Délmagyarország, 1942. november (18. évfolyam, 249-272. szám)

1942-11-29 / 272. szám

Több kisebb városi állást szervez a decemberi közgyűlés Előkészítés alatt áll egy uiabb harmadosztályú aljegyzői állás megszervezése is — Milyen változást hoz az állások betöltésében a kinevezési rendszer? (A Délmagyarország munkatársá­tól) Megírta a Délmagyarország, jhogy az előreláthatólag december első felében összeülő törvényható­sági közgyűlés elé kerül a város (jövő évi költségvetési tervezete, srnely jelenleg nyomás alatt áll és iértesülésünk szerint még a hét fo­lyamán elkészül, amikoris megkül­dik majd a törvényhatósági bizott­ság tagjainak, A decemberi köz­gyűlés tárgysorozatára több kisebb Éliás szervezése is bekerül. Ezzel kapcsolatban dr. Tóth Béla he­lyettes polgármester elnökletével legutóbb ülést tartott a szervező bizottság s az állások megszervezé­sét ezen az ülésen készítették elő. Ezúttal csak néhány kisebb állás­ból lesz szó, előkészítés alatt áll el­lenben, már most egy nj harmad­osztályú aljegyzői állás szervezése is, ami szoros kapcsolatban van a •jövő évre előirányzott királyhalmi közigazgatási kirendeltség felállítá­sával. Ennek a kirendeltségnek is. 'éppen ugy, mint a már működő háromnak, egy harmadosztályú al­jegyző lesz a vezetője, a jelenlegi aljegyzői létszám azonban olyan alacsony, bogy a már beválasztott aljegyzők közül nem rendelhetnek majd ki senkit Királyhalmára. Valószinünek tartják azonban a városházán, hogy mire az uj állá­sok betöltésére, sor kerül — s ez vo­natkozik az újonnan szervezett műszaki tanácsosi állásra is — már életbelép a kinevezési rendszer s ebben az esetben természetesen nem kerül sefr az állásoknak választás utján va'.ó betöltésére. Ezzel kap­csolatban a Városházán azonban az a nézet, hogy az uj rendszer előre­láthatólag csak a betöltés módjá­ban hoz majd változást, semmit sem változtat azonban azon, hogy az állást be kell tölteni. Annál is inkább valószínű ez, mert hiszen a szervezéshez kormányhatósági jó­váhagyás szükséges s előrelátható­lag semmi akadálya nem lesz an­nak, nogy a jóváhagyott uj álláso­kat a város hatóságának javaslata alapján kinevezéssel betöltsék. A hadhdtcleiettsegi add <s a hadmentesstgi váltság részletei Budapest, november 28. Remé­h^i-Schneller Lajos pénzügymi­niszter a képviselőház pénteki ülé­sén terjesztette elő a hadkötelezett­ségi adóról szóló törvényjavaslatot. A javaslat első fejezete az egyszeri Tankötelezettségi adóról szól és ti­zenegy paragrafusban tárgyalja, hogy kik fizetnek ilyen adót. Az adót fizéti 1. aki végleges osz­tályozás folytán a tényleges kato »»ai szolgálat alól mentesül, 2. akit póttá rtalékba helyeztek, 3. akit trendes tényleges szolgálata első két {évének kitöltése előtt elháríthatat­lan szolgálatképtelenség miatt a honvédség kötelékéből elbocsátot­tak, kivéve, ha hadirokkantnak, Í Hetőleg honvédelmi rokkantnak lyilvánitották. A 2. paragrafus a mentességeket torolja fel és akinek összes katasz feri tiszta jövedelme a 100 koronát hteg nem haladja, a tulajdonában fövii épületet, amélyet családtagjai­nál' együtt használ, legfeljebb két lakószobából és egy üzlet- vagy mühelyhelyiségből áll, akinek üz­lete vagv foglalkoztatása után leg­följebb 600 pengő évi jövedelem Alapulvételével van kereseti adóval Regadóztatva- Mentesek a szolgá­viszonyban álló, de kereseti Riót nem fizetők, a gazdasági cse­fötfek, ha összes járandóságaik nem Asnek alkalmazotti kereseti adó Rá, a napszámosok, az állandóan külföldön tartózkodók. . Nem illeti meg a mentesség azo­akiknek a most felsorolt jöve­fölincken kivül egyéb jövedelmi forrásaik vannak. Az egyszeri hadkötelezettségi adót az állitásköteles terhére kell kivelni. Ha az állitáskötelesnek kö­telzettsége utolsó évében adóköteles jövedelme nincs, az adót annak a felmenőnek a terhére kell kivetni, akinek a háztartásához a hadköte­les mint családtag tartozik, vagy aki a hadköteles eltartásáról más módon gondoskodni köteles. A javaslat részletesen foglalkozik az egyszeri hadkötelezettségi adó kivetési alapjával, amelyet a Dél­magyarország már ismertetett. A jövedelemforrások szerint az egy­szeri hadkötelezettségi adó a föld­birtokoknál'a kataszteri tiszta jöve­delem minden koronája után 25 fillér, a házbirtokoknál a kivetett házadó 15 százaléka, az általános kereseti adó alá esőknél az adó­alapul vett tiszta jövedelem 8 szá­zaléka. az alkalmazottak kereseti adója alá tartozóknál az adó alá vont évi illetmény 6 százaléka, a tőke- és tantiémjövedelmeknél a jövedelem 12 százaléka. Az egyszeri hadkötelezettségi adót magára a hadkötelesre vetik ki,' az adót a háztartásban élő min­den kiskorú leszármazója után 15—15 százalékkal mérsékelni kell. Tehát gyermekek után 15 száza­lék mérséklést kapnak az adózók A javaslat 8 paragrafusban so­rolja fel második fejezetében a hadmentességi yáltsásra vonatkozó rendelkezéseket. A 13. paragrafus kimondja, bogy a hadmentességi váltság fizetésére köteles a Magyar­országon lakó minden férfi, aki "Mk életévét betöltötte, de 70-ik AL EURO^/ Ö'NEUAW* Ma Is kémény önellátást harcot vív Európa, akárcsak Napóleon idejében. Gazdasági téren ez a harc abban nyilvánul, hogy hazai termékek lépnek az elmaradt ten­gerentúli szállítmányok helyébe. Sok kényszerű kísérlet mellett « napoleoni idők kifejlesztettek két olyan belföldi ipart, amely­nek termékei helyettesítették'és nagyszerűen helyettesítik ma is a hiányzó tengerentúli cikkeket. Ilyenek és több mint 100 éve ismertek az európai piacon a hő­fehér répacukor és az aranybarna illatos és zamatos Franek cikória­kávé. Az a közkedvelt „Franek" cikóriakávé, amely minden kávé­főzet izét zamatosabbá teszi, de amely egymagában fs — tejjel keverve — ídtünőiíttfí MoJgáítat. Aádió caere. Rádiócső lerakat. R e m i x. «S egyéb rádió alkatrészek. Riv gördülő csapágy képviselet. Kiszolgálás nagyban és kicsinyben. Bruckner Elemér ÖSM életévét nem haladta lul. Mentesek a váltság fizetése alól a honvédség, a rendőrség tisztikara és legénysége, a hadirokkantak, akik Budapesten havi 30, egyéb helyeken havi 20 pengőnél nagyobb lakbért nem fizetnek, vagy szoba­konyhás házuk van. A napszámo­sok és azok, akik egyszeri hadköte­lezettségi adó alá esnek,- az adó ki­vetéséhez való jog. keletkezését kö­vető január havának első napjától •zámitolt három év elteltéig. Az évenként fizetendő liadmen­tességi váltság mértéke 4500 pengő jövedelemig 0.6 százalék, 4500-tól 0000 pengőig 1 százalék, azontúl 0.2 százalékkal emelkedik az adó­kulcs egész 120.000 pengő jövede­lemig és a maximum a jövedelem után fizetendő 4 százalék. Amikor a .lakásbért veszik alapul ez estben az évi 900 pengőt meg nem haladó lakásbér (eszmei la­kásbér) 3 százaléka, 12Ó0 pengőnél 5 százaléka . és az évi 6000 pengői meghaladó lakásbér 10 százaléka » hadmente^ségi Vált-iá" rné-tékft.

Next

/
Oldalképek
Tartalom