Délmagyarország, 1943. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1943-01-12 / 8. szám

UKLMAGVAKUKSZAÜ HÍJ, iwa, jannár 18. Hirek a célerdély, magyarság éleiéből (títuu.) Karansebes lakot vcgj. se magyarok, németek ós románok' A barom nép öt vallásfelekezetuez u«rto aik. Legtöbben vannak a görög.etetlek, akiknek itt püspökségük és sze kos egyházuk vau, azután sorra jönuek a romai és görögkatolikusok és unitáriusok. A katolikus templomot a romul es görögkalolikuaok közösen használják. A reformátusok 1911-ben avattak fel templomukat, amelyben igehirdetés most csak rotkáu van. Hegeliben volt papjuk, de nem volt templomuk Most van templomuk, de mucs papjuk s csak olykor látogat ei hozzájuk istentiszteletet tartani D ébreit z e n i István temesvári református vezető-leikési, aki az Asz óta maga is segédlelkész nélkül maradt. Az evangélikusok és unitáriusok oly keresem vannak, hogy nem is gondolhatnak temptomépüésre. sem pedig paptartásra. Karánsebesen a magyar népközősség tagjai között van néhány, az értelmiségi pályákon működő, vannak kisiparosok, a legtöbben munkások. A magyar munkások zöme a Balta Sarata kültelepen lakik. A karánsebesi magyarok tanköteles gyermekei az elemi oktatásban nem részesülnek anyanyelvűkön, mert az állami népiskolák román vagy német tagozatába járnak. Csak hitoktatásuk történik anyanyelvükön. Nyolc katolikus iskolás gyermek van. Ezeket Schütz Balázs főcsperes tanítja a katekizmusra és bibliára. A református gyermekek taittanitását megbízásból és illetékes helyről kapott utmutatás alapján Demeter Gyula gyógyszerész végzi Ezekkel a gyermekekkel tanulja a hitet az egyetlen unitárius tanuló is. Néhány kivétellel a karánsebesi magyarok mind szegények. Amennyire lehet a népközösségi szervezet veszi a magyar iskolásokat pártfogásba. Rubá val, iskolaszerrel, téli segélyezéssel támogatja őket. December végén a romániai magyar képzőművészek a temesvári Magyar Ház nagytermében kiállítást tartottak. Csöndes lelkiismeretes munkával a báborus napokban is maradandó művészi értéket alkottak » ehhez hozzászámítjuk az áldozatos, ma nagy önfegyelmet kívánó életet, a tárlat sikere melle't elkönyvelhetjük azt a tudatot is, hogy a romániai magyar képzőművészekre az ottani magyarság mindenkor számithat, A tárlaton njoJc művész vett részt: Beleznay István (Arad), Gallasz Nándor (Temesvár;, Hajós Imre (Arad), Muhos Kornél (l.ugos), Pa ál Albert (Lippa), Pataky Sándor (Arad), Soós István (Uj• rita . Wolff Károly (Arad). A gyermekért való féltő gondoskodás ós szeretet uj intézménnyel gazdagítja Temesvár gyermekotthonainak a szántát A temesvári Józsefvárosban létesül most uj gyermekotthon: a •Szent Erzsébeti napközi otthon, amely január 1-én már meg is kezdte fontos működését A napközi otthonnak egyelőre csak 30—40 lakója lesz, akik nagyrészt a városszéli részekből kerülnek ki. Az uj otthonban szakavatott vuzetők felügyelete mellett gondoskodnak a gyermekek ellátásáról. Az otthon vezetői pénzbeli és természetbeni gyűjtéssel gazdagítják az otthon még szegényes felszerelését. A karácsonyi ünnepek alkalmával Víbb felhivés hangzott edi a délerdélyi magyarság vezetőinek részéről, igy például gróf Ha Mer István, a Hangya Szövetség elnöke felhívásában arra buzdította a délerdélyi magyarságot, hogy minél többen tömörüljenek a szövetkezetben. Szerinte egy nép újjáalakulásának, szociális fejlődésének előfeltétele a szövetkezet. Felhívása végén '/.eket mondotta: >Az első lépések nyomni már látszanak. Az idén a károsok is csatlakoztak munkánkhoz • — részt kívánnak belőle. Erős, ko' moly alakulatok A városok kezet fog tak a szövetkezeti eszmével és a szövetkezeti eszmén át a faluval. El fog jöuni az idő. amikor minden város és minden falu megalakítja fogyasztási és hitelszövetkezetét, De meg kell ala kulniii i más természetű szövetkezeteknek, mint például termelő, értéke sitő. sth szövetkezeteknek is Fel kell készülnünk a háború utáni szövetkezeti munkára, nem jóslásokkal, találgatásokkal, hanem komoly, mély meggyőződéses szövetkezeti táborral.* | Nagy Ferenc református püspök helyettes karácsonyi pásztorlevelébei az árvák érdekében felhívja a magvai ságot, hogy végre alapítsák már meg a délerdélyi református magyar árvaházat 20-áH (nem 23!) Tinta fél 7 SM - Guurkouics Jew Deimigysrorszagnii. „drikmp » • 1 o < i a ** Uavavátytyoit a HafyyawzGHty De&zku... A (fcdíczy-bidok cyykou (itdcsucá*oU faueyyét DtvzUt* utn'Mík cl ~ Atni a (fedu>zytk\i etníciuzUt a .ícytdid szotnttUdfi* U&zUyU* . . . (A lléíui agyarország munkatársától) Hétfőn délben főúri temetés volt a Szegeddel szomszédos Deszk községben. Báró G e r 1 i c z y Ferencnél, a volt desaki földesúr özvegyét temették nagy gyászpompával. Gerliczy Ferenc özvegye már boszszu évei; óta Buaapesten élt és a mult bét közepén itt érte utói a halál. Agyvérzés következtében halt meg, 70 esztendős korában. Sokszor hangoztatott kívánsága volt, hogy az ősi birtok kriptájában akar majd örök nyugvóhelyet, ezért Gerliczy Ferencnél koporsóját Budapestről Szegedre, majd innen beszkre szállították. ahol hétfőn délelőtt 11 órakor a köz ség kegyúri templomának kriptájában helvezték örök nyugalomra Itt a férje mellett helyezték el az özvegy koporsóját Báró Gerliczy Ferencné halálával színpompás, eseményekben bőséges mult zárult le. Gerliczy Ferencné leánynevén Fejérváry Gizella, báró Fejérváry Gézának, a kilencszázas évek nagynevű honvédelmi miniszterének volt a leánya. A miniszter gyakran lelátogatott Deszkre és ilyenkor vendégség volt a Gerliczykastélvban. Nagy vadászatok is voltak a környéken és ezeken Fejérváry Gézával az élén, mindenkoron számos ismert nevü mágnás és politikus résztvett. A deszki kastély pompás termei nemegyszer igen fontos, az ország sorsára uiható megbeszéléseknek, politikai ankétoknak voltak színhelyei, hiszen Fejérváry Géza báró akkortájt vezét alakja volt a magyar politikai világnak. A nyolcezer holdas Gerliczy-birlökön valósággal mintaszerű gazdálkodás folyt — egészen addig, mig az öreg Ferenc báró ólt Amikor meghalt Gerliczy Ferenc, a fia: Féli* vette a birtok vezetését és már kezdetbea is jelentkeztek a bajok. Gerliczy Félix báró gyakran bejárt Szegedre, hintón jött be Deszk ről, a városban mindenki ismerte már a gumikerekű kocsit, amelynek bakján uniformis, cilinderes kocsis hajtotta a telivér lovakat Félix báró sűrűn utazgatott Budapestre is, sőt a külföldön is gyakorta járt A húszas években már arról terjedtek el hirek Szegeden, hogy a hi re» Gíerl ioay-bi rtokon nincs minden rendben. Nemsokkal később pedig komoly formában beszéltek, hogy egyik szegedi bank megbízást k ipott arra. hnffiv s desdd bírt*.kot uarm i'Jkö-baii sor is K,, űi; erre, apró parcellákra osztották a Gerliczy-földet és a kisemberek szazai telepedtek itt meg, Deszken és környékén: Szőre gen, Kláraíalván, Kiszomborou, Fe rencszállason, Kukutyinban. De nem volt szerencsés a parcellázás sem a kisemberekre, azóta már gyakran cseréltek gazdát ezek a kis-parccllák, 1—2, öt- és tizholdas gazda Ságok. Félix báró is elkerült végkép Szeged környékéről. Hirszerint jó néhány millió pengőt keresett a parcellázáson és a pénzt kivitte magával Vaduzba, a lichtepsteini nagyherceg ségnek eme kies városába, ahol a sibolt vagyonok találtak akkortájt menedéket. Per is indult később n Ger liczy testvérek között, anyagi természetű dolgok körül folyt u pereskedés, • amely talán kiegyezéssel ér{ véget. Az esztendők során a Gerliczy i név varázsa megszűnt, semmi sem maradt meg már a nagy birtokvu gyonból Deszken, bár itt él az egyik Geriiczy-leány: Gerliczy Margit bárónő, aki gróf Degenfeld Scbonburg Kristófhoz ment nőül Margit bárónő hazakívánkozott az ősi fészekbe, itt lakik egyszerűen a kastély szomszédságában és ba néhanapján feltűnik alakja a község utcáin, a deszkiek megkülönböztetett tisztelettel köszöntik. A deszk i főúri kastély is nagy változáson ment át. Pár évveJ ezelőtt a népjóléti minisztérium vásárolta meg a pompás kastélyt és gycrrueUszana tóriumot rendeztetett itt be. Sokszáz szegény beteg gyermeknek adják itt vissza évenkint az egészségét, életét... Deszk körül megmaradt még néhány majorság, ezek a Gerliczyekre emlékeztetik az arrajárókak Az öreg Ferenc báró nagyon szerette István fiát, akivei gyermekkorában szerencsétlenség történt: eltörte a lábát Sánta maradt István báró és nem használt semmit a költséges gyógy kezelés. A betegsége idején az egyik majorságot kapta ajándékba István báró az édesatyjátóil és a majorság Kiszorobor alatt ma is ni István nevet viseli. Mondják itt a környéken, Klárafalváu hogy • agyvivaJiaBor' • nnpoa. midén V 'vén báró' .-zerwesét. lenség érte, eltört » laka ma egyik klarataJvj parasztgyeratekaek te, a báró tanyása kisfiának. István bárót elvitték gyógy keze te* vogefi Pestre Bécsbe is és "mégsem gyógyították meg, rövidebb maradt egyik lába. A kis parasztgyermek terött lábát csak a községi orvos reparál gatta ée pár hónap multán már vígan ugrándozott a pajtásaival. István báró és a klárai tanyás fia sokáig barátok maradtak, az egyugyauaznap elszenvedett szerencsétlenség összehozta őket. . A Deszk utáni vasúti megajiöt • most elhunyt Gerliczy bárónéról novezték el: Gizellatelep-Klárafalvának. A deszkí uradalom szorgalmas zseiiérnépei kerültek ki KlárafaJváról, nagyon kedvelte őket Ferenc báré. akiről viszont Ferencs'állá* kapta * nevét Itt van Kukutyin is, Klarafalvátói egy hajitásnyi messzire. Ez a Knkntyin országneves hely. mert a szólánrnondás szerint itt hegyezték • zahot Ugy történt az, hogy akkoriban is tniságos vizes esztendő volt és a zabtermest is elárasztotta a feltörő vadvíz. A zabnak csupán a begye látszott ki a vízből és a báró — mondják — nem akarta, hogy teljesen kárbavesszen a i termés, csónakokról kaszáltatta le a zabot. Erre mondogatták azután, hogy Í

egv időben Kukutyinban hegyezték » zabot... I

A széles környék valamikor is régen, a Gerliczy-vagyonhoz tartó. zott és a Gerliczy-névtől volt hangon iSzőregtől Makóig a nagy határ Mart • már a deszki palota kőzetében csak a karcsú templom hirdeti a Gerliczyetr emlékét, ennek a templomnak a kegyurai ma is a Gerliczy báróék és n kripta a Gerliczy-családé. ITélfőn megnyílt a kriptasir és befogadta Sréh nyugalomra hazatért nagyasszonyát: báró Gerlúzy Ferencnét.. i * i Báró Gerliczy Ferencné koporsóját hétfőn délelőtt ravatalozták fel a deszki templomban A temetesen Szeged képi viseletében ir Pálfy György tanácsnok (jelent meg, di képviseltették magukat az összes környékbeli községek án j városok hatóságai is s teljes számmal megjelentek a gyászbaborult Iád tagjai. A gyászszertartást dr. ló cker Vendel kanonok végezte nagy papi segédlettel s ennek befejezése után elhelyezték báró Gertiéig Ferencnét örök nyugvóhelyén. MAGYAR HŐSÖK Bátran es példás talpraesetten* gel oldotta meg feladatát 1942 zae* tember 17-én Ilovay Miklós őrveantö, valamint bárom tagu járőre. A járőr azt a feladatot kapta, hegydnritse fel azt a kiválóan áicázntt ige* erős ellenséges földerödött, amely Sztorozsevoje környékéit 'komoly veszteségekkel fenyegette ott állá csapatainkat. Ilovay őrvezető réjr ügyesen vezette járóiét, hogv sikeréit azt észrevétlenül u.eg közel i te nie s á legnagyobb alapossággal ML derithette minden részletét és legkönnyebben támadható pontját. Mialatt a járőr e felderítő feladatát végezte, annak egyik tagja, Cvite Mihály honvéd továbbkuszott az «4leoséges támpont árkaiban és sikerült egy TOsz nehézpuska: zsákmá nvoiaia Ilovay Miklós példásan működő iirér« feladatának tökéletes megoldása után veszteség néthÉ? tért viss. Másainkba