Délmagyarország, 1942. október (18. évfolyam, 222-248. szám)

1942-10-11 / 230. szám

indof sáron vesnl unkas­<tiŐ lo_m szál ra miniszter © idele lével 1 konvenciói aunkásai,, © kásái, részd an munkás© vagy az ól szolgálatába' roltakkal k* átartozóik © iák enyhítés! sruházati ;eretébén fc© töveteket, ál - és gyeim© t ós pullóv» sónadrágok© igokat, strUj Ut és vég" iz igényjogó munkaadó ásai és ez© iséges anyt október l7-i| oz személyi sék be, ro« n vehetek » lek a llan© :1 darabszál ilag pedig m e. Iteket, bfl a tényle ilöen teg 4-én. i kormány iságon: polgármest1 íármesterév s! Szdm&áfoSi üiegkeziSSáfelc a városházán a gfámtéri kisajátítást iftegeiizif tárgyalások Ra sikerül a ház- és te'ektuiajdonosokkal megegyezni, mellőzik a bírói e járást lakáshií* lkerülhetebj vényben 1© IkalmazásÉJ© iriuro 577V ítének 42. •endelet al« igék nyilV© em. j| onosokat, * slkező lakás céljáj helyiség©1' lmazma - a helyij nevét, a n . ázszám ö :, a nem azt a ki* ályen M v-á© ban a ?c, a yí lyujtani- i idriztetni ,f az érdeke', háború ' J elzárá'j lakás ccIF) helyiség©!'! » batóf vagy bej'';, iic tes? f '(A Délmagyarország munkatársá­ul) Jelentette a Déímagyarország, Ihogy ugy a városházán, mint az [egyetemen nagy lendülettel folyik jaz egyetemi építkezések tovább­folytatásának előkészítése s ugyan­csak megkezdődtek a jogi kar visz­jszaálütására vonatkozó és ideigle­nes elhelyezésére vonatkozó előzetes megbeszélések. Időrendi sorrendben fezek között a kérdések között a leg­felső a kisajátítás problémája. Az egyetem uj központi épülete a Dóm­fér, a Somogyi-, Zrinyi- és Eöötvős­jutcák állal határolt telektömbön épül fel s a városnak a kultuszmi­niszterrel kötött megállapodás alap­iján ezt a területet meg kell sze­reznie, hogy a most ott álló épü­letek helyén elkészülhessen Szeged tegyik leghatalmasabb és legimpo­zánsabb épülete, a központi egye­ltem. A telektömb megszerzése nagv •és nehéz feladat a város részére, nemcsak azért, mert tetemes költ Réggel jár, hanem azért is, mert a lebontandó épületeknek lakóit la­káshoz is kell juttatni. Az előké­születek ezekre a szempontokra is figyelemmel vannak s a kisajátí­tás előkészítésével párhuzamosan arra is gondolnak a városházán, íhogv a lakók elhelyezésének kér­dését hogyan lehetne legjobban megoldani? Nagy mértékben eny­híti a szegedi lakásproblémákat az,ha elkészül a tiszaparti ónozó-féle lel­ken tervbe vett 3 háromemeletes bérpalota, amelyben 60 lakás lesz. Ezekben a házakbei elsősorban az egyetem jogi karának Szegedre köl­töző professzorai és tisztviselő sze­mélyzete kap majd lakást, azonban 60 lakásra nem lesz szükség s igy fezekben a házakban más igénylő­ket is lakáshoz lehet maid jutatni A Dóm-téri telektömb megszer­zésének céljából, mint ismeretes, ia törvényhatósági bizottság a ki­sajátítási eljárás' engedélyezéséi kérte a minisztertől. A kisajátítási ibirói eljárásra azonban csak akkor kerül sor, ha a város a telek- és [háztulajdonosokkal nem tudna [megegyezni. A tervek megvalósít Sását nagv mértékben siettetné és 'elősegítené, ha sikerülne az összes tulajdonosakkal a magánegyezség s a hosszadalmas bírói eljárás igény­bevételére csak azokban az esetek­ben kerül sor, amelyekben nem jö­hetett létre magánegyezség. A ki­isajátitást megelőző előkészületek abban az irányban haladnak, hogy lehetőleg magánegyezésg utján sze­gezhesse meg a város a telkeket. Enek a célnak érdekében hajlandó a város ingatlancserére is, vagyis, amennyiben a tulajdonosnak ez a megoldás megfelel, főidet ad a ház­ért és a városi telekért. A telkek megszervezésével kapcsolatban szakértőkből álló bizottságot állítot­tak össze a városházán s az összes [tárgyalásokat ennek a bizottságnak iközremüködösével folytatják le. A magánegyezségi tárgyalások szom­bat délelőtt megkezdődtek s a bizott­ság tagjai és az illetékes városi Mfatalok és üsiosztályok vezetői­nek közbejöttével, dr. Pálfy Jó­zsef polgármester részvételével több telek- és háztulajdonossal tárgya­lást folytattak. A Dóm-téri építkezés különböző problémáit minden vonatkozásban részletesen előkészítik a városhá­zán még a munkálatok megkezdése előtt. Nagy fontossága van az épít­kezéssel kapcsolatban a városren­dezési szempontoknak is s ezeknek megvizsgálására kedden összeül a városházán a városrendezési bizott­ság. Szerdára pedig a muzeumi bi­zottságot hivták össze annak meg­vizsgálására, hogy milyen módon volna megoldható a Somogyi­könyvtár elhelyezése az egyetemi központi épületben, illetőleg vol- 1 csolatot • • • • ESrifíR OTT IS LESZ ÚJ HELYSÉGÜNKBEN VALÉRIA -TER-1­PATIKA MELLETTII­NOVEMBERTŐL teremtsenek az egyetemi na-e arra lehetőség, hogy az épü- I könyvtár és a Somogyi-könyvtár letben valamilen működési kap- 'között NYISSON AJTÓT a szerencsének és vásároljon osztálysorsjegyet a Pető Bankház-ban Az I. húzás már szombaton kezdődik! Ellátásán hat a hábora utánra Is Dizfosítannnh fecll larcsck Déla állomtttHár cikke az akíoülis közellátási prooiemáhroi Jurcsek Béla közellátási ál­lamtitkár a Közellátási Értesítő legújabb számában cikket irt a közellátás aktuális problémái ról A cikk főbb részletei a kö vetkezők: — Mint termelő gazda látom — irja az államtitkár — és az életben tapasztalom, hogy milyen nehézségek előtt állanak azok, akik a közeilátás céljait rekvirálás utján akarják biz tositani. És tapasztalom azt is, bogy az a módszer nem előnyös, amikor a termelők nem tudják előre, hogy mi­lyen kívánalmakat támaszt velük szem­ben a közellátási kötelezettség. Ter­melésüket ugyanis nemcsak hogy nem tudják ennek megfelelően beállítani, de mert terményekikből általuk isme­retlen mennyiségeket kell a közellá­tás céljaira feltétlenül igénybevenni, ez magát a termelés folytonosságát Is alapjában veszélyezteti. Egészen természetes tehát, hogy olyan megoldásra kellett gondolni, amely ezeket a tapasztalt hátrányokat ki­zárja. Ezért az ellátáshoz szükséges mezőgazdasági cikkek előállításának lehetőségeit minden módon elő kell mozdítanunk és tájékoztatnunk kell a gazdaközönséget arról, hogy egyes fel tétlenül szükséges és mással nem pó­tolható arányban és milyen mennyisé­gekben kell megtermelnie. Másrész? módot kell adnunk arra, hogy a ter­melő helyi viszonyai és egyéni ké­pességei szerint minél többet termel­jen. — Igy tehát ki kell számítani az or­szágunkat érdeklő összes szüksépl<" leinket és érmek megfelelően jóriőr.­— lecaiáhh is minden termelési é? elején, sőt nézetem szerint a jövő évekre már május hóban kiadandó tá­ókoztatással — kell a gazdának az utmutatást megadni. — Háborúban az egész ország me­zőgazdaságát mint hadiüzemet kell ke­zeink A teljesítést a különféle kalasz terekbe sorolt és a kataszteri tiszta övedelemmel minőségileg megáHapi ott területeinken a kataszteri tiszta jövedelem szerint kellett, mint egyet len meglevő s felhasználható alapon megszabni. Igaz, hogy a kataszterbe sorolás már régebben megtörtént azonban azóta mindenkinek módja volt ahhoz, hogv ha ezt az értékelést nem tartotta megfelelőnek, kiigazitás* kérjen. _ Igy tehát, abból az álláspont ból indulva ki, hogy a termelés nem zeti kötelesség. a jövő év folyamán elő kíván­juk irni, bogv egy olyan ter­mésmennyiség feltétlenül piac­ra kerüljön, amelvnek beszol­gáltatását az ország minden holdjára, a fentebbi szempon­tok szerint, kötelezővé tesz­szűk. E mnnfca alól éppen ugy nem vonhatja ki majd magát senki, akár a katonai szolgá­lat, vagv a hadiüzem! foglal, koztatottság és erodményfei­mntatás alól. köteles. A termelendő buzaérték or­szágunk viszonyai között általában a kataszteri tiszta jövedelem minden aranykoronája után 50 kilogram kö­rül fedezi szükségleteinket. — Természetes, hogy ezt nem tel­jes mennyiségben búzaként, hanem — mint föntebb mondottam a szükséglet szexint különféle mezőgazdasági cikkekben kell termelni. Föltétlenül szükséges, hogy a nem 'őstermelők es a magukat ellátni neia Jíudók részére az ország szántóföldjé­nek minden kataszteri tiszta jövedel­mű aranykoronája után 10 kg kenyér­magot szolgáltassanak be a termelők, hogy közellátási gondjainkat felold­juk. — Eszerint a gazda, amikor érté­kesítő szerveinken keresztül különfé­le termékeit piacra hozza és feladata elvégzésének igazolásaként az év vé­gén elszámol, bebizonyítja a nemzet közössége előtt azt, hogy a háborús kívánalmaknak eleget tett. Viszont a forgalonibahozó szerveket automatiku­san is ellenőrzik és a zugpiac lehető legkisebbre csökken. — Az előirt mennyiségen felül ter­melő gazda magas termelési jutalom­ban fog részesülni, mint aki felada­tán felül kiválóan teljesített. A föl­adatát el nem végző pedig, aki nem­csak önmagával, hanem a közzel szem­ben is vét, ezért sulyos büntetésben részesül. A büntetésnek olyan magas­nak kell lennie, hogy elret­tentse az elvont mennyiségek­nek a zngforgalomban való ér­tékesítésétől a magukról meg­feledkezőket. A gazda a termésfelesleget gaz­dasági szükségletei szerint szabadon használja fel. Ha a fölöslege búzában van, adhat buzanapszámot Ha valaki­nek ezenfelül marad búzája, azt nem adhatja el szabadon, hanem adja be a közellátási hivatalnak s igv is igye­kezzék felülmúlni a termelendő menv­nyitégei hogy ezért jutalmat kapjon. E- terveket nemcsak a gazdasági tár­sadalom legkülönfélébb rétegeivel, de külföldi szakértőkkel is átbeszéltem és alapelgondolásaimban ennél célrave­zetőbb megoldásokat nem hallottam. Ha valaki tudna valami jobb. célra­vezetőbb módot, nagyon örülnék, ha közölné. _ a mezőgazdasági- termelés ter mészete szerint egy-egy üzem — le­gyen kisebb vagy nagyobb — külön féle terményeket és termékeket pro­dukál. Az elszámolás, illetőleg a kn telesség teljesítésének . egyszerűbb el bírálása céljából, hazaértekben állapí­tom meg azt a hozamot, amelyet min. den mezőgazdasági terület termelni Csak akkor lesz széo a lakása, ha bútorát nálunk vásárolja aszralosnesicrek csarnoka Siendrínyi Bén »* 1irt» 8»sed. Duyonlo»-tér II. tel-fonstavp 19-s2. t lÜN I 8-án. w>! igáí©^

Next

/
Oldalképek
Tartalom