Délmagyarország, 1943. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1943-01-10 / 7. szám

A cselédkérdés megoldása 1800-ban A közveszélyes munkakerülők fogalmát régen is ismerték, épp csak bogy nem nevezték őket közveszélyeseknek. Ezt a jelzőt a civilizáció ragasztotta rájuk nagyon természetesen, hiszen aki nem csinál semmit, csak az agyát fárasztja, hogy mivel ölje agyon az időt, az mindenre képes. Éppen hogy dologra nem. A mai modern kor megmosolyogja a régi nőket, akik egyetlen pillanatukat sem töltötték tétlenül. Nem is kell olyan szörnyű időkre visszamenni, mikor otthon szőtték a háztartáshoz szükséges vásznakat, öntötték a gyertyát Ahhoz sem kell öregnek lenni, hogy lássak az édesanyánkat, mikor a háztartás gondjain tul harisnyát köt és néha elmélázva vakarja a fejét a dárdányi kötőtűvel. Állandóan kezűkben volt a kötés, a fonalak felgombolyitásán&l mi segédkeztünk, gyerekek _ tartva két felé a karónkat, mintha ölelésre, vagy áldásra nyílnék —, ezzel a munkával mentek látogatóba, ott sem pihentek, hiszen lehetett mellette beszélni, megkóstolni a házi süteményeket — Hogy csináltad? — Hát vettem bele, — sorolta fel Laura néni azt a sok mindent ami immár a mnltté. Bele lehet fáradni csak az elgondolásába is, hogy voltaképpen mikor pihentek ezek az asszonyok, akik közben a gyermekáldástól sem riadoztak, sok gyereknek adva életet kizárólag a bábaasszony közreműködésével. — Én hozzám ugyan nem nyúlt doktor, mesélte as anyám. Az öcséddel kínlódtam szokatlanul, akkor becsempészték hozzám az öreg Tyrőtért, de olyat rúgtam feléje, hogy ezzel a mozdulattal átestem a szülésen. A mai asszonyok ebből divatot csinálnak, vagy mit tudom én, mi a passziójuk vele. A cseléd nem volt rabszolga, haaetp családtag. Munkája végeztével beült a szobába, kapott valami könynyű házi dolgot, de jótanácsokat is, mikor a bizalmas közelségben élete részleteit ecsetelte Azt már magam láttam, hogy Matthoz beállított >befél< után látogatóba a vőlegénye, Péter őrmester. "Alapos szemlét tartott a konyhában, elég szép rózsák dissitik-e a kőpor segélyével a rézedényeket, a szemét ki van-e hordva az utolsó porszemig? Mikor pedig vizsgálódásai során a gyúródeszkához ért, amely ragyogót mitatott ugyan felénk, ám hátsó felével ugy lapult a falnak, hogy rajta maradt a délelőtti tészta nyoma, — Péter őrmester kezéből alig tudtuk elevenen kiszedni a Marit. A derék gyereknek egyébként kidvkált látogatásaihoz a " pohár bor, meg a szivar. leszerelése ntán feleségül vette a Marit, aki csak azért szolgált a városon, hogy ezalatt is együtt legyenek. Nem is mérgelődött az anyám soha. Ha renitenskedek a leányzó, csak annyit mondott — Nézdd, fiam, én nem eszem meg réted az életemet, hanem megmondalak este a Péternek. Mari akkor észbe kapott és térdre vetette magát — Tessék velem inkább akármit esluálni, csak ezt ne. Igy nevelte az én gyermekkoromban a háztartások számára a jó cselédeket a hadsereg. Baj csak ott volt, ahol hiányzott a katona. Megképződik mind ez az emlékezetemben, mikor állandó a panasz, hogy nem (ehet cselédet kapni, egész girHes gyerekek is 60—80 pengőt kérnek s lWO-ból keresve valamit régi fóliántokban, olvasom Szeged város tanácsának szigorn intelmeit. >Az már megtett intézkedések következésében Felsövároson Véky János, alsón Kernyi Sándor, Palánkban Pálfy József tanátsbéli arak a végre kirendeltetnek, bogy mind** Hivatás alacsezrahb sorsú dologfogható fiakat és leányokat, kik szüléik házuknál és gazdaságuk mellett oda haza nem szükségesek, hanem henyélő életet élni, vagy dologtalan szüléik kénye szerént haszontalankodni tapasztaltatnak, _ sznrgalmatossan Jcdzékben vegyék, midőn valaki férfi, vagy leány szolgára való szükségét jelenti, as ollyanokat azonnal szolgálatra meghatározandó hérért által adják, I szolgálat nélkül henyölőkápen tartózkodnának, azért a Vármegyék bé vett, Szokása szerént rendeltetik, hogy az olyatén leány személyek is adózás alá felirattassanak és királyi adóul az Igy nevezett Domestikán kivül egy | forint fizetésre vonattassanak. Ujonnand ki hirdettetni rendeltetik, hogy királyi adózás alá való Javait és Marháit ki ki igazán feladja, külömben el tagadott Jószágai büntetésül oonfiscáltassanak*. Hogy a vagyonbevallásra vonatkozó utolsó pont is ide tartozik-e, azért nem állok jót. Közvetlenül a lányok dolga után következik, nincs külön száma, mint a más vonatkozású határozatoknak, a sorszámozás ennek a figyelembevétele nélkül folyik tovább. Csak lelkiismeretességből említem ezt, a fontos az, hogy a henyélő kis-polSzinhaz kávéházban Ma es minoen esie tehép MARICZA tangoharmonika művésznő és Pádár Erxsebet azz es magyarnoca énekesnő melynek következésében egyszersmind ki is hirdettetik, hogy az szolgát szolgálót keresők az nevezett Uraknál jelentsék magokat*. Ez télen történt 1800-ban, de a nyár gárlányok nem mozizhattak folyamán megint szóba került a téma. — 'Minthogy tapasztalni lehet, hogy sok leány .Személyek attyok, vagy Rokonvaik házaiknál minden „ELIT E" hölgyfodrász ás kozmetika szalon művészi frizurák és modern szépségápolás, hajfestés, HOPtty/ IHlHIOS lHCa 2. tartós hullám. — Elsőrendű munkái elismertek. (Kultúrpalotánál). Erdélyi irodalmi élet 1942-ben Már a felszabadulás után érezhető . szereplései, szoborleleplezések, cenvolt azonnal, hogy az erdélyi magyar tennáriumos ünnepségek fővárosias auval,™ — irodalom veszítem fog különleges szi-j színvonalon. A könyvkereskedők szá- legkevésbé, a mulasztás most pótolneiből és felszívódik az_egyetemes ma- ma megháromszorozódott, bizonyára ~ " * " " ' J" beszélést a politikai tanulmány, az igényes kritikát a folyóiratból napilapba özönlő publicisztika. Szerencsére mindez az erdélyi szellemi élettétlcnül ! nek csak egy szeletje. A változást, a müfajcserét, az eltolódást, személyi értékek elhalványodását, egy-egy erdélyi vállalkozás búskomor elborulását a közönség nem veszi észre, szellemi igényeit bőségesen kielégítheti azokból a forrásokból, amelyek, mint fentebb emiitettük volt, egy áruház választékosságában jelentkeznek. Ebben segiti őket az is, hogy voltaképpen csak az erdélyi iró hallgat, de nem az erdélyi irásmü. Erdélyi tárgyú könyvek ezúttal is igen nagy számban jelentkeznek, csak éppen Budapestről hozza a posta. Jönnek • helikonisták munkái uj kiadásban és miután az Erdélyi szépmüves céh kiadványai éppen Erdélyben fogytak gyar irodalomban. Tulajdonképpen már a kisebbségi korszakban sem volt 'önálló*; nem is akart azzá lenni és nem is lehetett azzá; szellemi áramlásai az anyaország irodalmával szüntelenül megvoltak, kerülte a skizmát, még akkor is, amikor ráolvasták és amikor ennek veszélye szinte sorsszerűén fenyegetett. Viszont kétségtelen, hogy nedvei főrészét az erdélyi talajból szivta, voltak külön hagyományai is, látásában és kifejezési módjaiban, gondolkodásában és mondatszerkezetiben erdélyi volt és téma-világa is a rabság éveiben megváltozott. Egyaránt függvénye volt a magyar és a román életnek. Az anyaországi magyar olvasó kedvét találta az erdélyi könyvek rcgionáliztnusában és minél több erdélyi zamatot fedezett benne, annál inkább köael érezte magához. az olvasóké is, no legyünk igazságta lanok: aki szellemi életet akar élni, oly mohósággal vetheti rá magát, amilyent a mi régebbi évjáratú nemzedékünk nem is álmodhatott. És mégis ea a korszak elsodorta a kisebbségi korszak ;roda)mi mozgalmait és jelen szereplőit már is félmúltba helyezte. E tényt tapasztaltuk tavaly is, tavaly előtt is. Tapasztaljuk az idén is. íme az Erdélyi szépmüves céh, amely a kisebbségi év minden hónapjában megjelentetett egy-egy müvet, egész évben három munkával jeleskedik: Vass lbert Bach korszakbeli regényével, K.ss Jenő verseskőnyyével és a könyvnapi Erdélyi csillagok tanulmánysorozattaL Hol szerepelnek Nyirő József, Kós Károly, Berde Mária, Bánffy Miklós, Szentimrei Jenő, tátik. De a budapesti könyvkiadók vállalják azokat a müveket Is, amelyek Erdélyben nem találtak kiadóra. A Révai megjelenteti Makkai Sándor erdélyi regényciklusának egyes uj köteteit, Bartalis János összes verseit, Tamási Aron összes novelláit, a Béta Kovács György izgalmas erdélyi tárgyú regényét Kihozzák Székely Mózes irredenta regényeit «1 kiadásban, a Singer és Wolfner miután mult évben több erdélyi történeti regényt hozott ki, most Szántó György három kötetes Bocskay regényével szerepelt és rövidesen közreadja Szencei László Apáai és Berde Máriának az erdélyi reformkorból Irt többkötetes regényét. A Franklin szívesen karol fel erdélyi témákat, tiszteletreméltó tevékenysége volt a« Erdély öröksége ötmü memoársorozatnak tizkötetben való megjelentetése. Budapesten nem csökken az 'erdélyi* érdeklődés és ennek számlájáKarácsonv Benő mindig népszerű Az erdélyi irodalom pótolta az elve-i,,j könyvei? Hol van meg folyóiratászitertt Erdélyt. És amikor Erdély je-|„'ak hajdani gazdasága? Ebben az évlentős része hazakerült, a könyvéi ! ben baráti találkozásra összegyűlt a ' ra "irható azok a politikai jellegű mümény helyébe az élmény közvetlen va-' Helikon, lelkes határozatokat hozott vek is, amelyek a múltbéli, vagy je* Jósága lépett Egy kicsit fölöslegesek felpanaszolta hallgatását és észokok-J lenbéli Erdély problémáit feszegetik. kai is alátámasztotta, csak éppen ra gyogó egységét nem tudta megőriz ni, mert részben egy sereg nevet ellettünk. Nagyon sokan voltak azonban, akik azt vallották, bogy az erdélyi iroIlyen természetű könyvekben a szűkebb honi piacon sincs hiány. A tűnt kisebbségi korszakról nem egy mű jelent meg nálunk is, napvilágol látlak Kolozsvár, Marosvásárhely rész tudatosító munkájára: a partiku-1 vécsi sátra alatt egy ifjn iróí-csoport monográfiái, erdélyi tudmányos anyagot dolgoz fel a 'Teleki Pál tudomátot enunciált. Mostanság uj irói nem- r.yos intézet*, Jancsó Elemér Erdódalora nemzettudatositó munkáján ki- • veszített, részben pedig el kellett vi vül változatlan szükség van ország- j selnie, hogy saját kebelében, maros munkájára: a partiku-1 vécsi sátra alatt egy ifjn irói-csopor lárizmus egyenesen szükséges egy I külön programmot és külön alakulanemzet szellemi háztartásában. íróink 11 is, intézményeink is a helyükön maradtak. A folyóiratok, Helikon, Pásztortűz uj programot dolgoztak ki; az irodalmi társaságok pláne több működési szabadságot reméltek; lázas igyekezet volt észlelhető a magyar értelem műhelyeiben, most már többségi alapon széjjelszórni a fényt, nem pedig suba és letakart tenyér alatt hordozni, mint eddig. Az egyetem a miénk, a nagyszintiáz a miénk, megszűnt a korlát, megkettőződhetik a tempó. Nem ugy történt Vagy helyesebben nem ugy történt, ahogyan elgondoltuk. Kolozsvár és egyben Erdély magyar lakossága belterjesebben vett részt minden múvelődésbeli megnyilatkozásban, a népnevelésnek, az iskolánkivüli oktatásnak bőséges terei nyíltak; a meglevő alkotó egyéniségek számát felduzzasztottak az anyaországból Erdélybe kőltözőttek; ugy anyagi, mint erkölcsi vonatkozásban kétségtelen gazdagodás, fejlődő zeneélet, előcsikart érdeklődés a képzőművészetek iránt, amelyek végre Kolozsváron műcsarnokot is kapnak, felolvasó esték, kurzusok, emlékkiálli tasak- >mflvészeti hetek*, nesti írók zedék ostromolja a falakat. Vannak közöttük, akik tehetségesek, olyanok is, akiknek egyetlen érdeme, hogy rendkívüli ügy buzgósággal hordozzák körül a lárvafát Felfigyelünk egyegy verseskötetre, novclíagyüjteményre, nemzedéki antológiára — amilyennel az erdélyi könwnapon is találkoztunk —, de a fiatalság még nem találta meg a kifejezésnek azt a művészi formáját, amely a tanítványt immár mesterré avatná. Mi sem áll távolabb tőlünk mint a csökönyös borúlátás. Hírlik, bogy asztalfiában fekszenek értékes kéziratok és elhallgatott íróink is nagyban köszörülik a tollaikat. Hallunk nagy lélekzetü regénytervezetekről, erdélyi románfleuve áradatokról, dc ez a jövő zenéje. Majd 1943-ban vagy 1944-ben... Ez évben csak annyi történt, hogy Tamási Áronnak bemutatták Budapesten uj játékát Kós Károly színpadra dramatizálta az Országépitöt Tompa László lefordította a Don Carlost és a kolozsvári szinpadon előkeresték Bánffy Miklós Nagvurját és Naplegendáját A regénvt felváltotta a hálásabbnak leérkező szinmü. az el lyi ritkaságok cimü füzet sorozata, kiadványai vannak az Erdélyi Muzeum Egyletnek és az Kmkének, hibátlanul dolgoznak a 'Hitel* és az 'Erdélyi Muzeum* folyóiratok, bizonyos mértékig »erdélyi«-nek számítanak az egyetem tanárainak dolgozatai is, csak mindez nem utalható be a szépirodalom kertei közé, abba a tevékenységi körbe, amely huszonkét év alatt a kisebbségi honvédelem legértékesebb hirtokállómányát alkotta. A szépirodalom fája Erdélybea kopaszon áll, mint a gyümölcsszedett fa. Dc olyan fa, amelytől még várhatunk virágzást. Kemény évgyűrűk vésődtek reá. egyik-másik ágát lemetszette a vihar, vagy megrázta az ernyedtség, de gyökerei épek és melyen húzódtak a föld alá. Ez a fa még kf fog zöldülni. LIGETI ERNft ORII jnVITQS BtfOr: BŰIM S.0^""' Knuzál-tér (Kereskedelmi Bank-éoület,)