Délmagyarország, 1942. október (18. évfolyam, 222-248. szám)

1942-10-18 / 236. szám

Jkuméda lCáiá$>z-u,t&a 16. szám alatt. Mbe t 19-ú* Német hadijelentés Berlin, október 17. A német Véderő főparancsnoksága közli: — Nyugutkaukázusban pénteken német és szlovák csapatok támadása, heves ellenséges ellenállás ellenére, megint jelentős térnyereséget ért el. Harci és zuhanóbombázó repülőgépek hatékonyan beavatkoztak a földön fo­lyó harcokba. A Terektől nyugatra szövetséges csapatok kivetették az el-, lenséget több magaslati állásból és sok foglyot ejtettek. — Sztálingrádban gyaíogos és pán célos kötelékek, szoros együttműkö­désben a szüntelenül támadó légierők­kel, valamint a légihaderő légelhárító tüzérségével, elkeseredett ellenséges védelem ellenére is folytatták lendü­letes támadásukat. Megrohamoztak sok támaszpontot, valamint beásott páncélkocsikat és behatoltak a »Vörös Barrikád. nevű ágyngyárba. A -áros északi része felé való előretöréssel a várostól északnyugatra levő ellensé­ges erőket elvágtunk összeköttetései­tő! s ezek megsemmisítésük előtt ál­lanak. — A légibaderö állandó és nagysi­kerű támadásokat intézett a Kalinin— Toropez szakaszon a szovjetnek már mintegy 14 nap óta az összes vasuta­kon és utakon megfigyelt felvonulási mozdulata ellen. • _ \ légibaderőnefc a súlyos idő járási viszonyok mellett is végrehaj­tott állandó támadásaival sikerült a Szovjet felvonulását neipcsak niegza várni, hanem azt részben megakadá lyozni. vagy jelentősen késleltetni. — Német és oJasz rcpülögépkötelé kék nappal és éjjel folytatták a Málta szigeterődjén levő katonai berendezé­sek bombázását. Az ellenséges va­dászrepülök légi harcokban 15 repülő­gépnyi veszteséget okoztak az ellen­ségnek. Két német repülőgép nem téri vissza. — Délangliában könnyű német har ci repülőgépek nappali támadásokat Intéztek az Anglia déli tengerpartján levő katonai berendezések és partra­szállításra használt, összegyülekezeti csónakok ellen. Hat partraszállásra használt csónakot elsüllyesztettünk sokat megrongáltunk. Az elmúlt éjje len német harci repülőgépek támadá­sokat intéztek északkeletangliai kikö­tök és dokkberendezések ellen. _ A Bresttől nyngatra fekvő ten­gerrészen német harci repülőgépek fé nyes nappal lelőttek két angol bom bázót, azonkívül a légi haderő és a haditengerészet légeháritó tüzérsége négy angol bombázót lelőtt, amikor azok éjszakai támadást intéztek a Né­met-öböl és a nyngatfranda Partvi dók ellen. (MTI) Hazaérkezett itta ttartttg nikiús Budapest, október 17. Amikor Ma gyarország és Brazília között hóna­pokkal ezelőtt megszakadt a diplo­máciai összeköttetés, a brazíliai ma­gyar diplomaták megtették az előké­születeket a hazautazásra. Ifjú Horthy Miklós a többi bra­zíliai diplomatával együtt szeptember 16-án szállt Rio de Janeiróban hajóra. Mult szombaton érkeztek meg Lissza­bonba, ahonnan bét nap múlva vonat­tat folytatták utjukat és szombaton délután befutott vonatjuk a kelenföldi pályaudvarra. A pályaudvaron fogad-1 tatás vol, megjelent a Kormányzó «r is messze földről hazatérő fia foga­dására. Amikor a vonat befutott, ifj. Horthy Miklós meg sem várta, amig a szerelvény megáll, leugrott kocsi* jából és atyjához sietett. Kormány­zónk átölelte fiát, jobbról-batról meg­csókolta és megveregette vállát. A megható kép felejthetetlen be­nyomást tett mindenkire. Apa és fia ezután együtt távoztak a Pályaudvar­ról. (MTI) Uí elgondolások a kiiívárosrondozés megvalósítására Á Vörös Barrikád nyugati részének elfoglalása Berlin, október 17. Az Interinf a következőket közli a hadihelvzet­ről: Sztálingrád gyáripari negyedé­nek a bolsevisták kezén maradt ré­szeibeg szombaton a reggeli órák­ban teljes nagysággal fellángolt a harc. A Dzsersinszki és a Vörös Barrikád néven ismert ágyúgyár északnyugati részének rohammal való elfoglalása után ,most már en­rek az óriási gyártelepnek a déli része volt a német támadások kö­zéppontja. (MTI) Amerikai csapatok Szibériában Amszterdam, október 17. A Né- j gálát jelenti, hogy amerikai csa­<nel TI jelenti: Az angol hirszol-ipatok érkeztek Szibériába. (MTI) A szegedi orvosi kamara noz^y aiese Impozáns keretek között zajlott le a szegedi orvosi kamara évi közgyű­lése a kamara hivatali helyisége ben. A nagytermet zsúfolásig megtöltötték a kamara tagjai, akik között ott volt az országos orvosi kamara képviselő­je: dr. Bakács György igazgató-fő­orvos, titkár, megjelent a Horthy Mi klós-tudományegyetem orvoskari professzorai és a tanársegédi kar csaknem teljes számban, a tiszti és hatósági orvosok a tiszti főorvos ve­zetésével, valamint a visszafoglalt Délvidék orvosai is igen szép szám­ban. A közgyűlést vitéz dr. M e s k ó holtán ny. orvos-vezérórnagy, felső­házi tag, elnök nyitotta meg, aki min­denekelőtt megemlékezett a Kormány­zóhelyettes urunk minden idők ma­gyarjának példátadó hősiességéről és liösi haláláról. Emelkedett szavakkal méltatta a Korrnányzőhelyettes ur tör­ténelmi érdemeit, amit a közgyűlés tagjai állva hallgattak végig. Majd a közgyűlés tagjait üdvözölve, kiemelte azt az örömteli tényt, hogy a közgyű­lésen megjelent a kamara senior tag­ia, dr. Istók Barnabás ny. várme­gyei tiszti főorvos is, aki ezévben töltötte be orvosi diplomája megszer­zésének 60. évfordulóját, Utána dr. Pataky Dezső kanta rai titkár telte meg titkári jelentéséi és ismertette a kamara elmúlt évi nui­cödéséről szóló jelentést, majd dr. Vecsernyés András pénztáros mutatta be a kamara áátrseámadásál ós terjesztet te elő »* 1840 ávre ásóié költségvetést. Mindezeket a közgyűlés egyhangú határozattal tudomásul vet­te. Ezután a közgyűlés köszönetének nyilvánítása mellett elfogadta a Ma­gyar Országos Orvos Szövetség -ze­gedi fiókszövetségének 5000 pengős alapítványát, melynek kamataiból áz arra rászoruló orvosözvegyek vagy1 orvosárvák segélyezendők. A tárgy­sorozat letárgyalása után dr. ii a lász János újvidéki OTI-főorvo, ter­jesztette elő indítványát, amelyei a közgyűlés egyhangúlag elfogadott s amely szerint a közgyűlés kéri a bel­ügyminisztert, hogy a kamarai tagsá­got nem nyert zsidó orvosok felleb­bezésük elintézéséig, amíg gyakorlatot folytathatnak, az orvosi kamara ál­tal meghatározott összeget legyeuek kötelesek a hadbavonult orvosoi hát­ramaradt családjainak segélyezésére felállítandó alapba vagy más orvos­jóléti alapba befizetni. Dr. Szlávik Péter Otl-főorvos indítványára a választmány egyhangúlag köszönetet szavazott a kamara elnökségének az orvosi kar érdekében folytatott kitar­tó és áldozatos munkájáért. Ezzel a közgyűlés véget ért. (MTI) Rádiót javíttasson FrischmannáB Báró Jósika-u. 13. Te!.: 32—84. ^őrmebundát elsőrangú kivitelben Méhes és Prlviassky párisi divatszöcsöknC! szerezzen he Kállay A.-utca la. Deák F-H. sarok (A Déliuagyarország munkatársától) A városrendezési bizottság dr. Tóth Béla helyettes polgármester elnökle­tével tartott ülésén részletesen letár­gyalta az uj közműépítési szabályren­delettervezetet és a közintézmények számára telkeket kijelölő városrende­zési tervet. Az ülés után dr. Tóth Bé­la helyettes polgármester a következő nyilatkozatot teite az ülés tárgysoro­zatával kapcsolatban: — A közműépítési szabályrendelet megalkotásának szükséegsségét az a felismerés tette aktuálissá, hogy s külvárosok ntcáinak rendezése évtízc dek óta stagnál, komolyabb ilyen ren­dezési munka az első világháború ki­törése óta szünetel és semmi remény sincs arra, hogy az valaha is megin­duljon. — A húszas években ugyan egy városi párt is alakult "Külvárosren dező Párt« chnmel, mely feladatául tűzte ki ennek az évtizedes égető pro­blémának megoldását. Nagyarányú költségvetések, törlesztési tervezetek készültek el, de a kérdés még sem ju­tott a megvalósítás stádiumába. En­nek okát akkor a »nehéz gazdasági helyzet*-ben vélték felismerni. Ma már tudjuk, bogy az eredménytelen­ségnek egészen más oka volt, hisz a Imszas évek vége a gazdasági fellen­dülés ideje volt s mégis később, a ,'JO-as évek dekonjunklurális idősza­kában kezdődtek meg az első bátorta­lan kísérletek egyes külvárosi utcák rendezésére. Ezek tapasztalatain ké­szült el az uj közműépítési szabály­rendelet. — Az első szervezkedés csődjét az okozta, hogy a kérdést akkor hitel­müveletes alapon közadókból, neveze tesen a pótadó segítségével, hosszú le­járatú kölcsön formájában vélték meg­oldani. A pótadórendszer azonban — amint azt más városokban szerzett tapasztalatok is mutatják — nem al­kalmas a városrendezési kérdések megoldására. — Nyugateurópában, de egyes fej­lődő magyar városokban is, más esz­közökkei oldják meg a városrendezés problémáját. Uj pénzügyi eszközök után kutatnak és azt az üzemi politi­kában. a telekpolitikában és a járu­lékrendszerben találják meg. — A mérnöki hivatal által kidol­gozott uj közműépítési szabályrende­let az utóbbin, a járulékrendszeren alapul. Ennek a rendszernek az alap­elve az. hogy a városrendezés terhét azok viseljék, akik annak előnyeit él­vezik! — Ennek az. Alapelvnek a figyelem­bevételével a legszükségesebb köz­müvek, mint a viztelenitéssel kapcso­latos nvilt árkok, illetve zárt csator­nák, a kocsi- és gyalog járdaburkola­tok. a keltő között húzódó burkolatlan földsáv, valamint a kis,- illetve nagy­nyömásu vízvezeték kiépítésének ker­tészeti rendezésének költségeit az ér dekelt Ingatlantulajdonosok fogják viselni. — A kivetett közmüjárulékok el­lenértékét — eltekintve a rendezéssel járó gazdasági, közegészségügyi, köz­biztonsági. kényelmi, esztétikai és }cőz­lekedési előiivöfetöl — a rendezett út­vonalon előálló, a kivetett rendezési költségeknél íZémszerüe* W«>niiBtl«a­tó módon, töbszörösen nagyobb ér­tékemelkedésben találják meg ax in­gatlantulajdonosok. Igaz ugyan, hogy ez az értékemelkedés csak akkor vá­lik az ingatlantulajdonos számárai közvetlenül érzékelhetővé, ha ingatla­nát a rendezés után eladja, de ez az eset az uj épitésövezeti terv erősen lecsökkentett telek minimumai révén a külvárosokban igen gyakran előfor­dul, amit azt az .utóbbi évek ugrássze­rűen inegnövekedett telekosztási gya. korlata bizonyítja. Az átlagosan 18 méter frontszélességii telkek jjgyanis még kétfelé oszthatók. — Ezen' telekmegosztások külön­ben több szempontból is kívánatosak". Elsősorban azok beépítése révén meg­szűnik a külvárosok külterjessége, ezáltal könnyebbé válik a közműkiépí­tés, másodsorban a telekkínálat révén nem kerül sor ujabb parcellázásokra,, telepek létesítésére, harmadsorban lehetővé fog válni a körtöltésen kí­vüli telepek lakosságának fokozatos visszatelepülése, illetve a kitelepülési folyamat a körtöltésen belől .találhat levezetést. A közintézmények számára'törtó­nő telekkijelöléseket az tette aktuális­sá, hogy az ntóbbi időben egyre több középület emelésének gondolata lé­pett előtérbe, sőt ilyenek felállítása iránt nem egy konkrét kérelem, ér­deklődés futott be a város hatóságá­hoz (levente székház, földmüvelés­ügyi minisztérium szervei számára széképület, nemzeti bank építkezése, stb.). Nehogy a jövőben ismét előfor­dulhasson, hogy megfelelő telek hiá­nyában az emelendő középület a vá­ros egy eldugott helyén emeljék fel — mint például ez annakidején a leszá­mítoló palotával -is tőrtént — a mér­nöki hivatal még régebben utasításé kapott a közintézmények számára te­kintetbe jöhető telkek összeírására. _ A szakbizottság ezeket az elve­ket és a tervezetét általánosságban egyhangúlag elfogadta és a részletek letárgyalása céljából egy szűkebb bi­zottságot küldött ki. Mindkét tervezet a szakbizottságok jíwnrtafávnl a közgyűlés elé kerüL ORfiJRVIIRS jól, olcsón. Arany ezüst beváltás ! Klauzál-tér (Kereskedelmi Bank-épület). Irfesitem az i. t. mérlegtulajdonosokat, hógy ka­tonai szolgálatból visszatérve mérlegUéiiitfi - műhelyemet ismét megnyitottam. Mindennemű mérlegek és sulyok ké­szítése, javítása, hitelekittetése. Olcsó árak. Rózsa M. Fia méríegkészttő, Szeged, Kossuth Lajos sugárut 5 FERENCJÓZSEF KESERŰVÍZ

Next

/
Oldalképek
Tartalom