Délmagyarország, 1943. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1943-01-24 / 19. szám
t ii E í. M A li V AK ORSZÁG VASÁRNAP, január 84 ~mmmmummm*mmmmmmmmmmmmmmmmmm Uj korszak fölé (A l>élm«gyar*r»Bág munkatársaid*) Az idő végtelenségének viszonyában nem is olyan régen, — talán -'20 évvel ezelőtt, kis művészi körben azt vitattuk, lehetséges-e, hogy korunk csupán a törvényszerűségek és elvek hasznosításában élje ki magát. Az élet minden területén a gépek imádatát, a gyorsaság szédűletét s a rekordok hajszolását tapasztaltuk. A művészetek és a szellem fejlődésére és szükségességére az emberiség kicsiny hányada gondolt, a kultúra megnyilvánulásainak rekordjait senkisem kereste, Európa művészete mintha elvesztette volna görög európai talaját. A képzőművészek egyrésae a gépek szemléletéhez fordult, onnan várva az érvényesüléshez szükségesnek vélt népszerűsítő korszerűséget. Másik része az évezredek óta törvényszerűen fejlődött európai szellemben vélték a közöny okát felismerni, Tuareg törzsekhez, néger és azték művészeti víziókhoz, tibeti formákhoz fordultak, hogy felfrissítő életerőt hozzanak az elöregedettnek hitt európai kulturá•uk, — vezette az európai művészetek i deni ázsia-afrikai, grimaszba merevefejlődését is. A görög humanizmus- dett vagy a természet rendjével elsal éa ízléssel sosem volt összeegyez- lentétben álló, erőszakolt knlturákkal. tetbetö az emberi egyséig és élet szét-1 Az uj európai művészet is megtaszakitása. Náluk az ember ugy sze- lálja fejlődési útját előbb, mintsem repelt, mint a természet alkotási az emberi erők és fajok lezárnák szellemének legtökéletesebb kivitele, nagy küzdésüket. A gép is megszűnik Az isteneket is emberi megjelenésben cél és szépség ideál lenni, hisz beábrázolták, ellentétben más világié- töltötte rohamos fejlődésének vérengszek sokkarú, állatfejü, vagy szörny ző célját. Ismét a kényelem és polábrázolásaitól. Isteneikben embert áb- gári szükségek kielégítésére korlátorázoltak, isteni mesterségük szimbolu- zódik, hogy a törvények és elvek mait talán szemléltetve, de sohasem nagyszerűségéből ismét és ismét kierkölcseit. indulva, fokozott mértékben szolgája Az európai ember nagy múltjából lehessen a rombolásokat helyrehozó eredő kétségtelen ténye, a természet épitésnek. jelenségeinek, erőinek észlelése és tör-j A művész pedig már felismerte a vényeinek rendezése. Ennek tudató- továbbhaladás módját. Nem ^kapkod ban ismertük fel a fent jelzett idő- idegen istenek s jelszavak után. taben, hogy a művészetek akkor talál- nul a múltból, figyeli a jelent. Es nak ismét önmagukra, amikor exoii- sokszor megérzi a jövőt. S e megérknmok helyett az európai mult isme- zésre bizonviték a müvelődéstörténeretéből kiindulva keresik az ujat, a lem. Hisz a művészek alkotásai, köztörvényszerűségért lelkesednek s nem remüködői a korok szelleme kialakuannak egv-egy formában való megnyi- fásának, fik termik a fantáziának a latkozásáért. Ma már tisztán látjuk az akkori idők szellemi forradalmának tendenciáját. Sőt látjuk szükségességét is és eredményét. Nem a művészetekre vagy a kulturára volt kihatással, de előkészítette a talajt a nagy világnézeti háború megindítására és technika, Ez utóbbiak nem ismerték föl je-jkai levezetésére A rekord és gépIwitöségét az európai fejlődés folya-, imádatnak művészet termékenyítő felmatának, amelyet mindenkor szabá- i dicsőítése, propagálása, kitermelte a tyozott a mult szépsége, amelyet fej-[háborús emberirtó gépszörnyetegeket, lesztett az uj megösmerése. Nem is- í A torz démonistenekben keresgélő merték föl az európai művészetek, művészet pedig az előhírnöke volt a fejlődésének belső és organikus vol-! jelenleg kettészakadt világképnek, vitát, amely szerint az európai ember al- j iággondolkodásnak. A felbomlott rend totósainak világhegemóniá; jelentő si-' ma már megtalálta a törvénvszerüség kerét annak köszönhette, bogy szellemi fejlődésének iránya, történeti őseinek, a görögöknek gondolkodási irányába esett azáltal, hogy a természeti erők és azok törvényszerűségének kutatása volt célja és nem lépte át azt a kórt, amelyen tul megoldhatatlan problémák vannak. Nagy tévedés volt a művészetek újnak hitt elveinek keresése azoknál a kulturáknál, melyeknek gondolkodása a túlvilág metafizikájának kutatásában tévelygett. Akik a gépekben keresték az nj művészi ideált, nem gondoltak arra, diktálta útjait s azon haladva ismét feltárja majd a görög humanizmuson tovább épithetö európai kulturit, amely mindenkor képes megküzszabndságát. azt a lelki és látománybeli atmoszférát, amely nélkül a gondolkodás nem szárnyalhatna és igy annak sem módja, sem alkalma nem lenne a legnagyobb dolgok, a természet rendjének, a törvényeknek elvi megállapítására. A korszakok gondolkodási rendjének születésénél ezekből eredő vivmánvok bölcsőjénél mindig ott állottak a nagy művészek és tudósok: Danték. Miehelangelók, Gallileiek, Glottok és az utánuk következő többiek, akik alkotásaikkal megteremtették az uj korszakok szellemi atmoszféráját Minden jel arra mutat, hogy a közeljövő békéjében kezdődő uj korszakunk szellemi atmoszférája már készen várja a beteljesülést, a végleges megoldást. (t. Bélyeget, gyűjteményt mindenkinél magasabb iron veszek Bélyeg kereskedés fogadaimi templommal szén® ben. Iskola-utca 20. i) Espresso és kávéház A mult század elavult rémdráma és operairodalmában volt divatos az ilyen kettős cim. Cár és ács, költö hőgy a technikának, amit * gép jelen,; f' f™^" JLÜS 2SET mennyire telette áll a törvény, az elv, tehát a szellem, amely a gépet létrehozta. Gépet konstruálni a törvényből, folyamatos tevékenység. Hol lennének ma a gépek, (sehol), ha az emberi kutató szellem nem állapította velna meg a természetben élő különböző erőknek törvénynszerüségét. Ha nem lett volna Archimedes, Gaililei, Newton, G«y Kussac s a többi, akik kidolgozták a mai áramvonalas csodák és háborús gépszó rnyek alapelveit. Enélkftl céltalanul függne helyén a fogaskerék, bénultan állna a gépjármű is. Acél- és vastömeg lenne csupán a civilizáció sok kényelmét es rombolását célozó hengerek, turbinák, motorok, rotációsok. Abban az időben, amikor elkeseredetten szemléltük művészetünk baladásának csődjét, Olaszországban Mar inert ti, a futur izmus bábája azt hirdette, hogy meg kell szüntetni a jövő diadalát jelentő futurizmus érdekében a muzeumokat Hol tartanánk például ma, ha ez megtörtént volna? Tapasztaltuk a futurizmus zavarainak életképtelenségét Tradiciók, művelődési támasz nélkül megszűnt volna a nemes kontroll, olyan, szinte elképzelhetetlen erők. szabadultak volna fei az igaznak és szépnek ismerete hiányában, amelyek az emberivég és a művészet viszonyát rombolták volna ssét. Aa emberi társadalomtól, az élettől elvonatkoztatott művészi termelés csak légüres térben képes alkotni s mint ilyen, nem töltheti be célját es visszahatását a társadalomra. •Rend, összefüggés és lo^güka nélkül nincs emberi közösség, nincs gondolkozás, nincs művészet. Plátó tanitáML mely szerint minden fogalmat mielőtt továbbfogalmaznánk, izolálva a maga meztelenségéből) vizsgáljunk rv-g. a dolgokat önokaiban tisztázva • a* okozati összefüggéseket kutasláttam ezeket a kettőscuuü müveket, igy nem sikerült megtudnom, bogy milycn viszonylatban állott a cár az áccsal, a költő a paraszttal és a tigris a hiénával. Viszont az espresso és kávéház csatája itt zajlik előttem és hajlandó volnék a tágas, raasszivberendezésü, hagyományokat őrző kávéházakat csatabajókhoz hasonlítani, amelyek még állják a fürge kis espressok torpedótámadásait, de ki tudja, meddig. A kávéválság máris súlyos helyzetbe hozta a nagy kávéházakat. Hiszen a nappali üzlet alfája és ómegája a törökidők feketelevese volt. A félbarna, szűrve, habbal, a sötét csésze, föllel, a fekete, pohárban, a langyos kapuciner, a Wellington, mely külön feketét, külön tejet és külön fölt jelentett. Az úgynevezett törökkávét nem nagyon kedvelték a pesti kávéházakban, ma sem értik egyikben sem igazi készitési módját, még ha történetesen rendelkeznek is valódi őröltkávéval. Romániának több ideje volt megtanulni, hiszen Bukarestben még a mult század harmincas éveiben is ott ült a török. Nem is tudja senki, milyen az igazi jó kávé, aki nem ivott a Capsában. a Boncescuban, vagy a régi Rcgat valamelyik kis kávéházában turcsaszkát. Á pesti kávéházak fezes áltörökjei vagy álarabsai odahaza legfeljebb öszvérhajtsárinasok lehettek, mert a kávékészitéshez vajmi keveset értettek. Viszont a pesti tejeskávé Európa legjobb kávéja, amikor a kávéházak iti még virágkorukat élték. Hiszen a pesti kávéház ma már történelem. Hálás regénytémára bukkanna az az iró, aki egyszer meg akarná rajzolni tollával a pesti kávéház történelmi portréját. Vagy megfesteni. Rézkarca, készíthetne a pesti kávéházak őséről. « dunaparti Keinnitzkyről, ahol a magyar Íakohii>u« Bacsányt billiárdozott tanítványaival, as Orczy báró és a Ráday gróf arszián fiaival. Egykorú kőrajzot készithelAmikor Adynak elmondta Krúdy ez, a néma és megható szerelmet, Éva már örökre eltűnt Oroszországban, ahonnan csak rövid hetekre járt haza. Ady ekkor irta a Meteor egyik márványasztalára a Két sziv tárol egymástól cimü versét. A Belvárosi-káivéházban. törzshelyemen egy évtizedig figyelhettem a göndörhaju Agai Adolfot, a ragyogószellemű Porzót, aki ott elnökölt a Borsszem Jankó asztalánál. Székely Ferenc, Molnár Jenő, Bér Dezső, Hoinicsko karakterisztikus alakjai helyezkedtek körülötte. A Balatonban Paulini Béla kávézott spriccert, reggeltől reggelig. Néhány kopott éhenkórászt nevelt a Fidibusz számára rajzolónak, biztatva őket, hogy készítsenek kroki! a pincérekről, vendégekről. Később a Graphic, a Figaro, a Newyork Times hozta Major Sicu, Szigeti, Dezső és Gedő karrikaturáit, nehéz fontokkal és dollárokkal fizetve azokat. Innen indultak, a Rákóczi-uti kávéházból, talán nem is tudják, mivel tartoznak Paulini papának, a Gyöngyös Bokréta zseniális megteremtőjének és Nádas Sándornak, aki először kliséztette rajzaikat a Pesti Futárban. A régi tipor a tőzsdések, a Gresham a fakereskedők, a Drecbsler a borkereskedők kávéháza volt. Ma nincsenek sem szakmai, sem irodalmi kávéházak. Már Szabó Dezső is hiányzik a Philadelphiából és Márai Sándort is hiába keresik irodalmi rajongói a Lánchíd-kávéházban. Surune a Pilvaxról, amelynek alacsony i nyi Miklósnak csak emlékét őrzi a bolthajtásos, füstös helyiségeikben Centralban egy emléktabla őrzi a kardot rátottak a hetykebajszos jurá- j törzsasztala felett A kávéházak tusok a márciusi ifjak gyújtó szónok- j vesztették egyemséguket es jó kávélatainak hatása alatt. Gyengéd akva- j jukat. Ugy állanak a helyeiken, mint rellt festhetne a Hatvani-utcai Kam- | sorbajók az alkonyfényben, a furga mon-kávéházról, amelynek egyik sarokasztalánál vallott szerelmet a tfl' espressok pedig dudvaként tenyésznek körülöttük egy uj, ideges, határodőbajos korrektor és színházi mflitész. zatlan összetételű közönséggel, amely Reviczky Gyula az Újonnan feltűnő . nem ül órákhosszat meghitt beszélgecsillagnak, jászai Marinak. A raille- lésben, nem böngészi végig az ujságnium évtizede aztán tucatjával ter- hegyeket, nem keres otthont a megmelte ki a nagy kávéházakat, amelvek • h>U kávéházi boxokban, hanem csali átvették az Irodalmi szalonok szere-! kávét akar, azaz tej híjján feketét, pét és demokratizálták azokat. Az Abbazia hires nagyasztalánál ott anekdota zott a vajda, Eötvös Ká- j roly és Pori öcsém jegyezte gyorsírással minden szavát. Ezekből a jegyzetekből tevődött össze nem egy könyve a vajdának, igy például az Utazás a Balaton körül cimü, talán a legbübájosabtx. Itt ^ontották sziporkáikat az elválhatatlan monoklisok, Molnár Ferenc és Heltai Jenő. A Newyorkban feltünedezettek, az ismeretlen titánok. Az ifjú Kosztolányi, Karinthy és egy bihari ujságiró, a Holnaposok vezére, aki később Ady Endre néven vonult be a magyar Parnasszusra Reggelenként gyakran átmelyet sokszor állva hörpint le, mintha kávébárban volna. Itt kö, ' gyors és homályos üzleteket, itt tárgyal az élei mi szerjegyek sokféle fajtájáról, itt vadászik az elérhetetlen babkávéra, melyről legendák keringenek. Az espresso kis hányadát fizeti » kávéházi béreknek, személyzeti rezsije nincs, ezért jobb kávét tud adni A kávéházi atmoszférára, ugylátszik. nincs már szükség, az emberek elfelejtették, hogy lehet tétlenül szemlélődni, anekdótázni, barátokkal meghitten ücsörögni, művészeti kérdésekről és szakmabeli újdonságokról vitázni. A kávéházak életét lehet rézment a szemközti artistakávéilázba, a [ karcban, kőnyomatban, akvarellben, Meteorba. Lépteit a számtalan abszint \ olajban megörökíteni, az espressoét erősen bizonytalanná tetKe, láttam, amint kiköt egy kis márványasztalnál, előkotorássza zsebéből kis plajbászát és verset ir az asztal kerek márványlapjára. Egy ilyen versét valamelyik Cz&ja törte ki a márványlapból, ugy küldte a Pesti Napló szerkesztőségébe. Mindhárom Czája birkózó volt, nem tudom már, melyiknek lehettek irodalmi velleitásai. Egy másik versét Szép Éva artistanő másolta le a márványlapról. Ez igv került a szerkesztőségbe, mielőtt a takarítónők lemosták volna onnan Szén Éva szerelmes volt a költőbe. ant ': hogy valaha szót is váltottak volna. legfeljebb pillanatfelvételekben, mert még filmre sem érdemes. Olyan, min, egy díszkötéses könvv mellett a hnszfilléres ponyva, ha babkávét adna, annak is szójabab ize lenne. SZÁNTÓ GYŐRÉT
