Délmagyarország, 1942. november (18. évfolyam, 249-272. szám)

1942-11-15 / 260. szám

Vasárnap Ara 16 llllír Í5I7 . november 15. XVIII. evi. 260. sz. novonlii 2.50, ne$gcd£vre 7.20 P. Nemzeti Irta: Lendvai Isivan Ahhoz s beszédhez, amellyel Szí- becsületes magyar embernek a szívé •yei Mcrse Jenő kultuszminiszter tár- bői szólott, mikor kijelentette: •Nem­ujának költségvetési vitáját szerdán zeti történelmünk nagy kérdéseinek berekesztette, nemcsak a Ház többsé- feldolgozásával és tanításával csak az Se tapsolt, hanem tapsol és élénken foglalkozzon, akinek alapos tudása és helyesel minden komoly magyar em- (felkészültsége van és meg van benne her szerte ez országban. Ez a beszéd ugyanis mindenekelőtt hitet tett amellett a keresztény ma­Pyar világszemlélet mellett, amely ha­jlikat eddig fenntartotta s a Kelet föl jött magyarságnak Európában olyan megérdemelt rangot adott, hogy *rt tőle sem a balszerencse csapásai, s*m nyilt vagy álarcos ellenségek InndorUodásal, rájrnlmni, elnyomó tő­fekvései soha el nem vehették, elnem ffhetik. Joggal beszélt a miniszter 'tiszta és magasrendű történelmi ma­fyar világszemlélet«-ről, mint amely­bek megőrzésétől európai t étjoc<>s fit­osunk függ Európának ezen a ré­s*én, ahol Szent István király óta "lind a mai napig változatlanul a tör­ténelmi magyar határral végződik Mindaz, amit a szónak nemes értelmé­ben európaiságnak, latin kereSzlény­jgnek, humanisztikus művelődésnek "eveznek. Jól esik az ilyen hitvallást éppen a nemzet mai súlyos megprő. "Altatásainak idején é«, némely zűr. '"varos, de a nemzet szellemi és er­kölcsi értékállományára, nézva vesze­delmes belső törekvések közepette _ ''(van kormánvférfintól hnllani, akire * budai Várban egyik legfontosabb b'ellemi őrhely bízatott: a magyar vallás1 és oktatási ügyek vezetése. De örvendetes volt az a program amelyet a miniszter a nemzeti ön­'"d«t nevelésére nézve adott, valamint a« a megérdemelt filippikals, amelvben ennek KERESZTÉ NY #OL I TI KAI NAPiLA P tehát ismemiök kell nemcsak a ma­gyar állampolgárnak nemcsak jogait, hanem kötelességeit is. Tegyük hozzá: amikor a magyar állam megadja ne­kik jogaikat, sokkal nagyobb mérték­ben, mint más államok tennék, akkor nekik legalábbis annyira teljesíteniük kell kötelességeiket, mint a mellettük és miattuk nem egyszer háttérbe szo­ruló vérbeli magyaroknak. Véletlenül sem akarunk jelensege ket túlozni. De meglevő veszedelmek, ártalmak és" igen kinos tapasztalatok előtt nem hunyhatunk szemet. Alapjá­ban nem a legideálisabb helyzet az. ha egy országban a nemzeti öntudat nevelését, ébrentartását egyáltalán programmá kell tenni, hiszen ennek az öntudatnak a lélekzetvétel termé szetosségével kellene működnie egyén­ben, családban, társadalomban egy­aránt. De ha nálunk ez bizonyos okok­ból szükségessé vált, akkor minél előbb és minél teljesebben pótolni kell a múlt és a közelmúlt mulasztásait, ki az elengedhetetlenül szükséges fele­lősségérzet és lelkiismeret*. Nem hin­nők ugyan, hogy a Málnási-Metzler ödönök, a Baráth Tiborok, vagy né­mely zöldinges cikkírók ezt az intel­met megfogadnák. De megnyugvás számunkra a tudat, hogy ma olyan kultusztminiszterfink van, aki a kör­mükre lát és szükség esetén arra a körömre rá is koppant. A különféle rendii és rangú nemzetiségi áskálódó kat pedig ugyancsak jogeal és nyo­matékkal kioktatta arról hogy a nem­zetiségiek ennek a hazának polgárai, 5 ' kell tölteni a hiányokat Éppen azért örömmel látjuk a miniszteri Dársony­székben azt a férfiút, aki a Ház szer­dai ülésén programmot adott a ma­gyar öntudat neveléséről, mint ame lyet — nagyon helyesen _ már a kis­dedóvóban meg akar kezdetni. A ma­gyar nemzeti öntudat soha nem volt önimádöan és másokat megvetően e|­n>omóan gőgös, imperialista- Mindig bele tudott illeszkedni a felsőbbrendű keresztény elvekbe, mindig embersé­ges tudott maradni. De Magyarország végső veszedelmét jelentené, ha kilop­nák a magyar gerincből az öntudat­nak még azt a minimumát is, amely nélkül nemzeti és állami lét nem le hetséges. A kultuszminiszter tehát hajtsa végre programmját abban a tudatban, hogy történelmi kötelessé­get teljesít nemzete iránt mely még legszerényebb T»lHanataiban is nyii. godtan elmondhatja magáról Zrínyi­vel, hogy egyetlen más nemzetnél sem alábbvaló. Nagftsiabásii fieiaiaMaf oldanak meg műszaki csapataink a keleti fronton Berlin nagy események el következését ígéri Eszakafrikában — A tengely repülői ered* ményesen témadiák az Afrikába irányuló csapói- és had^anyagszállitmányoka t — Rom­mel Tobruknál alkalmasabb helyen állítja fel fő védelmi vonalát rrsrcieorszéü^aii leiartóifafíaft cin disszidens föbornaftof Az elmúlt bét izgalmas esemé­nyei után a hét végére a történések és az általuk felidézett feszültségek enyhültek. Francia-Északafrika Z:k 7 5"h",a1t,"!k slntSzf1m,ékk"!! angolszász megszállása Tunisz ki­»h-ra«annl » elhom«vositóit| ^^ l?bbf_kevésbbé beíejeU_ js?esitette. Ami az utóbbit flleti, már "a egyre riadtabb lélekkel, egyre n»­sTnbb háborgással látjuk ezeket az "Ikfidös itő törekvéseket. De különösen ""Pjninkban, amikor a magyar bon. édség a Don környékén ontja vérét • a magyar város és a magyar falu "honi áldozatait hozza, abban a be­sületes hitben, hogy mindez egy ke­,í8ztényebb Európáért és benne » j.'Stetlen cs integer Magyarországért j0rténfk. Könyvek és újságcikkek je­^""ek nieg, amelyek egyfelől a ma­jpáirság származásának, másfelől év­jjsarioa történetének meghamisitásá­a niagvar hivatástudat és jogos aeyar büszkeség, önérzet narkotizálá­> han. valami alsóhbrendüségi érzésnek 'idegeztetésében buzgólkodnak éppen s nacionalizmusok legnagyobb fel­k "SoUsa közepette. Hallunk még — ^ '"magyar vidékeken is szónoklati ö'lcniéseket tudunk »suttogó propa­y."dák-i-ról, amelyek vakmerően el­lj. atnAk a magyarság történelmi ér­politikai erényeit, kulturális ^^"'"it és helyenkint egyenesen a fiy ft-Var jövendő ellen kovácsolnának ^f'ükot a nagylelkűségből, ^"tistváni keresztény humanizmus­íj.,' "rl vendégjogból, amellyel Ma­•®rt»- ... .. . . évek'nek mondható, az ellenkező olda­lon pedig Franciaország eddig sza­bad övezetének megszállása történt meg sikeresen. Az ellenfelek tehát felvonultak és szembenállnak egy­mással. A következő lépés valószí­nűleg az lesz, hogy az ellenfelek érintkezésbe kerülnek, mégpedig valószínűleg nem Franciaország, vagy Olaszország területén, ahogy azt az angolok és az amerikaiak elképzelték, hanem Tuniszban, ahova máris német erők érkeztek meg. hogy felvegyék a harcot az errefelé törő amerikai csapatokkal. Tuniszra voantkozólag még min­dig semmi biznoyosat nem lehel tudni — amint azt Oito von Hey­o e b r e c k szombaton a Reggeli Magyarországnak jelen tel te Ber­linből —, de német illetékes helyen a hovándorolt Idegeneket t»* ,a ég a törzsökös magyarsággal '""'fcosilotta. * történelemferditőket Hgyelmez­a miniszter aTra, hogy ne nyul­"avatatlan és méltntlan kézzel* aSj»r történelmi multhn*. Minőén nem hagyták említés nélkül azt a Slockholmon keresztül érkezett hírt, hogy Tobruk eleste után Rommel tábornagy hadseregével együtt Tuniszban volna- Hozzáte­szik azonban, aogy ehhez semmi­féle adat nem áll rendelkezésükre. A franciaországi megszállásra vo­natkozólag azt jelenti Heydebrerk, hegy három páncélos hadosztálv vonult eddig be Franciaországba. Az caész ancolszász invázió* vál­lalkozásra vonatkozó német felfo­gást a legvilágosabban katonai szakköröknek azt a jellemzése fe­jezi ki, hogy azt a maga egészé­ben »marokkói kalandnak* neve­zik, amelynek csak negativ kime­netele lehet, mert a szövetségesek utánpótlása itt a legsúlyosabb ne­hézségekbe ütközik. A 8 Órai Újság berlini tudósító­jának jelentése szerint a várható afrikai tengely-hadmüveletekre vo­natkozóan berlini katonai körök­bein a legnagyobb tartózkodást ta­núsítják és ahhoz a jelentésh z sem foglalnak állást, amely szerint az amerikaiak Tunisz felé vonul­nak. A Wilhelrastrasse illetékes köreiben kijelentenék, hogy türe­lemmel kell várni a dolgok fejlődé­sét, mert annyi. bizonyos, hogy Igen nagy események készülnek a Föld­közi-tenger partján. Németország • nak és szövetségeseinek azonban minden oka megvan arra, hogy op­timizmussal tekintsen az esemé­nyek elé. Törökország és Spanyolorszőa A Helyzetről szóló berlini poli­tikai magyarázatok inkább azok­nak a kihatásoknak mérlegelésére vonatkoznak, amelyekel a legújabb hadiesemények a semleges orszá­gok hangulatában keltettek. Rend­kívül éles módom fordulnak szem­l)e a Wilhelstrasse illetékes köre;|P<sre határozta magát, biztosra ve­a »Times«-nek effv cikkével, nmelvíhctő. hocv nem csupán a tobruki azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy Németország az afrikai fejlemé­nyek ellensúlyozására Spanyolor­szágnak és Törökországnak sem­legességét megsérteni készül. A Times elsősorban a Törökor­szággal kapcsolatos ilyen lehető­ségre gondol, mert véleménye sze­rmt ez nyújtaná Németországnak azt a lehetőséget, hogy a Kauká­zusban délről támadjon és ennek kihatásait a közelkeleti helyzetre kihasználja. Természetesen a né­met állásfoglalás is elsősorban ezekkel a fejtegetésekkel száll szembe és alattomos kísérleteknek mondja azokat arra, hogy kétessé tegyék a német—török kapcsolato­kat s ugy Ankarában, mint Mad­ridban alaptalan nyugtalanságot keltsenek. Rommel wm mmmmmmmmmmt A Nemzetközi Sajtó Tudósító szerint német katonai szakértők nyugodtan Ítélik meg az olasz, északafrikai harcok további ala­kulását. Véleményüket abban fog­lalják össze, hogy Rmoméi hadá­szati célja az ellenségtől való el­szakadásban áll, hogy azután ma. gaválasztota feltélelek között ve­gye fel újra a harcot. Tobruk ki­ürítése sem befolyásolja az észak­afrikai harcokról alkotott német véleményt. Ha Rommel erre a lé.

Next

/
Oldalképek
Tartalom