Délmagyarország, 1942. november (18. évfolyam, 249-272. szám)
1942-11-15 / 260. szám
Vasárnap Ara 16 llllír Í5I7 . november 15. XVIII. evi. 260. sz. novonlii 2.50, ne$gcd£vre 7.20 P. Nemzeti Irta: Lendvai Isivan Ahhoz s beszédhez, amellyel Szí- becsületes magyar embernek a szívé •yei Mcrse Jenő kultuszminiszter tár- bői szólott, mikor kijelentette: •Nemujának költségvetési vitáját szerdán zeti történelmünk nagy kérdéseinek berekesztette, nemcsak a Ház többsé- feldolgozásával és tanításával csak az Se tapsolt, hanem tapsol és élénken foglalkozzon, akinek alapos tudása és helyesel minden komoly magyar em- (felkészültsége van és meg van benne her szerte ez országban. Ez a beszéd ugyanis mindenekelőtt hitet tett amellett a keresztény maPyar világszemlélet mellett, amely hajlikat eddig fenntartotta s a Kelet föl jött magyarságnak Európában olyan megérdemelt rangot adott, hogy *rt tőle sem a balszerencse csapásai, s*m nyilt vagy álarcos ellenségek InndorUodásal, rájrnlmni, elnyomó tőfekvései soha el nem vehették, elnem ffhetik. Joggal beszélt a miniszter 'tiszta és magasrendű történelmi mafyar világszemlélet«-ről, mint amelybek megőrzésétől európai t étjoc<>s fitosunk függ Európának ezen a rés*én, ahol Szent István király óta "lind a mai napig változatlanul a történelmi magyar határral végződik Mindaz, amit a szónak nemes értelmében európaiságnak, latin kereSzlényjgnek, humanisztikus művelődésnek "eveznek. Jól esik az ilyen hitvallást éppen a nemzet mai súlyos megprő. "Altatásainak idején é«, némely zűr. '"varos, de a nemzet szellemi és erkölcsi értékállományára, nézva veszedelmes belső törekvések közepette _ ''(van kormánvférfintól hnllani, akire * budai Várban egyik legfontosabb b'ellemi őrhely bízatott: a magyar vallás1 és oktatási ügyek vezetése. De örvendetes volt az a program amelyet a miniszter a nemzeti ön'"d«t nevelésére nézve adott, valamint a« a megérdemelt filippikals, amelvben ennek KERESZTÉ NY #OL I TI KAI NAPiLA P tehát ismemiök kell nemcsak a magyar állampolgárnak nemcsak jogait, hanem kötelességeit is. Tegyük hozzá: amikor a magyar állam megadja nekik jogaikat, sokkal nagyobb mértékben, mint más államok tennék, akkor nekik legalábbis annyira teljesíteniük kell kötelességeiket, mint a mellettük és miattuk nem egyszer háttérbe szoruló vérbeli magyaroknak. Véletlenül sem akarunk jelensege ket túlozni. De meglevő veszedelmek, ártalmak és" igen kinos tapasztalatok előtt nem hunyhatunk szemet. Alapjában nem a legideálisabb helyzet az. ha egy országban a nemzeti öntudat nevelését, ébrentartását egyáltalán programmá kell tenni, hiszen ennek az öntudatnak a lélekzetvétel termé szetosségével kellene működnie egyénben, családban, társadalomban egyaránt. De ha nálunk ez bizonyos okokból szükségessé vált, akkor minél előbb és minél teljesebben pótolni kell a múlt és a közelmúlt mulasztásait, ki az elengedhetetlenül szükséges felelősségérzet és lelkiismeret*. Nem hinnők ugyan, hogy a Málnási-Metzler ödönök, a Baráth Tiborok, vagy némely zöldinges cikkírók ezt az intelmet megfogadnák. De megnyugvás számunkra a tudat, hogy ma olyan kultusztminiszterfink van, aki a körmükre lát és szükség esetén arra a körömre rá is koppant. A különféle rendii és rangú nemzetiségi áskálódó kat pedig ugyancsak jogeal és nyomatékkal kioktatta arról hogy a nemzetiségiek ennek a hazának polgárai, 5 ' kell tölteni a hiányokat Éppen azért örömmel látjuk a miniszteri Dársonyszékben azt a férfiút, aki a Ház szerdai ülésén programmot adott a magyar öntudat neveléséről, mint ame lyet — nagyon helyesen _ már a kisdedóvóban meg akar kezdetni. A magyar nemzeti öntudat soha nem volt önimádöan és másokat megvetően e|n>omóan gőgös, imperialista- Mindig bele tudott illeszkedni a felsőbbrendű keresztény elvekbe, mindig emberséges tudott maradni. De Magyarország végső veszedelmét jelentené, ha kilopnák a magyar gerincből az öntudatnak még azt a minimumát is, amely nélkül nemzeti és állami lét nem le hetséges. A kultuszminiszter tehát hajtsa végre programmját abban a tudatban, hogy történelmi kötelességet teljesít nemzete iránt mely még legszerényebb T»lHanataiban is nyii. godtan elmondhatja magáról Zrínyivel, hogy egyetlen más nemzetnél sem alábbvaló. Nagftsiabásii fieiaiaMaf oldanak meg műszaki csapataink a keleti fronton Berlin nagy események el következését ígéri Eszakafrikában — A tengely repülői ered* ményesen témadiák az Afrikába irányuló csapói- és had^anyagszállitmányoka t — Rommel Tobruknál alkalmasabb helyen állítja fel fő védelmi vonalát rrsrcieorszéü^aii leiartóifafíaft cin disszidens föbornaftof Az elmúlt bét izgalmas eseményei után a hét végére a történések és az általuk felidézett feszültségek enyhültek. Francia-Északafrika Z:k 7 5"h",a1t,"!k slntSzf1m,ékk"!! angolszász megszállása Tunisz ki»h-ra«annl » elhom«vositóit| ^^ l?bbf_kevésbbé beíejeU_ js?esitette. Ami az utóbbit flleti, már "a egyre riadtabb lélekkel, egyre n»sTnbb háborgással látjuk ezeket az "Ikfidös itő törekvéseket. De különösen ""Pjninkban, amikor a magyar bon. édség a Don környékén ontja vérét • a magyar város és a magyar falu "honi áldozatait hozza, abban a besületes hitben, hogy mindez egy ke,í8ztényebb Európáért és benne » j.'Stetlen cs integer Magyarországért j0rténfk. Könyvek és újságcikkek je^""ek nieg, amelyek egyfelől a majpáirság származásának, másfelől évjjsarioa történetének meghamisitásáa niagvar hivatástudat és jogos aeyar büszkeség, önérzet narkotizálá> han. valami alsóhbrendüségi érzésnek 'idegeztetésében buzgólkodnak éppen s nacionalizmusok legnagyobb felk "SoUsa közepette. Hallunk még — ^ '"magyar vidékeken is szónoklati ö'lcniéseket tudunk »suttogó propay."dák-i-ról, amelyek vakmerően ellj. atnAk a magyarság történelmi érpolitikai erényeit, kulturális ^^"'"it és helyenkint egyenesen a fiy ft-Var jövendő ellen kovácsolnának ^f'ükot a nagylelkűségből, ^"tistváni keresztény humanizmusíj.,' "rl vendégjogból, amellyel Ma•®rt»- ... .. . . évek'nek mondható, az ellenkező oldalon pedig Franciaország eddig szabad övezetének megszállása történt meg sikeresen. Az ellenfelek tehát felvonultak és szembenállnak egymással. A következő lépés valószínűleg az lesz, hogy az ellenfelek érintkezésbe kerülnek, mégpedig valószínűleg nem Franciaország, vagy Olaszország területén, ahogy azt az angolok és az amerikaiak elképzelték, hanem Tuniszban, ahova máris német erők érkeztek meg. hogy felvegyék a harcot az errefelé törő amerikai csapatokkal. Tuniszra voantkozólag még mindig semmi biznoyosat nem lehel tudni — amint azt Oito von Heyo e b r e c k szombaton a Reggeli Magyarországnak jelen tel te Berlinből —, de német illetékes helyen a hovándorolt Idegeneket t»* ,a ég a törzsökös magyarsággal '""'fcosilotta. * történelemferditőket Hgyelmeza miniszter aTra, hogy ne nyul"avatatlan és méltntlan kézzel* aSj»r történelmi multhn*. Minőén nem hagyták említés nélkül azt a Slockholmon keresztül érkezett hírt, hogy Tobruk eleste után Rommel tábornagy hadseregével együtt Tuniszban volna- Hozzáteszik azonban, aogy ehhez semmiféle adat nem áll rendelkezésükre. A franciaországi megszállásra vonatkozólag azt jelenti Heydebrerk, hegy három páncélos hadosztálv vonult eddig be Franciaországba. Az caész ancolszász invázió* vállalkozásra vonatkozó német felfogást a legvilágosabban katonai szakköröknek azt a jellemzése fejezi ki, hogy azt a maga egészében »marokkói kalandnak* nevezik, amelynek csak negativ kimenetele lehet, mert a szövetségesek utánpótlása itt a legsúlyosabb nehézségekbe ütközik. A 8 Órai Újság berlini tudósítójának jelentése szerint a várható afrikai tengely-hadmüveletekre vonatkozóan berlini katonai körökbein a legnagyobb tartózkodást tanúsítják és ahhoz a jelentésh z sem foglalnak állást, amely szerint az amerikaiak Tunisz felé vonulnak. A Wilhelrastrasse illetékes köreiben kijelentenék, hogy türelemmel kell várni a dolgok fejlődését, mert annyi. bizonyos, hogy Igen nagy események készülnek a Földközi-tenger partján. Németország • nak és szövetségeseinek azonban minden oka megvan arra, hogy optimizmussal tekintsen az események elé. Törökország és Spanyolorszőa A Helyzetről szóló berlini politikai magyarázatok inkább azoknak a kihatásoknak mérlegelésére vonatkoznak, amelyekel a legújabb hadiesemények a semleges országok hangulatában keltettek. Rendkívül éles módom fordulnak szeml)e a Wilhelstrasse illetékes köre;|P<sre határozta magát, biztosra vea »Times«-nek effv cikkével, nmelvíhctő. hocv nem csupán a tobruki azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy Németország az afrikai fejlemények ellensúlyozására Spanyolországnak és Törökországnak semlegességét megsérteni készül. A Times elsősorban a Törökországgal kapcsolatos ilyen lehetőségre gondol, mert véleménye szermt ez nyújtaná Németországnak azt a lehetőséget, hogy a Kaukázusban délről támadjon és ennek kihatásait a közelkeleti helyzetre kihasználja. Természetesen a német állásfoglalás is elsősorban ezekkel a fejtegetésekkel száll szembe és alattomos kísérleteknek mondja azokat arra, hogy kétessé tegyék a német—török kapcsolatokat s ugy Ankarában, mint Madridban alaptalan nyugtalanságot keltsenek. Rommel wm mmmmmmmmmmt A Nemzetközi Sajtó Tudósító szerint német katonai szakértők nyugodtan Ítélik meg az olasz, északafrikai harcok további alakulását. Véleményüket abban foglalják össze, hogy Rmoméi hadászati célja az ellenségtől való elszakadásban áll, hogy azután ma. gaválasztota feltélelek között vegye fel újra a harcot. Tobruk kiürítése sem befolyásolja az északafrikai harcokról alkotott német véleményt. Ha Rommel erre a lé.