Délmagyarország, 1942. október (18. évfolyam, 222-248. szám)

1942-10-18 / 236. szám

Mára i Sándor? Minőségi magyar Márai Sándor az élű ma-i gyar irok iegkivaiobbiKa • ltopirat a nemzetneveies*' űgycbem cimü könyvében írja az alábbi döbbenetes xgaz ságu sorokat: Ebben hiszünk. S mert magyar nemzet is van, nemcsak a szó laji es állami, hanem még sokkal inkább szerepszerü és hivatast jelentő ertelmeben s mert a magyar nemzeti lelki alkat sem alkalmas arra, bogy ellenállás nélkül átadja magát az eltömegesedés kísérletének, Hiszünk abban is, hogy a maga történelmi helyén ez a nevelő-szerep parancsolóan kiválasztja és megszólítja a Duna-medencében a magyarságot. Mikor egy nemzet pedagógiai szerepet vállal a maga korában és világában, a nevelést természetesen önmagával szemben kell a legnagyobb erővel és a legmélyebb öntudattal érvényesítenie. Egy nép csak a maga élettani és szellemi törvényei szerint élhet, — de Seneca megmondotta, hogy a törvény ne csak parancsoljon, hanem j tanitson is. Ha a magyarság fel akar készülni a háború ulán kcrlelhetetle-j nül elkövetkező nagy vizsgába, nem-' r,sak nemzeti létének számvetésére,! nemcsak önismeretre van szüksége, I hanem a gyakorlati pedagógia uj ési erőteljes módszereire. Mesterségeket' meg lehet tanulni, hivatásra csak teljes önfeláldozással, egyfajta kegyelmi állapotban lehet felkészülni. Ismételjük, mert ez a kötelességünk, hogy a magyarság kulturbivatásának öntuda tos megszervezése Délkelet-Európában egyértelmű az uj honfoglalássá!. a magyart egyénisége, szelleme és képessegei feljogosítják és alkalmassá teszik erre a szerepre. De aki szerepet vállal a világban, búcsúzzon el sokmindentől, ami életében addig illúzió Volt, — búcsúzzon el mindentől, ami tetszetős káprázat, a nemzeti önérzetnek bizeígö pátosz és öncsalás. A magyarságnak meg kell vizsgálnia igazi helyzetét a népek között, mérlegre kell tennie jövőjének valóságos lehetőségeit, meg kell mérnie erejét s ha a pedagógiai szerep ugy kívánja, meg kell tisztítania lelkét és nemzeti életé; minden, még oly vonzó és tetszetős téveszmétől, mely nagyságának igaz! méreteit, hivatásának igazi értelmét eltakarja előle. Nemcsak az egyéni élet legveszedelmesebb rugója a hiúság; népek életében is ez a titokzatos motor, melynek mérsékelt és tudatosított hajtó ereje adhat bizonyos kényelmes lendü letet a nemzeti életnek, — a szabályozott és öntudatos adagolt hiúság ingertöbbletet is jelent s e többlet nélkül egyének és népek életében gyorsan bekövetkezik az a sajátos inger hiány, mely nagy egyéni és közösségi válságok egyik legjellemzőbb tünete! —, de a hiúsági komponens elhatalmasodása az egyén, vagy a közösségidkében múlhatatlanul a környező világgal való tragikus összeütközésekhez vezet. A legveszedelmesebb jelszó, melyet a magyarság fülébe huzathatott valaha egy olcsó sikerekre sr,ámitó nemzet szemlélet, az extra Hungáriám non est vita jelszava. Semmi nem olyan behizelgő, mint ez a nagyon egyszerű változatokkal, szivet megejtő modulációkkal. sajtóban, irodalomban, szinpadon és mozgóképen könnyen lejátszható dallamos tétel, mely elhiteti egy nemzetlel, hogy a legelső a világon hogy sajátságai, minősége, intézményei. társadalmi berendezkedése, közszelleme, igen, móg ételei, ruhái, táncai, dalai is valamilven egyedülvaló. semmiféle más emberi teljcsitménvh/<7 IVrenderkedéehez. saiótséoboz nem hasonlítható, felülmúlhatatlan ér téket Jelentenek az egész emberiség számára. Az uj magyar pedagógia egyik legfontosabb feiadata, hogy a ncinzet közszeiiemét ieiszabadit>a e ergáuyprimásos bűvöletből, ebből az elérzékenyült önimádatból, amely sajnálatosan áthatotta az elmúlt évtizedekben a magyar öiiludatot. CsaKnem oly káros és vészes, mai szóval: destruálo ez a fakír szerű önefragadtatás és önigézet, mint az a másik nyegle és üzleties nemzetközi szemle let, mely pökhendien tagadja egy nemzet hagyományaiból táplálkozó öntudatának jogosultságát, egyéni képességeit és sajátságait. Ahogyan erős ember csak az lehet, aki erejét és képességeit a környező világ erőviszonyaihoz méri, ugy nem élhet egyetlen nép sem tulajdon nagyságának és kiválasztottságának valamilyen donkizsottszerü őnbüvöietébeu, mert a valóság tragikusan megtanítja arra, hogv a romantikus szerep minden világi vállalkozása alkalmával a tények és az erőviszonyok kegyetlen ellenállásába ütközik. A magyar nemzetnevelés, az európai hivatás és szerep magyar lehetőségeinek tudatosítása a nemzet lelkében kénytelen számolni ezzel a mélyen beidegzett, varázsos kényszerképzettel s mikor feltárja a magyarság előtt igazi erőit és képességeit kényszerül figyelmeztetni a nemzetet a környező világ szemléletére és igényeire. Egy rikoltozó, tehát mindig gyanúsan konjunkturajellegü, hazafiaskodó iparszerüség szivesen használja ki egy nemzet életének változó sorsfordulatait, a gyászt, a tragédiát éppen ugv, mint a sikert és az eredményt, hogv fülébe húzassa hajladozó szellemi cigányprímásaival ezt az indulót. g e tófej fortissimojának vérpezsdítő bódulatában a legjobb elmék is hajlandók időlegesen megfeledkezni arról, hogy egy nemzet mindi™ szerződéses állapotban él az emberiséggel s e szerződés legmélyebb értelme a közös emberi verseny méltányos szolidaritása. í^emmi sem könnyebb mint megrikatni és rikkantó önkívületre lelkesíteni egy emberi közösséget, ha azt mondjuk neki, hogy jobb alma nem terem sehol a világon, szebben járni, enni, aludni, szeretni, emlékezni, lelkesedni, turbinákat épiteni. a betegek nek oltást adni, a társadalmi egyen súlytalanság kérdéseit elrendezni sehol, senki nem tudja ezen a földön, miift a magyarság. Ez a mindig spekulatív szellemű hazafiasság éppen olyan bűn a nemzet ellen, mint a kö zösséggel minden együttérzést megtagadó, a nemzet nyelvét múltját tagadhatatlan egyéni képességeit ócsárló, igen, a nemzet történelmi és miszsziós létezési jogát végül is megtagadó szemlélet Mindkettő ellen küzdeni keli. De a gyakorlatban azt látjuk, hogy a nemzeti hiúságnak hízelgő szellemi ipar érdekeltjei azonnal a nemzetköziség, a dekadencia, az át kos kozmopolitizmus és más. ez untic ismert és ismételt szólamokból következő, még sokkal súlyosabb és kör niönfontabb vádaskodással illetik mindazokat, akik a nemzetet e két magatartás végleteinek veszélyeire figyelmeztetik s önismeretre, sallángos és üzleties nemzetieskedések elutasítására s a nyegle és meddő á!-inlel lektualizmus minden nemzeti értéket tagadó szemléletének elhárítására biztatják. Az uj pedagógia feladata, megtanítani az elkövetkező nemzedékeket arra az óvatosságra és mértéktartásra, mellyel mindenféle érdekek által szabályozott magatartást, mint a nemzet ellen tervezett bűnt. szemmel tart és közömbösit. Egv nemzet, melvnek első szent királya ezer év előtt »de SIEMENS RÁDIÓ Rádiók minden 11 p u s b a n liarkovlcs Szilárd cegnéi kaphatót Tisza Látás iheriií 44. r frelite" Hölgyfodrász és kozmetika szalon művészi frizurák és modem szépségápolás, hajfestés, Hülitiy HflIHIÜS-lTM 2 tartós hullám. — Elsőrendű munkái elismertek. ÍKulturoalotánáü fensor Christianitatis«-nak nevezhette magát, melynek missziós tudata oly mélyen él a nemzet legnagyobb királyainak öntudatában, hogy IV. Béla szószerint a »contra totam Európám* törő barbárság védőjének nevezheti magát, egy nemzet, mely minden történelmi erejét minden időkben tudatosan a keresztény műveltség és Európa védelmének áldozta fel, rangján alul valónak érezhet minden időkben tudatosan a keresztény műveltség és Európa védelmének áldozta fel, rangján alul valónak érezhet minden támadást, mely akár nemzeti létét tagadó és fitymáló, akár nemzeti -öntuda tát külsőleges és üzleties hazafiaskodással köriilhizelgö politikai, vagv anyagi üzletiesség részéről éri. Egy nemzet, melyet hivatásérzése az elsők közé emelt a legveszélyesebb évszázadok során Európában, joggal tiltakoz hat az ellen, hogy rangérzékét sértő üzleti célzatú, önérzetén és szerepén egyszerre foltot ejtő közszellem uralkodjék el pedagógiában, irodalomban, politikában és általában a nemzeti közéletben s egyfajta prolongált tulipánmozgalom vámszedői járják az országot, hivatástudatát kihasználja egy árvalányhajas ügvnökösködés, bajszá pödörgető és honfibútól mindig fátyolos szemű- karcos és rekedt hangon udvarló ál-hazafiasság a nemzeti érzésnek ezek a mindennél visszásabb és ellenszenvesebb ügynökei, kiket egy divatos, olcsó, de a ielenséget találóan fedő körúti tájszóval a nemzet »csacsanerei« nek is nevezhetnénk A •defensor Christia'nitafis* magyarságának. a «contra totam Európám* tö rö barbárság elé védőbástyát épitö magyarságnak nincs szüksége a »csacsanerekre* Legjobb szellemei. Szent István, mint Zrínyi. Könwes Kálmán, mint IV. Béla. Bessenyei György, vagy Pázmány nem önimádatra, hanem mértéktartásra, hivatásérzésre, rangét zésre és önismeretre nevelték. Mikór egy nemzet történelmi létezésének legválságosabb időszakát éli. kénytelen figyelmesen szemügyre venni életének minden jellegzetességét Békésebb időszakokban a nemzet reábízhatta az időre, továbbá józan ítéletére. csalhatatlan ízlésére, mértékadó öntudatára a rangja és szerepe ellen vétkező tünemények szelektálását. Az elkövetkező időben, mikor a nemzet az uj Európa minőségi verse nyében kénytelen lesz minden erejét és képességét felmutatni, ha meg akarja tartani az eltömegesedés a •contra totam Európám/ feltörő, nemzetközi barbársággal szemben is hivatását. kulturavédelmező és minő I ségvédő hivatását, nem bízhatja az idő , és korszakok vizsgájára azoknak a • jellegzetes tüneteknek megítélését me 1 ivek. — mint esy német gondolkozó mondotta a barbárok vertikális betörését jelentik az európai keresztény kulturába; s ezek a tünetek a mi szel lemi és társadalmi életünkben is észlelhetők. A >barbárok/ most nem népek és fajták, mint a tatárok, vagy törökök, hanem a tömeg maga, mely a nemzeti kereteken beiül készíti elő és valósitja meg pusztító hadjáratát. A magyarság legmélyebb öntudatával hiszi és vallja ma is, hogy a keresztény kultura egycrteímii az európai műveltséggel és hivatásérzéssel. A keresztény műveltség eszméinek és törvényeinek pusztulása egyértelmű lenne az ismert európai világkép pusztulásával. »A kereszténység ma is, atö* megek korában is kulturánk lényege* fW. Röpke: >,\ jelenkor társadalmi válsága/.) Ezt a keresztény kultúrál a vertikálisan betörő barbárság ellen megvédeni, minőségét eimélyiteni_ a nemzetnevelés feladata. Csak akkor lesz szép a lakása, ha bútorát nálunk vásárolja ASZTA! OSMESTEREK CSARNOKA Szendrinyl Qézn ni Társi Szeged, Ougonioa-tér II. TelefonezAm . 19-32. h w. Légoltalmi felhívás A honvédelmi miniszter rendelete alapján a szegedi kapitányság területén a II. csoportba sorolt épületek és vagyontárgyak légoltalmi felkészültsége csökkentését rendelem el az alábbi mértékben: További intézkedésig az épület és vagyontárgyak légoltalmi központjában az ügyeleti szolgálalot csak oly mértékben kell fenntartani, amely lehetővé teszi, hogy az épület riasztója azonnal működésbe hozható legyen. A légoltalom kárelhárító és mentőosztagai az elsötités időtartama alatt egyszerű, a nappali órákban pedig könnvitett ké. szültségi szolgálatot tartanak. Az elsötétités azonban az eddigi mértékben továbbra is változatlanul érvényben marad. Szeged, 1912 október 17. A város légo. parancsnoka. t R^dúVát javíttassa RADIOSZERVISZBEN! Elektromosság Rittler Antal, Gr.Klebe'sberfc-iér 5.