboruelötü hábo uelőtt, átlagban 270 milliós átlaggal szemben 343 mii- ró min f A u'»° mázsa volt ISl-ben és 429 M...o T^L^J^^ ruelötti 188.2 millió mázsáról 293.9 millió mázsára emelkedett 1912-ben. A Római Mezőgazdasági Intézet az 1942—43. évi gabonák állásáról országok szerint számol bc: Bulgáriában a bő esőzések előnyösen befolyásoltak a téli vetéseket, amelyek november elején mindenütt befejeződtek, Spanyolországban szintén kedvező volt az időjárás, ennek ellenére azonban egyes helyeken a munkálatokkal elkéstek. Finnországban a hőmérséklet a szokásos alatt volt és ez kedvezőtlenül befolyásolta az aratást és az Őszi munkákat Is. Magyarországon október 24-ig mindenütt befejezték u cséplést. Á szárazság miatt uehézsogekbe ütközött az őszi vetés. Különösképpen az árpa vetését végezték kedvezőtlen körülmények között. November folyamon a téli magvakat mindenütt élvetették. Az egész országban legalább is ugyanakkora területet vetettek be, mint tavaly. Csak igen kevés helyen volt megállapítható, bogy a gazdák a tavalyinál kevesebbet vetőitek volna. A kisgazdáknál nagy a kereslet műtrágya iránt. Olnszors/,ágban az őszi esőzések kedvezően befolyásolták az őszi vetést. A mezőgazdasági minisztérium terve szerint az 1942-43 cvben 214.000 hektárral növelik a búzával bevetett terű lelet a | rozzsal, árpával és zabbal bevetett területet összesen 26000 hektárral. Romániában a szárazság késlettelte az őszi munkálatokat. A rendelkezésiéül' ló idő alatt azonban nagy erőfeszltösísél Kikerült elvégezni "a szükséges 1943 1941 1940 1939 1934—38 évi átlag — — —94.5 81.6 — — — 6.3 64.7 —— _ — 16.0 ' — — — 7.7 — — 7.2 8.6 6.9 — — — 6.6 6.2 6.6 4.0 3.5 4.1 4.5 4-3 28 17 3.5 4.1 2® 2.3 2.1 3.1 3.7 — . — _ 245.0 224.5 — — — m» 219.7 313 14.8 13.9 13.8 12.3 — — 268.0 243.0 adataiból már 3 nincs. éve Ez országok semmi közlés •JLCI' > , IV FERENCJOZSEF KESERŰVÍZ MAGYAR NYILVÁNOSSÁG NEMZETI LÍJöAU vasaruapi sz« mában Tóth László »Költőharag és írosors* címen irt vezércikket. A cikk Erdélyi Józsefnek József Attila ellen intézett támadásával foglalkozik és a többi között a kővetkezőket mondja: — A költő, a nép fia, aki eges® nap tősgyökeresen ás ősi zaraatM élt, körülnézett az országban, amoíyre állandóau haragudott, meri még nem állítottak fel a szobrát * Petőfivel szemben Jámbor két Cicaszemét. amely oly ártatlan tekintetű, mint a kéthetes macskakólyöké, körül járatta minden élőkőn, d« mert nem találkozott itt senki, akiről még nem mondott valami roszszat, kikeresett egy halottat. A költő — mármint személytől elvonatkoztatva — etikai lény, emberi szellem és magyar lélek kell bogy legyen. Mind a három azt parancsolta volna, hogy adott esetben a haragos költő e hármas jellegének engedelmeskedjék és a csúnya vádaskodást, az ártó szándékú sértést le se irja. De ha már meggondatlanul s a jogos önvédelem é* önszeretet határait messze túllépve elkövette, ákkor sürgősén kövesse meg nemcsak a halott emlékét, hanem a magvár nyilvánosságot is, melyet a világ égése és A nemzet nagy próbája idején a maga személvi veszekedéseivel és fonesrvcrekeskedéseivel foslnlkozotf Előfizetőink tiav. 8o fillérért mindennap cserélhetnek könyve* * PÉMt A 0 Y ARORÖZAG tárában. Kötee&nfctew