Délmagyarország, 1943. február (19. évfolyam, 26-48. szám)

1943-02-28 / 48. szám

Ai Olvasó irja Mág ogytzor a vasutak emlékmű Tekintetes Szerkesztőségi Már több hozzászólást olvastam b. lapjukban a vasutas bősök emlékművének elhelye­zése kérdéséhez. Egy fontos körül­ményre azonban még senki sem bivta fel a figyelmet. Ez a körülmény az, hogy a szóbanforgó hely, ahol most az ivócsarnok áll, — kegyeleti szem­pontból egyáltalában nem alkalmas hősi emlékmű elhelyezésére. Az üzlet­vezetőség előtti utcák kereszteződése ugyanis a városnak talán legforgal­masabb és legzajosabb pontja. Nem a sétáló közönség találkozóhelye ez, ha­nem éppen ellenkezőleg, as ügyes-ba­jos dolgaik után rohanó emberek siet­nek át ezen a helyen, hetipiacos na­pokon a Tisza Lajos-köruti piac is itt ékeskedik és a legfrekventáltabb villamos átszállóhcly is, miután a há­rom leghasználtabb villamosvonal: a két állomás közötti, a gedó-közvágó­hidi és somogyitelepi itt találkoznak. Evek bosszú sora óta lakom a volt ar­tézi ktrt helyéhez közel, dolgaim na­ponkint sokszor, erre visznek és itt mindig csak a nagyváros zsivaját, tü­lekedését és rohanását tapasztalom, igazoiasa szenot elszáguldott a lehető, hogy ilyen utcagban a kerekpáros a leggyorsabban tovább a gyalogjárdán.) járdán közlekedjen. Soraim közléséért köszönetet mond­va és remélve, hogy ezt az illetékesek megfogják érteni,vagyok teljes tiszte tl FI MN t; V 4 R on S 7 A f? VASÁRNAP, 1943 február 28. Kérjük a rendőrséget, ezúton, hogy a gyalogjárókon száguldozó kerékpáro­sokat, különösen kövezett utcákban meg fogják érteni, vagyok teljes tiszte- tógáit a kávé. megvette *« alkalma szigorú büntetésben részesitse, mert; lettel: Zeunkán József Szeged, Fecske- tos sclyemcipol és bevonult vele » semmi elfogadható indok nincs arra. u 5 sz alatti lakos. , Pávába. Ott szolgalati bicskájává! ««• HaaaaaHtHnmunuummHmeuMnHBimmuuHiH^uumHnumum^BH részre osztotta s minekután ugyneve lin b g » A t .1 monkájit T«g«i .1 • „R»pid" BUPüR zett kis-hust rendelt, » forró papri­löu KOtOtu kA>1 kítíké..«Hk! kásl _ ágyat csinálva neki a cipó belének kiszedésével — beleöntötte a Aégt szegedi holmi Hölqvemri! Eqyszerre A XX. niMd »»<?0»ici6i»! Munkája kéaim. nka. Minden njinta kötheti. Néhány óra alatt köthet pulóvert bluit ngy rohát. Keieléee epryszerü. Ara 62.10 P. „RAPID" 98 iftrel) Ara: -8.30 P. Kérje 19. iamértetót. ÁRUFORGALMI KFT. Bndapeat, IV., Sötö-ntca 2. félemelet 3. Telefon: 188-3C.', fjéj-vázba, hogy átjárja a felséges lé Onnan szedte ki bicskaheggyel a faja tokai Hogy történelmi nyomon halad­junk, állapítsuk meg azt is. hogy ezek­ben a paprikás ételekben nem volt se 11. (A Délmagyarország munkaiar- rossz boltot eredményezett a kombiná-! bönye, se csont. A két kellék csak sátólj Ezekbe a regi időkbe már csak ; ciójuk, bejöttek a Klauzál-térre a' "Íabb ídök vívmánya azért is érdemes visszamenni, mert' Z s ó t é r-házba. (Amint látni tetsze ; ugy szépiti meg őket az ember, ahogy Bek, rengeteg minden történt ezen a : Vásárra járó kofák akarja, amivel azonban még nem te- téren.) i elvitték az ország minden részébe . vedtunk a bamisttas utjara. Hat hi- A Zsótér-haz kifejeaesen se bo-' dj szappant° mcg a paprikái szen ugy vagyunk a rózsával is, hogy rongjon el senki. Nem a város tulaj- Termény kereskedője meg nem volt Szt­elhervad, akármilyen kecses voit, douában levő Széchenyi-téri hatalmas ednek/Czek a nöJk bonyolította* le a nyujlozkodo déicög derekú, illatanak épület-komplexumot nevezték annak, for6allual, megszámlálhat„au szító kísértésé mugis ott marad a könyvben, az D e rc s é n y i-ház volt, épült ma- nyá^k tiloUzalos fodral ko/.(>ll lu. amelybe egykor beiepreseltuk, hogy holnap éppen száz év előtt s csak ké- J e, Mlell bugyeHarist, megőrzött emlék váljék belőle. bugyi lélek hogy rá ne akaii­sőbb lett Zsótér Andor hires hajós- valami ,szömtc|en« — Vájjon kitől is kaptam egyszer? 'gazda tulajdona. Zsótér-háanak azt a • n — tűnődik aztán bosszú évek multá- három utcára nyiló, szintén impozáns,, ' . Upjll val az apró pajkosaival bajlódó kisma- épületet hivták, amely a Klauzál-téren ! iemesvai. Lugos lvara ^i,,.» Tr ma? i kezdődte, oldalával érinti a Kelemen- ^ lSme?* J®' °inl ^IM De a rózsa megvan, szirmai bar-'utca elejét s befejeződik a Széchenyi- . Kassa» . T itil^, Tl ! nára szomorkodtak s nini, már nem'téren, a régi Aigner-háznál. Az ó/eg ^k. Némelyte^ ete^ult Le^yoo átóréerfte köteti emlékművet , vá srar 8 ,óvis4k! Emlék ** is' &ó3r építtette a viz után. Ma a sza£tba 1S- - ™ márpedig kegyeleti emlékrnflyet a vá- |csak R szépek a hoztó kapcsolt idö. Wagner.örökösőké, hacsak meg nem ket, népeket látjuk benne. Hát nemba- egyeztek, hogy melyikük nevére irják. misit a kismama, esetleg a nagymama i Ennek a palotának sarkán folytat­sem, levegőben zsongó régi melódiá- ták üzletüket Allemanmék, ott, ahol kat idézve a sziv különös érzékeny ma a Virágh-cukrászda szalonja van. antennáján. Később Allemann, immár egyedül, át­rosaak olyan pontjára kell elh-lyezni, ahol az emberek csendben, elmélyül­ve, áhítattal állhatnak ineg egy pilla­natra és tiszteleghetnek levet: kalap­pal a szent emlék előtt. Vitás lebd, bogy a Szécbenyi-tér valamelyik park­tükre, vagy a Klebelsberg-tér a Sle­fánia-sctány alkalmas volna e az em­lékmű elhelyezésére, vagy pedig a vá­rosnak melyik más szép helyén vol­na ez megfelelően felállítható, az' azonban vitán felül állónak tartom, bogy a volt ártézi kat helyén meg ak­kor setn volna a vasutasemiék felál­lítható, ba ez a hely teljesen beep>­tetlen volna. Szerencsétlen megoldás lenne, ba a sétálók közé nyugalmas, az áhítatot nem rontó miliőbe illő emlékmű a vásári forgalom kellős közepébe ál­líttatnék fel, abol a villamoson, vagy antóbuszkon robogó, vagy gyalog ro­hanászó emberek elsietnének mellette, anélkül, bogy rohanásuk közben eszükbe juthatna kegyelettel feltekin­teni arra és abol sétálók csak vasár­és ünnepnap láthatók — a cselédkor­aón. Soraim szíves közlését kérve, ma­radtam teljes tisztelettel: Egy Tisza Lajos-köruti olvasó. —«oo— A száguldozó kerékpárosok mag randsza bá lyozasa igen tisztelt Szerkesztösegf Tiszte­lettel kérem, igen fontos közérdekű soraim b. lapjukba való közlését. Fel­sövároson, a Molnár-, Fecske-, Debre­jem- »tb. folytatólagos kövezett ut­cákban a gyalogjárdákon vadul szá­guldozó kerékpárosok állandóan ve­szélyeztetik az itt lakó és erre járó közönség testi épségét. Tegnap délután 4—5 óra között egy kerékpáros neki szaladt a Debreceni-utcában a gyalog­járdán (nem útkereszteződésnél) las­san baladó 83 éves anyámnak, bogy as arcán zuzódást szenvedett, balke­zén pedig olyan súlyos ütést kapott, hogy nem képes vele fogni. Vérző fej­jel vezették baza a járókelők. A ke­rékpáros természetesen nem tartotta kötelességének, hogy a súlyosan sé­rült öregasszonyt hazakísérte volna, hanem mint aki jól végezte dolgát. Igy térünk át mi is beszélgetésünk során A cukrászaik mindenkor kedveit területére. Mert cukrászda nélkül nem Lehetett akkor adta az üzletet A r v a y Kálmánnak, ő maga ugyanezen a helyen kávéházat nyitott. A másik hires cukrászda az szágba is, — megnézem már, ha egy szer itt vagyok a szomszédságában. — de nem volt ritka az olyan -zcgcJi kispolgári ember, aki elzarándokolt kegyhelyekre Olaszországiul, vagy ép­penséggel Lourdes-ba. Ez régi szokás volt, azt is lehel mondani, bogy megszokás, azlan át­öröklődött. Mikor még a monarchia volt az ur Felső-Olaszországban, sok magyar hut vittek oda le ugyancsak Alacs-féle volt az Aradi-utca sar-. hosszú időre. Majlandról ^-átnos me kán. Alsóvárosi lakodalom nem ért: sét mondtak aztán a hazakerüli agg sem élni, ez nyilvánvaló. Továbbá rá- ; semmit, ha nem itt készítették a torta- harcosok, a .messziről gyütt ember*­I l _ 1_ f/1. Z J • „..!.' _ L 111 Af fit Mn /4 ••/> n cwn tro llrnt gaiom, hogy csak a nők édes szajuak, kat) mert ez adla meg az előkelőség sokkal több férfit ismerünk, aki a [fokot. Azonfelül a piaci vásáros nép, macskánál is fokozottabban szierct 1 amely minden munkabeosztás mellö­nyalakodni s — minden ájtatos lélek zésévcl már napfelkelte előtt elfoglai­elszörnyülködésére — még a túrós la helyéi szeretett a cukrászdában csuszát is megcukrozza. [reggelizni, omlós kuglófszeleteket ap­Burger Zsigmond nyomdász és' ritva a kávéba, lapkiadó házában a Klauzál-téren, kö-l A hagyományokat később erősen zelebbröl meghatározva a Wagner- j megdöngette a Klauzál-téren (persze soron, volt az Aüemann és Ho-jhogy megint itt) az első kávéfőző sá­sig cég cukrászdája, amely szintén az | tor. Ott izgatta az ínyeket a valódi árviz nagy temetőjébe került. babkávé, — de még milyen minőségül Kicsiny dolgokban is szeretnek az,— illata, a tej szaga csoportokba ve­emberek kombinálni, hogy ne tették rődtette a macskákat s akkora bőg­volna meg abban a világra szóló szc-jrékben akkora adagokat adtak, hogy rencsétlenségben! Igy fundálták kilörzse néni három sógorasszonyát vé­Allemannék, hogy az újraépülő város jgezte ki atyafiságos szeretettel, amig nem kerülhet a régi helyére, mert az a reggelivel is végzett, túlságosan mély, amint az elborító vi-j A bögrék finom porcellánból valók hez illően fogadván szavaikat. Amig azonban fegyverben álltak, » szabadságból kevés rész jutott a s/a mukra, ezért az asszonynép induit lá­togatásukra. (Elvégre a családi után­pótlás sem mellőzhető, de meg ajánla­tos utána nézni, mivel tölti szabad idejét az ember, milyenek a talián me­nyecskék?) Utazásaikat összekötve hasznos kereskedelemmel, felhasználták aztá* arra is, hogy megbámulják a teménte­len sok szép templomot, kegyhelyet, (.nézze kend, épp igy mondják itt ia az áment, mint az alsóvárosi barátok­nál!*), s tudással, tapasztalattal ter­helten tértek baza. A hosszú ut ké­nyelmetlensége nem számított, hiszeu idegen vidékeket láttak, begyeket, pá­ratlan ' bujaságu földeket, (.ehun-e, zek is bizonyítják. j voltak és ifjabb korukban cigóriát — A város központja csakis a vas- j tartalmaztak. A gyárak ugy népszerű-, mennyi szöllő van lugasra futtatva, ntálloraásnál terülhet el, egy kis el- sitették a portékát, hogy a félliteres aiatta meg a paszuly, oldalán a fii tolódás ebben a zűrzavarban nem szá-' bögrékre világnevezetességeket fest- ge!«), _ kikerültek az alföld egysíkú mit, sőt észté sem veszi azt senki. tettek, igy igen népszerű volt a Kosi tájairól. Atni azonban mégis csak i Igy megoldván a problémát, uj suth, meg a G a r i b a 1 d i-csupor,! legszebb volt Petőfinek, cukrászdájukat megnyitották a Bol-'bár akadt olyan is, amelyik Vörös-I jegyezzük tél a jeleunek. meg az dogasszony-sugárut végén, ahol ma a. marty mélabuját tükröztette vissza, j lltókornak róP, idők utazó kereske kanonoki lakásoknak szolgáló püspöki'hogy ne feledkezzünk meg a mellény-, döi„ek néhányát jeléül annak hog\ palota áll. .gombjai köze nyúló N a po 1 eon r ó i,< vo]t ^„„yj. ,nar akkor Is> élelmesség A rekonstrukció végrehajtói mégis amint nyilván az orosz bómezőkön tü- f kereskedcluu >zellein - régi területhez ragaszkodtak, eztnődik. .1 A ,cgbirescbbek voltak Dupla elvezet volt bat a reggeu.. kívánta az ősi szellem (Érdekes, hogy a történelmi idők folyamán máskor is kísértett ez a probléma Szeged egy­kávézás, gyerekkoromban még én ezeken a bögréken át vonultam be u Győr Koza, aztán ördög leca. akit a F ú r ú s becenévvel is tiszteltek. Ara berkeibe bár öss*e iebet távolságból za várni, hogy melyik volt az igazi csa kerékpárjára ugrott (mert az összeüt- sek helyett a nők fején a zöld kalap A kőzésnét 6 is leesett) és a szemtanuk! AHemannék. látva, hogy milyen Gyékényfonókat, | cipőfelsőrészkésziftőkeft, kézilányokat és fiukat felveszünk, magas fizetéssel, jelent­kezni hétfőn reggel Honvéd tér 3. és Somogy:telepen IX. utca 521. szám alatt. néhányszor leégett, már 1712-ben is el- történelem és az irodalom vitte a viz s mikor kezdték elölrül a Takarékosabb háziasszonyok viazyu.,., .. • —... . „„„,„„ „., „« ,., városatapitásE sokat tűnődtek rajta igy szerezték b«t. bögre-Készietükri. hogy néhány kilométerrel odébb épitik Ha eltört belőlük néhány, fel se vet-l^li „ ,.. fel. Nagyon köeel jár a viz, fenyegető szomszédságban van a Maros torko­lata is. Mint látjuk, nem lett a terv­ből semmi, győzött a hrivhezkötőttség ösztöne. Ezérí virít ma a korzón a kiesatogató napsugárban a zöld veté­ték. Maradt elég néha három sor is j?PP flt'n' hagyhatjuk k. N é,g.> , . ökrfl Ágnest, akit N varinak >s a polcokon. A Klauzál-téren volt azonkí­vül a kenyérpiac, néhol házmagasságba tornyozva és Agnr hívtak. Hogy szépek voltak-e. kellemesek A maguk idejében és helyen minden­esetre azok. Tizenhat évvel sok báj _ . van a fitos orrban, ami egy kissé tnt­olyan, de olyan illatúak, hamvasbar-' a dédmamánát. nás szinüek, ingerlően kicsattanó du-. Nagy idök szemtanújáról, az egv­cokkal, hogy még regényben sem jo kori primadonnáról is azt mondták rájuk gondolni napjainkban. A szegedi j ^^ báj yo)t uon , nyolcvaní(s kenyer nem csak az országban h« (évelben u, nem a világon is a legjobb volt. Mii | _ , .... ....... , értett ehhez a polentán rágódó talián, L Ez azonban sttlizálást Inba, mei támbár minek termett kövér búzát jtény és a»»hfl» neki Lombardiai), mit a száraz bo-iszifa(1 na* evett ket' dagszerü valamin élő francia! ™am a főpontnak. A célszerű íérfieBjibak. atoék satöNTKÁ*

Next

/
Oldalképek
Tartalom