Délmagyarország, 1943. február (19. évfolyam, 26-48. szám)

1943-02-28 / 48. szám

Tömörkény István ismeretlen irása a »vasminiszter«-ről I. Ferenc József apostoli király és Kossuth Lajos mellé )egendaba szőtte a tiszaparti halász-meseJőkedv a polgári munka magyar hőset: Baross Gábort ötven esztendeje, hogy meghalt. Vaskapu megnyitásának az ügyét nagyon fiatalon, telve alkotó vágy-1 és 1890 szeptemberében — a vonatgyal, életkedvének és munkásságának teljében, legnagyobb életművének kezdetén, két lánggal égő életének száguldó munkairamóban. Mindössze 44 éves volt. Ugy hunyt ki munkán élete, ahogyan a gyertya •ángja ellobban . . . induló evek Baross Gábor a szabadságharc ivében született Alig 23 esztendős, amikor varmegyje — Trencsén — aljegyzőjévé választja. Rendkívül tehetséges, sokoldalú, igen képzett ifjú, telve izzó akarattal, nemes becsvággyal és pillanatig sem szűnő mankavággyal. Egy esztendő múlva lapot indít amelyben meglepően bátor hangon foglalkozik a helyi problémákkal. 1874 ben vármegyei főjegyző es egy éwel később szabadelvű t rogpimotai ker"! a Házba. A fiatal trencseni főjegyző-képvlselő mindgyárt az első eiklnsban öt különböző bizottságnak a tagja. Tisza Kálmán éles szeme hamarosan felismeri benne a tehetséget, a rendkívüli ambíciót és egymásután bízza meg különböző tőrvényjavaslatok előadói tisztével. 27 évos ekkor Baross Gábor, negyedmagával kor jegyző is. 187B február 16-án mutatkozik be a Házban, ö terjeszti be a Deák Ferenfl érdemeinek megörökítéséről szóló törvényjavaslatot A javaslat körül — mint ismeretes — vita támadt, a fiatal képviselő még nem „rétor", Tisza Kálmán dialektikája védi meg a „haza bölcse" nagy emlékezetét Később — gazdasági törvényjavaslatoknál — már sikeresen szerepel, hamarosan „viharszónok" is és szaktudásával társuló nagy munkavágya gyors ütemben lendítik előre pályáján, de az alkotások terén is. 1883 márciusában Tisza Kálmán Baross Gábort ajánlja ö Felségének a közlekedésügyi államtitkárságra, majd pedig 1886 december 29-én — báró Kemény Gyula lemondása után — megjelenik a hivatalos lapban miniszteri kinevesse. ugyancsak Tisza Kálmán javaslatára. Az alkotás kora Baross Gábor nem politikus miniszter. Alkotó miniszter, gazdaságpolitikus. A* ő nevéhez fűződik a vasutak államosítása, az OsztrákMagyar Államvasutak vonalainak a megváltása, a személyszállítási díjszabás mérséklése, de legnépszerűbb vasúti reformja: a zónarendszer bevezetése, általában 4 vasút olceóbbítása. amellyel az addig exkluzív utazási lehetőséget a magyarság közkincsévé tette. Nagy életműve — mint tudjuk — az aldunai Vaskapu szabályozásának az elindítása. Itt a „Legnagyobb Magyar"-ra: Széchenyi Istvánra kell emlékeznünk, ő már 1830-ban átlátta ennek a nagy je'Uw tőségét: „Az Alduna hazánk életere, azt kell nyűgeitől megszabadítani és a Fekete-tengerig hajózhatóvá tenni.'' 1883-ban Baross még mint államtitkár vette kezébe a kozó törvényjavaslat letárgyalása titán — megkezdik a folyamba mélyen belenyúló Grében-hegy szikláinak a repesztését és a kővetkező szövegű emléktáblát, helyezik el az Alibég sziklaszirt fölött: „Az aldunai vaskapunál és az ottani zuhatagoknál létező hajózási akadályoknak eltávolítására szolgáló munkálatok megkezdettek I. Fereno József uralkodása alatt, gróf Szapáry Gyula miniszterelnöksége idejében, bellusi Baross Gábor kereskedelmi miniszter által 1890 szeptember 15-éu." De Baross Gábor, a magyar államnak ezt a — magyar pénzen, magyar mérnökökkel és magyar munkásokkal teremtett — fényes művét, már nem fejezhette be . , . De még megalkotta a fiú>tíum. hm, meghallgathatnák az urak, amit mondok, mert értek egy kicsit a dologhoz. Magam is vasember vagyok!* Erre derültség támadt. Egy év mníva, mikor a költségvetés vitája a bányaügyek tételáhez ért, többen évődtek a gróffal: — Haljjuk a vasembert, ki ért a dologhoz! — Bolondság! _ förmedt a gróf nevetve szomszédjaira, nagyot lendítve karjával. Nyclvbotíás volt, ami gyakran megesik rajtam. A szó azt tette, hogy olyan ember vagyok, ki magam is vasban dolgozom, van elég bányám és hámorom. Az, aki igazán vasember: ott ül a miniszteri székben (s Barossra mutatott). Az valóban vasból van: olyan kemény, erős és hasznos, mint a vas». rai virágainak könnyes koszorújával hódol a nagy miniszter emlékezetének r •Nincsen annyi borostyánunk, Mennyit emlékének szánjunk, Nincsen annyi forró könnyünk, Mennyi gyászt érdemel tőlünk. Ha minden kincsünk odaadnék. Hogy hatalmas szobra álljon; Minden ércnél maradandóbb Ez a nagy név: Baross Gábor!* ... A szobor, amelyet 1908-ban, az alkotó magyar államférfinek — a kor tudósítójának a szavaival: — „a polgári munka bősének és áldozatának emelt a munkának élő polgárság hálája", — az egész nemzet kegyeletének a kifejezője. De a tiAz idő, a kor. amelyben Ba-, «,7,apart; halász-szivekben kivirág* ross Gábor működhetett, kedvezett 7ott íeKCI1da, a szegcdi ,„siró daa szociális baladás eszmélyének. I. Ferenc József királvunk kora "volt, a fejlődés. a nemzeti reform, a haladás kora, a békés munka korszaka és ebben a világban történelmi jelentőségű szerep jutott Baross Gábornak. Legenda a Tisza partján... A szegedi kereskedők és iparosok 1893 január 8-án, nagy estélyi 11a", a magyar nép szeretetének örökzöldje, az ember Baross Gábor) klobucei sírján . . . V, J. mei kikötőt és a magyar tenger- . hajózást, szabályozta a felső Dunát! Mállitaudó^BarOMés megalkotta az első modern útFérf és női kakálj*! és rákéit leqssobban faati és II sut ltja RO Y AL ~ Üzlet: Mérey-utca 6b. Telefon: 30-67. Üzem : Csaba-utca 46. törvényt. Baross Gábor az első magyar kereskedelmi miniszter — mert kinevezésekor választották el a kereskedelmi tárcát a földmivelésügyitől —, aki értékeli a kereskedelem fontosságát. Iparpolitikája is nagyvonalú. Messzemenően támogatja a kisipart, gondoskodik a szobor javára. Ebből az alkalomból a rendezőbizottság „Baross-Emléklap"-ot adott ki, amelybe írók, költők és a közélet jeles egyéniségei emléksorokat írtak Baross munkásságáról. Tömörkény István a szegedvidéki népélet klasszikus ír«**nlövésze, a „célszerű szegény emberek" szívbeli barátja, igazi tömörkényi sorokkal áldoz Baross Gábor emlékezetének és az az eddig isme szakmai tudás fejlesztéséről, ő in- < ret|en és nem publikált Tömörkény-( dítja el az iparoktatás új korsza-; irás> a magyar etnikai kutatás' kát. Az első szociálpolitikai kezde-i szempontjából is új szegedi, uépményezések is az ő nevéhez fűződ uek: az első munkásbiztosítási törvény, a vasárnapi ipari munkaszünetről szóló törvény, amellyel mélyíti a hitéletet is. Még mint államtitkár alkotja meg a postatakarék- j pénztári intézményt és ő az első magyar miniszter, aki felismerj az idegenforgalom várospolitikai jelentőségét A kereskedelmi és iparkamarákkal különösen meleg kapcsolatot tart fenn, a kamarai intézmény valóban „szívügye" volt. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara amikor életrajzsorozatában. 1937-ben. elsőül íratta meg — Gyömrei Sándor és Vértesy Miklós — jeles szakírókkal — Baross Gábor munkásságát ismertető tanulmányát a hazai kamarák háláját kívánta lerónni az első magyar kereskedelmi miniszter nagy emléke iránt A »vasminiszter« A magyar köztudatban szárnyra kapott az a feltevés, hogy a „vasmniszter" megkülönböztetett elnevezés — Baross vasakaratát a Bismarckéhoz hasonlítva — a vaskancellár „adaptálása." Ez a feltevés tévesnek látszik, ha elolvassuk Vadnay Károly a „Fővárosi Lapak" szerkesztője, Miskolc város egykori képviselőjének „Irodalmi Emlékek" e. müvében (502. 1.) Baross epitethon ornans-ának finom humorral megírt történetét amelyet a Kisfaludy-Társaság adott ki 1905-ben. •A vasember elnevezés — írja Vadnay — tulajdonkepp gróf Andrássy Manótól ered, ki egyszer bányaügyben a maga csonkamondalos, de eszesen eredeti modorában beszélt, röpkén, röviditve szórván sajátos kifejezéseit A szélsőbalon disrajzi érdekességet jelent. • A magyar nép nótája — írja Tömörkény István — nemcsak a szerelmes kútra menő lányok dala: ha nagy busongása van, az öregje is dalba önti, Van egy méla, bánatos dana, ahoz csinálják a verset. Legelőször, mikor ez a nóta feltámadt, Kossuth volt benne az alak: Az éczczaka, jaj de rosszal álmottam, Kossuth Lajos fekete gyászba' láttam. Nem jói van a fejeajja a népnek, Gyere haza. igazidd móg szögénnek. Azután a másik alak, aki a boszniai hadjárat alkalmával kezdett szerepelni a danában, a király: Az éczczaka, jaj de rosszat álmottam, Ferenc Jóskát tiszta fehérbe' láttam. Láttam kardot kötött az óda iára, A ki legén, készüjjön a csatára. Mikor pedig végig zengette a* országot a kegyetlen hir, hogyBaSzeged sz. kir. város th. kisgyüléséböL 94^-1943. kisgy. szám. Hirdetés Közhírré teszem, hogy Szeged sz, kir. város tb. kisgyülése a februéi 26-án tartott ülésébon a kővetkező közérdekű határozatokai hozta: Vállalatba adta a városi szobrok karbantartási, a rendőrségi székház gázberendezési, a Horthy Miklós-laktanyában szükséges hajópadozatok eb készítési munkáit, az 1943 évben szükséges tűzifa felvágását, a Somogyi-. Klebelsberg- és. József főheroegtelept víztartó medencék építési munkáit, a» export hűtőházhoz szükséges hiHőcA ' kígyók megnagyobbitására szolgáló csövek szállítását. A th. állattenyésztési alap részérő szükséges apaállatok heszerzéséhez 4# ezer pengőt, a budapesti tenyészállatvásáron beszerzendő apaállatok vételárához 10.000 pengő államkölcsön igénybevételét határozta el. Nógrádi Ferencnek ingatlant adofl el. a szegcdi m. kir. erdöhivatal vezetője részére illetményföldet jelölt kt, Horváth Ferenc kérelmére az újszegedi vigadó bérleti idejét meghosszabbította. Kardos Lajos királyhalmi plébános haszonbérhátralékát elszámolta. Erdélyi János szegedi lakosnak városi bérföldet adott bérbe. A rendőrségi székház fütö kazánjainak elkészítéséhez, továbbá a a Fenyő Lajos és dr. Singer István szegedi lakosok által épített bérház fütőberendezéséhez az Anyaggazdálkodási Központnak öntöttvas anyagot ajánlott fel A Fantó Egyesült Ásványolaj Gyárak köztérhasználati diját mérsékelte, A zöldkeresztes főzőtanfolyam előadónője részére lakáspénzt és ffizclőross elment közülünk visszajöhetet len, tiszaparti halászkocsmákban uj-t anyagot biztosított ra búgni kezdett a síró dana: A DM KE Tömörkény-utea Az éczczaka. jaj de rosszat álmottam, Baross Gábort halottágyába' láttam. Nem jól van a feje ajja a népnek. Támaggyál föl. igazidd mög szögénnek. Baross népszerűségét aligha jellemzi szebben valami, mint cz a nóta. A nép szivében két népszerű alak él: Ferenc József és Kossuth Lajos. A rtép szive megnyilatkozott * harmadiknak fölvette Baross Gábort*, A „naro«s-EmlékIap"-Oi tnpösey kurálcattak. mit* a gróf átszólt: lÁdám költői eorat veretik ba. ö 1i2b. « 2c. alatti bérházára, BaVabás Béla Révay-utca 6a. sz. alatti bérházára, valamint Fenvő Lajos és dr. Singer István Révav-ntea 6b. szám alatti bérházára 15 éves községi pótaoómentessó get engedélyezett. A boszrokányszigeti csónakátjáréá az eddigi bérlőnek bérbeadta. Elhatározta a küisödomaszékí leventegyakorlótér céljára szükséges terület kisajátítását. Ezek ellen a kisgy illési határozatok ellen a hirdetés megjelenését követő naptól számított 15 nap alatt a m. kir. belügyminiszter úrhoz cimzendő és Szeged sz kir. város polgármosteri iktató hivatalában benyújtandó fellebbezésnek van helye. Szeged 1943 évi február 2f7-én. Dr. Tóth Béla h. polgármester.