Délmagyarország, 1942. november (18. évfolyam, 249-272. szám)

1942-11-21 / 265. szám

RáElay miniszterelnök hagy beszéde a Házban • o nemzetiségi és a sajlókérdésről s a propagandáról ^Tiszta szivvel és szándékkei akarfuk megnyerni a nemzefiségek@t a magyar eszménynek" _ lBnöape«t[ november 20. A képvisepénteki ülésén megkezdték a miniszterelnökségi és kisebb tárcák költségvetésének tárgyalását. Huszov,S!ky Lajos előadó kiemelte a miniszterelnökségi sajtóosztály rendkávül tentos hírszolgálati és tájékoztató feladatát. Szólt a nemzeti önállósitási k'ap működéséről, majd megelégedésül állapította meg, hogy az önállósitási kölcsönben részesültek kellő szorgalommal műkődnek. . Padányi-Gulyás Jenő kiemelte, hogy készülni kell a békére és Jérte a miniszterelnököt: találja meg • módot arra, hogy erre a békecsaKra a magyar politikai és szellemi Járdából a legkiválóbb férfiak már teost készen álljanak.Í

M a r ó t h y Károly, M i k" 6 Imre, íorba János, Czermann Antal, óródy Tibor, felszólalás után Jyirő József a nemzetnevelés Mapelveit és irányelveit fejtegető bejedében hangsúlyozta, hogy a nemzeti felek szilárdságán maiik az ország tersa. Ez az alapja a nemzet fennmatedásának. A költségvetést elfogadta. Kállay miniszterelnök beszéde ^Ezután Kállay miniszterelnök emel, teWett szólásra. Gróf Serényi Miklós egyes zsidó visszaéléseket tett szóvá. Erőteljesebb magyar fajvvédelmet sürgetett A költségvetést nem fogadta cL Kaintzel Ede a bazai németség erdélyi képviselője, a Yolksbund-probíémákat fejtegetett. Hangsúlyozta^ hogy a magyar—német barátság az' alapelv minden tevékenységükben. A költségvetést elfogadta. Ma to 1 csy Mátyás a magyar írók erőteljesebb támogatását sürgette. A költségvetést nem fogadta el. A r v a y Árpád a sajtó szerepéről és az ujságirók fontos szerepéről beszélt Megállapította, hogy a Sajtókamara eddig kitűnő eredményeket ért el. Kérte, hogy törvényes alapra helyezzék a Sajtókamara intézményét amely egyelőre rendeleti alapon működik. A költségvetést elfogadta. V a j n a Gábor a nemzetvédelmipropagandaügyi minisztérium felállítását szükségesnek tartja, de kevesli a magyar propagandára fordított öszszeget A költségvetést nem fogadta eL , — Csak röviden óhajtok reflektálni * elhangzott felszólalásokra — mondotta. — Megállapíthatom, hogy* a vita feJajdonképpen három kérdés körül mozgott, amelynek legeleje és legtöbbje érintettje volt a magyarországi •*TOzeti8ógek kérdése és ezzel kapcsoltban a magyar kisebbségek problémája, második a sajtó és az utolsó P®dig a propagandaiigyj miniszter ur teÜködése, illetve hatásköre. \ prokagandaügyi miniszter ur módot íog találni arra, bogy a hozzá intézett kérdésekre választ adjon. Munkáját "agy buzgalommal és sikerrel lejti ki országban. L — Szükséges, hogy a propagandaminiszter sok és mindenfelé ágató kérdéssel foglalkozzék, amelyen tajta kell tartania a ázemét, amelyet teiod látnia keli, amelyről tájékoztatkell az ország közvéleményét és •tókséges, hogy rajta tartsa a szén ét ország közvéleményén, az ország rikigulatán, az ország minden megnyilvánulásán, hogy azokról a kormányt s elsősorban engem tájékoztasson. Belvárosi Mozi Szombattól éa a következő napokon DZSUNGEL TITKAI Ai ázsiai őserdők aa indo kinal dzsungel titokzatos élete, legritkább éa legveszélyesebb vadjainak harca] egy más és az emberek között nem látott kalandok és harcok-, ez a dzsungel titkai H í r a d ó 8, 5. 7 Ebben látom én a propagandaügyi miniszter ur óriási, nagyon széles kiterjedésű hatáskörét. Minisztérium nélkül, egy emberhez a jelenlegi propagandaügyi miniszter ur képessegeihez alapítottam ezt a feladatkört. —i Sokat méltóztattak foglalkozni a nemzetiségi kérdésekkel. Ez volt a vita súlypontja. Különösen meleg szeretettel hallgattam az erdélyi képviselők igazán tájékoztató és mindnyájunkat közelről érintő fejtegetéseit. Egészen természetes, hogy emellett a sok megszívlelendő kérdés között azt tartom rám nézve a legfontosabbnak és a legkőtelezőbbnck, amelyet ők mondanak, akik annak a 20—22 éves sorsnak, amelyet mi ugyan lélekben velük szenvedtünk, valóban áldozatos szenvedő részesei voltunk. A Magyarországon élő nemzetiségek kérdését soha sem pártkérdésnek, hanem mindig csak egyetemes magyar kérdésnek tekintettem. (Helyeslés.) örömmel látom, hogy e tekintetben minde.n oldalról megértést találok, ezért őszinte köszönetemet soha sem, a mostani alkalommal sem mulasztom el kifejezni A nemzetiségi kérdés — Az idő, amelyben jelenleg élünk, sajnos, megnehezíti azt, íogy olyan módon és olyan mértékben foglalkozzunk a magyar nemzetiségek problémáival, amint az szükséges és helyes ,lenne. Háborúban vagyunk. Temérdek más probléma van előtérben. És var. még egy nehézség, éppen amiatt a |»o• litikai helyet miatt, amelyben nemzej liségeinkkel itt élünk. Leszögezlem lelső megnyilatkozásomban, első fei'szólalásomban az ország nyilvánossáiga előtt, hogy a legtisztább szivvsl és jszándékkal akarok megindulni nemzetiséseink felé a nemzetiségi politika (erén. Erre azonban az ország határán Kor 6 t» Kirobbanó siker] prolongálnunk kellett! Karádr Katalin filmremekét Halálos csók • ii kívülről egészen más természetű választ kaptam. Én mégis megmaradtam azon az uton, amelyen megindulni akartam. (Ugy van, ugy van!) Sokszor meg akartak állítani elhatározásaimban, szándékaimban, koncepcióimban, az előzékenységben, az engedékenységben, amit nemzetiségeink felé tenni akartam. Reakcióképpen rögtön azt hallottam, hogy mi ezért, vagy azért meg vagyunk ijedve és ha valamit tettünk, azt akaratunk ellenére tettük meg. Innen akarom most kijelenteni, bogy vegyék tudomásul odaát és idebent, bogy ebben a tekintetben semmit sem lehet ránk oktrojálni. (Élénk helyeslés és taps.) Hajlandók vagyunk nagyon messzire elmenni nemzetiségeinkkel kapcsolatban, mert igenis az a célunk, hogy megnyerjük őket a magyar eszménynek. (Ugy van, ugv van!) Nem akarjuk belekényszeríteni őket a magyar állami életbe, hanem okossággal és jöszivvel vonzani akarjuk őket a magyar élet teljességébe. Kényszer alatt azonban semmit sem cselekszünk. (Helveslés.) Az egves kérdésekre rátérve, igazuk van azoknak a felszólalóknak, akik különösen a pozitiv nemzetiségi politikára hivták fel figyelmemet — Tudniillik arra, hogy elsősorban a magyarsággal kell foglalkoz-j uunk és pótolnunk kell, amit elmuia&z-i tottuuk az elmúlt időkben, mert mind-! az a baj, mind az a veszteség, amit aj magyar fajta szenvedett nemzetisé geinkkel szemben, egy százéves perió dus lassn fejleménye volt. Ez azérl volt, mert Magyarország bizonyos i belső ellentéteiben — mondjuk meg őszintén — a pártoknak egymással való felesleges csatározásában élve, külső és belső erők nyugodtan bomlasztották a magyarságot, amely mai szemmel nem is másodlagos, .hanem inkább nevetséges kérdésekben állt egymással szemben. Nagyon nagy figyelmeztetés részünkre abban a tekintetben, hogy ma se kerüljünk egymással szembe olyan kérdésekben, amelyekről az utókor ha számon kén munkánkat, esetleg azt mondhatná, olyan problémákkal foglalkoztunk, amelyek a magya% nemzet igazi lelkétől, igazi lététől, jövőjétől és céljától távol állanak, vagy legalább is ebben a nagy feladatkörben jelentéktelenek. Ezek közé tartozik a szórványkérdés. Koncentrálni akarjuk a magyar erőket koncentrálni azokat aj lehetőségeket, hogy vele ezeket apusz-; tuló magyarokat megmentsük, ezeket, az elndmult harangokat megint rneg-j szólaltatjuk. — Méltóztattak felvetni a nemzeti-j ségi minisztérium kérdését. Nem tar-' tanúm helyesnek egy nemzetiségi mi-! uiszterium felállítását. Ebből a kérdésből nem lebet külön ügykört és bizonyos tekintetben öncélúságot csinálni, A magyarországi németség kérdése Külön kell szólnom hazai németségünk kérdéseiről is. Ne méltóztassék haragudni, nem is lehet ezért és ne méltóztassék félreérteni, ha rögtön leszögezem, hogy a hazai németséget nem sorozom a nemzetiségek közé. A hazai németség mindig ugy szerepelt ebben az országban, mint egyik legkülönb. leghasznosabb munkatársunk abban a törekvésben, hogy ezt az országot európaivá, erőssé, hatalmassá és ellenállóvá épitsiik ki. Ebben a tekintetben lehettek időnkint nézeteltérések, de én törhetetlenül hiszek ma is abban és ebben a tekintetben megerősített az a szép felszólalás, amely ma cppén németajkú polgártársaim kép. viselője részéről hangzott el, hogy ebí bon a tekintetben jó uton haladunk és ha vannak is súrlódások, a magyarsás mindig számíthat a hazai németségre. Egy pillanatig sem vonom kétségbe, hogy a magyar élet ereje égravitációja mindig les/, olyan erős, hogy a németség is, mindig örömmi i fog ebben a kooperációban rész'venni. Nagyon sajnálom, hogv valaki ezt , a kifejezést használta, hogy a németDRLMAGYARORSZAG Szombat, 1942. november 21. 3 A meuműs meffoefegedések' nagy rtfszft rom'fögdk okozzek 1 Ujabb bizonyíték arra, hegy milyen fontos fogának helye* ápolása Ch í o rodont fogpaszta ség batyuval jött be hozzánk, bár nincs benne megszégyenítő, mert a batyuban lehet kabát, lehet szerszám, lehet szegénység, de lehet egészséges munkakedv is. Kissé visszalapozva a magyar történelem lapjait, szivegcu üdvözlöm azokat, akik igy jöttek he az országba, mert azért jöttek be, hogy hiányokat pótoljanak be, azokat a hiányokat, amelyeket harcaink, szenvedéseink okoztak ebben az országban. Szívesen üdvözlöm őket. Tudom, egy fogják fel ezeket a szavaimat, hogy ez az üdvözlés egyúttal a velünk összefogj, az egyetemes magyar nemzeti erdekekbe való szolgálatba állítását is jelenti az ő munkájuknak és működésüknek. Soitcsiabadséq vaqy diktatúra —. A sajtókérdéssel méltóztattak még benatóbban foglalkozni. Magyarországon, a többi államhoz hasonlítva a dolgokat, azt hiszem, a sajtót libcrálisabban kezeljük, mint bármely államban. Amikor kifogásolni méltóztatnak, hogy bizonyos orgánumok megjelenhetnek ebben az országban, el méltóztatnak felejteni azt, ha másik útra lépek, bizonyos orgánumokat beszüntetek, ugyanakkor kötelességem aira az álláspontra is helyezkedjem, hogy csak egyfajta orgánum maradjon az országban és ez az én orgánumom. Amikor hozzájárulok ahhoz, hogy más orgánumok is szabadon működhetnek bizonyos adott korlátozások között eb. ben az országban, csak azt teheiem tehát, hogy gondosan vigyázok arra, hogy sokszorosan több szabadsága legyen annak a sajtónak, amely —mai kifejezéssel élve — jobboldali irányba tolódott el az én irányomtól, mint amely balra maradt attól, összehasonlíthatatlanul nagyobb szabadságol élvez az úgynevezett jobboldali sajtó, mint a baloldali. De ha kényszerítenének az urak, hogy drasztikus álláspontot foglaljak el, az nem lehetne más, mint az, hogy csak egy sajtó marad: a hivatalos sajtó. Én nem akarok diktátor lenni, mert én mindent elkö SZÉCHENYI mia Ma 3, 5. 7 órakor! neavediziaiGR Az utóbbi idők legszebb, legszivbe. uiarkolóbb, leggyönyörűbb magyar Umjét nem engedi levenni müsorrol a közönség. Tovább kell játszanunk, bogy azok is megnézhessék a magyar filmgyártás legtökéletesebb0' alkotását, akik még nem látták 1 .Te-rvelövetel jr.^. szúmu telefonon.