Délmagyarország, 1942. november (18. évfolyam, 249-272. szám)

1942-11-21 / 265. szám

RáElay miniszterelnök hagy beszéde a Házban • o nemzetiségi és a sajlókérdésről s a propagandáról ^Tiszta szivvel és szándékkei akarfuk meg­nyerni a nemzefiségek@t a magyar esz­ménynek" _ lBnöape«t[ november 20. A képvise­pénteki ülésén megkezdték a mi­niszterelnökségi és kisebb tárcák költ­ségvetésének tárgyalását. Huszov­,S!ky Lajos előadó kiemelte a minisz­terelnökségi sajtóosztály rendkávül tentos hírszolgálati és tájékoztató feladatát. Szólt a nemzeti önállósitási k'ap működéséről, majd megelégedés­ül állapította meg, hogy az önállósi­tási kölcsönben részesültek kellő szor­galommal műkődnek. . Padányi-Gulyás Jenő kiemel­te, hogy készülni kell a békére és Jérte a miniszterelnököt: találja meg • módot arra, hogy erre a békecsa­Kra a magyar politikai és szellemi Járdából a legkiválóbb férfiak már teost készen álljanak.­Í M a r ó t h y Károly, M i k" 6 Imre, íorba János, Czermann Antal, óródy Tibor, felszólalás után Jyirő József a nemzetnevelés Mapelveit és irányelveit fejtegető be­jedében hangsúlyozta, hogy a nemzeti felek szilárdságán maiik az ország tersa. Ez az alapja a nemzet fennma­tedásának. A költségvetést elfogadta. Kállay miniszterelnök beszéde ^Ezután Kállay miniszterelnök emel, teWett szólásra. Gróf Serényi Miklós egyes zsi­dó visszaéléseket tett szóvá. Erőtelje­sebb magyar fajvvédelmet sürgetett A költségvetést nem fogadta cL Kaintzel Ede a bazai németség erdélyi képviselője, a Yolksbund-pro­bíémákat fejtegetett. Hangsúlyozta^ hogy a magyar—német barátság az' alapelv minden tevékenységükben. A költségvetést elfogadta. Ma to 1 csy Mátyás a magyar írók erőteljesebb támogatását sürgette. A költségvetést nem fogadta el. A r v a y Árpád a sajtó szerepéről és az ujságirók fontos szerepéről be­szélt Megállapította, hogy a Sajtóka­mara eddig kitűnő eredményeket ért el. Kérte, hogy törvényes alapra he­lyezzék a Sajtókamara intézményét amely egyelőre rendeleti alapon mű­ködik. A költségvetést elfogadta. V a j n a Gábor a nemzetvédelmi­propagandaügyi minisztérium felállí­tását szükségesnek tartja, de kevesli a magyar propagandára fordított ösz­szeget A költségvetést nem fogadta eL , — Csak röviden óhajtok reflektálni * elhangzott felszólalásokra — mon­dotta. — Megállapíthatom, hogy* a vita feJajdonképpen három kérdés körül mozgott, amelynek legeleje és leg­többje érintettje volt a magyarországi •*TOzeti8ógek kérdése és ezzel kapcso­ltban a magyar kisebbségek problé­mája, második a sajtó és az utolsó P®dig a propagandaiigyj miniszter ur teÜködése, illetve hatásköre. \ pro­kagandaügyi miniszter ur módot íog találni arra, bogy a hozzá intézett kérdésekre választ adjon. Munkáját "agy buzgalommal és sikerrel lejti ki országban. L — Szükséges, hogy a propaganda­miniszter sok és mindenfelé ága­tó kérdéssel foglalkozzék, amelyen tajta kell tartania a ázemét, amelyet teiod látnia keli, amelyről tájékoztat­kell az ország közvéleményét és •tókséges, hogy rajta tartsa a szén ét ország közvéleményén, az ország rikigulatán, az ország minden megnyil­vánulásán, hogy azokról a kormányt s elsősorban engem tájékoztasson. Belvárosi Mozi Szombattól éa a következő napokon DZSUNGEL TITKAI Ai ázsiai őserdők aa indo kinal dzsungel titokzatos éle­te, legritkább éa legveszélye­sebb vadjainak harca] egy más és az emberek között nem látott kalandok és har­cok-, ez a dzsungel titkai H í r a d ó 8, 5. 7 Ebben látom én a propagandaügyi mi­niszter ur óriási, nagyon széles kiter­jedésű hatáskörét. Minisztérium nél­kül, egy emberhez a jelenlegi propa­gandaügyi miniszter ur képessegeihez alapítottam ezt a feladatkört. —i Sokat méltóztattak foglalkozni a nemzetiségi kérdésekkel. Ez volt a vita súlypontja. Különösen meleg sze­retettel hallgattam az erdélyi képvise­lők igazán tájékoztató és mindnyájun­kat közelről érintő fejtegetéseit. Egé­szen természetes, hogy emellett a sok megszívlelendő kérdés között azt tar­tom rám nézve a legfontosabbnak és a legkőtelezőbbnck, amelyet ők mon­danak, akik annak a 20—22 éves sors­nak, amelyet mi ugyan lélekben velük szenvedtünk, valóban áldozatos szen­vedő részesei voltunk. A Magyaror­szágon élő nemzetiségek kérdését so­ha sem pártkérdésnek, hanem mindig csak egyetemes magyar kérdésnek te­kintettem. (Helyeslés.) örömmel lá­tom, hogy e tekintetben minde.n oldal­ról megértést találok, ezért őszinte köszönetemet soha sem, a mostani al­kalommal sem mulasztom el kifejezni A nemzetiségi kérdés — Az idő, amelyben jelenleg élünk, sajnos, megnehezíti azt, íogy olyan módon és olyan mértékben foglalkoz­zunk a magyar nemzetiségek problé­máival, amint az szükséges és helyes ,lenne. Háborúban vagyunk. Temérdek más probléma van előtérben. És var. még egy nehézség, éppen amiatt a |»o­• litikai helyet miatt, amelyben nemze­j liségeinkkel itt élünk. Leszögezlem lelső megnyilatkozásomban, első fei­'szólalásomban az ország nyilvánossá­iga előtt, hogy a legtisztább szivvsl és jszándékkal akarok megindulni nemze­tiséseink felé a nemzetiségi politika (erén. Erre azonban az ország határán Kor 6 t» Kirobbanó siker] prolongálnunk kellett! Karádr Katalin filmremekét Halálos csók • ii kívülről egészen más természetű vá­laszt kaptam. Én mégis megmaradtam azon az uton, amelyen megindulni akartam. (Ugy van, ugy van!) Sok­szor meg akartak állítani elhatározá­saimban, szándékaimban, koncepcióim­ban, az előzékenységben, az engedé­kenységben, amit nemzetiségeink felé tenni akartam. Reakcióképpen rögtön azt hallottam, hogy mi ezért, vagy azért meg vagyunk ijedve és ha vala­mit tettünk, azt akaratunk ellenére tettük meg. Innen akarom most kije­lenteni, bogy vegyék tudomásul odaát és idebent, bogy ebben a tekintetben semmit sem lehet ránk oktrojálni. (Élénk helyeslés és taps.) Hajlandók vagyunk nagyon messzire elmenni nem­zetiségeinkkel kapcsolatban, mert igenis az a célunk, hogy megnyerjük őket a magyar eszménynek. (Ugy van, ugv van!) Nem akarjuk belekénysze­ríteni őket a magyar állami életbe, ha­nem okossággal és jöszivvel vonzani akarjuk őket a magyar élet teljessé­gébe. Kényszer alatt azonban semmit sem cselekszünk. (Helveslés.) Az egves kérdésekre rátérve, igazuk van azok­nak a felszólalóknak, akik különösen a pozitiv nemzetiségi politikára hivták fel figyelmemet — Tudniillik arra, hogy elsősor­ban a magyarsággal kell foglalkoz-j uunk és pótolnunk kell, amit elmuia&z-i tottuuk az elmúlt időkben, mert mind-! az a baj, mind az a veszteség, amit aj magyar fajta szenvedett nemzetisé ­geinkkel szemben, egy százéves perió dus lassn fejleménye volt. Ez azérl volt, mert Magyarország bizonyos i belső ellentéteiben — mondjuk meg őszintén — a pártoknak egymással való felesleges csatározásában élve, külső és belső erők nyugodtan bom­lasztották a magyarságot, amely mai szemmel nem is másodlagos, .hanem inkább nevetséges kérdésekben állt egymással szemben. Nagyon nagy fi­gyelmeztetés részünkre abban a tekin­tetben, hogy ma se kerüljünk egymás­sal szembe olyan kérdésekben, ame­lyekről az utókor ha számon kén munkánkat, esetleg azt mondhatná, olyan problémákkal foglalkoztunk, amelyek a magya% nemzet igazi lelké­től, igazi lététől, jövőjétől és céljá­tól távol állanak, vagy legalább is ebben a nagy feladatkörben jelenték­telenek. Ezek közé tartozik a szór­ványkérdés. Koncentrálni akarjuk a magyar erőket koncentrálni azokat aj lehetőségeket, hogy vele ezeket apusz-; tuló magyarokat megmentsük, ezeket, az elndmult harangokat megint rneg-j szólaltatjuk. — Méltóztattak felvetni a nemzeti-j ségi minisztérium kérdését. Nem tar-' tanúm helyesnek egy nemzetiségi mi-! uiszterium felállítását. Ebből a kér­désből nem lebet külön ügykört és bi­zonyos tekintetben öncélúságot csi­nálni, A magyarországi németség kérdése Külön kell szólnom hazai német­ségünk kérdéseiről is. Ne méltóztas­sék haragudni, nem is lehet ezért és ne méltóztassék félreérteni, ha rögtön leszögezem, hogy a hazai németséget nem sorozom a nemzetiségek közé. A hazai németség mindig ugy szerepelt ebben az országban, mint egyik leg­különb. leghasznosabb munkatársunk abban a törekvésben, hogy ezt az or­szágot európaivá, erőssé, hatalmassá és ellenállóvá épitsiik ki. Ebben a te­kintetben lehettek időnkint nézeteltéré­sek, de én törhetetlenül hiszek ma is abban és ebben a tekintetben megerő­sített az a szép felszólalás, amely ma cppén németajkú polgártársaim kép­. viselője részéről hangzott el, hogy eb­í bon a tekintetben jó uton haladunk és ha vannak is súrlódások, a magyar­sás mindig számíthat a hazai német­ségre. Egy pillanatig sem vonom két­ségbe, hogy a magyar élet ereje é­gravitációja mindig les/, olyan erős, hogy a németség is, mindig örömmi i fog ebben a kooperációban rész'ven­ni. Nagyon sajnálom, hogv valaki ezt , a kifejezést használta, hogy a német­DRLMAGYARORSZAG Szombat, 1942. november 21. 3 A meuműs meffoefegedések' nagy rtfszft rom'fögdk okozzek 1 Ujabb bizonyíték arra, hegy milyen fontos fogának helye* ápolása Ch í o rodont fogpaszta ség batyuval jött be hozzánk, bár nincs benne megszégyenítő, mert a ba­tyuban lehet kabát, lehet szerszám, lehet szegénység, de lehet egészséges munkakedv is. Kissé visszalapozva a magyar történelem lapjait, szivegcu üdvözlöm azokat, akik igy jöttek he az országba, mert azért jöttek be, hogy hiányokat pótoljanak be, azo­kat a hiányokat, amelyeket harcaink, szenvedéseink okoztak ebben az or­szágban. Szívesen üdvözlöm őket. Tu­dom, egy fogják fel ezeket a szavai­mat, hogy ez az üdvözlés egyúttal a velünk összefogj, az egyetemes ma­gyar nemzeti erdekekbe való szolgá­latba állítását is jelenti az ő munká­juknak és működésüknek. Soitcsiabadséq vaqy diktatúra —. A sajtókérdéssel méltóztattak még benatóbban foglalkozni. Magyar­országon, a többi államhoz hasonlít­va a dolgokat, azt hiszem, a sajtót li­bcrálisabban kezeljük, mint bármely államban. Amikor kifogásolni méltóz­tatnak, hogy bizonyos orgánumok meg­jelenhetnek ebben az országban, el méltóztatnak felejteni azt, ha másik útra lépek, bizonyos orgánumokat beszüntetek, ugyanakkor kötelességem aira az álláspontra is helyezkedjem, hogy csak egyfajta orgánum maradjon az országban és ez az én orgánumom. Amikor hozzájárulok ahhoz, hogy más orgánumok is szabadon működhetnek bizonyos adott korlátozások között eb. ben az országban, csak azt teheiem te­hát, hogy gondosan vigyázok arra, hogy sokszorosan több szabadsága le­gyen annak a sajtónak, amely —mai kifejezéssel élve — jobboldali irány­ba tolódott el az én irányomtól, mint amely balra maradt attól, összeha­sonlíthatatlanul nagyobb szabadságol élvez az úgynevezett jobboldali sajtó, mint a baloldali. De ha kényszeríte­nének az urak, hogy drasztikus ál­láspontot foglaljak el, az nem lehetne más, mint az, hogy csak egy sajtó ma­rad: a hivatalos sajtó. Én nem akarok diktátor lenni, mert én mindent elkö SZÉCHENYI mia Ma 3, 5. 7 órakor! neavediziaiGR Az utóbbi idők legszebb, legszivbe. uiarkolóbb, leggyönyörűbb magyar Umjét nem engedi levenni müsorrol a közönség. Tovább kell játszanunk, bogy azok is megnézhessék a magyar film­gyártás legtökéletesebb0' alkotását, akik még nem látták 1 .Te-rvelövetel jr.^. szúmu telefonon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom