Délmagyarország, 1942. augusztus (18. évfolyam, 173-196. szám)

1942-08-09 / 180. szám

OELMAÜVAROHSZAP Vasárnap. 1912. augusztus 9 a helyi hatóságok részéről nehezen lehetett volna. Hol akadt el az épitkezés? Kolumbusz tojása az egész ügy azért nem építenek a tanyán, mert nem tudjak kiluvarozni a téglát. A • tényállás pedig röviden ez: A közellátási miniszter még ta. fasszal megállapilotta a telierluvarozás legmagasabb díjtételeit, amelyeknél magasabb árat nem kérhetnek a fuvarosok. A szegedi iuvarosok nem voltak megelégedve ezzel a szabályozással, alacsonynak tartották a díjtételeket és beadványt szerkesztettek, amelyben kérik a szabályozás revízióját, illetőleg a díjtételek felemelését. A beadványt a város hatósága hivatalos uton felterjesztette a közellátási miniszterhez, annak elintézése érdekében az utóbbi időkben több interveniálás is volt, az elintézés azonban mind a mai napig nem történt meg. A fuvarosok szabályozasban megállapított díjtételek mellett nem vállalnak munkát, a város ós a Közjóléti Sző 'retkezet pedig nem járhat elől rossz példával s egy fillérrel sem fizethet többet a kormányhotóságilag megállapitot díjtételnél. Az építkezések lefolytatására a legalkalmasabbak a nyári hónapok lettek volna. Az építkezések összes előfeltételeit biztosították is a város illetékes hatósági tényezői: rendelkezésre áll a szükséges összeg, tégla is van annyi, amennyi biztosithatná a munka zavartalanságát, de nincs fuvar, a téglát pedig szatyorban nem lehet az építkezés esetleg 30—40 kilométerre levő színhelyére szállítani. Mindössze arról van szó, hogy a téglát a gyárból ki kell vinni a kisvasúira, vagy a teherpályaudvarra. Ennek a szállításnak tarifája a szabályozás szerint ezer darab téglánál öt kilumétei- távolságra 12 pengő. A fuvarosok ezt kevésnek tartják' és nem vállalják a fuvart. A vasúti berakodás után már egyszerűbb volna a kérdés, a ta nyai állomásokon lerakott téglát már nem volna gond ar épitkezés színhelyére szállítani. Igy történt, hogy ott, ahol a legnagyobb szükség, a tanyán nem lehetőt a nyári hónapokban elvégezni g szükséges építési munkát. Folynak bizonyos árvizi építkezések, azonban nem a tanyán, hanem bent a városban, a városkórüli felepeken, esetleg a külvárosban, vagy a közelebb levő külterületi részeken s néhány olyan károsult tanyáján, aki esetleg ki tudta maga szállítani a tanyára a téglát Ezek azonban elenyészően csekély számok a nagy átlagot véve figyelem BT — I Sürgés intézkedést v- rna!< o károsultak és a hatóságok Az Országos Szociális Felügyelő rég néhány hétel ezelöt leküldölteSze gedre dr. Gosztonyi József építkezési szakértő-mérnököt, aki behatóan tanulmányozta a helyzetet s megállapításairól jelertést készített. Gotzto nyi mérnök az elmúlt hétén Budapestre utazott, hogy személycsen is jelentést tegyen a helyzetről s beszámoljon a téglafuvarozás terén tapasztaltakról. A városházán biznak benne, hogy a Felügyelőség építési szakértőjének jelentése alapján kieszközlik Budapesten, hogy a közellátási minisztériumban sürgősen vizsgálják meg és intézzék el a szegedi fuvaro sok kérelmét a tarifarevizióra A Közjóléti Szövetkezetben hangoztatták előttünk, hogy bár már augusztus köaepc táján vagyunk, még mindig nem volnánk elkésve, ha sürgős intézkedés történne és megkezdődhetnének a tégInszállitások Az árvizi károk jóvátételének teljes zavartalansága érdekében szüksége® volna hogy kél avér kizárólag csak a Szövetkezetnek dolgozzon Azonban más célokra is kell tégla s a ({várak is nehézségekkel küzdjenek A munka folyamatosság**!- b, a»eriUjw> luuw'osw megoMaw b.ztor RenrfőrMrtos. Maito afr W itt is, ott is megzavarja valami vá-ja fuvarozás kérdését. A . ^duk án_k ratlanul jelentkező körülmény, de még biznak benne, hogy a kedvező elinte-J Megdöbbenve állok meg effl « mindezeknek bekalkulálása mellett islzésre irányuló legújabb ^o erad-.cWb eredményesen lehetne cpilkczni a ta-! ménves lesz s még a téli idő beallta nván, még a falak kiszáradására is [előtt felépithetik es megjávifhatjákI maradna elegendő idő, biztosítani tud-1 legalább a legjobban megrongálódott nának elegendő mennyiségű téglát is | tanyai házakat Utazás Felsővároson III. Dugonics András cs környezete itt nyugszik KISS ISTVÁN 6 éves áldezóps* 1862—1881, (A Délmagyarország munkatársától) A Dugonics, vagyis népszerűbb cimen Deszkás-temetőben már otthonosabb vagyok, annyi ismerősöm, jóemberem van itt eltemetve. Nyári utam nem egyszer vezet ki hozzájuk, hiszen a régi összeköttetés nem szakadhat ifteg a temetéssel. Egyö'» voltam a javarészével sok jóba< -rosszban, ültünk reménykedve, aggodalommal, sőt vidáman is. Nagy köteteket tenne ki a munkálkodásuk. Finom polgári kis regények, nincs bonyolult meséjük csak hangulatuk, szinük és zamatuk, épp azért nem is valók akárki kezébe, csak aki meg tudja érezni, apró események magja mint válik hííst adó terebélyes fává. Alapvetők, építők voltak, az ő nyomukban járunk most is, szűkös időkben az 6 szellemi és erkölcsi tartalékjaikból fedezzük a deficitjeinket. A polgárság elitje nyugszik itt. valaki ugy magyarázza nekem, hogy Felsőváros baloldali és a Palánkhoz közelebb eső része. Ne legyenek tutmesszire az elhagyott otthontól A síremlék, családi sírbolt már sokkal tfihb itt. bár fel kell panaszol nom a sok és nagy füvet, ami járhatatlanná leszi az elfeledett helyeket a besüppedt sirhantokkal. Van hejőlük elég, mint ahogy hatalmas máglyát lehetne rakni az egybehordott, elszáradt koszorúkból, amiket annakidején ujságnvilatkozatokban köszönt meg a család, állítván, hogy ez is hozzájárult sulvos bánatuk enyhítéséhez. Nem tehetek róla. tudom, hogy nem is segítek a dolgon de régi mániáim közé tartozik, hogy a kegyelet pazarol a legjob balt. Milyen súlyos ezrek mennek cl koszorúkra, mikor egy szál virággal is ki lehetne fejezni a megemlékezést! Azzal vágnak vissza, ha erről szó esik. hogy igen ám, dc hányan élnek ebből a kultuszból kereskedők és iparosok! Mire én azt felelem, hogy szép, szép, de mennyire emberibb cselekedet volna, ha kivezényelnének a temetésekre, főleg Halottak napján a temetőbe, egy sereg szegény gyereket és a gyászbeszédek végén valaki azt mondaná: — Ezek a kisrongvosok siratnak ineg téged a legtisztább szivből, mert ruhát kaptuk a koszorúidra szánt pénzből és cipőt, hogy ne gázolja meztelen vánnyadt lábuk az őszi sarat. Tudom, hogy hiábavaló itt minden beszéd, az élő emberek jórészt a maguk hiúságát elégitik ki a busz-ötven pengős koszorúval, viszont ha valamilyen oknál fogva lemaradnak n rendeléssel, kosz.orumegváltás cimén legfeljebb tiz pengőt juttatnak jótékony célra. Ilanrm a szegény gyerekek azért mégis az eszembe jutnak sdott alkalommal, akárcsak most. mikor .emeletes magasságban látom összehordva a haraszttá száradt koszorúkat. A sok ruhát, kis cipőt. A temető túlnyomó részét az alábbi családok halottai foglalják el: Gcdó, Toinbácz, Kopasz. Erdélyt. Uflfn, Felmayer. Zombory. Kátav. Hodács, Gombos. Bója. Báíó, Adók, Csikós, Balla. Lengyel. Vctro. Itiac.sy. Klivinyi, Vastag. Palatínus. Kciblinger, Reines. Hegedűs. Wolford. Ábrahám, Tápay, Sávny, Kovács, többféle Szabó, Somogyi, — ki tudná valamennyit felsorolni! Mind felsővárosi polgá.-ok, valamikor tevékeny tagjai a városnak, munkások, lelkesek, politizálók, mulatók. A Felmayereknek három sírboltjuk is van, E n y e d y Lukácsnak valósággal emeletes háza bronzcimerekkel kidiszitve a falak, mert hoigy az özvegy valami hivatalnokgrófhoz ment másodszor férjhez. i A temető legnagyobb értéke Dugonics András egyszerű, régi divatú, kúpalakú síremléke. Körülötte a rokonok, a Bánhidyak nagy tömege, bár van külön Bánhidy-kripta is. Némelyik sírbolt szinte a pazarlás jeleit viseli magán. Rengeteg márvány minden sikba kiterjeszkedően, jóllehet nem a túlzsúfoltság a legszebb. De lássák hogy van, hogy tellett! A bejárat mellett pihen Farkas János arany- és gvémántmisés áidozár, volt törökkanizsai plébános '1816 —1900.) Azon a soron folytatódik aztán egész nagy fejezete a múltnak. Itt a T a s c h I e r-család sírboltja Az öreg József idejét az 1828—1902 évszámok szabják meg. Az apósát, S t u h ) Sándor felsővárosi sebészoi vost (1801-1865) szintén ide temették Épp ugy a vejét, Wagner Gyula ügyvédet. (1819—1895.) A nyáron tért meg a régiekhez az özvegye, Taschler Margit, a név utolsó viselője. Együit maradtak a halál után is, akárcsak az életben a tradicionális családi ebédeken, vasárnaponkint az öreg házban. Következnek a sirboltban a Taschler-fiuk. akik az egész város tanúbizonysága Szerint ketten voltak: nz Endre (1862 1-925' és a Jóska (1867 —1916), azaz hogy a Nagytata meg a Kisebbik Magas kultúrnivó, páratlan életszeretet és jókedv a két agglegény. >Nagytala< a mosolygó böles mát egész fiatalkorában, a kisebbik pedig olyan dalos és főleg szinésztehetség. hogy mikor Uj házi Ede végigélvezte egy műkedvelői előadáson Baraesalakitását a Bor ban, alig tndott szóhoz jutni. — Ha nekünk ilyen színészeink lennének a Nemzetiben, mint ez a marhat Pedig szinész a színésztől nem nagyon szokott elragadtatva lenni. Leg < feljebb a temetésén állapítja meg. hogy nagy tehetség volt. Ezen a soron van a Muntyáncsalád sírboltja is. A család feje M ti n t v á n János cs. és kir. kapitánv volf (1832 1902.) Csi fészkük szintén a finom hangulatú, lombos Telekiutca. T> o b á k Béla főügvészhelyettes (184ÍU-18981 régi hires tőrvényszéki tárgyalások nagy viharait idézi emlékezetbe. ri képviselte annakidején a vádat a hires vásárhelvl méreezési bünperben. vádolván Jágcr Marit Szappanos Juditot, meg a többi boszorkányt. Akkor jött divatba a* ügyvédi handabandázó®, amely nem riadl viszS7a a hotránvtól sem. ha lohefeitenné kellett fenni a terhelő tanukat A? esküdtbíróság! intézmény csak kifejlesztette és tökéletesítette ezt a szr. repkört. A laikus esküdtekre mégis osak jobfcan lehetett hatni, mint a szakbiróságra. — Dobák Béla leánya, Fatime. körülrajongott szépsége volt az ifjúságnak, ftreg urak ma ts vele kezdik a sort az emlékezéseknél. Két R z r k n 1 a József is N Deszkás-temetőben pihen. - Az egyik város' tiszti alüevész. a másik lb. alkapitány (1831—1903.) — Biztos dolog ez mondták a régi időben valamire. Erre aztán türelmiemé valt az j akit mesffvőrei nfcirtak — Az öreg Szekula volt az utolsó Mátyás király korában volt ^ mekhercegprimásunk, de az nemzetk^ zi politika volt, hogy ne mondjam a®* szonyi furfang és erőszakoskodás eredménye. Hat éves áldozópapról azonban nem tudok, egy kissé korá» volna. Szerencsére ki lehet az évszámokkel bogozni, hogy csak >stélns<- róf van a szó. Kiss István felszenteltetése után csupán hat évig mutathatta W Áldozatát az Urnák. Kátay Ferdinándról, általában • város életében nagy szerepet játszó Kátavakról. nem lehet egy kurta CIKK keretében megemlékezni. De adott »•* kalommal nem maradnak el ők s«"' annyira érdekes, jellegzetes volt eletük. Füves, elhagyatott, sir jelzi, hog? alatta nyugszik Erdélyi Ignác neje Ráez Anna. Apja a későbbi res Erdélyi (Kis) Nádnak A kis Náci, a hires prímás, a belvárosi tem® tőben várja a feltámadást és özvegyéi, kinek neve szintén bele van vésve • kőbe, habár egyelőre csak a szülőié" évvel. Máchánszky László (l8^ 1929) és Kő szó István (1861-193* szintén idekerültek végső pihenőt* Vánky Józseffel, régi idők népszerű föreáliskMai tanárával °Syü\J (1819—19-11), aki tavaly halt meg * éves korában. Procul negotiis. Közigazgatásilag tök,!etes tanács ülést lehelne lartani. Lázár Györgynek, (1851 1915), a városépítő' H' gármcslernek. mauzóleumát kegyeié'? kezek állandó virágdíszben tartjákMintha megegyeztek volna Kállai Alberttel, ő itt vigyáz Szegedre, K*1' lay a belvárosi temetőben. Fodor Károly h. polgármester adóügyi tanácsnok a legnagyobb koncepciójú férfiak közé tartozott. A W elsők közül való, aki külföldi egyete" meken is járt. Száraznak tetsző be'®' ges ember, de annyi szarkazmussá'®, humorral, hogv az egyszerű hom" ember vagy nem érlelte meg n"r gyárt, vagy egyáltalában nem értetj Hires ember volt már az István is (Szegedi csipkés nyel*™ Paszur Pista.1 Róla nevezték el Fodor utcát, vezető és irányító sf, mélyiség az öreg takarékban és a va rosi közgyűlésen egyaránt. . Zombory Antal (1840—1990) ' másik tanácstag a Deszkás-temetőn?^ Jelen volt annakidején mint tiszt*'-) lő azon a közgyűlésen, ameiv aZ " II. , £„p viz emlékére fogadalmi templom f jj .- ...—.. _JT.II„T KOZ"1 I* Tóth Mihálv tanáesnok még deákja voll Lázárnak, _ éjféli 0 leinórákon talán meg is beszélik sáros flgvsit. „a Egész kis palota Lázár közeiében a TTeitzmann esaládi kriptája. Elhagyatott. f! t borított helv, nem gondozza sonk1 _ valamikor óriási vállalatokat lebo"^ (ését határozta el • a régiek - ^ egyedül ő érte meg a fogadalom váltását, a templom felszentelését- . liló építőmester famíliája rég r ríilt Szegedről, a nagy vagyonná*^ tudjuk hirét. akárcsak a hozíá'u zóknak. „ T o m b á c Z Károly (1 hirdeti egy sir a >Sógor« régi monarchia egyik legbireséb® g vasa. a legjobb izü huszárezred 4 sietősehben élt. mint az ajánlat®* rövid életre herendezkedőknek ^ Sokan vannak" az eltávozottak ^ gvőri őket számba venni? ^^ helyen esak igen tömegeinek « T^íi* meg kell nézni, mi vonja őkef gélő. bolondos táncba. W Mnsztafa éli 73 évet. hirdett ^ aránylag frissen hantolt Ismert eukorkaárus voft vá jjon « foglalkozásának bódoJ ( w ívüjtő szárnyas sereg? &&