Délmagyarország, 1942. november (18. évfolyam, 249-272. szám)

1942-11-21 / 265. szám

» LLAiAüY ARURSZAG | Szombat. 1942. no vem W 71.' vetek ebben az országban, hogy diktatúra ne Jegyen, de ha diktatnra lenne, az eeak az én diktatúrám lehetne. Horvátországi nyilas propaganda Magyarország ellen — Visszatérve a propagandára, méltóztattak a nemzetiségi kérdéssei kapcsolatban külföldi propagandáról és határainkon kivül levő kisebbségeink visszatelepítéséről beszélni. Igen nagy feladat ez és nagyon szeretném ezt megoldani. A legfontosabb kérdés a balkáni mozgolódásokkal fenyegetett horvátországi kisebbség kérdése." 100 —120.000 magyarunk él ott. Igyekszem > horvát kormány támogatásával és egyetértésével mindenben segiteni őket abban a nehéz helyzetben, amelyben vannak, de kérdem, helyesnek méltóz tatnak-e találni azt, hogy ezek között á nagyon nehéz helyzetben levő emberek között, akiknél hol a falu egyik végét, hol a falu másik végét gyújtják fel különböző bandák, Magyarországról IkiutasitoM, vagy kiszökött volt magyar képviselők járnak és agitálnak és bujtogatnak a magyar gondolat ellen?! Hogy férhet ez össze magyar voltunkkal? Méltóztatnak-e helyesnek és lehetségesnek tartani, hogy a velünk barátságos országban étő magyar munkásokat sorra járjak bizonyos urak és bujtogatnak a magyar állameszme és a magyar gondolat ellen. Például Sütő volt nyilas képviselő lent van Horvátországban és most is ott bujtogat. Nekem nincs alkalmam és módom ebbe beleavatkozni, de annak, akinek van rá módja, magyar szivére apellálok, hogy óvják ezeke' az embereket attól, hogy ezt az aknn munkát a magyarság ellen továbl folytathassák, mert nem az én szemé Ivem ellen, nem az én kormányom ellen, hanem az egé9z magyar nemzet ellen folytatják ezt az aknamunkát. Ezt akartam ennél a kérdésnél elmondani és szeretném hazahozni minden külföldön élő magyar testvérünket. Nem kell mondanom, képviselőtársaim tudják és érzik, hogy ma ennek" milyen nehézségei vannak. Minden erővel akarjuk ezeket a kérdéseket megoldani és amint várjnk ennek a háborúnak sikeres győzelmes, ne kiink megfelelő befejezését és megfelelően előkészülünk rá ezekben a problémákban éppúgy, mint lelki erőnkben, egységünkben és magyarsáffnnkban, hiszem és remélem, bosy » többi nagy magyar probléma között ert a kérlést is meg fogjnk tudni oldani. A' miniszterelnök nagy tetszéssel fogadott beszéde után Antal István T'Fmzetvédelmi-propB.ffandnfigvi miniszter mondotta el költségvetési beszédét. A Földközi-tenger három viharsarka Ánta! István a nemzetvédelmi proDanand^ró' 'Antal István nemzetvédelmi-propagandaügyi miniszter beszédében a többi között kijelentette, hogy a jövő feladatait illetően határozott programmal nem állha elő, mert feladatait ós teendőit túlnyomórészt a minden napi élet szükségletei alakítják kl és ezenkívül programok--és munkatervek előzetes ismertetése igen sokszor veszélyeztetné azok megvalósulásának lehetőségét. A propaganda sikerének alapvető feltétele, hogy ne lássék propagandának. Tevékenységének" lényege személyes felvilágositő, meggyőző, rgvséges és szilárd közhangnlatot ktdakitó munka végzése két iránybanf. a háborúban való erőteljes helytállásnak szüksége, ahhoz nélkülözhetetlenül szükséges összhangzatos belső lelki és társadalmi frontnak a megteremtése, 2. a kormányzatnak" általános kül- és belpolitikai vezetés, de különösen a háború vezetésével kapcsolatos belső magyar kérdések" megoldására iráuyuló törekvései tekintetében. — Céljának elérését különösen a sajtópolitika, a film. rádió, színház, irodalom és művészet, az iskolán kieüli népmüvelés és talán elsősorbn a külföldi propaganda vonalán tartja különösen jelentőségteljesnek. A nemzetvédelmi propaganda súlypontját ezidőszerint a háborúra és a háború problémáira kell helyezni. A háborútól függetlenül, a nagy magyar kérdések közül csak azok vehetők elő, amelyek megoldhatók a háborús kapacitás csökkentése nélkül. Minden erővel arra kell törekedni, hogy az államvezetés és a társadalom minden rétege között bensőséges együttműködés alakuljon ki. Nagy óvatossággal és körültekintéssel meg kell kezdeni * közvélemény előkészítését a háború után na pl rendre kerülő fontos nemzeti problémákra. Megemlítette a miniszter, hogy az ellenséges propaganda bomlasztó tevékenysége nálunk nem sok eredménnyel dicsekedhetik, de ennek ellenére is óvatosnak kell lennünk. A rádió nemzetvédelmi propaganda szolgálatában már szinte jteljesítőképességéitei határáig ment el, de szükség esetén még tovább is elmegy. A nemzetvédelmi propaganda szolgálatába állit ja a filmet is. A propagandának hatályos eszköze még a helyes tájékoztatás. Ezért kéthetes időközben ingyen fog terjeszteni olyan sajtótermékeket, amelyek ébren tartják a józan értékelést és a megfontolás szellemét. Nagy haté6a van a propagandában az élő szónak is. A nemzetpolitikát .-,zol&álaí„ mjftftkAtáPfijtí szinte napon-,1 Kínt tartanak tájékoztató előadásokat. Az előadói hálózatba propagandaadókat szándékozik beiktatni rádió val, filmfelvevőgéppel, könyvtárral A propaganda védelmi ténykedései közé tartozik a ponyvairodalom elleni küzdelem. Megemlítette még a miniszter, bogy'irői tekintetben megbeszélésre bivta össze Lillafüredre Mavyarorsz'év irodalmának legkitűnőbbjeit. régül pedig azzal fejezte be beszédét, hogv a magyar propaganda irányítójának helyzete - könnvfi. mert az ficv amit szolgál, a maffvarsás: ügye. igaz, jó. szent és győzelmes ügye. Lukács Béta beszéde Antal István nagv tapssal fogadott beszéde után vitéz Euk-áes Béla tárcanélküli miniszter szölsT? fel röviden. Kifejtette azt a véleményét, b'ogv tárcája cimében nem jut kifejezésre valamely munkakör, ez semmi esetre sem jelenti azt. hogy tétlenségre van kárhoztatva. Személve minden munkaerejét és a rendelkezésre álló összes lehetőségeket mind a magyar élet szolgálatába állítja. Hangoztatta, hogv nemcsak a tárcanélküli miniszter, hanem az ország legnagyobb politikai pártjának az elnöke is. Ezen a téren is nagy feladatok hárulnak rá. Pártszempontoktól eltekintve, ugv érzi bogy az öfszmagvars'ág érdekeit szolgálja'. Azokat a feladatokat, amelyeket a kormány, illetve a miniszterelnök rábízott, nem ngv bürokratizmus felállításával végezte és végzi, hanem azokkal a tisztviselőkkel, akiket az egyes szakminiszterek salát kérésére rendelkezésére bocsátottak". Ezekkel a gondolatokkal terieszti be költségvetését, amelyet az államháztartás Irmaid részleteiben is elfogadta, toftak össze. Vitéz Lukács Béla fárcan'élkül' miniszter rövid felszólalása ntán a Ház a miniszterelnökségi és a kisebb tárcák" költségvetését általánosságban, mell részleteiben is elfogadta. Tas nád I Nagy András ezutár napirendi javaslatot terlesztetf e'ö amely szerint a H*z legközelebbi ülését szombaton délelőtt 10 órakor tart1n a külflgvf tárca költségvetésének tárgyalásával. A Ház pénteki ütése ezzel fél 6 órakor véget ért 13' A ! - dhözi-tengernek ma három hiitikus pontja van, bárom <>ivan viharfészke, amelyekből hirtelenül az egész háborús időjárást befolyásoló légköri zavarok keletkezhetnek. A legnagyobb feszültségekkel teli viharfészek a Földközi-tenger középső része: a Bizerta—Szardínia— Szicília háromszöggel, amely a tengelyhatalmak birtokában van. Napok, de lehet, hogy csak órák kérdése, amidőn megindul a szembenálló felek között a élet-halál küzdelem, ennek az erőbáromszögnek a birtokáért. Az egész angol-szász partraszállás Északafrikában céltalan lett volna, ha Bizertát nem sikerül birtokukba venni — irja a német sajtó. — Ez esetben ugyanis Bizerta reménytelenül eltorlaszolja az angolszászok elöl a Szicíliai-csatornát, amelyen keresztül az angolszászok sima átkelést szeretnének biztosítani maguknak « Földközi-tenger keleti medencéjébe és igy akaránk megtakarítani az Afrika körülhajózásával Járó hajótér-, üzemanyag- és időveszteségeket. Sztratégiai szempontból tehát a Bizerta— Szicília—Szardínia háromszögért meginduló küzdelem a Földközi-tenger uralmáért megindult mérkőzésnek legfontosabb csatája lesz. • A tengelyhatalmak hadijelentéséből most már kiderült az is, hogy az olasz és német csapatok nemcsak Bizerta környékén vetették meg a lábukat, hanem magát Bizertát is megszállták, vagyis Málta után a Földközi-tenger legmodernebb és legerősebb támaszpontját birtokolják. 'Különösen nagv figyelmet keltett nemzetközi körökben a nvwgatnfrikai német parancsnok felhívása Tunisz lakosságához és francia helyőrségéhez amelvben kijelentette, bogy az olasz és német csapatok azért jöttek Tuniszba. bogy a tuniszi bey országát megmentsék a mohó angolszászokkal szemben Franciaország javára. Ezt a kiáltványt ugy magyarázzák, bogy a Tuniszba benvomult olasz csapatok nem mint Franciaország ellenség"1 és Tunisz hódilói jelentek meg e pro tektorátusban. hanem mint a francia érdekek harcosai, akik Franciaország uralmát kivánják biztosítani Tunisz felett. Ez egyben azt jelenti, hogy az angolszászok északafrikai partraszállása kiküszöbölte az egykori olaszfrancia politikai ellentétek magvát, a tnniszi kérdést. "A tengelycsapatok ugyanis a német tábornok szerint a tuniszi francia haderővel vállvetve kívánnak harcolni a Tuniszba bevonult angolszász invázió ellen, elsősorban azért, hogy Tunisz francia protektorátus maradhasson, mint eddig volt. Ez azt is jelenti, bogy a hitlerista Németország külpolitikája ezúttal Is nyomon követi a bismareki külpolitikát, amelynek egyik céltudatosabb gesztusa az volt. hogv az 1878. évi berlini kongresszuson Bismarck felbiztatta Franciaországot, szerezze meg magának Tuniszt és ilyen formán kárpótolja magát Elszász-Lotharíngia elvesztéséért. Igy jött létre voltaképpen Bismarck segítségével az 1881. évi bardoi szerződés, amelynek alapján a tuniszi bey országa francia protektorátus aló került. Laval joggal hivatkozik a francia közvélemény előtt arra. hogv a németfrancia »cóllaboration« politikai, gazdasági és most már katonai együttműködés politikáját semmi sem igazolja inkább", mint a tuniszi tengplyhaderök német főparancsnokának kiáltványa, amelvben befelentette, hogy a tengelyesapatok tuniszi hadműveleteinek legfőbb célja Tunisz védelme I

aa angolszász invázióval szemben és agyben biztosítása Franciaország számára. Laval eddigi oolitlkáiának fényes Igazolását látja a német proil* mációban, mert hiszen nemcsak £** randát nyert arra nézve, hogy Tunisl francia marad, hanem e német garancia által sikerült kihúzni az eddigi olasz-francia bizalmatlanság méregfogót. A jövőben tehát Viehy és Rónia között épp oly bensőséges együttműködés alakuLhat ki a tuniszi, * korzikai és a szavoyai kérdés tisztázása által, mint amilyen eddig BerliB és Viehy kőzött fennállott * A Földközi-tenger két másik vihar sarka a Baleárok szigetcsoportja és a Dardanellák. Berlini illetékes körökbon ismételten szükségesnek tartották megcáfolni oz ellenséges sajtónak, elsősorban a legsnlyosabb szav® angol újságnak, a »Times«-nek azt < csökönyösen megismételt állítását, hogy Németországnak legközelebbi akciói a Baleárok. illetve a Dardanellák ellen irányulnak. A »Transcontlnent Press* Berlini jelentése foglalkozik a Franco táboc nok által elrendelt részleges mozgósítással. E jelentés szerint a spanyol katonai intézkedésnek angoiellene* éle van. Berlini vélemény szerint gába dőlnek azok" az angolszász reménységek és híresztelések, amelyei azt állították, bogy a spanyol mozgó sitás a Baleárokkal kapcsolatban elterjesztett hírekkel van összefüggésben. Egyébként a »Transcontirtem Press* szerint nincsen semmi jeleztősége annak", bogy az uj spanyol külügvminiszter, Jordana tábornok állandóan Spanyolország semlegességél hangoztatja és nem Beszél már Spanyolország >nem hadviselő* magatac üásáröl. Berlini vélemény szerim ugyanis a »nemzetközi jog erre r* natkozó fogalma* semlegesség és ' >nem hadviselés* kifejezés estípB® azokat az érzéseket és felfogások®' íellemzi. amelyeket a nép ezzel asz®' val, hogy »semle.gesség* egybeköt Már pedig nem kétséges. Bogy a gf*' nvol nén többsége mit ért »semlefle®' foftalom alatt. I II II IMII . • I I IJI IIIIIIIIIIILWIIIIllT^ í Magyarország és Románia Wcserélf 21 politikai foglyai Budapest, november 20. 'A m9' gvar és a román kormánv kőz"1 ez év elején diplomáciai titon tá*| gynlások indultak' meg a polítifa' foglvok egv részének kölcsönős I cserélése iráni. A tárgyalások ered' ményeként létrejött m egegvez®® nlapíán a kölcsönös fogolycsere vember 18-án Curtici román hatóf' állomáson megtörtént. 'A rom3 fogságból szabadult 21 magvar P®' litikai foglvot bizottság vette á|[ " hozta haza Magyarország terÜ'®' tére. (MTI) A!íelep!fik a Birodalom** a horvátországi németeké' Zágráb, november 20. Az ) rinf jelenti: A német birodalom „ Horvátország közötti megáll ap^ értelmében a Száva folyótól eső területen élő összes németek felszólították, hogy költözzenek p a német birodalomba, össze® mintegy 20—25.000 emberről ^ szó. Legnagyobb részük már c®j)/ is érkezett a főkormánvzóság lep létén az egyik telepes táborba-^ f átköltözésre való félsz*&tásnak ^ városban lakó németek 95 ka. a vidéken lakó népi ném^ nek pedig 100 százaléka tett el®*" (MID