Délmagyarország, 1942. október (18. évfolyam, 222-248. szám)

1942-10-28 / 245. szám

delmagyarország Szerda. 1942 október 28. MAGYAR NYILVÁNOSSÁG A ViAGYAK AOZJbtvuÜ.K ciniü köz­gazdasági lap október 20-iki száma >Mi bontotta meg a szegedi papri­katermelök békéjét® cimen a/, aláb­bi cikket közli: •Többször beszámoltunk már a ka­locsavidéki papi-ikatermclők mozgal­máról, mely azokat a kívánságokat vetette fel, amelyeket elsősorban a paprikakikészitők hangoztatnak. Ezzel a mozgalommal szemben a Paprikaközpont, mely köztudomás sze­rint a Hangya égisze alatt, a földmü­velésügyi kormányzat elgondolása és ellenőrzése mellett működik, minden esetben kimutatta a tények megdönt­hetetlen erejével, hogy egyes felmerült kívánságok mennyiben jogosak és mennyiben lépik tul azt a határt, ami­kor azokat teljesíteni lehet, meri kö­vetelésük teljesen jogtalan és közér­dekellenes. A Paprikaközpont komoly felvilá­gosító munkájának Kalocsa vidékén meg ís van az eredménye, mert a Bá­tya községből ikindult mozgolódást si­került lecsendesíteni, sikerült megér­tetni mindenkivel, bogy a felmerült kérdéseket nem lehet egyoldalúan meg­foldani a köz kárára. Kalocsa vidékén minden józanul gondolkozó ember tudja, hogy a Pnp­rikaközpontnak mit köszönhetnek a magyar paprikatermelök s hógy egy olyan szervezet, mely mögött a Han­gya áll, tehát a magyar falvak népé­nek legizmosabb érdekképviselete, leg­nagyobb szövetkezeti központja, nem is folytathat más törekvést, mint azt, amit a paprikaközpont folytat, a kis­emberek, a termelők érdekeinek istá­pol ását. Ma tehát az a helyzet, hogy a Du­na mentén néhány oktalan' hangosko­•fötól eltekintve, visszatér a paprika­béke. viszont a Tisza partján Szege­den, a paprikatermelők táborában egé szen különös jelenségek mutatkoznak, amelyekkel foglalkozni kell, mert sen­kinek, vagy semminek az érdeke nem kerülhet a termelőknek az elé a közös érdeke elé, hogy termelni, produkál­ni ma a belső front bármely szaka­szán csak ugy lehet eredményesen, ha a termelők társadalmában nyugalom, béke és egység van. A szegedi paprikatermelők népes táborában hullámok gyűrűznek. Eze­ket a hullámokat azonban nem olyan kérdések vetették fel, mint aminéket a kalocsavidéki mozgalommal kapcso­latban hallottunk. Szinte hihetetlen, de ugy van, hogy a szegedi füszerpapri­katermelök körében személyi kérdések körül bomlott meg a belbéke. Ez a személyi hare hónapok óta tart a fü­szerpaprikatermelők szövetségében s a közelmúltban a szövetség választ­mányi ülésén sajnálatos következmé­nyekkel járt A szövetség elnöke a választmányi ülésig Papp József' volt. Maga is termelő gazda, aki hosszn évek óta ön­zetlenül dolgozott, hogy a szegedi paprikatermelők minél számosabban tömörüljenek a szövetségben. Papp József kiváló tipusa annak a magyar gazdának, aki éppen ngy szereti gaz­datársait, mint ahogy szereti az ál­dott magyar földet. S ez a szeretete a föld művelői iránt önzetlen, becsüle­tes szervező munkában jutott kifeje­zésre. Papp József sokat áldozott a közért, azért, hogy a szegedi termelők érdekeiket a tömörülésben levő erővel védjék meg. Hogy kinek állhatott ér­dekében elkedvetleníteni Papp Józse­fet, ma még nem tudjuk, de Szegeden megtörtént "az az egyedülálló tény, amire nem tudunk hirtelenében példát találni, hogy a szövetség mult havi választmányi ülésén a Veres Péter ügyvezető-igazgató által felolvasott bizalmatlansági indítvány alapján Papp József elnök lemondott tisztségről « azóta nem vesz részt annak a szövet­ségnek munkájában, amelyért önzet­lenül, bosszú időn át annyit dolgo­zott. Tárgyilagosan meg kell mondani, hogy a szegedi paprika termelők köré­ben Papp József lemondása nagy saj­nálkozást keltett, még nagyobb volt azonban az elképedés a mód miatt, ahogy ez a lemondás kiprovokáltalott. Senki sem tudta megérteni, hogy Ve­res Péter, a szövetség igazgatója ho­gyan vállalhatta azt a szerepet hogy felolvassa, előterjessze a bizalmatlan­sági inditványt saját elnöke ellen. Veres Péter szerepe a lemondatás körül túlságosán aktívnak látszik. Le­het azonban, hogy ez csak abból adó­dik, hogy Veres Péter igen agilis em­ber. S a bizalmatlansági indítvány fel­olvasásánál azonban feltétlenül csilla­pítania kellett volna buzgó agilitását, mert mégis csak az elnökről volt szó, akinek közérdekű, önzetlen munkássá­gát a szövetség érdekében mindenki­nél legjobban ő ismerte... Hiszen, hogy egyebet ne mond­junk, mikor ez év elején a földműve­lésügyi minisztérium, mint felügyeleti hatóság, vizsgálatot rendelt el a szö­vetségben, mert Veres Péter alkal­mazta a feleségét fizetéssel, mint tisztviselőnőt, Papp József elnök Ve­res Péterrel szemben sokkal nohili­sabban viselkedett. Veres Péter fel' mosást kapott hivatalos helyről, de el­nöke részéről még csak szemrehányást j sem. Meg azután arról is Tehetne beszél­ni, hogy a mindenki által tisztelt és közbecsülésben álló elnökkel szemben ui sorakoztatta fel a választmány azon tagjait, akik bizalmatlanságot hangoztattak?! S vájjon a szövetség belső békéjének megzavarására fordí­tott energiával nem lett volna jobb. ha mondjuk, a szövetség ügykezelésiben teremtenek nagyobb rendet, bogy emiatt ne kelljen a földművelésügyi minisztériumnak vizsgálatot elrendel­nie. amint az legfrissebben is történt s ezidöszerint is folyik ez a vizsgálat. Áltálában az az érzésünk, hogy a szegedi termelők szövetségének hiva­tali helyiségeiben zajló belső mozgal­makat Veres Péternek feltétlenül mód­jában állott volna — és ez lett volna a szövetség tagjaira hasznosabb! — olyan konstruktív irányban levezetni, amelyből nem az elnök érdemte'en 'megbántása következik, hanem a ve­zetőség . harmonikus együttmunkálko­dáss a szegectí paprika termelők javá­ra. ííert. ahogy mindenki elismert, hogy Veres Péter nagy munkabírású, képzett egyesületi vezető, aki feltétle­nül korrekt ténykedéseiben, ugy Ve­res Péternek és hiveinek el kell is­merni. hogy Papp József elejtése sú­lyos Kárára van a szövetségnek. Az ilyen belháború pedig, ami első etapjában csak íróasztaltól íróasztalig terjed, igen alkalmas arra. hogy olyan nemkívánatos széleskörű mozgalom csiráit'vesse el a szegedi paprikater­melők körében, aminek kárát elsősor­ban maguk a termelők érzik meg s fellétlerül kihat a termelés érdekeire ís. Kavelöre erről a kérdésről ennvit.® f-ö II tanárok, tanttik helyzetének javítása a kultuszminiszter célja A kultusztárca költségvetésének bizottsági tárgyalása A dán király betegség ideiére a trónörökös vette át a kor­mányzást Kopenhága, október 27. A Német Ti jelenti: X. Keresztély dán király betegsége idejére Frigyes trónörö­kösre ruházta át az uralkodói teen­dők gyakorlását A dán király állapotáról kedden este orvosi közleményt adtak ki, amely szerint a király állapbta lényegében változatlan. Erőbeli ál­lapota azonban estefelé valamivel jobb- Semmiféle döntő fordulat nem állt be, lehet azonban, hogy még ingadozások várhatók. (MTf) Budapest, október 27. Aképvise­lőház pénzügyi egyesitett bizottsá I ga kedden délelőtt a kultusztárca költségvetését tárgyalta. Szabó Gusztáv, majd TémCs­Y á r y Imre elnöklésével folyt a tárca vitája. Tömböly Dénes előadó nagyobb beszédben ismertet, te a kultusztárca költségvetését. Ki­emelte, hogy a mostani kultusz­költségvetésben a szociális szem­pontok dominálnak. A tanárok, a tanitók és általában az alsóbb fi­zetési osztályban levő közoktatás­ügyi tisztviselők Helyzetének javí­tása a cél a mostani költségvetés­ben. A pénzügyminiszter megrövi­dilette a kultuszminiszter előter­jesztésére a várakozási időt. Lehe­tővé tette a kultuszminiszter, hogy a magasabb fizetési osztályokba a jövőben sokkal többen kerülhes­senek bc a közoktatásügy szolgála­tában állók, mint eddig. Ezer é» ezer kisembert érint az a javítás* amit az ellátás terén az uj költség-® vetés magában foglal. Ami a művészet ápolását fRetijj folytatta Tömböly Dénes, intef arma silent musae, régi mondáá érvényesül, de mégis a kultuszmi­niszter a lehetőséghez képest min­dent megtett a költségvetés kereté­ben is a művészetek ápolására. 'A felszólalásokra Szinyei-Merse Jenő kltuszminiszter adta meg a választ® Á képviselőház egyesitett bizott­ságai kedden délután folytatták a kultusztárca költségvetésének tár­gyalását. A délutáni vita során el­hangzott felszólalásokra a vallás­és közoktatásügyi miniszter részié, tesen válaszolt. A bizottság a költ­ségvetési elfogadta (MTI) Felmentették az elszámolási viszonyban lévő üzletfelet a hitelsértés vádja alól (A Déliiiagyarország munkatársá­tól) Az elmúlt esztendők során Rá­kos László akkori szegedi lakos Tóth József nevü társával egy üti nagyobb közszállitási és egyéb mun­kákat vállalt. A vállalati munkák­kal kapcsolatban megállapodott aj Bruckner Testvérek szegedi vas. kereskedő céggel, amely a felváltait munkákhoz szükséges vasanyagot és árukat szállított és ugy ezek árát. valamint a szerelések kapcsán fel­merült munkadijakat hitelezte a két vállalkozónak. Bakos László és' Tóth az ellenértéket nem készpénz­ben egyenlítette ki, hanem a vállal­kozási összegeikből adtak megfele­lő engedményezéseket á Bruckner cég részére. Végösszegében mint­egy 23000 pengőt meghaladó ösz­szeget tett ki a vállakozók számlá­ra és a cessziók alapján ennek ja­vára be is folyak különböző össze­gek. A cég összesen 19.822 pengő bevetését irla a javára a két vál­lalkozónak, a hátralékos tartozást azonban nem tudta a két üzlettárs­tól megkapni. Időközben Tóth katonai szolgá­latra vonult be, Rákos pedig mint magántisztviselő Budapesten talált elhelyezkedést. A hitelező közben megtudta, hogy Rákos és társa 2.T.&75 pengőt vett föl, tehát 3853 pengővel nem számolt el. Ezen az alapon büntető feljelentést tett a Ebieknek Testvérek cég Rákos László ellen hitelsértés cimén. A szegedi törvényszék Rónay­tanácsa kedden tárgyalta a bonyo­dalmas ügyet és a bizonyitási eljá rás lefolytatása után a vádlottat a hitelsértés vádja alól felmentette bizonyítékok hiánya cimén, továb­bá azért is, mert a sértett és a vád­lott között elszámolási viszony ál­lott fenn, amely a mai napig sem nyert befejezést, mert még nem történt meg a végelszámolás Igy tehát azt sem lehet megállapítani, hogy a vádlottnak szándéka a fel- ( jelentésnek art az állítását. hogy % vádlott szándékosan akart a sértetti kárára jogosulatlan vagyoni elő­nyököz jutni, a tárgyalás anyagá­ból a bíróság nem látta beigazolt­nak, ezért a vádlottat fel kellett menteni. Dr. Kom ló s sy Albert kir, ügyész a vád képviseletében fellebbezést jelentett be és ehhez a sértett jogi képviselője is Csatlako­zott, igy az Ítélet még nem jogerői* Hatévi fegyházra ítélte a törvényszék a makói rabló cigányzenészt (A Dclmagyarország munkatársá­tól) Rablás büntette miatt vonta felelősségre a szegedi törvényszék Rónay-tanácsa kedden Sándor Veréb Ignác 29 éves makói ci­gány zenészt. A vád szerint Ta­mási András makói gazda nagyi mulatozást rendezett az egyik hely­beli vendéglőben, ahol szórta a pénzt és nótát nóta után húzatott % cigánnyal. A jókedvű atyafi ugyj találta, hogy a bor és nóta mellé nő is\ kellene. Ez a kívánsága & csakhamar teljesült, mert odatele­pedett az asztalához Szőnyi Mária 20 éves pincérnő, akivel csakhamar összebarátkozott. Amikor a mulatást befejezték, Tamási együtt távozott Szőnyi Má­riával. Sándor Veréb Ignác utánuk lopakodott és abban a pillanatban, amikor Tamási Szőnyi Máriával belépett a háza kapuján, megtá­madta a gazdát, karjait hátracsa­varta, a pincérnő pedig ezalatt ki­emelte a zsebéből a pénztárcát é» cWutót. A pórultjárt gazdálkodó feljelen­tésére a rendőrség elfogta Veréb Ignácot, Szőnyi Máriának azonban a pénzzel együtt nyoma veszett é* a mai napig sem sikerült elfogni A cigánylegényt a biróság a kedd' főtárgyaláson rablás bűntettében találta bűnösnek és hatévi fegyház' büntetést szabott ki rá. Az itéle* ellen az ügyész súlyosbításért fc'" lebbezett. 13-06 DeimasyaímzíaíeieioiP

Next

/
Oldalképek
Tartalom