Délmagyarország, 1942. október (18. évfolyam, 222-248. szám)

1942-10-23 / 240. szám

Az újrafelvételi tárgyaláson pénzbüntetésre enyhítették az árdrágításért feljelentett fejföiárus büntetését (A Délmagyarország munkatársától) figy lényegileg kisebb jelentőségű árrlrágitási per újrafelvételi tárgyalása foglalkoztatta csütörtökön délelőtt a szegedi törvényszék Novák-tanácsát. A körülmények és a kísérőjelenségek teszik az ügyet a köznapi eseményeket meghaladó mértékben érdekessé. Zsigmond Jánosné csanádpalofai asszonyt, akit egyszer már megbüntettek árdrágítás vétségéért 30 pengőre, a makói járásbíróság ez év márciusában kéthónapi fogházra Ítélte ugyancsak árdrágító visszaélés vétségéért, mert csikszentmártoni E n d e s Dániel csanádpalotai vasuti állomásfőnök eskü alatt tanúsította, hogy a piacon megtagadta a tehéntúró kiszolgáltatását, holott a kosara még félig volt taróval és más vásárlásokat az ő elutasítása után is kiszolgált. A másik vád, amelyet Galgóczi Jánosné csanádpalotai lakos tanúsított, az volt, hogy a tejföl decijét 12 fillér helyett 18 fillérért árulta Zsigmondné. A makói járásbíróság kéthónapi fogházra szóló Ítéletében a vádlott meg is nyugodott, igy az jogerős is lett. Később azonban Zsigmondné meggondolta magát és ügyvédje utján újrafelvételi kérelmet terjesztett elő azzal az indokolással, hogy bizonyítani tudja a szavahihető tanuk egész sorával, hogy az árdrágítást nem követte el. A bejelentett tanukat az újrafelvételi elrendelő vizsgálat során ki is hallgatták és valóban valamennyien mentővallomást tettek Zsigmondné javára. A bünügv újrafelvételi tárgyalását csütörtökön tartotta meg a Novák-tanács. Dr. Illyés Tivadar királyi ügyész a vád képviseletében kérte az újrafelvételi kérelem elutasítását, mert az a két terhelő tanú, akiknek vallomására az elsőfokú bíróság ítéletét alapozta, az újrafelvételi vizs gálát során is fenntartotta a vallornu sát. Az ezekben a vallomásokban le szögezett tényekkel szemben a véde lem csupán negatívumokat tud bizo nyitani. > A vádlott védője kérte a bíróságot, 3ogy adjon helyet a kérelemnek és tárgyalja le érdemben az újrafelvételi annyival is inkább, mert kétségtelenül bizonyítani tudja, nogy Zsigmondié a kérdéses időben, amikor az árdrágítást állítólag elkövette, nem is tartózkodott a piacon. A törvényszék helytadott a bizonyilásna;> és dr. Nóvák Jenő elnök legelsöbben is a vádlottat szólította maga elé és aziránt érdeklődött, miért nyugodott meg a marasztaló Ítéletben, ha nem érezte magát bűnösnek. A vádlott erre azt felelte, hogy akkori ügyvédje beszélte rá, ezért állott et a fellebbezéstől. Az elnök ezután sorra maga elé szólította a beidézett tanukat Csik: szentmártoni Endes Dániel állomásfőnök ezúttal is terhelő vallomást tett A másik terhelő tanú, Galgócziné, nem jelent meg a tárgyaláson, ezért az elnök ismertette az újrafelvételi vizsgálat során tett eskü alatti vallomását, amely szerint Zsigmondné, akit régen ismer és akinek személyébea ilyenformán nem tévedhetett, a mult év október 17-én két deci tejfelért 36 fillért számított, holott a tejfel decije 12 fillérben volt hatóságilag megállapítva. Í\ Zsigmoudncnak a vallomásra az volt az észrevétele, hogy ö október 17-én egyáltalán nem is árult, mert sertésvásáron volt. Egy más alkalommal valóban adott Galgóczinénak tej felt 36 fillérért, de az három deci volt Nyolc további tanút hallgatott ki ezután a bíróság, csanádpalotai nriaszszonvoUat. akik cgyértelmüíeg azt vallották, bogy évek óta vásárolnak Zsigmondnélól, .ile. «r>ha még «gy fit lérrel seui fizetü'ite tul a maximális árat. A turóvásárlási panasz iigvéhen is a vádlottra kedvezően vallottak. | A perbeszédek elhangzása után a I bíróság tanácskozásra vonult vissza,! majd rövid tanácskozás után dr. Nóvák elnök kihirdette az ítéletet, amely az elsőbiróság ítéletének hatályon kivül helyezésével Zsigmond Jánosnét egy rendbeli árdrágító visszaélés vétségében mondta ki bűnösnek és ezért 60 pengő pénzbüntetésre itéli.-<A marasztaló ítéletei a bíróság a teJTddrágitás ügyében hozta, amelyet a sértett eskü alatt tett vallomásával bizonyítottnak vett. A turó kiszolgáltatásának megtagadásában a bíróság nem látott árdrágító visszaélést, mint. hogy bebizonyosodott, hogy azt megrendelésre hozta. Az ítéletben ugy a vádlott, mint az ügyész megnyugodott, igy az jogerős. FéSméxsci feapótlót adott el orosz tea helyett A tábla uj eljárásra utasította a törvényszéket az érdekes csalási ügyben , (A Délmagyarország munkatársától) Érdekes csalási bünügy került csütörtökön a szegedi ítélőtábla Elemytaiiácsa elé. Az ügyet elsőfokon a szegedi törvényszék büntető egyesbirája tárgyalta augusztusban. Az ügy vádlottja Biró Miklós 45 éves budapesti ügynök volt, akit csalás büntette miatt vont felelősségre a törvényszék. Biró a vádirat szerint juliusban megjelent Bartucz József szegedi kereskedőnél és előadta neki, hogy nagyobb mennyiségű orosz teája van eladó. Bartucz megörült az üzletnek és kijelentette Bírónak, hogy hajlandó tőle vásárolni. Az ügynök ekkor közölte, hogy a teának egy »kis hibája* van, amennyiben hosszabb ideig pótkávé mellett volt és átvette annak szagát. Felvilágosította azonban Bartuezot. hogy ez nem végzetes hiba. mert a teát kJ lehet szellőztetni és a teafü kezeléséhez használatos illato sitó olaj segítségével el lehet tüntetni az idegen illatot. Bartnczot ez a >kis hiba* sem tartolta vissza a vásárlástól, különösen, amikor Biró mintát mutatott nek' az eladásra szánt áruból. A minta szerint a tea csakugyan jó minőségű D fi L M A G VA R 6-fk A Z A (I Pántek, 1944. október 28. orosz tea volt. Nyomban meg is alkudtak, hogy Biró 43 kiló teát szállít Bar tueznak, kilónkint 23 pengőért. A kereskedő boldogan várta a nagymennyi ségü teát, hamarosan szomorúsággá változott azonban öröme, amikor a' leszállított csomagokat felbontotta és azokban tea helyett közönséges cikó-1 rióból és répalevélből készült teapót-í lót talált, amelynek egységára kilón- • kint 7—8 pengő. I Biró Miklós a törvényszéken bevallotta. hogy a teapótlót 15 pengős kilónkinti áron vette Karpebsz László kiskunfélegyházi nagykereskedőtől. Azzal védekezett, hogy Bartucz tudta, mit'vásárol, mert a bemutatott minta azonos volt az áruval. A tárgyalás alkalmával elhangzott szakértői vélemény szerint azonban a minta nem volt azonos az áruval, ezért a törvénvszék bűnösnek mondotta ki Bírót csalás bűntettében és 3 ovi fegyházra Ítélte. Csütörtökön Biró az Elemv-tanács előtt ismét azzal védekezett, hogv megmondta Bartucznak: teapótlót ad e! neki. A tábla ngv döntött, hogv ujj eljárás lefolvtatása végett visszaadja az ügy aktáit a tőrvényszéknek. Szeged ősi magyar város Eperjessy Ká món főiskolai tancsr szaoadegyetemi előadá sa (A Délmagyarország munkatársától) Csütörtökön délután 6 órakor az egyetem aulája ismét megtelt hallgatósággal. Eperjessy Kálmán főiskolai tanár »Szeged népo« cim alatt minden vonatkozásban igen érdekes néprajztudományi szempontból értékes előadást tartott az Egyetem Barátai Egyesületének szabadegyetemi előadássorozatában. Eper jessy azzal vezette be nagy figyelemmel kisért előadását, hogy napjainkban igen sok szó esik államisági nU és nemzetiségünk alapvető kérdéseiről: államról, nemzetről, szentistváni gondolatról stb, Külömböző helyen külömböző álláspontot vallanak erről a nagyfontosságú kérdésről. A főiskolai tanár Szeged népi kialakulásával kapcsolatban férkőzött a kérdés lényegéhez előadása során. Tudományos precizitással fejtegette Szeged népi arculatának kialakulását s rávilágított arra hogy milyen kapcsolatai vannak az országos történelemmel, mi benne a magyar és mi benne a speciálisan szegedi. — Szeged hazánk legmagyarabb városai köze tartozik — mondotta az előadó. — Ávpádkori magyar alapítás és tiszta magyar jellegét az egész középkoron át megőrizte. Népi kialakulása négy különálló települési ponton: a Vár körüli palánkban. Felsővároson, Alsóvároson és Róknson ment végbe. Hazánk történetének négy korszika volt reá döntő befolyással: a honfoglalás, a talárjárás, a török hódoltság és a XVIII. századi telepítések, Hon'og'a'ó magyarok alapítása Szegőd Eperjessy Kálmán előadásának további folyamán arról szólt, hogy Szeged város magyarságát döntően meghatározta a honfoglaló magyarság telepedése, amely rövid néhány évtized alatt Szeged és környékét az ország egyik legsűrűbben laknff területévé tette. Az 1241-i tatárdulásnak ez a virágzó település áldozatul esett ugyan, azonban a tatárjárást a város hamar kiheverte. Ettől kezdődik Szeged emelkedő korszaka: a királytól rangemelésben részesült és határain megjelentek a Duna—Tiszaköz uj vendégei, a IV. Béla által telepitett kunok. Kun László alatt kezdődött meg voltaképpen a kunok beszivárgása az ősmagyar városba. Szegedre. Alsóváros területéi szállták meg tömegesen s annak lakosságával há. zasodtak össze. Az együttélés nem volt zavartalan, sok viszálykodás, per folyt a kun pusztákért. A pereskedések folyamán vesztette el Szeged a doroz.mai határt, viszont megkapta helyette Szcntmihálvtelket, Alsó- és Felsőcsengelét. Az első nagy néptnozgalom irásos bizonyítéka az 1522-i tizedlajstrom, aipelyből kiviláglik. hi.gv 31 házból álló Kun-utca volt Szegeden • Szépek a fényképfelvételeid, de azért ne vágj fel oly nagyoni Neked könnyű, mert Voigtlander-géped vanL A világhírű Voigtlánder-fényképezög§pekről kérjen ön is dijmeiile* gyári ismertetöt a fotokereskedőlök vagy a vezérképviselettől: Sptc Testvérek, Budapest. Kecskeméti-utca IV 8-'16. s a lakosság névjegyzékében 26-szo» fordult elő a Kun családi név. A kun-beszivárgás Szeged lakosságát magyar népiségében nem érintette, sőt magyarságában még megerősítette. Az előadó ezulán a török településről értekezett, amely elszigetelt jelenség volt s csupán a várbeli részre szorítkozott. Nincs is más emléke Szegednek a török uralomról a Hóbiártbasa-utcánál s néhány török eredetű családnévnél. A törökökkel együtt segédnépei, a ráe martalócok is elhagyták a várost, azonban nagy számban érkeztek helyettük menekülő délszlávok a megszállt területről. Ezek a határőrnépek sok kedvezményben részesültek: házat, földet, sőt bor- és husmércsi jogot is kaptak. Jobbára Palánk északi részében szálltak meg. Sokan laktak a mai Maros utca környékén, ahol templomuk és a piac volt, amelyet még a mult század közepén is •Rácpiacnak* neveztek. A szerb telepü- . lések révén Szeged kezdett szerb színeket ölteni. Egy ideig szerb püspökség székelt benne s a jövevények már kezdték a várost »Szegedác«-nak nevezni A továbibakban Eperjessy tanár a szerbek és magyarok együttélésének súrlódási felületeit ismertelte, inajd a rácok szerepére világítót rá Szeged kereskedelmi és gazdasági, sőt várospolitikai életében. Lassan alkalmazkodtak az itteni életformákhoz, szépen megtanulták a magyar nyelvet s nagy számban tértek át a katolikus vallásra. A szerb polgárság nagy része már a XIX. fordulóján magyarnak vallotta magát. A lélekszám állandó csökeknése is mutatta a magyarságba történt beolvadásukat. A szerbekkel kapcsolatban Eperjessy Kálmán megemlékezett még a dalmátokról, ki hangsúly ózva, hogy jegyes történetírók nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a dalmatakérdésnek, mint amit megérdemel. BeKöltözésük körülményei homályosak. A regi Szegeden általában r> bunyevácokkal azonositoták őket Nem azonosak Dalmácia törzslakóival, de a szerbeknél hamarább érkeztek a Bácskába. A XVIII. százai | első felében még 18—20 dalmata [család élhetett Szegeden de behá, zasodás utján gyorsan beolvadtak a magyarságba.