Délmagyarország, 1942. augusztus (18. évfolyam, 173-196. szám)

1942-08-09 / 180. szám

Népköltészetünk nem indogermán utánzat, . hanem eredeti, ősmagyar Lükő Gábor érdekes megállapításai: „A magyar lélek formái' cimü müvében CA Délmagyar ország munkatársifél) Nem mindennapi érdekeBségii könyv került a kezembe, címo: „A magyar lélek formát" és szerzője Lüké Gábor. Tudományos könyv s mégis érdekfeszítőbb, mint bármilyen kaland-regény, elméleti munka ée mégis olyan konstruktív s annyira harcos írásmű, hogy az olvasót megfogja és hatalmába keríti mondanivalóinak nagyszerű, átfogó erejével és előadásának dinamikájával. A könyv Célja, hogy feltárja a városi ember előtt a népművészet, népköltészet és népzene sajátos, eredeti és gyökeresen magyaí megnyilvánulási formált s ugyanakkor harcoljon a szerző szent meggyőződése mellett, hogy • magyar népművészetnek saját formanyelve van, amely HCtH idegen felfogású s nem indogermán eredetű, hanem ősmagyar jellegű és a finnugor népekével letagadhatatlanTQ rokon. .Jíépművészet, népköltészet és népzene együtt élnek a falusi embetl lelkében, esak mi városiak szedtük síét őket." — írja előszavában Lükő Gábor. Valóban, könyvének teknilcai felépítése annak igazolása, mennyire együtt él és virágzik a magyar népiélekben a bárom mövé-zi kifejező-elem s mennyire azonosak a jelképek, akár dallamban, versben, faragásban, vagy öltésben nyerjenek' kifejezést A könyv első részében « népköltészet ée népművészet azonos jelképeit ismerteti, párhnzaBIW feldolgozásban s bizonyos, hogy ilyem tálalásban a szenzáció erejével hatnak az olvasóra és szemlélőre. Szegedi költemények a magyar jelképrendszer szolgálatában Nekünk, szegedieknek külön büszkeség, hogy a magyar jeléprendszer alapos kidolgozásához Lükő Gábor leggyakrabban szegedi és saegedtkörnyéki népkölteményeket használ, többnyire Kálmány Lajos ée Bálint Sándor feldolgozásában. Felemlíti például népdalaink tájképéé formáját, amely miatt első hallásra már érthetőnek látszik minden magyar népdal. De ha a dolgok mélyére tekintünk, nem ts olyan egyszerű ez az érthetőség, helyesebben a magyar népdal mélyén az őei magyar mondák és mítoszok vallásos, vagy erotikus jelképes bújnak meg. Népművészetünket éppen úgy félreértettük mint népköltészetünket, — mondja a szeraő s ugyanakkor, amikor ebben a megedi népdalban: Doktor Annus nrany-káisa Ott üszkál a pocsolyába, Ki-ki gyün a M szélire Kis Babarci beszéggyire. fíaska Tóni urany-kdZsa Úszkál az a pocsolyába Benne Róza, ha mögláttya. Hetven féle hideg rázza. CK.DLMJU.4J. Az ideális Minden est-.' 9 órától szörakezótoly éjjel 1 óráig nyitva. Kiváló variete műsor. Tánc! Raevogó Songhay görlök. üirectrice: La Bella Novotha. Budapest, Horthy Mik!ós-ut 60. kimütalja. hogy egy régi, szalontai népmese motívumai rejtőzködnek, bemutatja az idevágó eredetű népi kézimunka-motívumokat is Kiemelkedően érdekes, hogyan bizonyítja be Lükő Gábor bogy népköltészetünk és népművészetönk sikereinek a városi közönség körében nem pusztán művészi, hanem inkább jogi magyarázata van. A művelt magyarság részére ugyanis népköltészetünk és népművészetünk nemzeti függetlenségünk illúzióját biztosította olyan időkben, amikor a válóságban elvesztettük önállósá- j günkat. Ennek dokumentálására ie szegedi népdalt szólaltat meg: A szőgedi városháza de sárga, Oda vagyon kilenc legény bezáfva Leültetik kanapéra, déványra. Ugy nyirik le göndör haját simára. Édösanya kiváltaná a fiját Három ezüst forintét, de nem aggyák. Mönnyön vissza édösanyám, nem adnak, Neveld föl a többi 'árvát magadnak. Nem mék haza, nem nevclük több árvát, Ferenc Jóska ne tanájjon katonát. Ha nem nevel édösanyám, nevel mis, Ferenc Jóska mégis esak kap katonát. (Kálmány) Azt szokták mondani, a népnek nincs hazafias költészete. íme, még a katonát ie megtagadja attól, akit idegennek, elnyomónak érez... Nemzetünk problémáit más oldalról is döbbenetes módon világítja meg a népművészeteken keresztül. Megkapó felfedezésnek hat, hogy az tegyke* rnlyos ée fenyegető problémáját milyen markáns módon mutatja ki a népdalokban. Ebhez a dalhoz példánl nem kell több magyarázat: Felszántom .a kertem alját, S ne teremen több violát. S ne teremjen több violát, A Császárnak több katonát. Szántottam gyepes gyökeret, S veftem bánatot eleget, Szántottam gyepes gyökeret. S vet'tem bánatot eleget. (Molnár. A.) Rendkívül érdekesek és nyilvánvalóak a magyar népdalok és a rokon DÓpek: finnek, uralaltáji kazárok. baskírok, cseremiszek, osztjákok, vogulok népköltészete között összefngésok. Könyvének legtekintélyesebb fejezetében ezekkel foglalkozik a szerző, hogy bizonyítsa: népköltészetünk nem ae indogermán népek költészetének epigonja. hanem eredeti, ősmagyar. De nemcsak költészetünk, népi pari termékeink, ősi miutáiuk is fényesen igazolják ezt a tételt. Azonkívül egyes kifejezéseink. amelyeknek folklorisztikus eredete van. igy például sháztüznézni* megy a magyar Jrgótií éb ugyanígy mondják ezt a mordvinok és a cseremiszek is. A tüzcsiholás, a szikra ugyanis folklorénkban szerelmi szimbólum volts innen ered a háztűznéző kifejezés. Ady költeszete a folklore tükrében Költőnk csak egyet idéz, igen gyakran bizonyságául annak, hogy a magyar lélekben mennyire kitörölhetetlenül benne él mindaz, amit Keletről magával hozott s ami sajátos, népi értékét jelenti Ez a költő éppen a legvontabbnak és legkülönoebbnek tartott Ady, akinek népies szimbolisztikáját eddig legtöbben nem értették meg s félremagyarázták. Pedig Csodálatos dolog, hogy Ady például az ősi halszimboliumot is hogy megtalálta, nemcsak szerelmi vonatkozásban, ami népköltészetünkben oly gyako ri, hanem »világnézett*, helyesebben vallásos vonatkozásban Is? óh Istenünk, borzasztó Cetthal, Sorsunk mi lesz': ezer világnak* Roppant hátadon táncolunk mi, Óh, ne mozogj, síkos a hátad. Csúszás a hátad, mellyel tartod Lelkünket és a mindenséget. S én csak hét rossz, táncoló lábat S reszkető szivet adok néked. Sok félelmet vedd el értük. Melyek velőimbe befújnak. Mutasd meg, hogy nem vagy keresztyén, Nem vagy zsidó; rettentő Ur vagy. Ehhez aztán hozzávethetjük o szegedi halbicskát, az ozmán törökök >mdm<-dalait, ahol szintén fellelhetjük a hal ée a szerelem vonatkozásának szimbólumát, végül a szegedi nótát. amely esípőseu aszongya? Szereti a hal a vizet, Szeretöm a szeretőmet, De még jobban, ha meghalna Ha az Isten szöbbet adna. (K álmány) Az érdekes könyv második része a magyar térszemólet problémáit tárgyalja hasonlóan érdekfeszítő modorban, a harmadik rész a népi zenével foglalkozik, végül a ma gyár népművészet technikai problé máit és a magyar népi teknika legjellemzőbb vinásait Ismerteti. Valagunk előtt is. A tartalmi elemek részleges átalakulását az európai kultúra egyetemes érvényű igazságainak megismerése magyarázza, a jelképek és formai sajátsa gaile maradandóságát pedig a magyar lélek megváltozhatatlan, bel só törvényei.* — mondja végszavában a szerző,, aki arra utal. bogy ba sikerült némi kétréget támasztania az olvasóiban a magyar népművészet egyoldalú (tokáikat) és idegen felfogású (indogermán) magyarázatával szem ben, nem volt munkája hiób u ió Lükő Gábor értékes munkája nemcsak hogy kétséget támaszt ez irányban, de egyenesen meggy>'»/' az olvasót a magyar népi kinc>-e!; eredetiségéről és ősi sajátságait- ! éppen ezért nemhogy hiábavaF nem volt, de kiemelkedően jelentő^ és minden igaz magyar embernek lelki felfrissülésére, büszkeségére szolgál. CSÁNY1 PIROSKA lamennyi fejezet nagyvonalú én széles távlatokat nyitó, szinte eddig járatlan utakat, világít meg szem' leletével és bebizonyítja, hogy a magyar népművészet feknikája sokat változott ugyan európai történetünk folyamán, tartalmi és elemi változatok, dc már kisebb mértékben, jelképei és a bennük megnyilvánuló tér- és idö-szemlclet azonban tisztán megőrizték ázsiai primitívségüket és objektivitásukul. >A teknika változásait a magyarság jogi problémái magya rázzák meg: egész történelünk folyamán dokumentá lunk kellett függetlenségünket külső és belső ellensége nkkel szemben, s önma Miről paktál a hazaáruló Károlyi Magyarország ellenségeivel ? A Délmagyarország legutóbbi számában megírtuk, hogy gróf Károlyi Mihály Magyarország ellenségeivel paktál, s6t a háború utáni időkre közös agrárprogramot dolgoz ki • Románia, Jugoszlávia, Lengyelország, Görögország képviselőivel*. Es az agrárreform a földosztásra, az agrárbankok együttműködésére vonatkozik és azzal a donquijotoi megállapítással zárták le az erre vonatkozó kommünikét, hogy az egész parsztságot, az Északi-tengertől • Földközi-tengerig közös • nevezőre hozzák, ugy. hogy az egyes részek külön érdekeit meg fogják vonni. Ehhez a munkához Anglia és az Egyesült-Államokon kivül a Szovjet segítségét is meg akarját nyerni ta Szovjettel akarnak együttműködni abban a pillanatban, ha a fent felsőrolt országok visszanyernék szabadságukat. Nem tudjuk, hogy milyen szabadságot helyezne kilátásba a Szovjet ezeknek az államoknak, azonbsr. biztos, hogy ba a Szovjet befolváaa érvényesülne ezeken a területeken ikkor az államok eddigi szabad*" gukat elveszítenék. A kommüntVé még azt a naivitást is felsoro*j* hogy Károlyi Mihály és társai vállalkoztak arra. hogy a Szovjet jr gitsésével a fenti népek közötti ri vakodások at kigyomlál ják é« n.egvalósítják az Északi-tengrrtft' a Földközi-tengerig az agrárnépek #7" lidnritását. Nem tudjuk elképtvlni. hogv a szökevény kormányok Wépviselői miképpen tudnak egyegvüttmüködést megvalósítani. miko»r a szövetségesek között is s jelen pillanatban nagyon dühöng az Bisz hang. CTIVÁR Szőkénél a legolcsóbb? ajy választék. Unió és Nemzeti lakarékossági uy. Túra Lajos körút fifelelőn: 23-21.