Délmagyarország, 1943. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1943-01-24 / 19. szám

A szegedi gazda családirtó baltája, Rózsa Sándor faragott botja, a haramia fotográfiája az első vidéki rendőrmuzeum relikviái között Muzeumi tárgy lesz az orvvadász fegyveréből — Muzeális értékű anyag egy régimódi szekrenyhen (A DólmagyarorszAg munkatársától) A városházán, fenn a félemeleten .ahol az állam rendőrségi detektívek hivatalszobái vannak, az egyik szobában hatalmas szekrényt' őriznek. Ebben a régimódi, lestett szekrényben a közeljövőben felállítandó első magyar vidéki bűnügyi mnzeum felbecsülhetetlen értékű anyagát gyűjtötték ésszé. Még jóval az első nagy-háboru előtt, a valódi béke boldog napjaiban, Szalay József, Szeged literátus főkapitánya kezdte meg a bűnügyi ritkaságok gyűjtését. Előbb csak ritka kéziratokat gyűjtőét a főkapitány, akinek kéziratgyüjteménve nemcsak az országba® dr a határokon tul is szinte páratlan volt. Arany Jánostól Apponyi Albertig, Kossuthtól Romáin Rollandig és Anatoie Francéig as eredeti kézírásoknak bámulatos és érdekes tömegét gyűjtötte össze Szalay. Számos politikustól, államférfitől is volt kézirat® de legfőképpen az Irodalmi kézírásokat gyűjtötte és kevés olyan könyv volt Szalay. birtokában az ujabbak közöl — lettlégyen az külföldi iró müve is —, amelyen hiányzott voána a szerzőjük dedikációja. Ha a levélbeli felkérés nem segített. Szalay főkapitány vette a fáradtságot és személyesen is felkereste a könyv szerzőjét hogy pár soros dedikáciöt kérjen tőle. A sok évtized gondos munkájával és fáradthatatlanságával egybegyűjtött kézirattömeg. Szalay József halála után, aránylag olcsón, a fővárosban került eladásra, egy aukción. Egy szekrényre való bünügyi ritkaság A kéziratok mellett kcsöbb ugyanilyen hangyaszorgalommal kezdte gyűjtögetni Szalay főkapitány a bűnügyi természetű ritkaságokat is. Akkoriban . még a városoknak külön rendőrségük volt, a rendőrség államosítására csupán 1920-ban került sor. Sokáig Szalay József volt a városi rendőrség főkapitánya is, Somogyi Szilveszter polgármesterré való választása után, Szalay került a főkapitányi székbe. Az államosítás ntán pedig 6 lett a kerületi főkapitány. A kerületi főkapitányság ezidőtájt a törvényszék épületében kapott helyet. Itt az első emeleten, a baloldali traktusban voltak a kapitányság hivatalszobái. Évről-évre gyüljtótte a bünügyi ritkaságokat Szalay főkapitány, kezdetben csak egy fiókra való anyag volt együtt, de később már megtöltöttek egy egész szekrényt is. Egy nap hivatalos irás ment szét a kapitányságok vezetőihez Szalaytól, ebben felkérte őket, hogy gyűjtsék a bünügyi ritkaságokat, érdekesebb anyagot, mert ezzel esetleg megteremthetik az első magyar vidéki rendőrmuzeum alapját. A családirtó balta Érdekes, bogy a családirtó baltája korült legelőször a bünügyi ritkaságok gyűjteményébe. Talán 39 évvel ezelőtt történt, bogy egyik szegedkörnyéki tanyán borzalmas családirtást követtek el. A gazda — valószínűleg pillanatnyi elme háborodottságáhan — favágó baltával verte agyon a famíliáját: feleségét, három felnőtt leányát és fiát. maid magával végzett A baláltosztó balta a rendőrségre került és a bünügyi akták mellé helyezték. Innen vette azután magához a passziónátus gyűjtő: Szalay főkapitány. Ezef a baltával kezdette meg a bűnügyi ritkaságok gyűjtését, nem is gondolva talán arra, hogy a baltával a rendőrmuzeum alapjait veti meg. Ettől fogva ugyanis fáradhatatlanul kezdi már gyűjteni Szalay főkapitány a bünügyi természetű ritkaságokat. Szalay Józsefnek buzgó segítőtársa volt a gyűjtésben Papp Ferenc detektivfőfelügyelő, aki a mult évben bekövetkezett haláláig ugyancsak fáradhatatlan szorgalommal gyűjtögette és őrizte a bünügyi ritkaságokat. Szalay halála ntán az ő hivatalszobájába került a szekrény az összegyűjtött anyaggal. Papp Ferenc detektivföfejfigyelő azt tervezte, hogy rövidesen elrendezteti az anyagot. hirtelen halála azonban megakadályozta ebben. Sziámim Szegeden 1864-ben Még elrendezetten az érdekes anyag, de taJán hamarosan inégis sor kerül az első vidéki bünügyi muzeum felállítására és akkor a magyar rendőrség nagyszerű munkásságának érdekes dokumentumai kerülnek napfényre a szekrény mélyéből. Régi, megfakult fotográfiák, összekötözött iratcsomók, mindenféle alakzatú nyomtatványok, magyar s német szövegezésű irományok garmadával bevernek a szekrényben. Mindmeganynyihoz érdekes történet, talán vér is tapad... A multkorában lapozgatnunk az egyik iratkötegben: bírósági jegyzökönyvek gyűjteménye ez. 1864-ben Szeged mellett agyonvertek egy B o s k ovics nevezetű tollszedőkareskedőt. Az áldozatot hárman támadták meg az országuton és szétverték a fejét. Abban az időben gyakoriak lehettek az ilyesféle bűntények és elrendelték Szeged területére a rögtönitélkezést. Ez Volt bizonyára az első rendelkezés a statáriumra. A csendőrség nemsokkal a gyilkosság felfedezése után elfogta n tetteseket, három fiatal suhanc személvében s mindhármukait íelakasztották. Botozis — 150 évvel ezelőt' Van itt egy könyvecske, a cime: Büntetőkönvv! Az érdekessége abban van, hogy 1786-ban adták ki s a tartalmából kiderül, hogy a botbüntetés, a szégvenpad és a kaloda gyakran szerepeltek akkoriban a kiszabott büntetések között. A botbfintetés tehát nem uj találmány volt 1925-ben. amikor megszavazta a magyar nemzetgyűlés, de nem került sor az alkalmazására. 150 évvel ezelőtt már javában alkalmazták. Sarát fegyvere fogta meg az orvvadászt Egy csomó fotográfia is meghúzódik szerényen a szekrény aljában a sok érdekes anyag közt. Parasztasz szonyt ábrázol a fénykép több változatban is, a parasztasszony: Júger Mafri, hódmezővásárhelyi gazdaszszony, aki vagy tucatnyi férjet — mások férjét — tetta el láb alól. Vagv 40 évvel ezelőtt történt, bogy egymásután több vásárhelyi gazda hirtelen meghalt és a nyomozás kiderítette, hogy a férjeket, asszonyaik telbujtására Jáger Mari, a hírhedt méregkeverő küldte a másvilágra. A tiszazugi arzénes asszonyok elődje volt ez a Mari asszony, akit a szegedi törvényszék életfogytiglani fegyházra itélt. A rági. .megfakult íényképek ós irományok tömkelegéből éles kontraszként bontakozik ki a családirtó balta, öt ember vére tapadt az életéhez ... i A szekrény őrzi azt a régi kezdetleges fegyvert is, amelyet egy szegedi hires orvva^ dász sajátkezüleg gyártott A szomszédos Pallavicáni-uradalom erdőségeiben évekig vadászgatott ezzel a fegyver gazdája, bizonyos Benkő József nevezetű ember. Nem tudtak az erdőőrök nyomára akadni, mig végül is a kezdetleges fegyver egyszer magát a gazdáját is megsebesítette és a súlyosan sérült orvvadász csendörkézre került . Bevallás szerint 3 évig szorgalmasan, vadászgatott és bőséges volt minden- . koron a zsákmánya. j Rózsa Sándor faragott botja — vitrinben Igen értékes része a gyűjteménynek a Ráday-világ betyárjainak különböző rekvizituma is. Vagy tiz évvel ezelőtt történt, hogy egy vasúti tisztviselő özvegye Szalay főkapitánynak fafaragással édesen diszitett botott adott át. Hiteles okiratok arról tanúskodtak, hogy Rózsa Sándornak, a leghirhedtebib alföldi haramiának votl ez a botja. A betyárok vezére éveken át magával hordozta a bunkósvégü botot, mely bizonyára sok ember fején vágott léket. Egy csárdába találták meg egyszer a pandúrok, valahol Szeged alatt. Nagyon sietős lehetett az utja a haramiavezérnek, hogy elhagyta kedvelt botját is. | A pandúrok bűnjelként vették számba, majd elkerült véletlenül valahogy egy nriházba és üvee alatt, vitrinben őrizgették, végiilis igen becses muzenini tárgy lett belőle. Bizonyára előkelő helyre kerül majd a vidéki rendönnuzeu inban... HELM AGY ARORSZÁG VASÁRNAP. 1948 január 21 1 Figyelem! s Megkezdtem o törvényesen éde „PILLE" divat- és házicipok páronkinti crusitását. Utalvány és vásárlási könyv awu szükséges Háziipari Vállalói Boeskiiv utca 5 szám. 43Van Szegeden Rózsa Sándornak egy másik illusztris emléktárgya is: a zsebórája. Az egyik Kárász-utcai órásmester birtokában van ez az óra, kétfedelű s a számjegyek mér régesrég lekoptak az óralapról, hiányzik egyik mutatója is. De azért még most is jár, ba felhúzzák. A felhúzáshoz kulcs való, ez oda van kötve az órához. A régi zsebóra valamikor Rózsa Sándornak mutatta az idő múlását Az órásmestt® a szegedi várbörtön hivatalos igazolását őrzi. hogy a zsebórát annakidején Rózsa Sándortól vet ték el a börtönben, letétbe került az óra a haramia kiszabadulásáig. Ro- j zsa Sándor azonban nem várta be, amig letelik a büntetése, hanem meg- í szökött börtönéből és igy visszama- ' radt a zsebóra Majd talán a bünügyi l múzeumba kerül meg ez az óra is, az alföldi betvár sokmás relikviái közé Mi* mond a haramia fotográfiára i Rózsa Sándorról sokat regélnek a muskátlis-ablakos tanyaházak mentén, legendákat szőnek még ma is ró la az alföldi rónán, ahol valaha él' éf rémítgetett ez az elvetemült ember. Tavaly regényt is irtak Rózsa Sándorról és komoly irodalmi vita j is keletkezett körülötte, hogy bős volt-e, vagy gonosztevő Száz év táv tatában már máskép fest ez a haramia. A mai kor emberei közül azon bau. nyilván kevesen látták Rózsa Sándor fényképét is. A szegem rendörse gen. a szekrény kincsei között őrzik a haramiavezér egyetlen fotográfiáját, mely a pandúrok atyja: gróf Ráday Gedeon híres fényképgyüjteménvébot való. Rózsa Sándort már idősebb korából ábrázolja ez a fénykép, paraszti ruházatban, bekecsbe® csapzott hajjal, lelógó, harcsa bajusszal. Hát egyáltalán nem volt félelmetes a külseje * rettegetthirü haramiavezérnek és ha a fotográfiát nézzük, nem tudjuk elhinni szegény jó Mórica Zsigmondnak sem, hogy ez a betyár annyi szép alföldi menyecske szivét dobogtatta volna meg. Ugy fest a képen Rózsa Sándor, mint afféle sokmás célszerű szegény ember valamelyik eldugott nyavidékröl. Itt van a szekrény gyűjteményében a többi betyár fotográfiája is, Rózsa Sándor bandájáé. Lehettek vagy tizenöten. A szekrény aljlában különös tár gyak vannak elhelyezve: tucatnyi különféle bot. Utcai tüntetések alkalmával kobozta el ezeket a botokat a rendőrség, tan köztük kampós is, bunkós is és vasbot Rajtuk apró cédulák jelzik azt az időt, midőn a rendőrségi leltárba kerültek és »corpus delik ti < lett belőlük. Ilyesféle évszámok olvashatók le " botok jelzőcéduláiról: 1930, 1919, 1»141907, 1905. Ugylátszik az utcai tűnte téseket sem a legújabb korban kulti válták. Most még egy szekrény mélvér nyugszanak rendezetlenül ezek a tn« zeális értékű holmik, gyilkos balta botok, fotográfiák, régi korról rege lő irománvok. akták, de talán nem sok idő múlva az első vidéki bünügyi muzeum fontos relikviái lesznek, hogy a magyar rendőrség nagyszerű mnn káját hirdessék .. (h. m.) Kaufmann Károtyné szül Springer Klára és egyéves Zsuzsikája fájó szívvel jelentik hogy imádásig szeretett férje, a legjobb apa, gyermek éa testvér, a mélyen érző. nemes ember Kaufmann Károly 32 éves korában, boldog házasságának 2. évében 1942 december 11-én távol szeretteitől életét vesztette. Soha el nem muló szeretettel gyászolják még: szülei: Kaufmann Lipót és neje, testvére: Poilák Mórné sz. Kaufmann Emma, apósa: Springer Lajos és neje, unokahuga: Poilák Edit, sógorai és számos rokonsága, azonkivüla jóbarátai és mindenki. aki ismerte és szerette. Drága Karcsikánk nyugodjál békében!