Délmagyarország, 1943. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1943-01-29 / 23. szám

I) R b M A G Y A R O * S í A 0 nm. jannár 29. tas «rt javasolja * közjrjüle»tiek, bogy *x egyebnai kisajátítások péuzijgyi lebonyolítására létesítsen külön alapot A továbbiakban különböző szemé­lyi ügyeket tárgyalt a kisgyűlés, majd elhatározta, hogy javasolja a kÖTgyüWenek a Horthy Miklós­tadományeyyetem Alföldi Tudo­mányos Intézetének évi 8000 pengő­re 1 való anyagi támogatását. Fog­ialkoaott a kisgyűlés a borfogyasz­tási adó felemelésének ügyével is. Ks M adónem az adókulcsnak 1983-ban bekövetkezett leszállítása előtt ávi 650—700 ezer pengős jöve­delmet hozott a városnak, a leszál­lítás ntán a befolyó borfogyasztási adó as előbbi összegnek felére csök­kent s ee érzékenyen érezhető biSnyl okozott a varos ÜfofarBsft­ban, mai különböző körülmények­ben, mint„péjd4nl a pótadó száza­lékának emelkedésében jelentke­zett. A kisgyűlés javasolja a köz­gyűlésnek, bogy intézzen feliratot a kormányhoz és kérje a borfo­gyasztási adó felemelését Ugyan­csak javasolja a kisgyűlés a szik­vizfogyasztási adóról szóló szabály­rendelet olyan módosítását is, hogy a szénsavas palackok eddigi 24 pengős adóját 30 pengőre emeljék fel, mert az adóhivatal eddig téve­désben volt ateklntetben, hogy mennyi szikviz gyártható egy szénsavas palacikból? A közgyűlési tárgysorozat előké­szítése ntán került sor a kisgyűlés saját ügyeinek letárgyalására. Ezen a tárgysorozaton jelentősebb ügy nem szerepelt. Az ülés 7 óra előtt ért véget. CÉH kőműves Kalapács vezette a tapet őuűKossag nyomára a csendőröKet (A Délmagyarórszág munkatársá­tól) A tápéi nyilkosság gyanúsí­tottja huszonnégy Ara óta az iigyáoBség foglya. Dr. Szarvas Já­nos ügyészségi alelnök szerdán és ssiltörtökön behatóan áttanulmá­nyozta a esendőrnyomoaó alosztály által beterjesztett nyomozási ira­tokat, a kihallgatásról felvett jegy­zőkönyveket, amelyek összessége a bűnügy egész vizsgálatának törté­netét adja. Vineze István, a gyanúsított ed­dig még tett beismerő vallo­mást; azonban konok tagadásának aligha len sok értelme, mert a nyomozás során annyi terhelő bi­zonyíték merült fel ellene, hogy bű­nössége kétségtelennek" tekinthető. Kiderült, bogy Pósa Rózsival hosz­sen időn ját fenntartotta az isme­retséget és bár évekkel ezelőtt kiko­narasta. éppen a gyilkosság előtti napon kérte meg újra a kesét. Ek­kor a leány ismét kosarat adott a fiatalembernek, arra való hivatko­zással. hogy ő már a Molnár Mi­hály mátkája. Megállapította a csendőri nyomosáé azt is, hogy VHAEZE volt ms a férfi is, akivel Pósa Rózsit november elsején al­konyat ntán az nte&n látták. A döntő bizonyíték Vineze bfi­mellett az a kömüveskala­pdes, amelyet be is szolgáltattak a Osendő/rök bűnjelként az ügyészség­re. Ent a rövidnyeltt, hajlott, kétvé­gft. osákányszerfl kalapácsot a Vin­ezéék Kolozsvári-utca 40. szám alatti házának kijavítási munkái­nál használták a kőművesek és ez a mnnka a gyilkosig elkövetése nap­ján is folyt még. Másnap ez a kala­pács nem volt azon a helyen, aho­vá a kőművesmester az előző na­pon, munkabeszüntetés ntán tette. Pósa Rózsi agyvelejét és sérült koponyarÓHzét a boncolás alkalmá­val kiemeltek es azt a további nyo­mozás érdekében az orvostani inté­seiben preparálták, hogy későbbi vizsgáintoknál is bozáfórhetö le­gyen. Ez az előrelátó intézkedés most nagy hasznára lett a nyomo­zásnak, mert a bűnjelként lefoglalt kalapácsot hozzámérték a sérülés­hez és megállapították, hogy a ka­lapács hegye pontosan beillik a ko­ponyafalon **epesztett nyitásba. iyenformán kétségtelenné lett, hogy a gyilkosságot eszel a szer­számmal követték el .Vineze Isfváe őrizetbevételének hirét egyébként Tápén nagy meg­lepődéssel fogadták, mert a fiatal­embert mindenki becsületes, jóra­való embernek ismerte, ezért a fa­lusi közvélemény meglehetős hitet Á „lidércfény" csalta a vízbe a mozirajongó kis cselédlányt, a közuh hid (A Délmagyarország munkulársától) A keddre virradó éjszaka, mint meg­írtuk, egy ismeretlen fiatal nő leug­rott a közúti hídról és az Újszeged felé eső árterület keményre fagyott földjén halálra zúzta magát Az ön­gyilkosnál semmiféle igazoló írást nem talállak, amiből személyazonosságát meg lehetett volna állapítani. Jelent­kezett a rendőrség központi ügyeletén Pipicz Jánosné Lomnici-utca 33. szám alatt lakó munkásasszony és be­jelentette, hogy 16 esztendős Irén nevű leánya hétfőn este 7 órakor el­ment otthonról és azóta nem tért visz­sza, az a gyanúja, hogy a leány ön­gyilkosságot követett el. Pipiczné pontos személyleirást adott leányáról és aa teljesen ráillett a közúti hid öngyilkosára, akinek holt­testét a törvényszéki orvostani inté­zetbe szállították. Itt a kétségbeesett anya felismerte a hullában leányát. Ezzel a legújabb tiszahidi öngyilkos kilétének rejtélye megoldódott. További kérdés: mi késztethette a csinos fiatal leány arra, hogy eldobja magától az életet? Megtudtuk, hogy Pi­picz Irén már hosszabb idő óta egv előkelő állású városi tisztviselő csa- ' ládjánál állott alkalmazásban, mint j bejárólány. Felkerestük a leány volt | gazdájáV, aki a kővetkezőket mondta: — A tragikus eset híre nagyon öngyilkosát lyeselte az apjuk korholó szavait A leány erre fölpattant — Hagyjatok nekem békét, nem bí­rom ezt a macerálást — fakadt ki el­keseredetten. — Vegyétek tudomásai, hogy öngyilkos leszek 1 Ezzel magára kapta a kabátját és elrohant A hozzátartozók nem tulajdonítot­tak jelentőséget a fenyegetőzésnek, mert máskor is megtörtént már, hogy szivére vette a korholó szót. Azt gon­dolták, hogy a barátnőjéhez ment aludni és másnap reggel onnan ment a szolgálati helyére. Amikor azonban kedden este 8 óráig sem tért haza, gyanút fogtak és roszat sejtve, beje­lentették az eltűnést. Igy tudták meg, hogy a szerencsétlen teremtés bevál­totta a fenvegetését Ppicz Irén tehát _ amennyire azt utólag meg lehet állapítani — minden valószínűség szerint az otthoni feddés okozta elkeseredésében, túlzott éraé­kenységhől követte el az öngyilkossá­got. lenkedéssel fogadta azt a hlrthogy I Vineze ilyen szörnyűséges tett el- kalmnzásunkban." nagyon derék. ren­követésére képes lett volna. Dr. Szarvas János ügyészségi al­elnök az iratok áttanulmányozása ntán foglal esak állást atekintet­ben, hogy a bűnüggyel kapcsolat­ban milyen intézkedések megtételét des, jóravaló teremtésnek ismertük. Reggel 7-től délután 4-ig végezte ná­lunk a házkörüli teendőket és munká­jával mindig meg voltunk elégedve; ellene soha, semmiféle szempontból nem merült fel kifogás Férfiismerőse javasolja. A vizsgálóbíró csak az v.0,.tak- n^ány barátnőjével szo­kott olykor eljárogatni színházba, mo­iígyészi előterjesztés beérkezte után dönt majd Vineze Mihály további sorsáról. 00 Örvendetes javulás /.iba. A nála levö pénztárcát tőlünk kapta régebben, a benne talált hasz­nált villamosjegyekkel azonban nem ő utazott, hanem mi jártunk Kelenföldön december 28-án rokoni látogatóban. A Hargita László-féle névjegy is csalá­dunk egyik ismerősétől került hozzá, fsI ni fj ' 1 itt í'L UUIIR egyiK ismeroseioi Kerun nozza, blatlielder erSek allapOtaban a színházjegyet jannár 8-án valóban ő érseki beiktatása előtt utókurára szanatóriumba vonul (A Délmagyarország munkatársá­tól) A Magyar Kurir cimü kőuyo­ínatos félhivatalos egyházi értesítő nyomán megírta a Délmagyarór­szág, hogy Glattfelder Gyula kine­vezett kalocsai érsek betegségéből felgyógyult és február elején Kalo­csára megy érseki méltóságába való beiktatás végett. Ezzel hirrel használta. Ppicz Irén a Rokkanttelepen, a Lomnici-utcában lakott anyjával, ne­velőapjával, aki favágó és 18 éves fiú­testvérével. Beszélgettünk az egyik barátnőjével, aki szepegve beszél a szomorú esetről. — Nagyon sajnálom szegény írón­két — mondja a barátnő —, nagyon jó leány volt. Egy szenvedélye volt, sze­retett nagyon színházba, meg moziba járni. A mult héten kétszer is meg­nézte a Lidércfény cimü filmet. Sírva ! kapcsolatban csütörtökön a püspö-Jjött ki a moziból. Nagyon hatott rá a ki aula a következő közleményt bo- fiJm, azt mondta, hogy az ő családja som érti meg őt éppugy, ahogyan a mozidráma hősnőjét és hogy neki is 1 az les* a végzete, hogy nekimegy a víznek, nhogyan a Krisztina Sóder­bauni tette a mozivásznon. Azóta is többször szóbahozta a filmet. — Ugy látszik, túlságosan belegon­dolt — magyarázza a maga nyelvén az egyszerű kisleány. Másoktól is érdeklődtünk Ppicz Irén tragédiája felől és megtudtuk, hogy utoljára vasárnap este volt szín­házban, a Szibillt nézte meg. Este há­romnegyed 40-kor ért haza a színház­ból. amikor a család többi tagja már aludt. Hétfőn korán reggel kelt fel és elment munkahelyére, ahol rendesen végezte a dolgát,'mint máskor. Semmi kcdélvváltozást nem vettek észre az egyébként is meglehetősen szótalan, komoly leányon. Délután 4 órakor csátotta ki: — Különböző lapokban néhány nappal ezelőtt olyan híradás lá­tott napvilágot, hogy Glattfelder Gynla osanádi püspök, kínevezett kalocsai érsek kedvező egészségi állapotára való tekintettel előrelát­hatólag február 1-én átveszi a ka­locsai főegyházmegye kormányzá­sát. — A híradásnak gz egészségi álla­potra vonatkozó része helyiálló. minthogy a főpásztor egészségi ál­lapotában örvendetes javulás mu­tatkozik, ez azonban nem olyan mé­retű, hogy a főegyházmegye kor­mányzásának átvételére gondol­hatna, sőt ellenkezőleg: kezelőorvo­sai tanácsúra éppen a közeljövőbon legnagyobb valószínűség szerintí h.a28,nen' megvacsorázott, majd fél 7 tájban, amikor hazaérke­utókurára valamely szanatóriumba fog visszavonulni Beiyegeí, gyuitemenyt mindenkinél magasabb áron VESZEK. Bélyegkereskedés, fogadalmi templommal seemben. Iskola-ute* zett Veres Károly, a nevelőapja, szó- I bakeriilt az előző esti szinházlátoga- < tás. A családfő rosszallotta. hogy a sötét utcákon 10 órakor járkál hnza és felszólította, hogy szüntesse be nz esti szórakozásokat. Irén a jóakaratú Intelemre ingerülten válaszolt, mire a . fiútestvére is beleszólt a vitába és he-' „Eszmék és népek Berlin tükrében" ör. Petrőczi István szabadegyetemi előadása (A JKliuagyarorszug munkatársától) A város kulturközönsége körében olyannyira népszerű szabadegyetemi előadássorozat keretében csütörtökön este dr. Petrőczi István tanárkép­ző főiskolai tanár >Eszmék és népek Berlin tükrében* címmel tartott elö­adást az egyetem aulájában. Az ülést dr. Batizfalvy János egyetemi ta­nár nyitotta meg, bejelentve, hogy re­zei uz előadással az egyesület ötödik előadásciklusának második féléve kez­dődött. Ezután dr. Petrőczi István ta­nár tartotta meg előadását. — A német szellemi élet legjellem­zőbb sajátsága, hogy bár tudatában vau saját értékeinek, mindig elismer­te más népek és nemzetek értékeit. Ennek köszönheti, hogy valóságos gyüjtőmedencéje lett egész Európa szellemi életének _ állapította meg előadása bevezetéseképpen dr. Petrőczi tanár, majd részletesen ismertette ka­runk kiáltó ellentéteinek és araimi rendszereinek feloldódását a világ­nézeti harcok kereszttüzében álló né­met közvéleményben. — Az 1918-as összeomlás után a német lélek meghódítására két uralmi rendszer indult rohamra: a marxis­ai us és ennek 20. századi formája, az amerikanizmus. Moszkva az intelligens német munkástömegeket akarta meg­nyerni és nekik szánta a marxista vi­lágforradalomban az élbrigád szere­pét, a német kommunista párton ke­resztül. Az amerikanizmus pedig a német polgárságot akarta meghódítani kevésbbé agresszíven, de unnál béní­tóbb erővel lazítva fel és szorítva a polgárságot a lelki bolsevizálodás fa­lé. A német nemzeti szocializmus a* emberi eltömegesedés e két válfajá­val szemben jelentette be politikai sí­kon az európai magas igényt. A német—francia viszony törté nelmi és iclektani hátterét ismertette ezután és rámutatott arra, hogy » kontinensen az angol embert és az an­gol társadalom szerkezetét alig isme­rik. Az európai nemzetekben Angliá­ról általában olyan kép ól, mely a va lóságban nem létezik. A jövő utja a nemzeti iránvu szocializmus, mer) csak ennek szigorú és szükségképp normáival lehet a századunk első ne­gyedében megindult bomlási folyama tot feltartóztatni. — A most folyó háború igazi érlel­nie éppen abban van — lejezte be mindvégig nagy érdeklődéssel kisé.H előadását a professzor —, íogy Euró­pát visszavezesse önmagához és bizto­sítsa számára az öl kontinens között uzt a hegemóniát, amelyet a keresz­tény kultura eddiu száméra kijelölt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom