Délmagyarország, 1943. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1943-01-10 / 7. szám

Beszélgetés o Szegeden átutazó gróf Bánffy Miklóssal a szabadtéri játékokról (A Pélmagyarorszúg munkatár­sától) A Hungár ia-szálló ha'ász­caárdájónak ajtajában csütörtökön este egy bájos cs csinos fialni hölgy jelont meg, nyomában egy idős, do fiatalos járású, élénk te­kintetű úrral. A jellegzetes arcú férfiben ncro volt, nehéz' felismer­nünk gróf Bánffy Miklóst, a neves írót és színpadi rendezőt, akire a tvegedi Szabadtéri Játékok fényko­rából bizonyára jól emlékszik még a szegedi közönség. Gróf Bánffy Miklós volt az, aki 'Az ember, tra­gédiájának a szegedi szabadtéri színpadra 'állításával a szabadtéri játékok igazi művészi jelentőségét megadta és a Tragédiát világhírű produkcióvá tette. Éppen ezért al­kalmat kerestünk ró. bogy az est folyamán, amikor Bánffy Miklós es leánya gróf Bánffy Katinka — mert ő volt az, aki; édesapja kísé­retében a halászcsárdában megje­lent — vacsorájukat elköltötték, be­szélgetést folytassunk, a szabadtéri ilőadások egykori rendezőjével. A szabadtéri játékok említésére felcsillan' gróf Bánffy Miklós sze­me s.liág mint mondja, mostani szegedi látogatása, amely csupán átutazás jellegű, ninís összefüggés­ben a szabadtéri játékokkal, min­dig szívesen beszélget, erről a tárgyról, mert a szegedi Dóm-tó­ren rendezett előadások neki is szí­vébea nőttek. És Dyomban elme­rengve számítgatja, mikor is volt as, araikor, ő a Dóm-téren rende­zett. — 1935—36-ban volt — mondja — tle nyomban ki ia javítja, bogy mé­eis harmincnégy—harminötben volt, mert a szépséges grófkisasszony, aki élénken részt vesz a társalgás­ban és művészi kérdésekben meg­lepő tájékozottságról tesz bizony­ságot, figyelmezteti, bogy koráb­ba «• lehetett az, hiszen akkor ő még tíz éves volt, annak pedig idestova kilőne óve. • - - - — - • - - ­És most, hogy ilyen egy-kettő­re a „szabadtérire" terelődött a szó, ezerfélét akarnak kérdezni Bánffy Miklóstól, do nem enged szóhoz jutni, ö tesz fel kerdéseket és elsősorban az iránt érdeklődik, vájjon végképpen ela!udt-e a sza­badtéri játékok ügye, vagy újra fel feg támadni egyszer, Rendkívül megörül, amikor elmondjuk neki, hogy vitéz Bánky Ilóbert, a szege­di színház jelenlegi igazgatója a várossal kötött szerződésében köte­lezettséget vállalt a szabadtéri já­tékok megrendezésére és alkalmas időben módját is ejti majd, bogy a szabadtéri játékok újraéledjenek. — Feltétlenül szükség van rá — mondja lelkesen Bánffy Miklós —, hogy Szögeden a szabadtéri jaték­knltúra megtalálja folytatását és rendkívül örülnék, ba ez minél előbb bekövetkezhetnék. A szegedi játékok közel tíz éve alatt, de még inkább azóta, amióta az előadások szünetelnek, bebizonyosodott, hogy a szabadtéri színjátszásnak a szc­eedi Dóm-téren mély gyökere van es eddig még ki Dern használt nagy lehetőségek rejlenek benne. A leg­utóbbi években az ország különbö­ző részein megrendezett szabadtéri előadások nem veszélyeztetik Sze­ged elsőbbségét, mert kiderült, ífcpgy nem töltik be ®ft a hivatást, ie-mire a szegedi Dóm-tér es szabad­téri színpada képes. A szegedi já­tékok jelentőségét mindenek előtt nemzetnevelő kultúrálii' hatásában látom, különösen most, hogy olvan országrészek közönsége lesz kíván­csi n szegedi szabadtéri előadások­ra. amelyek eddig még nem gyö­nyörködhettek azokban. Naivban hozzá fog játulni a ueu.zeti őntu­datosodás, kultnrális <r»z Jaj ódás megvalósulás:1 hoz, ha a baza'ért Érdéig a Délvidék ős a Felvidék közönsége Az. ember tragé báiá elő­adására a szegedi l óm térre ván­dorol. Ezután a lelkes nyilatkozat után ismét ő kérdez és a régi ere fájté­rt produkció „prodfjirei" útin ér­deklődik. Amikor említjük neki, hogy ebbe n » városban inlsdeuki készen áll arra, bogy •ik*Kmad­táu újra megragadja a kezdemé­nyezést és, hogy azok, akiknek a „szabadtéri" szívügye, a jttékok feltámasztásánál bizton számítanak U'5 ő közreműködésére, szerényen és tiltakozóan elmosolyodik, de ebben a mosolyban benne van az ia, hogy , szívesen állna ismét csata­sorba a dómtéri előadások újra­élesztése érdekében. — A legutóbbi időben kikapcso­lódtam minden színházi dologból — mondja — eltekintve attóL bogy lavaly a kolozsvári Nemzeti Szín­ház felkérésére „Nagyúr" cimü da­rabom színpadra állításában részt­vettem, de ha alkalom adódnék rá, szívesen jönnék ismét. Szegedre dolgozni a szabadtéri játékok fej­lesztése érdekében. A kolozsvári színházra terelődik ezután a szó és Bánffy Miklós el­mondja, hogy a kolozsvári közön­ség, amely mindig szerctle színhá­zát, most is teljes odaadással tá­mogatja a nemzeti színjátszást, amely az idén már sokkal jobb úton halad ós szebb eredményeket kezd felmutatni, mint tavaly, — Tavaly azt hitték a koloz-vá­ri színháznál — rooudja •—, hogy csupa hazafias darabokat kell elő­adni a magyarságból „kiéhezett" erdélyi közönségnek, holott éppen ezért, mert ez a közönség magyar­ságát . húsz éren ét mélyen a szí­vébe rejtve hordozta, nem a felüle­tesen célzatos bazafiasságban, ba­oem annak tényekben megmutat­kozó eredményeiben látja a hazafi­ságot. Végül a legaktuálisabb színházi témáról, a Nemzeti Színház igaz­gatóját ért támadásokról és a nem­zet első 6zínháza körül ezzel kap­csolatban keletkezett viharokról kérdezzük Bánffy Miklóst, úgyis, mint semleges színházi szakembert, úgyis mint a magyar állami szín­házak hat éven keresztül volt fő­igazgatóját. Kiderül azonban, hogy Bánffy Miklós jelenleg anuyira ki­vül él ezeken a dolgokon, hogy nincs is tájékozva azokról, ilyen­módon nem is nyilatkozik róluk. Annyit azonban mégis megjegyez: a NexnzeU Színház jelenlegi igaz­gatója állásának elfoglalásakor egy sereg magáuszínházi színészt szer­ződtetett, ezek ahány, annyiféle stílust képviseltek. Az Igazgató kö­telessége lelt volna ezeket a stílu­sokat közös nevezőre hozni, egybe­hangolni, összoérlelnU az azónban nem következett be, emiatt' fordul­hatnak elő aztán a stílustalan, zagyva előadások. —r Rendkívül fontos — mondja Bánffy Miklós — a nemzet repre­zentatív színházánál ez egységes, klasszikus hagyományokon nyne­vó. ámbár bizonyos mértékig mo­dern stílus. Emlékszem rá, hogy Hegedűs Gynla, aki pedig igazán nagy színész volt amikor a Nem­zeti Színházhoz, került, nem tudta átvenni a Nemzeti társulatának stílusát és vissza is tért magánszín­házt színpadra. Többet nem hajlandó beszélni erről a tárgyról, mint mondja a politikától is teljesen visszavonult s 6, aki több izben volt még a „kis világháború" előtt és alatt ország­gyűlési képviselő, majd a bábom után külügyminiszter. 1926-tól kezd ve pedig hazatérve Erdélybe a Magyar Párt elnöke, aki most ngv érzi, Erdély hazatérése után elvégezte, a magyarok Istenétől rá­DELMAGYARORSZÁG Vasárnap, 1W2. január 10. bízott feladatot és visszatért a föd­höz: gazdálkodással foglalkozik. Most is Hódmezővásárhelyre uta­zik, hogy az otfani méntelepen lo­vat vásároljon gazdasága számára. Bánffy Miklós és leánya pénte­ken este visszatértek Vásárhelyről Szegedre és innen utaztak tovább szombaton reggel a fővárosba, előbb azonban pénteken még meg­nézték a színházban Hegedűs Ta­más és Véc*ey Leó operettjének előadását. Hiába, színházi ember nem tudja megtagadni önmagát és ha alkalma nyílik, ellátogat szín­házba. Az újbóli találkozásnál ozze] bú­csúzik Bánffy Miklós: — Viszontlátásra a legközelebb' szabadtéri játékoknál, íí^-éi*,!^,'. . SZÁSZ FERENC „Folytonosan elevenedik a lelkekben az apostoli tüz* Tanulságos számok a belvárosi plébánia mull évi életebá »F (A Pélmagyarország tnuukalár&átólj Dr. Halász Pál kanonok, esperes­plébános, a Belvárosi Egyházközségi Értesítőben beszámol plébániájának múlt évi életéről. A beszámoló sze­rint keresztelés volt az elmúlt eszten­dőben 950 (tavaly 770). Ebből belvá­rosi 185 (tavaly 147). más városiészi 388, vidéki 377. A 185 belvárosi ujszü lőtt közül 104 fiu, 81 leány; 157 törvé­nyes, 14 törvénytelen, további 14 pe­dig tisztán polgári házasságból szár­mazik. Házasságkötés történt a Togadaimi templomban 98 (tavalv 94); ebből mindkét fél katolikus 81 (tavaly 76), vegvesházasság pedig 14 (lavaiy 16). Haláleset történt összesen 373 (ta­valy 294). Ebből belvárosi 128 (tavaly 112), vidéki 246. A 128 belvárosi el­hunyt közül 57 férfi, 59 nő, 12 gyermek. A 128 belvárosi elbunyt közül szentsé­gekkel ellátva halt még S7 (tavaly 71), hírtelen halállal balt meg 9, a hozzá tartozók gondatlanságából, szentségek nélkül mult ki a világból 18 (tavaly 14). Elhagyta a katolikus hitet 2 férfi és 6 nö (tavaly 3 férfi és 5 nő); vissza­tért az Anyaszentegyházba 6 nő (ta­valy 4 férfi és 3 nő). A szentáldozások száma a fogadal­mi templomban 69.000 (tavaly 62.400), Ehhez járul még a belvárosi területen levő nyilvános kápolnákban végzeit szentáídozások száma, összesen .980", továbbá tudni kell, hogy a jezsuita templomban áldozóknak egy tekinté­lyes hányadrésze is szintén belvárosi hivő. A bemutatott számadatok" mindw» vonalon határozott haladás képét ron­tatják — irja az Értesítő beszámolója , bár sok olyan kedvezőtlen körül­mény is van (létbizonytalanság, álta­lános depresszió, templom té.li hidege, stb.), ami a haladás tempóiát bátríl: tatja. Folytonosan elevenedik aioahau a lelkekben az apostoli tiiz, amely nem nyugszik addig, amig családi és {baráti környezetét az aktiv hitéletbe be nem vonta. A >Katolikns Akció* biztató kilátásokat nyújt a jövő év' haladás tekintetében is. Ezért se szűn­jenek meg a buzgó hívek hálát adni * jóságos Istennek — végzi beszámoló­ját az Egyházközségi Értesítő. M tfrflrúffilflsi orucH me*n0Ycltéh o Hirnnuszíh ügyforgalmát k'vnyltó feífcs Uies a lOrvtnusiChcn (A Délmagyarország munkatársá­tól) Szombaton délben teljes ülést tartott a szegedi kir, törvényszék Paraszhay Gyula elnök vezetésével aa elnöki tanácsteremben. Az ülé­sen megjelent a törvényszék teljes birói és fogalmazói kara, Paraszkay Gyula elnök megnyi tóbeszédébeu általános áttekintés, adott az elmúlt évről, fogla'.kozot a háború okozta nehézségekkel majd a háborúval, amely a magyar nemzet számos hös fiát követeli ál­dozatul Kegyeletes szavakkal em­lékezett meg Horthy István kor­mányzóhelyettes hősi halálaról és azt a reményét fejezte ki, hogy a nemzet legjobbjainak áldozatos ha­lála a biztos győzelem záloga. Ezután az elmúlt ev nevezetesebb törvény alkotásairól emlékezett meg aa elnök,, kiemelte a. kormátiyzobe­j lyettet.í . intézményről, és vitéz I Horthy litván • kormán: zohelyei tessé történt megválasztásáról al­kotott törvény L A továbbiakban a törvényszék mult évi ügyforgalmáról emlékezett meg az elnök. Elmondotta, hogy 1942-ben az 194L év ügyforgíjlmú­hoz képest jleDtősen növekedett a peres ügyek száma, mert amig 1941-ben 6689 ügydarabot iktattak a örvényszéki iktatóhivatalban, ad­dig az elmúlt évben 7121 volt az ügydarabok száma. A jelentős sza­porulat az árdágitási ügyek és az ötöstanácsi ügyek megnövekedése idézte elő, do nagyban hozzájárult szomorú jelenségként a fiatalko­rúak bűnügyeinek megszaporodása. Beszéde végén az elnök köszöne­tet mondott a birói cs fogalmazó: karnak a jól végzett munkáért. Az ülés végén a tanácselnökké k nevezett Klivéuyi és llónay De®sc letették a hivatali esküt Paraszkay "'nők kezébe, ezzel hi ülés végei­ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom