Délmagyarország, 1943. február (19. évfolyam, 26-48. szám)

1943-02-28 / 48. szám

larragi György: legfeltűnőbb ezekben az intézkedések­ben az, hogy 99 százalékban gazdasa­gi természetűek, a gazdasági élet írontján éreztetik leginkább hatásu­kat, úgyhogy elmondhatjuk: a totális háború legalább is kezdeti stádiumá­szemben álló lelek között, amelyben felhasználható minden rendelkezésre élló embert, fegyvert és hadianyagot. A frontokon tehát már régóta totális Á totális gazdasági háború Sztálingrád neve a második világ- fontosabbak, mint a vaj es amidőn nuszer- és nyersanyagszállítója. Amíg háború történeteben a totális haboiu Németországban még a banyákban ls : a íranciák a Maginot-vonalbau feltár-J megkezdésével lesz egyértelmű. A már napi 1U óra volt a rendes munka-'tóztatják a németeket es amíg Frun­totalis haboi u, amelyről mar jóval idő, Fi unciaországban León Ilimnek ciaország adja nagyobb részben a ka­1939 előtt oly sokat írtak, Sztálin-' rövidlátó szociális demagógia ja atonakat, addig az angol szakinunka­grád utan kilépett az elmélet világa- negyvenórás munkahétért harcolt és' sok a szigetország hadiüzemeiben ból és teljes furorral betört a való- közvetlent a háború előtti esztendők-i gyártani fogják futószalagon a sziik­ságba. Az azóta napvilágot látott né-1 ben a francia termelést a minimumra séges fegyvereket és hadianyagot, az niet, olasz, angol, amerikai intézkedő- csökkentették. A legfontosabb íran- angol seapower, tengeri hatalom pe­sek, rendeletek, mind a totális liabo- cia hadiüzemekben, a hajógyárakban dig a francia hadiflottával és kercske­ru szolgálatában állnak, a hadban át-' állandó sztrájkok akadályozták a tei-jdelmi hajókkal együtt zavartalanul ló nemzetek legvégső erőfeszítései- melést. És visszaemlékezhetünk arra,' szállítani fogja a tengerentúli gyar­nek kibontakozását segítik eiő. A hogy még a háború első esztendeje-1 mátokról Franciaországba a szüksé­ben is megrövidített munkaidő mellett ges élelmiszereket, nyersanyagokat, dolgoztak a francia gyárakban, a j olajat, gumit, szenet, cukrot, stb. munkanélküliek száma pedig alig ész- Franciaország igy nyugodtan kivür­rcvehetően csökkent. ! hatja ugy a katonai, mint a gazdasági Atnig Franciaországban még ahá- háború végét a Maginot-vonal mögött ború alatt is munka nélkül ődöngött annál is inkább, mert pár nappal a han elsősorban gazdasági jellegű. Ez sokszázezer ember, addig Németország háború kitörése után Anglia kihirdet­értketö is, mert hiszen a frontokon még több százezer munkáskezek kül- te a Németország elleni blokádot és már eddig is élet-halál harc folyt a földről importált és állított be a né- igy ez csak siettetni fogja Németor­met fegyverkezés szolgálatába. szág gazdasági összeomlását. Arra A franciák olvasták ugyan Luden- gondolatban sem jöttek rá, hogy dortf könyvét a totális háborúról, Franciaország és Anglia háborús u - .azonban azt épp ugy nem vették ko- együttműködése felborulhat és Fran­háboru dul és ez most kiterjed a bel- j ntolyan, mint ahogy a saját profé- ciaország szervezetlen és feikészület-1 sö frontokra, elsősorban a termelés ' tajkra sem hallgatlak. De Gaulle fran- len gazdasági életével magára ma­fontjára. Icia vezérkari ezredes hiába irta meg rad. elvágva nemcsak az angol arze­Maganak a totális háborúnak a fo- könyvét 1936-ban a motorizált fegy- "áltól, hanem a saját gyarmataitól is. vernemek döntő szerepéről a jövőhá-| borujában, hiába követelte a francia' Angliában, hadsereg motorizáJasát, sem a francia habár kissó nagyobb kritikai érzék­vezérkar, sem a francia nagyipar nem kel is k6rulbclül hasonló szemszögből tartotta szkségcsnek komolyan meg- < tekintettek a gazdasági haboru ele. vitatni de Gaulle javaslatait Ugyan-, IgaZ) hogy Angliában 1Mbeu voltali; ilyen sorsra jutott egy másik neves j akik figyelmeztették a közvéleményt fiancia katonai szakértő is, Herr ta- h kissé tul kényelmesen kep­bornok, aki mar 1328-ban Ludendortf k^ik el az uj világhaboi ut. Ezek ko- f totális háborús teóriájától függetlenül |zé a {igyelmeztetők közé olyan tekin­OÍLMAGY AKOH <7. AH I VASARNAF, 1943 február 38. Legmagasabb árban vásárolunk zongorát, planinót, harmoniumot. Megbirottűnkst djjnienteiau kiküldjük biernoerg upe»t; vu. n»*ócó-ut«o. galma is uiagában foglalja a külső és belső frontok azonos intenzitású élet­halál küzdelmét, a katonai és gazda­sági arcvonal fontosságának teljes pa­ritasát és egyenrangúságát. Amikor Ludendortf először dolgozta ki a vi­lágháború után a totális háború el­méletét és ezt nevezte meg éles előre­látással a jövő háború formájának, több olyan elemet sorakoztatott fel a totális háború ismertető jelei között, amelyek most a szemünk előtt megva­lósulnak. A ludendorffi elmélet sze­rint a totális háború nemcsak a moz­gósított és hadrakelt seregnek a há­borúja, hanem az egész népé. A totális háborúban tehát nincs különbség had­színtér és hátország között, ebben a háborúban a gyárak, hadfelszerelési üzemek épp olyan fontos támaszpont hirdette, hogy a jövő háborúja első­sorban a gyarak háborúja lesz és a háborúra való felkészülést e szem­télyek tartoztak, mint az angol győ­zelem miniszterelnöke: Lloyd George, Fuller tábornok és mások, főleg olyan pontnak kell irányítania. Bár Herr a'ang0, szakértők, akik figyelemmel ol­francia közvéleményben nem volt,vasták Ludeudoiff könyvét a totális olyan ismeretlen, mint 19o6-ban de háborurói és akik németországi tar­Gaulle, mert Pétam mellett ő volt ° Verdun védője, ez a presztízse sem tudta eltüntetni a francia vezetők ha­lálos könnyelműségét, amellyel egy uj Jelleggel birnak, mint a régi háborúk- háború gazdasági problémáit kezelték ban a várak, stratégiai pontok. A ha­dianvag'készlet és hadsereg élelmezé­sének biztosítása mellett elengedhe­tetlenül szükséges a stratégiai nyers és félvállról vették. tózkodásuk során világos szemmel észrevették, hogy a harmadik biroda- í lom hatalomra kerülése után azonnal hozzálátott a gazdasági vnoalon a Lu­dendorff által megjósolt totális há- J ború szükségleteinek es követelnie-! nyeinek előkészítéséhez. Amíg Anglia, de sülöpösen Fran-. ciaország gazdasági téren úgyszólván A francia vezető körök, a kato­naiak és gazdaságiak egyaránt abba . , ,, , . ... .a hibába estek, hogy a háború meg- >w, anyagok felhaJmozasa a hátország itélése lerén megrekedtek 1918. évi ölhetett kezekkel várta az uj vilag­elelmezesének biztositasa. Az eros, feüogáSukban és szinte elképzelhetett konfliktus kitörését, addig Németor­i "S™!, gazdasági front epp- jennek tartották, hogy a háború és a szág már a békében megteremtette a ' oly nélkülözhetetlen a totális haboru hadviselés kalonai gazdasági vonalán totális gazdasági háború e.őleltéte-1 viselésehez, mint az erős hadsereg. A tarradalmi fejlődéseit és eltolódások ' leit. Elfogadta ugyanis Ludaitdorffnak gazdaság) elet irányitasa, a gazda sa- következhetnek be. Ahogy nem látták azt az állítását, hogy Németország az gi erők maradéktalan mozgostlasa| meg a francia kal0Ilai vezetők, hogy (első világháborút főleg gazdasági erdekeben ugyanolyan gazdasági ve- az uj habon, a motor) a páncélos és okokból veszítette el, mert a gazda­zérkart kell felallitani. mint amilyen a repülögép háborúja lesz. épp ugy a a hadsereg elén all és ahogy a kato-1 gazdasági veze.tök nem ismerték 'fel, nai vezérkar mar jóval a háború hogy cgy uj háború a gazdasági éle­megkezdese előtt elkészíti a felvonu- tet is merőben más feladatok elé ál­last. mozgositási es a haditerveket, iitja, mint 1914—1918-ban, hogy a há­ugyhogy a haboru kitörésekor egy borus gazdálkodás stratégiája szintén sági életének mozgósi'ása, megszerve­zése és teljesítménye a mult világhá­borúban nem tudott lépést tartani ka­tonai erőkifejtéssel, .a belső front messze mögötte maradt a külső front - c o--j- - — teljesítményeinek. 1914-ben l.uoendorff gombnvomasra megindul az onasi ha- forradalmi változásokon esik majd át. i szerint a központi hatalmak gazdasá­digépezet tervszerűen és precízen, ugyanugy a gazdasági vezérkarnak is már a bekében fel kell készülődnie a gazdasági háborúra, a gazdasági erők neyrsanvaggazdálkodásra és ellátási uoWtikára­gilag teljesen felkészületlenül és szer­A franciák vezt'tlenül léptek a háborúba. Ami ...... . . hadianyagot, nyersanyagot a béke­az uj világháború gazdasagi proble- esztendőkben gyűjtöttek, az annyira totATls mozgósítására, a háborús máit meglehetősen egyszerűnek kép- cienyészöen kevés volt ho-y a hábo­"— zel,ék el és 'eljesen az első világhá-; ru etsö nőnapjaiban e keszletek kt­boru megismétlődéséi várták ezen a; merültek A hadiipar azonban any­Az az ország, amely csak katonai kérdésnek tekinti a háborút, amely csak katonailag ké­téren is. A. probléma egyszerű volt nyira szervezetlen volt, a logyasztá'si számukra, mint a kétszerkettő négy lpar a haboru első esztendejében any­és abban állott, mint a mult világhá- Ilylra túltengett a hadiipar rovására, „ 0 „_ borúban, vagyis hogy Anglia lesz ez- hogy a bclsö fronl kifulladt a külsó szült fel a nahorura, a totális úábo- ullal ls Franciaország arzenálja.élei- flont S2üksegleteinek kielégítéséért ru kérlelhetetlcu vastörvénye folytán mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm folytatott versenyfutásában. A kapko­a totális háborúban összeroskad. Bar-i BUDAPESTI ELEKTRÓTFXHMK AJ das 0S feÍetlensóg megnyilatkozott töb­»,-, !1» l.iltÍMg i „ n I. .. : .. t I í „. . : I ' .tióL- L-n7nft nkknn íc Ur, rf.. n w. «-'. 11..". I: _ mily kitűnő is a katonai stratégiája szervezete és hadseregének szelleme. Ludendorffnak ez az utóbbi jóslata teljesedett be Franciaország összeom­lásában, amely az azóta megjelent ka­tonai szakirodalom szerint nem is annyira katonai, mint inkább gazda­sági összeomlás volt. Franciaország csak katonailag készült fel az uj vi­lágháborúra, csak Maginot-vonalat épített, de teljesen elhanyagolta a gazdasági felkészülödést. Nem értet­ték meg és kigúnyolták G'öring roar­,a*H jelszavát, amely szerint az ágyuk • bek között abban is, hogy a nélkülöz­|hetetlen hadiipari szakmunkásokat, a bányászokat, mérnököket a báboru elején behívták katonának és vagy el­pusztultak, vagy későn kerültek visz­sza munkahelyükre. A belső front ter­melése és a külső front hadianyag fo­gyasztása között olyan diszpáritás lé­tesült, olyan szakadék támadt, amely­közelmultban felszabadultak is ben végül is menthetetlenül el kellett jelentkezhetnek. Ajánlatok »Ala- buknia a külső frontnak. Csak későn pos 1943* jeligére, Rudolf Mos- jöttek rá az elmúlt világháborúban se RL• hirdetővállalalhoz, Buda- nz irányitolt és jól megszervezett há­pest, .YIl, Erzsébet köret 28. .borus gazdálkodna iúszukse&ietettek GYAR KERES őskeresztény műszerésze ke vagy órásokai tudatára. Amikor Németországban Rathcnaut végre megbizták a haditer­melés irányításával és megszervezésé­vel, ez az intézkedés már elkésett. A mu Inak ezf a végzetes hibáját akarta elsősorban elkerülni a nem­zeti szocialista Németország és ezért bizta meg Hitler Göring marsallt az egymást követő négyéves tervek ki­dolgozásának és megvalósításának ve­zetésével. Ettől kezdve fej-fej melleit haladt Németország katonai és gazda­sági felszerelése. A Königstrasse-ban székelő patinás multu néniét katonai vezérkart főnökség mellett egy uj, de nem kevésbé tontos vezérkari főnök­ség született meg: a háborús gazdál­kodás vezérkari főnöksége. Kétségte­len és ezt az ellenség is elismeri, hogy a később kitört háborúban egy Todt mérnök épp oly döntő szerepet játszott a hadviselésben, mint a ré­gebbi német háborúkban a katonai vezérkari főnökök: M o 11 k e, S c h 1 i e f f e n gróf, vagy Luden­dortf. Amikor kitört a háborít, az a bizo­nyos gombnyomás nemcsak a némcl hadigépezetet indította meg, hanem a német háborús gazdálkodás nem ki­sebb gépezetét is. A külső és belső front között nemcsak a termelést szükséglet terén nem merült fel disz­páritás, hanem egyre inkább egymás­ba olvadt, a külső és belső front élei­formája is. Mindez azonban még nem volt to­tális háború a gazdasági vonajort, er­re csak Sztálingrád után került sor. Azóta az egész német belső front a totális háború overall jóba öltözik. Majdnem azt mondhatnánk, hogy a háború súlypontja és nagyobb terhe, nagyobb felelőssége a belső frontra, a haditermelés frontjára tolódott át. Ezért amiképpen a fronton harcoló katona ruháját, szabad idejét, alvását, étkezését, a háború törvénye határoz­za meg, ugyanugy a belső front sem ismer többé magánéletet, olyan órá­kat, vagy napokat, amelyek alatt va­laki önkényesén otthagyhatja az álla­sát, kedvére utazhat, szórakozhat A bclsö fronton is a totális haboru érc­törvényének uralmát hirdették ku amely alól senkisem vonhatja ki ma­gát anélkül, hogy épp oly szökevény­nek ne tekintsék, mint aki a harctér­ről dezertál és hogy ugyanilyen meg­torlásba ne részesüljön. A totális haboiu a gazdasági von?.­Ion épp ugy az utolsó embertartalé­kok mozgositását jelenti, mint a ka­tonai vonaton. Megvalósult minden részletében Németországban Ludcm­dorffnak próféciája, arról, hogy a to­tális háború az egész nép hálxmijs a csecsemőktől az aggastyánokig, a Je­jentől u jövőig, a katoná'ol a polgá­rig. A totális náboru gazdasági vona­lon is péllátlan erejű »lcvée en ma«i­se<, népmegmozdulás ,amilyet a törté­nelem eddig csak a francia forrada­lom idején ismer, amikor Cainot meg­szervezte nemcsak a forradalmi had­sereget, hanem e hadsereg ellátásúi célzó hadiipart is. A totális háború katonai és gaz­dasági téren nem más, mint visszaté­rés a háborít ösi .o iuajáiioz: az élet­halál harchoz, ame y megkezdődött Kain és Abel vetélkedésében és egy­forma elemi erővel és ősi ösztönök­kel nyilatkozik meg ugy « katona', miat * —daráfti VMta'on.

Next

/
Oldalképek
Tartalom