Délmagyarország, 1943. február (19. évfolyam, 26-48. szám)

1943-02-18 / 39. szám

Az egyetem orvoskarénak álláspontja: A hőforrás gyógyvizének ivócsarnokát fenn kell tartani Az orvoskar hivatalos átiratban közölte álláspontját a várossal (A n álmagyar ország munkatársá­tól) A városfejlesztési politika egyik legrégibb törekvése Szegeden az, bogy a várost illetékes hivata­Jos tényezők nyilvánítsák hivata­losan fürdővárossá, A fürdővé ros­jolleg sok olyau előnnyel jár, ame­lyek lendületet adhatnának a vá­rosfejlődésnek s tervszerűen be­illeszthetők volnának azoknak a nagyvonalú terveknek a megvaló­sításába, amelyeket a városfejlesz­tési programban már körvonalazott a város hatósága. A fürdőváros­jelleg az idegenforgalom fokozásá­val s számos más olyan előnyös körülménnyel jár együtt, amelyek­nek megszerzésére mindenütt, ahol ennek legcsekélyebb lehetősége je­lentkezik, minden eszközt megra­gdanak, Annak azonban, bogy egy város megkapja a fürdővé ros-je!le­get, előfeltételei, vannak s a jelleg megadása mindig attól függ, hogy az igényt tartó város vájjon meny­nyiben tudja felmutatni ezeket az előfeltételeket 1 A hőforrás feltárása Az előfeltételek fennforgása te­kintetében Szeged bizonyos mér­tékben mindig előnyös helyzetben volt, ezt az előnyt főképpen a Ti­sza és a nyári tiszai strandélet nyújtotta, hiányoztak azonban azok n döntő adottságok és momentu­mok, amelyek a szegedi fürdők és a szegedi viz gyógyhatású jellegét megadták volna. Ezen a téren ha­talmas lépést jelentett a szegedi hőviz feltárása, amennyiben orvosi és balneológiai illetékes tényezők megállapították, hogy a szegedi hő­forrás vizének ugy ivókúrák, mint fürdő formájában gyógyhntása ban. Körülbelül ezzel a konstatá­lással egyidejűleg történt a követ­kező fontos lépés a „Szeged fürdő­város"- jelleg kialakítására akkor, amikor a város hatósága forgnlom­bahozatal céljára 25 évi időtartam­ra bérbe adta magánvállalkozónak n viz hasznosítását s felépitietett a forrás föté egy csinos kis ivócsar­nok pavillont, ahol állandó orvosi ellenőrzés mellett, a feltörés termé­szetes hőfokával és gyógyhatású ás­ványi tartalmával fogyaszthatják a vizet mindazok, akiknek az orvos ivókurát ir elő. A szerződés szerint Ugy az ivócsarnok tulajdonjoga, mint a viz hasznosításának joga a városé s a 25 esztendő eltelte után mindkettő a városra háramlik. 0 „Szeged fürdőváros" A ivócsarnok felépítése és a hő­forrás gyógy jel legének hivatalos megállapítása volt az első komoly l"pés „Szeged fürdőváros" kialaki­tása tekintetében. Ezt követte né­Korgóban Ismét táblás házak! Prolongáltuk és ma, csütörtökön utoljára adjuk a nótás magyar katonafilmet! Üzenet a lioioaDarírfíl i rúy János, Tóth Juiia hány évvel egy nagyvonalú elgon­dolás, amely már a tervezés stá­diumába is eljutott,, jelenleg azon­ban a háborús viszonyok miatt a kényszer-stagnálás állapotában van. A terv legfőbb mozgatója dr. Mis­kolczy Zoltán volt, aki azt propo­nálta, hogy a hőforrás vizének fel­használásával hatalmas gyógyszál­lót kell építeni. A megoldásra két tervet is kidolgozlak, egyik kap­csolatban állott volna a jelenlegi gőzfürdővel, a másik terv szerint pedig a Hungária-szálló bekapcso­lásával a Tiszaparton épült volna fel a gyógyfürdő impozáns mére­tekkel és világvárosias kivitelben. A szegedi egyetem orvoskara kez­dettől fogva élénk érdeklődéssel kí­sérte ezeket a törekvéseket, s ami­kor ezek a tervek napirendre ke­Tiltck, felajánlotta támogatását és közreműködését, sőt ezzel kapcso. latban az orvoskaron dr. Ditról Gábor egyetemi tanár elnökletével alakult egy bizottság is, amely a városfejlődésnek hatalmas lendüle­tet igérő terv további kidolgozásá­ba szorosan bekapcsolódott. Kétségtelen, hogy az elgondolás megvalósítására a pillanatnyi hely­zet nem kedvező, a terv azonban nem került le napirendről s általá­nos az a vélemény, bogy a gyógy­szállót. amint a körülmények meg­engedik, azonnal fel kell építeni. Jelenleg a fürdővárosi jelleg ki­alakításának egyetlen fix pontja a szerencsés ötlettel megvalósított ivócsarnok, Hol épüljön fol a vasutasok hősi emlékmüve ? Az ivócsarnok körül azouban, mint ismeretes, az elmúlt betekben ugy alakult a helyzet, bogy stóba került, annak esetleges megszünte­tése és lebontása. A fejlemények alakulásának lényege az. hogy rlr. Szilágyi Ferenc 'MÁV üzletigazga­tó lelkes és áldozatkész kezdemé­nyezésére lehetővé vált, hogy a szegcdi vasutasság hősi halottai impozáns és művészi értékű em­lékmüvet kapjanak. A tervet nagy örömmel cs osztatlan elismeréssel fogadta ugy a város hatósága, mint egész lakossága, mert kétség­telen, hogy a MÁV szegedi üzlet­vezetőségének nemes gesztusában a hősi halottak iránti kegyelet meg­nyilvánulásán felül a város szem­pontjából jelentős tényező az is, hogy az emlékmű szép és maradan­dó criékü disze lesz a városnak. Ezt igazolja az emlékmű tervező művésze, Pory Jenő szobrászmű­vész által elkészített gipszmodell is. amit dr. Szilágyi Ferenc igaz­gató már bemutatott a városházán dr. Tóth Béla helyettes polgár­mesternek s a mérnöki hivatal ve­zetőinek. Az emlékmű felállítási helyének kijelölésével kapcsolatos vélemé­nyek azouban megoszlanak. Felme­rült ugyanis az o terv, bogy az emlékművet, a MÁV szegedi üzlet­vezetőségének épületével szemközt kell elhelyezni, bogy azonban ez megvalósítható legyen, le kellene bontani, ÉS meg kellene, szüntetni a ^szegedi hőforrás gyógyvizének ivó­csarnokát. Nemcsak a városházán, de a város más számottevő ténye­zőinek is felmerült ezzel szemben az az álláspont is. bogy az emlékmű felállítását az ivócsarnoknak, mint gyógytényezönek és egy már meg­levő városrendezési adottságikik megsemmisítése nélkül kell megol­dani. Ebhez fűződnek a város fej­lődési erdekei, azt kívánják a gyógyszempontoH és a kialakuló­ban levő, „Szeged fürdőváros" érde­kei. Ennek az álláspontnak hívei hangoztatják, hogy egy olyan ha­talmas területen modern urbatii­tással kiépült városban, mint Sze­ged — itt a belvárosról van szó —, feltétlenül kell és lehet találni egy olyan alkalmas környezetet, ahol méltóképpen lehet majd elhelyezni a vQsufasok hatalmas hősi emlék­müvét, sőt a városdiszités szem­pontjából a tervbe vettnél sokkal alkalmasabb helyek is kínálkoznak s igy nem kell megfosztani a vá­rost midenképpen értékes ivócsar­nokától Fonn kell tartani az ÍY6­csornokot A kérdéssel néháuy nappal ez­előtt foglalkozott a szegedi egyetem orvoskara is s a kari ülésen az az álláspont alakult ki, hogy az ivó­csarnokot feltétlenül fenn kell tar­tani s az orvoskar erről az állás­pontjáról hivatalos átiratban érte­sítette a város hatóságát. Az orvos­kar álláspontját tartalmazó átirat szerdán érkezett meg az egyetemről a városházára, ahol azonban e?ryo­lőre még érdemben nem foglalkoz­tak azzal, A felmerült problémákkal kap­csolatban kérdést intéztünk dr. Viliről Gábor egyetemi tanárb >z, az egyetemen alakult balenológiai bizottság elnökéhez, aki a követke­zőket mondotta: — Az egyetem orvoskara a leg­nagyobb érdeklődéssel foglalkozott a felmerült tervek kapcsán a fürdő­városi jelleg kialakításával össze­függő kérdésekkel, mint példán! a gyógyszálló ügyével s reméljük, hogy ha a körülmények kedvezőre fordulnak, rövidesen meg is való­sul n szép és nagyvonalú s orvosi szempontból is fontos terv. — Ami nz orvo-karnak az ivó­csarnok ügyében elfoglalt álláspont­ját illeti, arról, miután a kar állás­pontjáról van szó, amiről átirat ment a városhoz is, nem nyilatko­zom. mint magánembernek és or­vosnak azonban az a nézetem, hogy mindenféle hasznos gyógytényező megszűnését nagy sajnálattal fo­gadnék. D É L M A G Y A R O II S 1. A U * CSÜTÖRTÖK. 1943 február 18. Belvárosi Mozi Ma és a következő napokon bemutatja a francia filmgyártás különleges lilmct: \ KljTASO LÁNYA MarccI Pagnol világhiiü regénye] iümen Főszereplők: KAIMU jos. ony és FERNMNDEL Ezt megelőzi: A KIS KATYI a legvidámabb zenés, nótás kis film ioim\ ^ jíyor­ral a főszerepben HÍRADÓ A filmet csak 16 éven felü-i liek tekinthetik meg 3, 5, 7 Amíg Oh a/szítt • Oarrnol dolgozik. Nyugodt alvását nem zavarj*, mégie meghozza raggolra az onyho i% (Ajdalmatlan kiűririoat. Antal István minisztert megoperálták Budapest., február 17. Dr. Antal István nemzetvédemi propaganda­miuiszteren kedden délelőtt dr. Imre József egyetemi tanár a sze­mészeti kliDikán sürgős műtétet hajtott végre. A miitét jól sikerült de a betegnek még 2—3 hétig a kli­nikán kell tartózkodnia. (JÍTI) Fontos ügyek a 42-es bizottság e!őtt Budapest, február 17. A országos 42' fcagu gazdasági bizottság előre­láthatóan szombaton délelőtt ülést tart és több fontos kormányrende­letet tárgyal. Szó van arról, bogy ezeu a héten Szász Lajos közellá­tási miniszter számol be n közellá­tási helyzetről a 42-es bizottság előtt, ugy értesülünk azonban, bogy a közellátási miniszter tajé­goztatója a jövő hétre marad. Politikai körükben nagy érdeklő­dés előzi meg a külügyi bizottságok pénteki ülését. Káltay Miklós mi­niszterelnök délelőtt 11 órakor a kéviselöház. délután 5 órakor a fel­sőház külügyi bizottságában mond külpolitikai expozét. SZfcCHtNYl MOZI Ma 3, 5 7 ólakor IfELEI9CEI ÉJSZAKÁK vidám szerelmi bonyodalmak sok zenével, lánccal. Főszereplők: H E 1 ü EM A lí I K II AT If E Y E R L I 7, 71 W A L 1) M Ü L h E R 11 A 11 A L D PAÜLSE N HANSNIELSEN

Next

/
Oldalképek
Tartalom