Délmagyarország, 1942. október (18. évfolyam, 222-248. szám)

1942-10-14 / 232. szám

Változó a változó (A Délmagyarország munkatársától) A háborús viszonyok az élet minden síkján gyökeres változást idéztek elő A fegyverben álló világ rányomja bélyegét az élet minden megnyilvánulására. Frontok szelik keresztül Európát és a frontok mögött, a >hinterlandokr embertömegei hozzáidomítják a maguk életét a változott időkhöz. A jegyrendszer A háborús berendezkedés sok jelen sége ismerős már a negyedszázad előtti világháborúból. Ilyen régi ismerős a közszükségleti cikkeknek jegyre való elosztása. A háború végét és időtartamát sohasem lehet előre látni, ezért szükséges, hogy bölcs elő relátással felkészüljenek minden eshetőségre, tartalékolják az anyagi javakat és meglévő készletekkel takarékosan gazdálkodjanak. Változnak az idők és változunk bennük mi magunk is. Ez a változás azonban nem történik egyik napról a másikra. Az éle4 alkalmazkodik a változott viszonyokhoz és ezalól Szeged sem kivétel. Városunk arculatán is fölfedezhetők az idők jelei, bársok vonatkozásban még ma is kiváltságos helyzetben van, amplycrt mél tán irigylik más vidékeknek a háborús csapások által meglátogatott lakói. Nálunk még mindig lehet tejeskávét kapni a kávéházakban, holott Budapesten és az ország legtöbb városában már régen a múlté a tejeskávé. Számos hely van az országban, ahol már a hust is jegyre adják, Szegeden még mindig kaphat hust az, aki élelmes és veszi magának azt a fáradságot, vagy ,tud annyi időt szaki tani, hogy koránreggel odaáll a hus székek elé és megvárja, amíg sor kerül rá. A felsorolást folytathatnók további adatokkal is. Fölemlíthetnők például, hogy sokhelyütt már mesterséges ételzsirt, növényi olajakat hasz nálnak, Szegeden még mindig lehet zsírt kapni és ha kevés is a hatóságilag megállapított fejadag, de éppen ez a restringálás biztosítja, hogy készleteinkből mindenkinek jusson. Ami jegy nélkül kapható Teljességgel érthető, ha az emberek a mai< jegyrendszeres világban igyekeznek minden olyan lehetőséget kihasználni, amikor táplálkozásukat jegy nélkül beszerezhető vikkekkel javíthatják. Ilyen elsősorban a gyümölcs. Az érdekelt kereskedők egybehangzó megállapítása szerint soha nem fogyott annyi gyümölcs Szegeden, mint mostanában. A nyár gyümölcseiben az idén meglehetősen mostohán volt részünk; cseresznyében és meggyben különösen az idény végefelé nagy volt a felhozatal, de például sárga barackot alig lehetett látni. Ez az idei rossz termés számlájára írandó. Alma és körte már jelentős tételekben került és kerül piacra, úgyszintén dinnye is, az ősz gyümölcsei közül pedig a szilva és a siólló minden szükségletet kielégítő mennyiségben kerül forgalomba. Nagy keletje van természetesen azoknak az életueinüeknek, amelyeket jegyszolgáltatási kötelezettség nélkül lehet kapni. Itt a magánháztartásokkal szemben előnyben vannak a vendéglök, amelyek forgalma az utóbbi hónapok során erősen föllendült. Nem csak egyedülálló emberek étkeznek mostanában vendéglőben, hanem sok család, amely eddig háztartást vezetett, áttért "a vendéglői kosztolásra, mert ha ez drágább is, de megszabadulnak a beszerzési gondoktól. A vendéglőkben különben hatósági rendelkezés értelmében ma js egcsz sorát szlgáltetják ki a különféle ételeknek jegy nélkül. A közönség érdekait szolgáló nagy wivnMtaatkéBt WnrwihcWi cl ac '«. életünk időben * a a hogy a cukrásztészták forgalmát is mentesítették a jegyszolgáltatási kötelezettség alól. Igaz, bogy a hájastészták és néhány más, zsírral készülő tészták forgalombahozatala tilos, de ezeknek kikapcsolása lehetővé tette az összes egyéb engedélyezett tésztaféleségek szabad forgalmát. Ez a körlmény a cukrászdák üzletmenetét nagymértekben föllenditette és ebben az iparban szerencsés konjuk túráról is lehetne beszélni, ha a forgalomnak nem szabnának határokat az anyagbeszerzés korlátai. Mindenesetre jellemző a mai időkre, hogy már- a dél utáni érákra úgyszólván teljesen kiürülnek a cukrászok üvegszekrényei, mert a közönség valósággal szétkapkodja a tésztákat A nappali élet Az idők változását jellemzően mu tatja az utcák képe. A közúti forgalomból eltűntek a személyautók; csak a hatósági és kincstári kocsik vannak forgalomban és csupán nagyon elvétve látni egy-egy magánautót, amelynek üzembentartását fontos közérdekből engedélyezték. A taxi száma is megcsappant, ellenben annál több teherautó közlekedik. Feltűnően elszaporodtak a kerékpárok cs különösen a korareggeli és az alkonyati órákban vonulnak végig hatalmas tömegekben a városon. A műhelyekből, gyárakból hazatérő munkások nagyrészének ez a közlekedési eszköze. A kerékpárnak határozottan konjiuikturája van, ezért is olyan gyakoriak az utóbbi időben a kerékpárlopások. Viszont vigasztaló, hogy a rendőrség ébersége eddig még minden kerékpártolvajt elcsípett. A gyalogjárókra határozottan kellemes, hogy a motorkerékpárok, amelyek a statisztika szerint a legtöbb közlekedési baleset előidézői voltak, nem száguldoz nak keresztül-kasul a városon, alig maradt belőlük hírmondónak néhány. A nappali utca képe főként a közlekedés tekintetében nem mutat változást, ellenben örvendetes jelenség, hogy az üzletek képe egyáltalán nem mutat háborús vonásokat. Az emberek ma is szivesen vásárolnak, az üzletek forgalma általában élénk és a kirakatok telve ízlésesen elrendezett árúkkal, akár békében. Az árak sem magasak: a hatóságok vigyáznak rá hogy indokolatlan drágaság ne nehezítse a mindennapi élet gondjait. Az esti utca Gyökeres változást mutat az esti utca képe. Szegeden pár napig egyelőre még változatlan az üzletek zárórája, de néhány, nap múlva életbeiép az uj záróratörvény. Az elsötétitésí a napokban egy fplórával előbbre helyezték. Ez eltolódást idézett elő a liires szegedi korzó életében is. Minthogy korábban fejezik be a sétálást, akik tehetik, korábban is kezdik. Máskor 7 óra felé élénkült meg a Kárászutca és a Széchqnyi-tér, ujabban már 6 óra körül szines mozgalmasság tapasztalható. Főként a mindkét nembeli fiatalság ad itt egymásnak találkozót és ezek esti harangszóra el is tűnnek a korzóról. Vannak azonban megrögzött korzózok, különösen az idősebb korosztályokból, akik még 9 óra után is kint üldögélnek a Széchenyi-park platánjainak gyérülő lombjai alatt. A közvilágítás lámpaszemei ernyőzötten, csökkentett fénnyel csak apró fényköröket vetnek az utcákra, besötétedés után indokolt tehát a fokozott óvatosság az utcán való járással, különösen az utkeresztezéseknél. Két föltétlenül megrendszabályozásra váró ieleaséget kell ezzel kapcsolatban fölemlitenttak: » egyik, hogy * szegedi polgárok előszeretettel viszik kataráifcM Utüfal Minél hosszabb a póráz, annáí nagyobb a járókelők veszedelme. A sötétben jövök megbotlanak a három méteres kutyaszijjakban, belegabalyodnak és ilyenkor rendszerint még a kutya tulajdonosának áll feljebb, holott beláthatnák, hogy az elsötétített utcákon valóságos merénylet a járókelők testi épség ellen a kutyák pórázon való sétáltatása. Ha az emberek tudnak alkalmazkodni a változott helyzethez és egy-két órával előbbrehelyezik esti szórakozásaikat ás időtöltéseiket, a kedves kis ölebecskékkel is meg lehetne talán cselekedtetni ugyanezt ... A másik megrendszabályozásra váró jelenség a kerékpárosok száguldozása a sötét utcákon, amely komoly életveszélyt jelent a gyalogjárókra. A közlekedés este 9 óra után megritkul, apró kék-lila fények imbolyognak a házak tövén: aki csak teheti, zseblámpával közlekedik. Tény, hogy az elsötétítés elrendelése óta Szeged zseblámpaelemszükséglete a nyolcvanszorosára emelkedett és megnyugtató hogy a szükséglet kielégítésében az első napok átmeneti nehézségeit leI számítva, a legcsekélyebb fennakadás j sem tapasztalható. Az esti élet >Inter arma silent musae«, mondja a latin közmondás, ez azonban szerencsére csak annyiban vonatkozik Szegedre, hogy a múzsák másfél órával hamarább fejezik be mondókájukat, mint máskor. Az egyetemi város knltűrigénytt közönsége a fegyverek zajgása között is tud és akar áldozni a művelődésnek ée a nemes szórakozásnak. Színházunk, amely csak a minap nyitotta meg kapuit, igen kedvező auspiciumok mellett kezdte meg előadásai sorzatát. A mozikban is hamar megszokta a közönség a korai kezdést és nem riadt el az egyéb szórakozóhelyek látogatásától sem. A tánciskolák 'össztáncai* zsúfoltabbak, mint valaha: a fiatalság szörafeoízm vágyik. Ugyanekkor jólesően kelt megállapítani, hogy az önművelés intézményei sem szenvednek. A külön-1 féle esti szaktanfolyamok hallgatósága nemhogy megcsappant volna, de egyenesen gyarapodott; a felnőtteket oktató gyors- és gépiróiskolák esti tanfolyamai népesebbek, mint máskor és igen jellemző, hogy a fiatalokon kivül sok idősebb is ambinionálja, hogy újabb ismeretek elsajátításává^ gyarapítsa tudását és ezzel kenyérke^ reseti lehetőségeit megjavítsa. Az éjszaka A legnagyobb változást Szeged éjszakai életének képe mutatja, amelyet a záróra-korlátozás jóval előbbretolt,. Este 11 órakor minden kávéház és mulató bezárja kapuit és magasabh szempontból nézve ez csak helyeselhető, mert a mai komoly és gondterhes idők valóban nem alkalmasak * hajnalbanyúló mulatozásokra. Szenve-; dő alanyai azonban a rendelkezénekl azok a vendéglátóipart üzemek, amelyek eddig kizárólag az éjszakai élet-, re rendezkedtek be. Elméletileg fennáll ugyan a lehetőség ezeknek nappali üzemmé való áthasonnlására, d gyakorlatban azonban ez csaknem kcA resztülvihetetlen, mert a megszokó® sokat tesz és a közönség nem szokta meg, tehát nem is hajlandó ezeket * helyeket napközben vagy a koraesti órákban látogatni. A mai idők azonban áldozatok követelnek mindenkitől és ezt az dozatot piindénkinek szivesen meghoznia az egyetemes cél érdekébem Alkalmazkodni kell a változott viszonyokhoz és attól, hogy miképei* illeszkedünk bele az új helyzetbe, nertj kis mértékben függ a jövő alakulás*! Azé a jövőé, amikor majd megint pazarul szórhatják fénypompájukat * villamos ívlámpák ezrei a háborút á** vészelt Szeged új életre támadó cáira. (k. bj Hogyan történik a büntetés és gutalmazás a közellátás uj rendszerében Adóbünfetést és adójóváírást terveznek az uj rendszerbeit j (A Délmagyarország munkatársától) Beszámolt a Délmagyarország Jurcsek Béla közellátási államtitkár Szentesen elmondott vasárnapi beszédéről, amelyben az államtitkár bejelentette, hogy a kormány egészen nj rendszert alkalmaz a közellátás biztosítására. Az uj rendszer a kataszteri tisztajövedelem minden aranykoronája után beszolgáltatandó 10 kiló buza. vagy ennek az értéknek megfelelő más termenyen alapul. Az igy megszabott beszolgáltatás lesz az alapja a kiszabandó büntetéseknek és jutalmazásoknak, amiket az államtitkár szintén bejelentett arra az esetre, ha gazdák nem tartják be a rendelkezést, illetve, ha előírásszerűen tesznek annak eleget. Aki az előirt mennyiséget nem szolgáltatja be, az adóbüntetést kap oly módon, hogy a hiányhoz igazodó összeggel fokozatosan nönövekedik és rendszerint meghaladja az elmaradt beszolgáltatás értékét Ha az igy kirótt adót a birtokos nem fizeti meg, földjét árverésre bocsátják és az adótartozást a befolyó vételárból fedezik. Erre vonatkozik az a megállapítás, hogy a rendeletnek ellenszegülő ba tokos a vagyonelkobzással kerülhet szembe. Nem kevésbé érdekes a jutalmasásoknál követendő eüárás. ami adóleirással történik, de ezen tuln« nően készpénzmegtéritéssel ií járhat. A módszer itt az, hogy atá az előirt mennyiségnél többet szolgáltat be, a többlethez igazodő prémiumot kap, amelynek fokozata szintén elő van irva, hogy a pré' roium százaléka a többlethez képest progresszív maradjon. A pi ntium fejében járó összeget a birtokos adójából leírják, ha pedií beszolgáltatása olyan mértékű len' ne, hogy a prémium összege meg" hatadja adóját, a különbözetet ja' vára írják és azt az adóhivatalok az illető birtokosnak készpénz! kifizetik. Ezen a ponton lép előtérbe a kő' velkeztetés, hogy ez a rendszer ' feketepiacot megszünteti, mert b*' szén a birtokos a beszolgáltatás többletért járó prémiummal törvéuyes alapon jut akkora jövodeln® többlethez, amely felér a kézt*** közön való való értékesités has*" nával, nem is szólva arról, boftf nem teszi magát az ezzel járó kc' gyetlen büntetésnek. Az árértékelés tekintetében jkői ülmény, hogy a prémium 'általán nem változtat az árszint 1 nslon, mert azt a mezőgazdaság ] fejlesztő törvényben biztosított zárárulás terhére, tehát külön pon fogják elszámolni.