Délmagyarország, 1943. február (19. évfolyam, 26-48. szám)
1943-02-18 / 39. szám
Ném«t hadijelentés Berlin, fcb'míf 17. A véderőfőparsnoraokság közli: — 'A knháni hidfö ésaaki arcvonalán elhárítottunk egy erdi-ebb támadást és közben nagy vesztesé* íreket okostank az ellenségnek. — A* Aeóvi-tenger és az Őreitől délkeletre levő terület között, különösen Chnrknvhan és Charkov körül, tovább tartanak az elkeseredett harcok. Kurszktól északra az ellenséges támadó tevékenység az előző napokhoz képest némileg alább hagyott. A szovjet előretöréseit viszszavertük, helyi betöréseit elreteszeltük. t- Az llmen-tótól délkeletre, valamint a Volchov éa Ladoga-tó között az ellenség újonnan felvonultatott erős gyalogos és póneélos erőkkel folytatta támadásait. Ezen az arcvonalszakaszon küzdő hadosztályaink nj elhárító sikert vivtak ki. — Több támadó erőcsoportot felmorzsoltunk. Tüzérségünk összpontosított tüzével még a készenléti állásokban szétvert ellenséges támadó tartalékokat. Egyedül az IImen-tótól délkeletre 43 páncélost semmisítettünk meg. A Szovjet kedden ösBzosen 101 páncélost veszitott — A tuniszi arcvonalon inditott támadó vállalkozás során kedden elvágott ellenséges csoportokat felmorzsoltunk és még sok hadianyagot elpusztítottunk vagy zsákmányoltunk. Német gyors harci repülőgépek meglepetésszerű alacsony támadásokat intéztek brit gépesített oszlopok ellen és szétugrasztották őket — Egy amerikai bombázókötelék egy atlantióeeánmenti francia kikötőváros ellen intézett nappali támadása során légibarcban 8 négymotors repülőgépet lelőttünk. — A légi haderő nappal eredményesen támadott egy délangliai kikötőt és a szerdára virradó éjjel sok romboló- ás gyújtóbombát dobott Swansee kikötő es iparvidékére. (MTI) ry Ot finn miniszteri tárca cserél gazdát Helsinki, február 17. A finn közvélemény örömmel vette tudomásul a teljes egyetértést Ryti elnök és Mannerheim tábornagy között, ami a két vezető államférfiú meleghangú táviratában is kifejezésre jut. Az elnökválasztás körül felmerült kérdések ezzel le is zárultak. A kormány átalakítását a közeljövőben várjak. Hit szerint a miniszterelnöki és külügymiuiszteKüzdelem Charkovért Berlin, február 17. Német illetékes helyről közlik: A Charkovért vivott harcok — ellentétben a külföldi állításokkal — még egyáltalán nom értek véget. A valóság az, hogy még elkeseredett harcok tombolnak. Az erős német ellentámadások komőly ós mind nagyobb veszteségeket okoznak a Szovjetnek. A pillanatnyi helyzetet igy ismertették ma Boriinben illetékes körökben. (MTI) ri tálcán Hvfll négy vagy üf níff ciszteri tárBa cserél gazdát. (MTIÍ Báró Richthofen vezértábornagy Berlin, február 17 A Pührer főhadiszállásáról jelentik a Német Távirati Irodának: A Führes báró Richthofen vezérezredest, egy légiflotta főnökét, vezértábornagygyá léptette elő. Lovag Greim és Körzer repülőtábomokokat a Führci vezérezredesekké léptette elő. (MTI) Juhász Gyula visszatért diákjai közé Nyugodtan és bizakodóan ítélik meg Németországban a keleti Karctéri helyzetet Berlin, (ebruar 17 Német részről a szovjet téli támadás bárom bónapja után nyugodt bizakodással ítélik meg a keleti harctéri helyzetet. Főleg két fontos tényre utalnak, nevezetesen, hogy a szovjet emberben, de főleg hadianyagban elszenvedett vesztesegekkel vásárolta meg területnyereségeit, olyan veszteségekkel, amelyek elhomályosítanak minden eddigi elképzelést és nincsenek arányban azokkal a célokkai, amelyekre valójában törekedtek. Másrészt azonban • német seregek a déli csata ezévi tömegrohamait is olyas szilárdsággal fogadták és oiyan rugalmas hadviseléssel hárították el, hogy töretlenül állnak készen küszöbön álló feladatukra. A keddi nap lefolyása is megerősíti ezt az összképet Nyugatkaukazusban a Kubán alsó vidékén a bolsevisták gyengébb támadásai legtöbbszór már a német állások előterében meghiúsultak. A lagúnák vidékén német pánoéioc erök ellentámadással visszavertek egy njabb szovjet elöretörésL Csak egy keskeny szakaszon 1500 elesett bolsevistát számoltak össze. A Don alsó folyásától északra egy német harccsoport egy szovjet hadosztályt messze túlra vetett vissza. Tizenhárom páncélost páncéltörő ágyuk lőttek szét, négyet pedig robbanó töltésekkel tettek harcképtelenné. Vorosilovgrád térségében a bolsevisták újból megkísérelték, hogy viszs/.aszerezzék n német gránátosok által rohammal elfoglalt hegyhátat, ahonnan a szovjet páncélosok alighogy elhagyták az oltalmazó fedezéket, a német páncéltörő ütegek megsemmisítő tüzébe kerültek. Szovjet lővésxeg oldal támadása során a tartalékcsapatok ezeket a lövészeket elvágták és az utolso emberig felmorzsolták. A Doucc középső folyása mentén levő iparvidéken gépesített német erőknek sikerült megszállniok a bolsevistáknak egy utánpótlás szempontjából fontos utvonalát. A német csapatok itt többek között gépkocsikra szerelt és a gyárból most kikerült gyalogsági lövegeket, nehez páncéltörő lövegeket, Uibb lángszórót és nagymennyiségű lőszert zsákmányoltak. Zuhanóbombázó és harcirfDitfőgépek nagy köteléket ezen a térségen támadták a szovjet páncélos csapatokat és menetoszlopokat. Charkov térségében és magában a városban 19 változatlan hevességgel folytatódnak a súlyos harcok. A város keleti részén a szovjet támadásukat intézett a város szélén húzódó vasúti töltés ellen. A szovjet csapatokat tizennégy izben visszavetettük és közben 23 harckocsit vesztett az ellenség. Az égő városban is súlyos utcai harcokra került a sor anélkül, hogy a szovjetnek sikerűit volna lövészkölelékeit megerősiteni. Egy nagyobb német harccsoport az északi külvárost megtisztította a benyomuló bolsevistáktól. (MTI) Rommel hadmozdu'atai Tunéziában Berlin, február 17. A Nemzetközi Tájékoztató Iroda jelenti az északafrikai helyzetről: Rommel tábornagy haderőinek utóvédei február 16-ára virradó éjszaka a kiadott, parancsnak megfelelően visszavonultak a német— olasz páncélos hadsereg főállásába anélkül, hogy az angolok üldözték volna őket. A 8. angol hadsereg legelői levő részei csak a keddi nap folyamán követték igen lassan a tengelycsapatok mozdulatait annál is inkább, mert az angoloknak az erősen aláaknázott és harci akadályokkal . borított terepen nehézségeket kellett leküzdeniük. Ezzel szemben megfigyeltük, hogy az eddig nagy mélységben tagozott angol hadosztályok az élcsapat irányában jobban felzárkóztak. Folytatták kedden azt a már jelentett kísérletet is, hogy délről Rommel megerősített állásainak olda'ába kerüljenek ós az angolok nagyobb páncélos felderítő csapatokat vetettek harcba. E csapatok egyikét egy német járőr felmorzsolta, közben két páncélos felderítő kocsi és egy sivatagi kiilüoiöőes jármű került német kézre. (MTÍ1 Nagyváradon a premontrei gimnáziumban leleplezték Juhász Gyula emléktábláját. Ebből az alkalomból közli a •Nagyvárad* cimü laptársunk Jakobovits Elemér kollégánk hangulatos cikkét, amelyet alábh közlünk: A boldog békeévek napsugara aranyozta be akkor 1907-et mutatott a kalendárium — a premontrei gimnázium hársainak lombjait, amelynek hüs árnya alatt Juhász Gyula tanái ur a tizperoes szünetek alatt sétálgatott. Négy évig (1907—1911) tanitolt Juhász Gyula a premontrei gimnáziumban. S e négy év elég volt ahhoz, hogy a borongó lelkű poéta, bárhova vetette is a sorsa, szive egész melegével magába zárja váradi emlékeit... Gondolatai szárnyán sokszor ideröppent a Köröspartra és igazgyöngyök ragyogásával csendültek rímei, melyekkel szerelmet vallott leihagyott városának ... Amilyen halk volt életében, lelke mélyén olyan harsogva vágyott viszsza Nagyváradra, még halála utáni fdőkré is, mint azt »Testamentum« cimü versében megírta. És JuhásZ Gyuia tegnap délelőtt megjelent Várad utcáin... Tabéry Géza, a SzigligetiTársaság ügyvezető-alelnöke, mint a nagy költő irodalmi végrendeletének végrehajtója, hatalmas és jól sikerült reliefben mintáztatta meg Lercbner Júliával Juhász Gyula boltozatos koponyáját, amelyben egykor halhatatlan gondolatok születtek és sűrű szakállal övezett, jellegzetes profilját. Tegnap délelőtt Tabéry Géza, Bulyovszky Odón alezredes és e sorok írójának társaságában, a féltve őrzött Juhász-emléktáblát rendeltetési helyére, a premontrei gimnáziumba vitette. Az utcán megállottak az emberek, amerre a menet elhaladt, valami szuggesztív erő, mely a fehér kőből, mintha a poéta gyermeklelke sngározna, helyhez kötötte valamennyit S valamennyi ezt a nevet suttogta: • Juhász Gyula...• — Nos, ki volt Juhász Gyula? — kérdeztük azt az öreg nénikét, aki a premontrei gimnázium kapuja elíyt hétrét görnyedve silabizálta a feliratot: >Ju-bász Gyu-la...* — KI volt — nézett ránk indignálódva a kedves nénike —, ki lett volna, egy nagy költő... Tabéry Géza odaadó felügyelete mellett a két fuvaros óvatos biztonsággal vitte aztán be az emléktáblát a premontrei gimnáziumba, ahol ideiglenesen az előcsarnokban helyezték el. A markáns, mégis Lágy vonalú portré alatt a felirat: »pro memória Juhász Gyula, 1883-1937.* — Istenem — nézi visszaemlékező gondolatokkal Vincze Ferenc nyugalmazott pedellus —, Istenem, de régen volt, amikor a tanár ur itt járt köztünk. Ugy emlékszem rá vissza, mint mindég nagyon szomorú emberre... Dr. Osvald Arisztid gimnáziumi igazgató megmutatja az emeleten azt a helyet, ahova Megyery Ferenc mérnök fogja beépíteni a szép alkotást. Ezután az igazgatói szobában megbeszéli Tabéry Gézával az emléktábla leleplezésének műsorát, amit a Szigligeti-Társaság március 7-ifci nagyszabású jubileumi ünnepségének keretébe iktattak be. Tízperces szünetet jelez a csengő. Csillogó szemű apró diákok tódulnak ki boldog kacagassal a folyosóra. Aztán egyszerre elhalkul * fiatalság szilaj zsivaja. A kis diákok áhítattal gyülekeznek — most vették észre — az emléktábla elé. Halkan adják egymásnak tovább a szót: >Juhása Gyula, a nagy magyar költő. Valaha itt taniiott a premontreiben...* És Juhász Gyula, a halhatatlan költő és a premontrei gimnázium egykori tanára visszatért kedves kis diákjai közé... Mit is mondott •Testamentumáéban? »Síeretnék egyszer visaszajönni még...« Visszajönni, ha máv ként nem lehet — csendülnek tovább klasszikus sorai — halálom után, hogy reszkető, fehér kezével megsimogassa fejem jó anyám és megsimo^issam én •ái ismerős, drága falakat. S az ismerős, drága falak szeretettel fogadják, most magukba azt az emléktáblát, amelyről messzelátó szemekkel tekint le diákjaira örökidőkig a halhatatlan • tanár ur« kőbe vésett Joviális arc*.Szeged halhatatlan költőfiát — * f látszik — csak itthon nem becsülik még — holott Juhász Gyula mar rég elfoglalta helyét Petőfi, Vörösmarty, Aranj és Ady melleit » perne -sz sort Szeretnők, ha Szegeden cgv utca, egy emléktábla jelezné már hogy Itt »«>•• letett s itt volt legboldogtaíansbb a legnagvobb magyar költők egyike... Spelimann newyorki érsek mint tábori püspök érkezett Európába Róma, február 17. Spelimann newyorki érseknek Vatikán városba érkezése február 17-éről 18-ra halasztódott Spelimann érsek nem diplomataként ntazik, hanem csak Newyork érsekének minőségében ér mint as Egyesült-Államok hadserege katolikus tagjainak tábori püspöke- Spelimann Amerikába való visszatérése előtt mint tábori püspök meglátogatja az afrikai arcvonalon és Angliában az EgyesültÁllamok csapatainak tábori lelkészeit. Ez nem csökkenti vatikáni látogatásának jelentőségét, különösen ha figyelembe vesszük a Spelimann érsek és a pápa között fennálló rendkivül szívélyes barátságot és azt a nagyon szoros érintkezést, amelyet az érsek Roosevelt elnökkel tart fenn. (MTI) mmmmmhmmm Olvassa a Délmagyarországof. hirdessen a Délmagyar országban! iiüi«itH