Délmagyarország, 1942. november (18. évfolyam, 249-272. szám)

1942-11-29 / 272. szám

Belvárosi Hölgyfodrász Szalon december S»6 4-én nyílík mef Széchenyi-tér 9* SZ. (Zsótér-ház) alatt. Cégtuia:donos: Nairy Katall* tnegbizatása 1947 decemberébén ér véget, tehát Szegednek jelenleg nem kell újraválasztania felsőházi képviselőjét Érdeklődéssel várják azonban a városházán az arra vo­natkozó rendelkezést, hogy milyen álláspontra kell helyezkedni a vá­rosnak a péttag megválasztását il letőlcg? Begavári Back Bernát meg­választásakor egyidejűleg az azóta elhunyt dr. W i n k 1 e r Elemér kor­mányfőtanácsost, a törvényhatósá­gi bizottság tagját választotta fel­sőházi póttaggá a közgyűlés. Mi­után arra vonatkozólag nincs tör­vényes intézkedés, hogy a pöttag­ság bármi okból való megüriilése esetén mi a teendő, Winkier Ele­mér halála óta nincs Szegednek felsőházi póttagja. rA városházán valószínűnek tartják, Kogy a ren­delet végrehajtási utasitása ezzel kapcsolatos intézkedést is fog tartalmazni s lehet, hogy Ka felső­házi tagot nem is kell választani a törvényhatósági bizottságnak, meg kell ellenben választani majd a póttagot. Begavári Back Bernát mellett jelenleg még három felsóházi tag* van Szegeden. Felsőházi tag dr. Cxlattfelder Gyula kalocsai érsek, felsőház? tagsági Kelve van a szegedi egyetemnek s ezt a helyet nemrég töltötték be elsőizben dr. .Halasv Nagy József professzor személyéhen s képviselőt küld a felsőházba a szegedi orvoskamara is vitéz dr. Meskó Zoltán nyugal­mazott vezérőrnagy-orvos, a szege­di kamara elnöke személyében. Ré­gebben több felsőházi tagja volt Szegednek. 'A' felsőház megalaku­lásakor a vidéki ügwédi kamarák képviseletében elsőizben a szegedi kamara küldött képviselőt a felső­házba, dr. Széli Gyula személyé­ben, a vidéki ipar érdeképvisele­tében elsőizben Körmendy Má­tyás került be a felsőházba s man­dátumának tőrvény alapján való megszűnéséig felsőházi tag volt LŐw Tmmánuel szegedi főrabbi is. A Dugonics-Társaság Dugonics-emlékkiállítása az egykorú folyóiratok és napilapok­nak összegyűjtött, Dugonicsra vonah kozó adatai. Pl. a Honderű kritikája Báthory Mária c. darabjáról, mely©* még Vörösmarty is azt mondta, bogy Kisfaludy drámáinál is jobban sz®* ret; a közönség, A Szegedi Híradó 1859 év 25. számában Karosai Gé» azt irja róla, hogv >a nemzeti értek mességnek tisztelete nem fog kihűl"' irányában*. Ugyancsak e lap 1860 ta*1 vaszolő 15. sz.-ban olvasunk arról f mozgalomról, mely Dugonicsnak szotk tot akar emelni. E lapokhói kitűnik hogy az utókor nem volt hálátlaW nagy fiával szemben. De minden szo­emléket állított néki * Szent Alajostól, diák korában, egyik| indulataival éjipen nem bírhatván, po­osztálytársa óraközi szünet idején • fonvágván Zoltánt, pedig amint csak megkérdezte: • Mondd csak. barátom, I tőle telhetett, elég markosan. Ezen mit csinálnál, ha hirtelen bekövetkezz tetU után elhalványodott. Végtére ne a világ vége?* — Tovább lapdáz- Hanzárnak (a. fejedelem nejének) ölé­r.ék, _ volt a rövid válasz. Ez a kis; be leesett. Erősen befogta két kezei­történet jutott eszembe, amikor a Du-,vel orcáját, és fejét Hanzárnak kebe­gonics-emlékkiállitás meglepően ,gaz- f lébe dugdosta, ezt súgván: .Rejtsd el dag anyaffát nézegettem. Körülöttünk j akárhová szerencsétlen személye- . világrengető erők tombolnak egetvívó met...* Dugonics rendkívüli hatását,; "oinai szeoo harcban, fiaink messze földön ontják. melyet a magyar közönségre tett e re- mi Kálmánv Ujjunk 8 RnawoW — •«•—- J-..-1---1. gényével, kétségtelen, hogy nemzeti ',?>.? r folklorista, aki Koszorúk W felfogásának köszönhetett Mindegy. Alföld vadvirágaiból c. mnvétpng©­Kora érzéseit a legmegfelelőbb idő- '"^ sírjára tesz, tisztelete jeléül heo ben juttatta kifejezésre. Az író és kö-, vndhatatlan koszorúként zönsége megértették egymást. Dugó-'. Amikor a Dugonics-Társaság » nies népszerűsége olyan nagy, hogv JS!ü!"lUJínl.v» "^i./l verset is írnak hozzá, az Etelka szer­zőjéhez, Bécsből Lanfolat cimen, s, olyképpen üdvözlik, mintha valami nagy jótevő, vagy hős lenne: lehet-e szentebb kötelességük, mint az élet folyását biztosítani szellemi és anyagi téren egyféleképpen? A Du­gonics emlékkiállítás is annak a tör­hetetlen szellemi erőnek a legbizto­sabb jele, mely a nehéz idők ellenére, fenntartja a szellemi élet folytonos­ságát és a békebeli időkhöz hason­lóan megtartja üléseit müveket ad ki és ápolja irodalmi nauyiaink emlékét. A Dugonics-T-rsasáe ötvenéves fennállását nem ünnepelhet­te volna méltóbban, mint a Dugonics­emlékkiállitással, mely Szeged bo fiának irói nagvságát. dicsőségét mél­tó keretek kőzött hirdeti. A Múzeum képtermében még a szakembert is megdöbbenti az anyagnak az a bősé­ge és szépsége, mély igy egyszerre •Mindenik' érdemes lépésedért áld­jon meg az, kit Annyiszor ájtatosan neveztél, A magyarok Istene*. ZengS hang Szaller György tanítványa hfv szí­vességgel ajánl néki 1787-ben neve-j napjára egy verset Zengő hang cí­men, melyben egészen korán olyan nnk. Szeged nagv fia szellemének ily®8 formában tiszteleg, a rengeteg inW kával összehordott anyagban nem-1 esí?k Dugonics emlékét, de önmagát & Szeged városát is mélységesen m«8' tisztelte. madacsy TjÁSZTJÓ fogadja. Az összegyűjtött anyagnak f j,)Siato+ is mond. melv valóra vált:, ebhen a hőségében látható meg csak Makón elfogtak etfy szegedi kerékpárlolvajt (A Délmagyarország munkatársá­tól) Makón letartóztatták Né met Imre géplakatost, akiről kiderült, hogy kedden délelőtt Hódmezővá­sárhelyen két női kerékpárt ello­pott. Német Imre kihallgatása al kalmával összesen hat biciklilopást ismert be. Elmondotta, hogy októ­ber közepén a szegedi postahivatal Mől, október végén Szegeden a Pá risi-áruház elől, november 20-án ugyancsak Szegeden a közellátási aivatal elől, november elején Hód­mezővásárhelyen a posta elől és november 25-én Hódmezővásárhe­lyen a közellátási hivatal elől lo­pott el kerékpárokat Kimondotta azt is, Kogy az eltu­lajdonított biciklik alkatrészeit el­dobálta, csak a gumikat szedte le és azokat értékesítette. 'A rendőrség Német Imrét letar­tóztatta és bekísérte a szegedi ki­J&lyi é«y.é«8ég fogházába. igazán annak a hatásnak a nagvsaga melyet Dugonics müveivel kortársaira és az utókorra tett. Az anyag művészi elrendezésében elvonul előttünk Dugonics egész mun­kás élete Életének nevezetesebb ál­lomásait Szeged. Vác, Buda, Pest egy­korú képek Illusztrálják. Szellemi milieu-jét pedig azok a könyvek, me­lyek könyvtárából megmaradtak s te­l'euleg a Somogyi-könyvtár, valamint a Dugonics-Társaság tulajdonában vannak. Gyöngyösi Chariclia-ja, (He­üodoros: Aithiopika c. görög regé­jének fordítása), melyet Czobor Mi­hály és Laskai Jánoson kivül Dugo­nics András is feldolgozott A szere­csenek cimen. Báróczi Kassnndra-ja. Faludi müveinek nagv része. Szent­jóbi Szabó László költeményes mun­kái. Mészáros Ignáez: Kartigamja. B. Szabó Dávid: Szigvárt klastromi tör­ténete. Lafontaíne: A természetnek fia, Róbert Péter utazása stb., stb., ezeken kivül egy jónehány tudomá­nyos vonatkozású mű. Dugonics könyvtárának irodalmi vonatkozású részét körülbelül ugvanaz az ízlés jellemzi, mely Mikesét is jellemezte, az egzótikus dolgok iránt való ér­deklődés, mely Dugonicséban színező­dik a Roussean-féle, valamint a né­met preromantikus érzésvilág alkotá­saival. Ebből az idegen világból szü­letik meg Dugonics regénveiben az a magyar világ, melvet annakidején a magyar közönség olyan csodálatos lel­kesedéssel fogadott Etelka Csak az Etelka e művét említsük, mely — saját följegyzései szerint — már a nyomtatás évében, 1788-ban ezer példányban teljesen elfogyott, •noha annak árát két rhénos forintok­ra csapták a könyvtárosok*. A Du­gonics-müvek regények, drámák és szakmunkák szerint vannak csoporto­sítva a rájuk vonatkozó irodalommal; a legtöbb eredeti kiadásban. Trója veszedelme, A tudákosságnak két könyvei, Az arany perecek, Etelka, egy' igen ritka magyar kisasszony Vi­lágosvárott,. a magyar regényiroda­lom legelső és legnagyobb könyvsi­kere. Etelka a legérdekesebb hősnők egyike, kettős jellem, a XVIII. száza­di préciense-ök egyike, érzékeny, ájul­dozó, de kifejezéseiben nem mindig válogatós sőt a keze is hamar eljár:| A kiállításnak legérdekesebb da­JfflL*Cr ticsi részlet « regényből rabja az a három kötet kézirat, mely "™B»! Dugonicsnak részben még kiadatlan Etelkának' «gés? teste felborzadott, müveit tartalmazza, köztük a magyar­Azut&n szivében oly irgalmatlan küsz- or«z4«r( várakról, ködérckot szenvedett, hngy hirtelen A kiállítást naasoo színessé teszi •Hidd ei, drága neved, nem megy a sirba veled !r De legérdekesebb Göböl G'Úspár kecs­keméti református prédikátor Dii vé­lekedés. stb. eimü könyvének Dugo­nicshoz versben való aiániása. A honfiúi buzgalom és lelkesedés else­nerte a katolikus-református ellenté­tet Dugonicli! fri-gazdagftál engem* saját kéneddel, Mint ttozteletem zálogát. Te is e' könyvem vedd el. Én a kéned, mint nagv és hasznos Magyar kénét tisztelem: Te, mint Tudós, merj-e könyvben egyet érteni velem. Itt van a Toldi Miklós e. drámáig is. melvnek érdekessége, szegedi vo­natkozásban az, hogv Toldi a király­tól kap jutalom feiében egv szegedi tanvát is és lánva Trézsi szerelmi bá­natában a szatvmazi kereszthez jár vigasztalódni. Dugonics egvébként a legnagyobb lokalpatrioták egyike. Az egész Árpád-nemzetséget lehozza Sze­gedre, Árpádot, Zoltánt. Etelkát. Han­zárt s ha mulattatni akarja, a tanvák­ra viszi őket. Szeged-körnvéki hely­neveket szerepeltet müveiben. Pl. a Tápé nevet a Gvanfas Vitézekben az amazonok királynéjának a buga vi­seli. Legérdekesebb müve Magvar pél­dabeszédek és jeles közmondások. Negyvenévi fáradságos munka ered­ménye. 10.182 közmondást tartalmaz. Felütöm a könyvet. íme még abban az időben is egv csomó ritkaság­számba menő dojog: Könyv hiba nélkül Leánv szerelem nélkül. Pöndöl bolha nélkül, Gatya hiba nélkül. Búza konkoly nélkül. Tyúk kakas nélkül. Magyar adta nélkül öreg morgás nélkül! stb Alig van magvar Iró. kinek könwét nyelvészeink többet forgatták volna mint éppen az övét. A müveire vo­natkozó nyelvészeti munkák is itt so­rakoznak szép számmal. Kézíratok mm Unneoélyesen megnyitották a légoltalmi narancsnokság elsőserfélvnvuifásí tanfolyamát (A Délmagyarország munaktárslL tói) A szegedi légoltalmi parancs' nokság ünnepélyes keretek közf nyitotta meg a belvárosi alkörzet­ben elsősegélynyujtási tanfolyam®* Az alkörzethez szolgálattételre be­osztott női egészségügyi segédszol­gálatosok teljes számban gyülteK össze a belvárosi fiúiskolában, ahol dr. Horváth József rendőrlanácsoft légoltalmi parancsnokhelyetles e}J nöklete mellett megkezdték a ^ képző tanfolyamot Az alkörzet egészségügyi kikép"1 zésére dr. Berzéki Erzsébet, novicsné dr, Krortpaszky Sári, dr' Magyari István, dr. Mertz Tibor dr. Zajtay Lajos vállalkoztak, aki© mellé kiképző segéderőknek egy­egy vizsgázott vöröskeresztes hőH gyet osztottak be segéderőnek. Dr. Horváth József rendörtanács* megnyitó szavai ntán dr. Magyal István főorvos intézet beszédet rt egybegyűltekhez. Ezután az ünnepélyes táboroz®* őrömmel vettq, tudomásul hogy * IV., alsóvárosi alkőrzetben dr. H«*" ny ady János tisztiorvos már jó eredménnyel végzi az egészség ügy szolgálatosok kiképzését j Dr. Horváth József rendőr tanácsos zárőszavai után az egyb©*' gyűltek lelkes hangulatban osrio'­tak szét Figyelem! Ha bútort akar rendelői, mai forduljon a MODERN MÜB«T"£ ÜZEMHEZ! Kombinált szobák, lök, hálószobák és konyhák készítője SZEGED. Szent Fcrene 387

Next

/
Oldalképek
Tartalom