Délmagyarország, 1943. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1943-01-12 / 8. szám

A szegedi utcanevek és - névváltoztatások Dr. Zolnai Béla professzor javaslata: a Tisza Lajos-körui északi részét nevezzék el a hősi halált halt Kormányzóhelyettesről (A Réiwagyttrország munkatársa-, kitésértí igen alkalmasnak kiBálkozik tél) Meg a mult óv őszén élénk érdek- a Tisza Lajos-körut megfejezése. Az iődést keltettek nemcsak a törvényba- északi rész legyen Horthy Istvántóság köreiben, de városszerte is azok j körút, a déli rész maradjon Tisza Laaz utcaelnevezési indítványok, ame-; mmmm^immmmmmmmmmmimm^mmmm^ iyek a közgyűlés ele kerültek. A tör jos-körut. Tisza Lajos mentette meg az árvíz nyomorúságai ból Szegedet, a Horthy-család a forradalmak és a háborúk özönéből. Gyakorlati baszna is lesz ennek a megoldásnak: nem kell keresni a Tisza Lajos-kprut északi számait a Hősök Kapujánál. Igen hoszszu amúgy is az a Tisza Lajos-körut, különböző részei között semmi egység nincs. Jellege is változik, ahogyan görhül, folyótól-folyóig: ilyen agynevü körút sehol sincs _ fejezte be dr. Zolnai Béla óidefces nyilatkozatát, amelyet az utcaelnevezések ügyiben összehívandó tanácsadó és szakértő bizottság szives figyelmébe ajánlunk. vésyhatósági bizottság, mint ismeretes, nem foglalt álláspontot ezekben az ügyekben, ellenben elhatározta, bogy szűkebb bizottságot alakit e ennek a bizottságnak hatáskörébe' atalja a* utcák átkeresztelésének Ügyét. A bizottság ezideig azonban nem alakult meg és így nem is ült össze • • különböző utcanévwáltoztatasj Ügyekben egyelőre javaslat se érke. eett a közgyűlés elé. Az elmúlt napokban Szegeden járt dr. Zolnai Béla egyetemi tanár, a kolozsvári egyetem bölcsészetkarának tudós professzora, aki szegedi tanárt működésének során mindenkor figyelő szemmel kisérte a város szellemi és kulturális életének megnyilvánuló •ait. Zolnai professzor Kolozsvárrá való távozása után is fenntartotta sze gedi kapcsolatait, gyakran látogat Szegedre s figyelemmel kiséri mindazokat az eseményeket, amelyek vagy históriai emelkednek a mindennapos escmé- (töle> Gallia fóldjén^ a ^keresztényibb Vités nagybányai Horthy Miklósné monda: „Most amikor arról van szó, hogy meggyógyítsuk a háború sebei közül azokat, amelyeket emberi erővel meg lehet gyógyítani, jogunk van kérni, sőt kérnünk kell!" Január 17—február 7.: Országos gyűjtés a honvédcsaládokért. Francia-magyar néző Ha megnézünk egy térképet, amely zad nagy költője, R o n s a r d az orbis cbristianus arcát a — *-"- — középkor delelőjén, 1300 körül ábrázolja: a civilizált »róma. világot három hatalmasságra tagolva látjuk. Európa közepét, az észak-déli tengelyamelyek kulturális. ^ Germániátől ltóliáig a uémctróvonatkozasukkal ki- mai szeBtbirodalom foglalja el. Balra evek szürkeségéből. Ilyennek itéli meg ár. Zolnai Béla az utcanéwáKoztatások ügyét is, amiről részletesen kitejlet te álláspontját a Délmagysror. szág munkatársa előtt. — örömmel értesültem róla — mondotta Zolnai professzor —, hogy vitéz Meskó Zoltán ny. vezérőrnagy orvos indítványára elejtették a Takaréktár-utca névváltoztatásának tervét. Egy városnak nemcsak látható műemlékei vannak, hanem szellemi emlékei is. Ilyenek a nevek, amelyek év ezredekkel is dacolnak. Amiképpen régi csaladok ragaszkodnak ősi nevükhöz, ugy a közületek is őrzik a nevekben élő mnitat. Csak a mult ad jogot a jövőnek. Aki eldobja a maitját. az nem érdemelt szebb jövőt. — Szegednek van meg egypár utcaneve, amely a múltra emlékeztet, vagy a speciálisan szegedi inilliőre jeliem eő. Ilyen a Hóbiárt basa-u'.ca a sugárutak, a Szentháromság-utca a nagykörútnak az árviz emlékét nevük ber. őrző egyes szakaszai, a Maiom-utca, « Bánomkert-sor, a Kárász-utca, stb. Sajnos az iskola-utcát, amely bzeged régi iskolaváros! jellegét telezte és atalt az ott levő régi piarista giwnámumra, átkeresztelték gróf Apponyi Albert-utcára. Ha nemzetünk nagy ailamférlia élne, bizonyára ő maga tiltakozott volna ez ellen. Nem szóiul az emléke arra, hogy a szegedi mult leiördeléséve] támasszák alá Leheteti volna találni az ő nevének utcát, amelyhez nem füzérük más mull Hallom, hogy a Kárász utcát is át akarják keresztelni. Barbárság lenne. Szegednek örök szégyene. francia királyság. Jobbra a bárom tenger felé törekvő Hungaria terjeszkedik. Északnyugaton már a világvége, az ultiina T hu le sötétlik. Kelet felé a barbár Scythia rémes árnyai és a Pontuson-tuli Kaukázus ismeretlensége Délnyugatról a mórok, mint Európa ellenségei, már visszaha nyatlóban Délkeletről a bizánci császárság még dekadenciájában is fényeskedik de a tórökség már ott terjeszkedik sarkaiban, mint fenyegető rém. Számos mai állam még évszázadokig várhat, amig nemzeti öntudata ós politikai szervezete kialakul A római Európának ez a szerencsés trializmusa magyarázza azt a szerepet, amelyet Magyarország a középkor politikai és népi gondolatában betölt. A keresztény magyar királyság, alapításakor (1001) francia pápától kapja a koronát. Francia papok jönnek Magyarországra, terjeszteni a keresztény knlturét. Francia telepesek, Erdélyben, a Szepességen. müvelik az irtások földjét és a Duna mentén vonulnak át a Szentföldre igyekvő keresztes lovagok, akik elterjesztik a keleti keresztény királyság tairét a háborún és békés Európa országaiban. Fárisban tanuló magyar diákok és francia főiskolákon tanitó magyar theologusok mélyítik el a két ország szellemi közösségének tudatát. Hungaria a távoli mesés ország, ahonnan a francia királyok feleséget kapnak. A monda magyar királylánytól származtatja Nagy Károlyt és az 'üldözött magyar királylány* egyik motívuma lesz az európai szívesen származtatja családjának regé- ; nyes-lovagi eredetét A novellairodalom a magyar történelem tragikus eseményeit, romantikus fikcióit öröm mel veszi föl és közvetíti tovább Anglia és Spanyolország felé (Bánk bán, Budai basa). A kialakuló klasszikus dráma szintén szívesen keres inspirációkat a magyar történelemben. Ha egy nép szellemi hatását vizs gáljuk, a történelmének hatása szína j m egy nivóra tehető a szellemi produk- ' tumainak más hatásaival: a torténe lem maga is szellemi produktum, a népi és egyéni erőknek eseményekben, intézményekben megnyilvánuló műalkotása. Magyarország Európa tükrében évszázadokig mint a történelem hősi harcosa jelenik meg De Páris nemcsak a magyar történelmei szemléli, hanem a magyar erudiciói is falai közé fogadja: Dudith András, Jeaa Sambucus és más, pannóniai humanisták, sokat tettek a francia klasszikus kultura föllenditése érdekében .. A magyar szabadság ugye közeiről érdekli XIV. Lajos országát és a troubies de Hongrie, a magyarországi belháhoruk témája élénk visszhangra talál a francia irodalomban. A két ellenség között vérző, relatív paüérozatlanságában is ősi, nemes erkölcsöket őrző kisnép portréját La Fontaine örökítette meg a Paysan duDanuhe, a dunai paraszt alakjában. Franciaország leg meg a irancia eleiben. Az európai kis nemzetek közül egyedül a magyar dicsekedhetik azzal, hogy műszavait egész Európában elterjesztette. A francia könnyű lovasságot Rákóczi fővezérének. Bercsényi grófnak ft» szervezte meg, elnyerve a maré ch a 1 de Francé méltóságát. A kozmopolita század Magyaréi szagot az encíklopédistákkal leveleid Európába kapcsolja bele. Voltaire, Rousseau magyar látogatókat, franciául veisoiő aufklánstákat fogáénak és a keleti jövevények, magáuosságuk szellemi gyümölcseinek pressen tálasa mellett, nem feledkeznek meg a tokaji borról sepi. amit ajándékba hoznak. . A melodrámában ismét fölbukkan a kuruc harcok Magyarországa és e magyartárgyu francia drámákat, rég* nyeket egészen napjainkig követbetjük. (V. ö. Pl eréeourt, Musset, Jules C1 a r e t i e. Jules Verne, Ro beit de Trai .lean Mistler müveit. A rauit szazad közepén a francia történetírás — Gbassin. Sayous De Górandó — fordul Magyarország felé. amelynek küldöttségét L a martiné 1848-ban a két ncp közös szabadsága nevében fogadja. Európa a szabadságharc dicsfényében tállá Kossuth országát cs az 1848 és 1880 közötti időszakot a francia—magyar barátság aranykorának nevofci a S!,e'" lemtörténet Achille Millión a magyar irodalom mintájára a népköltészet hatásától várja a francia irodalom megújhodását A Parisban élő Liszt Ferenc a magyar léleknek örökre polgárjogot szerez a zenében... Még egy fontos mozzanatot említsünk meg: a trianoni béke revízióját Franciaországban egész könyvtárra menő irodalom sürgette. ABEL I.GZATN Veszedelmes kerékpártól vaj i fogott el a rendőrség (A Délmagyaroisziig munkatársaiéi) Vasárnap délelőtt 11 órakor a detektívek tetten érték a raarstéri G s á kán y-vendéglőben Miklós Sándor 48 éves cipészsegédet, amikor lopott kerék párgumikat kiuált eladásra. Előállították a kapitányságon, ahol kide rült. hogy Miklós Sándor személyébe* vcs/cdeliges kerékpártolvaj került isméi rendőrkézre A többszörösen '<*vottmultn fiatalember legutóbb decem ber 5-én szabadult a Csillagbörtönből, ahol ugyancsak kerékpárlopásért kirótt héthónapos fogházbüntetését ülte lc. Kihallgatása saván beismerte, h<>grv kiszabadulása óta kerékpárok és kerékpáralkatrészek lopásából és ezek értékesítéséből tartotta fenn magát. Bevallotta, hogy a nála talált kerékmesekincsnek: mintha a bujdosás, —• Bécsben ma is me var. a száza-1 amelyben a modern nemzet-pszicholo des Graben, amely cgysaerüen árkot gusok a magyar karakter egyik szimjetent, senki sem gondolt rá, hogy át-1 óoiikus vonását látják, már a közép kereszteljék a Naschraark-ot, a Herreagasse-L Franciaország már százötven éve nem királyság, de egyik lő otja ma is • Rite Royale. — A Takaréktár nyelvujitáskorabeli szó ós mint ilyen százéves múlttal bir. Ma már nem is élő szó, tebát annál inkább meg kell őrizni. A (égi snegedi keresztény polgárok takarékosságát, szorgalmát szimbolizálja. Ilyen nevü utca nincs sehol másutt, csak Szegeden. Meg kell tartani. Ha minden utcanevet átkeresztelünk, végül csupa személynevet jelentő utcák tesznek. — A hősi halált halt kormányzókorban összekapcsolódott volna a ma gyarsággal. De összekapcsolódolt vele a harci készség is, amelynek emiékét a chanson de geste-eknek számtalan helye őrzi és amelyet a hitetlen muzulmánok elleni százados háborúk is átvittek Európa tudatába. A renaissanee hajnalán Magyarország már a humanizmus, a könyvnyomtatás és könyvtáralapitás előharcosa Kelet felé. Mátyás király budai könyvtára az egész európai humanizmus büszkesége. A tizenhatodik században alakul kl az a fölfogás Franciaországban. hogy Hungaria a kereszténység védőbástyája párgumit aznap délelőtt a Tábpr-utca 5. számú ház bezárt kamrájából tépjobb fiai harcolnak a távoli zavarok ta. A betörés utján szerzett gumit a színhelyén, ahol a török kiűzése és Csákány-vendéglőben akarta értékesiegy kis országnak, a 'tündéri* Tran- teni, amikor tettenérték sylvániának sorsa tragikusan egybe Ezenkívül egész sor más lopást is van bonyolódva; aboi francia tisztek beismert, lgv elmondta, hogy karáharcolnak a legendás Rákóczi seregé ben a francia B u s s y- Ra b u 11 n császári tábornok ellen... A latin Európa és a cán Oroszország a malcontens magyarokkal érzet! és Párisban Nagy Péter cár If. Rákó czi Ferenccel a trónjavesztett erdé lyi fejedelemmel tárgyal Európa ujcsony előtt a Tisza Lajos-körut 48 sz. ház előtt világos nappal, a járókelők szemeláttára egy őrizetlenül hagyott női kerékpárról az állandóan magánál hordott szerszámokkal leszerelte a gumikat a kabátja alatt magára te kerté és lovábbállt. majd a lopott holmit a Mikszáth Kálmán-utcában jászérvezéséröl a népek szabadsága S egv ismeretlennek 30 pengőért eladta. üolvettes dicső emlékének meaftrö-»keresztény ország, amelyből alapján, miközben a versailles udvar ban uj táncot vezetnek be: a «e auet de T r a n s y I v a n i e-t. Néhány évtizeddel később francia kolostorokban a magyar Fejedelemnek Confessióit, Solilaquiáit. Istennel való beszélgetéseit olvassák, másolják, poszthumusz munkáit sajtó alá rendezik A francia vocabularium ekkor már magyar szavakkal is gazdagodott: s hussard. a cocbe. asabre, a hongroveur. a polnt de Hongrie. ashako. a dolman. a? ean de la reinp de H o n g * i a Távol1 Imngyn- katona' i V,'f'. s s'3 és iparosságnak hiváló$6s.«., A rendőrség megállapította, hogv a lopás károsultja Módra Gizella fod rásznő aki a Tisza Lajos-körut számú házban dolgozik. Egy további lopását karácsony és Újév kőzött a Báró Jósika-utca H számú hizbaa követte el. a mélynél, félszerébe besurrant és ott les serek* a férfikerékpár gumijait. Ezeket » Mars-téren adta »1 egy ismeretlen férfinek 40 pengőért. A rendőri nyomozás kiderítette, hogy a lopott gumik tulajdonosa Popity István postaaltisri A veszedelmes kerékpártól vaj efjfoe lopás büntette miatt indult eljárás A" sz ügyészség a böniigy ffltárgyaláaSto ÓK IN ETÖAETAE TETARTŐATATÁSB? BATVI'FEF*.