Délmagyarország, 1943. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1943-01-05 / 3. szám

a lakását lehet igénybevenni Ha tárgyalja a lakásbérleti rendelettervezetet 42-es bizottság Budapest, január 4 A 42-es bízottSág 5-én, kedden délelőtt tárgyalja a kormány uj rendelettervezetét a lakásbérletekkel kapcsolatos egyes kerdések ujabb szabályozásáról. A rendelettervezet a bérelt lakások igénybejrételéről és a bérlök kijelöléséről rendelkezik, megállapítja etinek módozafait. A rendelettervezet értelmében egyes személyek lakáshozjuttatása, közhivatalok és közérdekű intézmények elhelyezése céljából igénybe lehet venni a következő helyiségeket: 1. Annak bérelt lakását, akinek Mnr.ft állása vagy rendes keresetet biztosító foglalkozása és nem tudja kimutatni, hogy magát és családját a közrend szempontjából kifogás «lá Wem esd keresetből vagy jövedelemből tartja fenn. 2. Annak bcreli lakását, akit jogerősen elitéltek amiaít, mert az általa bérbeadott albérleti lafeás bérének Megállapításában a bérrögzitő rendelkezéseket megszegi e. 3. Annak bérelt lakását, aki maga fe«m lakik a laká.sban, hanem az egé*zet albérletbe adás utján hasznosítja, kivéve, ha csak ideiglenes távolléte Idejére adta albérletbe főbérleti lakásét. 4. Egyesületek olyan bérelt helyiséget, amelyre a belügyminiszter megállapítása szerint az egyesületnek nincs elengedhetetlenül szüksége, működése fnlvtatásához. 5. Iroda, műterem, műhely, általában kereset, vagy foglalkozás céljára bérelt helyiséget, ha az lakás céljára alkalmas és az, aki haszálja, foglalkozását lakásán is akadálytalanul folytathatja. 6. Annak bérelt lakását, akinek ugyanabban a városban vagy községben, illetőleg más városban, vagy községben lakása van, kivéve, ha olyan hozzátartozója használja azt a másik lakást, akinek tartására törvénynél vagv törvényes jogszabálynál fogva köteles, vagy ha mindkét lakás megtartása indokolt a bérlőnek közérdekbői is méltánylást érdemlő viszonyai miatt. Ezek ulán az igénybevételi lehetőségek után megszabja a rendelettervezet azoknak körét is, akik az így felszabaduló lakásokra elsősorban igényjogosultak. A rendelettervezel szerint a kijelölésben elsőbbséget élveznek a közszolgálati alkalmazottak, akiknek hivataluk viselésénél fogva abban a városban vagy községben kell lakniok, amelyben a lakás megüresedik. A közszolgálati alkalmazottak körén belül a családosok előnyben vannak a családtalanokkal, a nagyobhcsaláduak a kiscbbcsaláduakkal szemben. Az egyenlően jogosultak közölt elsőbbséget élveznek a hadigondozottak. A közszolgálati alkalmazottak körén kívül egyébként egyenlően jogosított személyek között elsőbbségük van azoknak, akik harctéri szolgálatot teljesítenek. Napirenden a tanyakérdés Hit tartalmaz a belügyminiszter törvényjavaslata s hogyan fejlődött az eímuit években Szegeden a tanyaprobléma megoldása ? (A Délmagyarország munkatársától) A cseugclei közigazgatási kirendeltség működésének megkezdésével szinte egyidejűleg történt, hogy a belügyminiszter beterjesztette a képviselőházban a tanyai igazgatás egyszerűsítéséről szóló törvényjavaslatot. A törvényjavaslat rendelkezései szerint a törvényhatósági jogú és megyei városok, de a nagv- és kisközségek is, köteleívek a külterületükön levő népesebb helyeken, a sürübb tanyai településeken a közigazgatási teendők ellátását olymódon biztosítani, hogy a lakosságnak n közigazgatási hatóságokkal és közegeikkel való érintkezése a lehető lesnagyobb mértékben meg legyen könyItyitve. Arra nézve is intézkedik a törvényjavaslat, bogy ahol n helyi viszonyok szükségessé és lehetővé teszik, a fentemiitett érdekek szolgálata és biztosítása céljából a tanyai területeken állandó ezM-vezctrt kell létesíteni, A tanyai települések közigazgatásának ellátásáról az érdekelt közigazgatási hatóságok a törvény életbelénésétö' számított egy év alatt kötelesek szabályrendeletet alkotni, amelvet jóváhagyás végett fel kell terjeszteni a belBelvárosi Mozi kedden 3, 5, 7 ólakor To'nay Klári és Bilícsi remekbe sikerült vígjátéka ügyminiszterhez. Ha a miniszter a felterjesztett szabályrendeletet nem hagyná jóvá, vagy valamelyik város elmulasztaná az ilyen szabályrendelet készítését, a város teherbírói képességének figyelembevételével kötelezheti a várost a szervezet felállítására. A központok kialakítása A törvényhatósági jogú városok a tanyai kirendeltség, vezetőjét, illetve a tanyai igazgatás ellátásával megbízott tisztviselőt a polgármester hatáskörébe tartozó egyes ügyekben önálló intézkedési jogkörrel ruházhatják fel. Intézkedik a törvényjavaslat a tanyaközpontok kialakításához szükséges területek igénybevételéről is, ideértve a különböző középülelek, templomok, iskolák, hivatalos épületek részére szükséges ingatlanokat, amelyeket ha másként nem lehet, kisajátítás utján kell Korzóban Ma utoljára Az izgalmas olasz filmi Döntő mérkőzés Es \ Bulla Eíma üeracsoniii meséje Szerdán premier! KgráHv Kata'in ez évi legújabb nagysikerű filmja EGY SZIVi MEGÁLL wm HBsmwi megszerezni. I A belügyminiszter a főrvényfávas- J lathoz részletes indokolást is füz, amely j abból indul ki, hogy az úgynevezett" tanyakérdés rendezése szükségességének és időszerűségének kérdésében mindenki egyetért. A tanyakerdés meghatározásában ugyanis olyan problémák sűrűsödnek, amelyeknek rendezetlenül hagyása különösen ma komoly nemzeti értékveszteséget jelenthet. Azt az előnyt ugyanis, amely a lanvai településnek az oka, hogy tudniillik, a gazda összes munkaeszközeivel ott van ingatlanán és így a lakóhely és a munkahely közti távolság okozta idő- és energiaveszteséget kiküszöbölhetik, erősen ellensúlyozzák sőt problematikus értékűvé teszik azok a hátrányok, amelyek a tanyai települések elszigetelésének folyamánvaként egyfelől magának a tanyai lakosságnak. másfelől a köznek szempontjából előállnak. Kozma belügyminiszter tervezete A törvényjavaslatot s általában az egész kérdéskomplexumot a szegedi városházán nagy figyelemmel fogadták, 8nnál is inkább, mert. a törvényjavaslat tartalmából Szeged város minden törvényes Intézkedés nélkül is már több fontos rendelkezést, megvalósítóit, s éppen Szeged egyike azoknak a törvényjavaslatban emiitett törvényhatósági városoknak, ahol a probléma nem mai keletű s évtizedek óta a legnagyobb súllyal jelentkezik. Szegedi területen a két legnagyobb. szinte faluszcrii tanyaközpontot, Alsó- és Felsőközpontot maga a fejlődő élet alakította ki s a város hatóságának gondoskodása már régen ellátta mindkét központot önálló hatáskörrel működő közigazgatási kirendeltséggel. A tanyai lakosság közigazgatásának problémájára nem csekély mértékben éppen a szegedi helyzet hivta fel az illetékes kormányhatósági tényezők figyelmét s néhai vitéz Koma Miklós belügyminisztersége alatt a belügyminisztérium illetékes ügyosztálya alapos helyszíni tanulmányokat MJ folytatott ebben az ügyben ugy Szegeden, mint Hódmezövásrhelyen és Debrecen• | ben, leguagyobb külterülettel ren-! delkező törvényhatósági városok-1 ban. 1937-ben „A tanyai közigozgafás rendezése" címmel Kozma mi-' niszter szerkesztésében az egész anyagot felölelő alapos, minden részletkérdésre kiterjedő mii jelent meg, amelyben a tauyakérdés leghivatottabb szakértői ós kutatói minden vonatkozásban megvilágították a problémát. Egymillió tanyai emberről van szó A most beterjesztett törvényjavaslatnak tulajdonkeppen ez a mii volt az első alapköve, amennyiben a belügyminiszteri tanulmányozás, hozzászólás és javaslattétel végett megküldte a könyvet az összes érdekelt városoknak, testületeknek, törvényhozóknak, tanya- és falukutatóknak s a megmozdulás nigy figyelmet kelteti országszerte. A kötet bevezető cikke ezt irja: „A tauyakérdés Magyarország egyik legfájóbb sebe. Az ország u.oi területén (a trianoni országha lárokon belüli területről volt szo) kétszázezer ember cl a legelhanyagoltabb társadalmi, gazdasági és kulin ralis viszonyok között valóságos kő zepkori állapotban. Azóta ez a szám iz országyarapodások folytán egybillió föle emelkedett. A tauyar nép zöme a társadalm, és művelő DELMAGYARORSZAG Kedd, 1943. január désl központoktól távoleső községi külterületeken lakik, majdnem kizárólag önerejére támaszkodva, minden közületi támogatás nélkül, holott a közületi terhekből szintén kiveszi a részét, A tanya viszonyok rendezetlensége miatt kiszámíthatatlan mennyiségű nemzeti és faji érték megy veszendőbe, amit a, magyar állam, létének mai válsága idején, nem nélkülözhet. Lényegében ez a tanyakérdés. A tanyakérdés megoldása éppen a nemzőt! erőveszteség meggátlása érdekében a legfontosabb állami érdekek közé tartozik A szegedi fiz tanyaközpont terve A vaskos kötet külön fejezetei szentel a kérdés minden jellegzetességét magánviselö szegedi tanya-problémának s térképvázlaton közli a tervezett szegedi tanyai közigazgatási közpoDtok körzeti beosztását, amely szerint Szeged tanyavilágtíban a következő helyeken kell kialakítani a tanyai központokat: Csengele. Gajgonya (Felsőküzpout), Szatymaz, Röszke, Domaszék, Mórahalora (Alsóközpont), Zákány, Városerdő, Csórva, Átokháza. Mind a tíz központban önálló hatáskörrel rendelkező közigazgatási kirendeltséget kell szervezni s ido csatlakoznának mint kistanyakörzetek Királyhalom és Balástya. A tiz központ kialakítása azon» ban az ideális eszmei elgondolás jelentőségénél nem volt több, meri a feladat végrehajtása olyan hatalmas terhet rakott volna a közigazgatásra, amit sem akkor nem tudott volna, sem ma nem tudna elviselni. A kérdéssel való beható foglakozásnak azonban mégis megvolt a maga termékenyítő hatású, mert egyrészt ettől kezdve a szegedi városházán állandóan napirenden szerepelt a tanyaközpontok problémája, másrészt az illetékes kormány hatósági tényezők is hapirenden tartották a kérdést s ennek köszönhető, hogy végre megszületet a régen várt törvényjavaslat, amiből előreláthatólag a legrövidebb időn belül törvény lesz s a törvény maga után vonja majd a kérdés gyökeres és véglcget rendezését Közoontok alakulása Szeged fanyavilágában Nem kétséges, hogy Szeged város törvényhatósága, lévén a város egyik legfontosabb problémájáról szó, első lesz amely megalkot ja majd az idevonatkozó szabályrendeletet. mégpedig a szükségletek é> a lehetőségek legmesszebbmenő figyelembevételével. Ehhez a szervezéshez a városnak meg lesz az a nagy előnye is, hogy előtte járt a S'ochettvi M a t % Ma 3, 5. 7 órakor KERESZTUTOni Egy mai lány elete és szerelme.] Főszereplők: ToJnay, Percnyi* A'tay, SontJay-