Délmagyarország, 1942. október (18. évfolyam, 222-248. szám)
1942-10-18 / 236. szám
Jkuméda lCáiá$>z-u,t&a 16. szám alatt. Mbe t 19-ú* Német hadijelentés Berlin, október 17. A német Véderő főparancsnoksága közli: — Nyugutkaukázusban pénteken német és szlovák csapatok támadása, heves ellenséges ellenállás ellenére, megint jelentős térnyereséget ért el. Harci és zuhanóbombázó repülőgépek hatékonyan beavatkoztak a földön folyó harcokba. A Terektől nyugatra szövetséges csapatok kivetették az el-, lenséget több magaslati állásból és sok foglyot ejtettek. — Sztálingrádban gyaíogos és pán célos kötelékek, szoros együttműködésben a szüntelenül támadó légierőkkel, valamint a légihaderő légelhárító tüzérségével, elkeseredett ellenséges védelem ellenére is folytatták lendületes támadásukat. Megrohamoztak sok támaszpontot, valamint beásott páncélkocsikat és behatoltak a »Vörös Barrikád. nevű ágyngyárba. A -áros északi része felé való előretöréssel a várostól északnyugatra levő ellenséges erőket elvágtunk összeköttetéseitő! s ezek megsemmisítésük előtt állanak. — A légibaderö állandó és nagysikerű támadásokat intézett a Kalinin— Toropez szakaszon a szovjetnek már mintegy 14 nap óta az összes vasutakon és utakon megfigyelt felvonulási mozdulata ellen. • _ \ légibaderőnefc a súlyos idő járási viszonyok mellett is végrehajtott állandó támadásaival sikerült a Szovjet felvonulását neipcsak niegza várni, hanem azt részben megakadá lyozni. vagy jelentősen késleltetni. — Német és oJasz rcpülögépkötelé kék nappal és éjjel folytatták a Málta szigeterődjén levő katonai berendezések bombázását. Az ellenséges vadászrepülök légi harcokban 15 repülőgépnyi veszteséget okoztak az ellenségnek. Két német repülőgép nem téri vissza. — Délangliában könnyű német har ci repülőgépek nappali támadásokat Intéztek az Anglia déli tengerpartján levő katonai berendezések és partraszállításra használt, összegyülekezeti csónakok ellen. Hat partraszállásra használt csónakot elsüllyesztettünk sokat megrongáltunk. Az elmúlt éjje len német harci repülőgépek támadásokat intéztek északkeletangliai kikötök és dokkberendezések ellen. _ A Bresttől nyngatra fekvő tengerrészen német harci repülőgépek fé nyes nappal lelőttek két angol bom bázót, azonkívül a légi haderő és a haditengerészet légeháritó tüzérsége négy angol bombázót lelőtt, amikor azok éjszakai támadást intéztek a Német-öböl és a nyngatfranda Partvi dók ellen. (MTI) Hazaérkezett itta ttartttg nikiús Budapest, október 17. Amikor Ma gyarország és Brazília között hónapokkal ezelőtt megszakadt a diplomáciai összeköttetés, a brazíliai magyar diplomaták megtették az előkészületeket a hazautazásra. Ifjú Horthy Miklós a többi brazíliai diplomatával együtt szeptember 16-án szállt Rio de Janeiróban hajóra. Mult szombaton érkeztek meg Lisszabonba, ahonnan bét nap múlva vonattat folytatták utjukat és szombaton délután befutott vonatjuk a kelenföldi pályaudvarra. A pályaudvaron fogad-1 tatás vol, megjelent a Kormányzó «r is messze földről hazatérő fia fogadására. Amikor a vonat befutott, ifj. Horthy Miklós meg sem várta, amig a szerelvény megáll, leugrott kocsi* jából és atyjához sietett. Kormányzónk átölelte fiát, jobbról-batról megcsókolta és megveregette vállát. A megható kép felejthetetlen benyomást tett mindenkire. Apa és fia ezután együtt távoztak a Pályaudvarról. (MTI) Uí elgondolások a kiiívárosrondozés megvalósítására Á Vörös Barrikád nyugati részének elfoglalása Berlin, október 17. Az Interinf a következőket közli a hadihelvzetről: Sztálingrád gyáripari negyedének a bolsevisták kezén maradt részeibeg szombaton a reggeli órákban teljes nagysággal fellángolt a harc. A Dzsersinszki és a Vörös Barrikád néven ismert ágyúgyár északnyugati részének rohammal való elfoglalása után ,most már enrek az óriási gyártelepnek a déli része volt a német támadások középpontja. (MTI) Amerikai csapatok Szibériában Amszterdam, október 17. A Né- j gálát jelenti, hogy amerikai csa<nel TI jelenti: Az angol hirszol-ipatok érkeztek Szibériába. (MTI) A szegedi orvosi kamara noz^y aiese Impozáns keretek között zajlott le a szegedi orvosi kamara évi közgyűlése a kamara hivatali helyisége ben. A nagytermet zsúfolásig megtöltötték a kamara tagjai, akik között ott volt az országos orvosi kamara képviselője: dr. Bakács György igazgató-főorvos, titkár, megjelent a Horthy Mi klós-tudományegyetem orvoskari professzorai és a tanársegédi kar csaknem teljes számban, a tiszti és hatósági orvosok a tiszti főorvos vezetésével, valamint a visszafoglalt Délvidék orvosai is igen szép számban. A közgyűlést vitéz dr. M e s k ó holtán ny. orvos-vezérórnagy, felsőházi tag, elnök nyitotta meg, aki mindenekelőtt megemlékezett a Kormányzóhelyettes urunk minden idők magyarjának példátadó hősiességéről és liösi haláláról. Emelkedett szavakkal méltatta a Korrnányzőhelyettes ur történelmi érdemeit, amit a közgyűlés tagjai állva hallgattak végig. Majd a közgyűlés tagjait üdvözölve, kiemelte azt az örömteli tényt, hogy a közgyűlésen megjelent a kamara senior tagia, dr. Istók Barnabás ny. vármegyei tiszti főorvos is, aki ezévben töltötte be orvosi diplomája megszerzésének 60. évfordulóját, Utána dr. Pataky Dezső kanta rai titkár telte meg titkári jelentéséi és ismertette a kamara elmúlt évi nuicödéséről szóló jelentést, majd dr. Vecsernyés András pénztáros mutatta be a kamara áátrseámadásál ós terjesztet te elő »* 1840 ávre ásóié költségvetést. Mindezeket a közgyűlés egyhangú határozattal tudomásul vette. Ezután a közgyűlés köszönetének nyilvánítása mellett elfogadta a Magyar Országos Orvos Szövetség -zegedi fiókszövetségének 5000 pengős alapítványát, melynek kamataiból áz arra rászoruló orvosözvegyek vagy1 orvosárvák segélyezendők. A tárgysorozat letárgyalása után dr. ii a lász János újvidéki OTI-főorvo, terjesztette elő indítványát, amelyei a közgyűlés egyhangúlag elfogadott s amely szerint a közgyűlés kéri a belügyminisztert, hogy a kamarai tagságot nem nyert zsidó orvosok fellebbezésük elintézéséig, amíg gyakorlatot folytathatnak, az orvosi kamara által meghatározott összeget legyeuek kötelesek a hadbavonult orvosoi hátramaradt családjainak segélyezésére felállítandó alapba vagy más orvosjóléti alapba befizetni. Dr. Szlávik Péter Otl-főorvos indítványára a választmány egyhangúlag köszönetet szavazott a kamara elnökségének az orvosi kar érdekében folytatott kitartó és áldozatos munkájáért. Ezzel a közgyűlés véget ért. (MTI) Rádiót javíttasson FrischmannáB Báró Jósika-u. 13. Te!.: 32—84. ^őrmebundát elsőrangú kivitelben Méhes és Prlviassky párisi divatszöcsöknC! szerezzen he Kállay A.-utca la. Deák F-H. sarok (A Déliuagyarország munkatársától) A városrendezési bizottság dr. Tóth Béla helyettes polgármester elnökletével tartott ülésén részletesen letárgyalta az uj közműépítési szabályrendelettervezetet és a közintézmények számára telkeket kijelölő városrendezési tervet. Az ülés után dr. Tóth Béla helyettes polgármester a következő nyilatkozatot teite az ülés tárgysorozatával kapcsolatban: — A közműépítési szabályrendelet megalkotásának szükséegsségét az a felismerés tette aktuálissá, hogy s külvárosok ntcáinak rendezése évtízc dek óta stagnál, komolyabb ilyen rendezési munka az első világháború kitörése óta szünetel és semmi remény sincs arra, hogy az valaha is meginduljon. — A húszas években ugyan egy városi párt is alakult "Külvárosren dező Párt« chnmel, mely feladatául tűzte ki ennek az évtizedes égető problémának megoldását. Nagyarányú költségvetések, törlesztési tervezetek készültek el, de a kérdés még sem jutott a megvalósítás stádiumába. Ennek okát akkor a »nehéz gazdasági helyzet*-ben vélték felismerni. Ma már tudjuk, bogy az eredménytelenségnek egészen más oka volt, hisz a Imszas évek vége a gazdasági fellendülés ideje volt s mégis később, a ,'JO-as évek dekonjunklurális időszakában kezdődtek meg az első bátortalan kísérletek egyes külvárosi utcák rendezésére. Ezek tapasztalatain készült el az uj közműépítési szabályrendelet. — Az első szervezkedés csődjét az okozta, hogy a kérdést akkor hitelmüveletes alapon közadókból, neveze tesen a pótadó segítségével, hosszú lejáratú kölcsön formájában vélték megoldani. A pótadórendszer azonban — amint azt más városokban szerzett tapasztalatok is mutatják — nem alkalmas a városrendezési kérdések megoldására. — Nyugateurópában, de egyes fejlődő magyar városokban is, más eszközökkei oldják meg a városrendezés problémáját. Uj pénzügyi eszközök után kutatnak és azt az üzemi politikában. a telekpolitikában és a járulékrendszerben találják meg. — A mérnöki hivatal által kidolgozott uj közműépítési szabályrendelet az utóbbin, a járulékrendszeren alapul. Ennek a rendszernek az alapelve az. hogy a városrendezés terhét azok viseljék, akik annak előnyeit élvezik! — Ennek az. Alapelvnek a figyelembevételével a legszükségesebb közmüvek, mint a viztelenitéssel kapcsolatos nvilt árkok, illetve zárt csatornák, a kocsi- és gyalog járdaburkolatok. a keltő között húzódó burkolatlan földsáv, valamint a kis,- illetve nagynyömásu vízvezeték kiépítésének kertészeti rendezésének költségeit az ér dekelt Ingatlantulajdonosok fogják viselni. — A kivetett közmüjárulékok ellenértékét — eltekintve a rendezéssel járó gazdasági, közegészségügyi, közbiztonsági. kényelmi, esztétikai és }cőzlekedési előiivöfetöl — a rendezett útvonalon előálló, a kivetett rendezési költségeknél íZémszerüe* W«>niiBtl«ató módon, töbszörösen nagyobb értékemelkedésben találják meg ax ingatlantulajdonosok. Igaz ugyan, hogy ez az értékemelkedés csak akkor válik az ingatlantulajdonos számárai közvetlenül érzékelhetővé, ha ingatlanát a rendezés után eladja, de ez az eset az uj épitésövezeti terv erősen lecsökkentett telek minimumai révén a külvárosokban igen gyakran előfordul, amit azt az .utóbbi évek ugrásszerűen inegnövekedett telekosztási gya. korlata bizonyítja. Az átlagosan 18 méter frontszélességii telkek jjgyanis még kétfelé oszthatók. — Ezen' telekmegosztások különben több szempontból is kívánatosak". Elsősorban azok beépítése révén megszűnik a külvárosok külterjessége, ezáltal könnyebbé válik a közműkiépítés, másodsorban a telekkínálat révén nem kerül sor ujabb parcellázásokra,, telepek létesítésére, harmadsorban lehetővé fog válni a körtöltésen kívüli telepek lakosságának fokozatos visszatelepülése, illetve a kitelepülési folyamat a körtöltésen belől .találhat levezetést. A közintézmények számára'törtónő telekkijelöléseket az tette aktuálissá, hogy az ntóbbi időben egyre több középület emelésének gondolata lépett előtérbe, sőt ilyenek felállítása iránt nem egy konkrét kérelem, érdeklődés futott be a város hatóságához (levente székház, földmüvelésügyi minisztérium szervei számára széképület, nemzeti bank építkezése, stb.). Nehogy a jövőben ismét előfordulhasson, hogy megfelelő telek hiányában az emelendő középület a város egy eldugott helyén emeljék fel — mint például ez annakidején a leszámítoló palotával -is tőrtént — a mérnöki hivatal még régebben utasításé kapott a közintézmények számára tekintetbe jöhető telkek összeírására. _ A szakbizottság ezeket az elveket és a tervezetét általánosságban egyhangúlag elfogadta és a részletek letárgyalása céljából egy szűkebb bizottságot küldött ki. Mindkét tervezet a szakbizottságok jíwnrtafávnl a közgyűlés elé kerüL ORfiJRVIIRS jól, olcsón. Arany ezüst beváltás ! Klauzál-tér (Kereskedelmi Bank-épület). Irfesitem az i. t. mérlegtulajdonosokat, hógy katonai szolgálatból visszatérve mérlegUéiiitfi - műhelyemet ismét megnyitottam. Mindennemű mérlegek és sulyok készítése, javítása, hitelekittetése. Olcsó árak. Rózsa M. Fia méríegkészttő, Szeged, Kossuth Lajos sugárut 5 FERENCJÓZSEF KESERŰVÍZ