Délmagyarország, 1942. augusztus (18. évfolyam, 173-196. szám)

1942-08-06 / 177. szám

Járiallevélhamístió cigányok a bíróság előtt (A Üélinagyarorüiiág munkatársától) *Ha egy cigány kerül a bíróság elé, azzal mindig tizszerannyi baj van, mint más halandó vádlottal* — hallottuk a napokban a megállapítást birói szájból és ez bizony igy is van. Cigányok kihallgatásához idegek kellenek és — jókora türelem. Pár nap előtt megemlékeztünk arról a két cigányasszonytól, akiknek a bünügyében most mar második alkalommal nem lehetett a tárgyalást érdemben megtartani, mert mindegyikőjük tiz-tizenkétféle néven szerepelt, de a tizenkét név kőzni egyet se vállaltak és okmányok hiányában lehetetlen volt. megáliapitam a személyazonosságot. Már pedig az Ítélet első előfeltétele, bogy kétségtelenül álljon a bíróság előtt az a tény, bogy az a személy, aki előtte áll, azonos aszal, akit vádolnak. Amíg ezt ki lehet deriteni, az bizony jó időbe beletelik, addig az állam kenyerét eszik •- az ügyészség fogházában. A változatosság kedvééri ezúttal két barna férfin állott a törvényszék Ungváry-tanácsa előtt: Dömötör Lajos és Dömötör József. Testvérek, csongrádi vályogvetők, akik azonban hébe-hóba a kupeckodás mesterségébe is belekontárkodtak. Ekörül támadt azután az a. hiba, ami miatt meggyült a bajuk az igazságszolgáltatással. A tárgyalás anyagából kiderült, bogy Veszniczky János kubikost 10 pengővel megvesztegették: állítson ki nekik egy nemlétező pejkancáról hamis járlatievelet. Veszniczky elvállalta ugyan az irásmunkát, azonban jónak látta értesíteni a csendőrséget Elmondotta, hogy miben sántikálnak a Dömötör-testvérek. Az őrsön azt a tanácsot adták Veszniczkynek, bogy fogadja el a pénzt, csinálja meg az írást, a többit majd elintézik. Ugy is törént. Dömötör Lajos a saját lakásán bediktálta a passzusba a nemlétező pcjkanca adatait, egy fiktív személyt tüntettek fel tulajdonosként. Minthogy pedig a név nem elég, hanem cim is kelj, Csongrádi tanyák Ö476. számot irták be. Dömötör Józsefnek az egészben annyi szerepe volt csak, hogy beleszólt a diktálásba: >Irja be, hogy kancái* Ennél többet azönban nem tett, nem is vállalt a biróság előtt, azt azonban látta, amikor a testvére átadott Veszniczkynek öt darab kétpengőst. A kész járlatlevéllel azután Vesz. ajczkyt elküldték a járlathivatalba azzal. hogy ha megszerzi rá a pecsétet, még további 60 pengő üti a markát. Veszniczky beadta az írást, de ekkor már ott voltak a csendőrök, akik felismerték az előre megjelölt blankettát és a Dömötör-testvéreket ckirathami•sitás cimén lefülelték és behozták a szegedi ügyészségre. A bírói tárgyaláson Dömötör Lajos »az ég világon semmit* nem vállalt Azt ugyan elismerte, hogy Veszniczkynek kifizetett 10 pengőt, de ezzel egy régi adósságát rendezte. Veszniczky viszont esküt telt rá, bogy soha egyetlen fillérrel nem tartozott néki Dömö. tör. A kanca tulajdonosaként szereplő névről is azt állította, hogy létező személy, csak azért nem található, mert most valahol Erdélyben dolgozik .vasútépítésnél, A lakásaként megjelölt 5176-os tanyai házszámmal szemben megállapítási nyert, hogy csak 1731-ig megy a számozás Ez a megállapítást használta fel azután a védő is meDtő, érvül, amikor azt igyekezett kimutatni, hogy éppen, mert a magas házszámmal teljesen valószínűtlen adat került bele a passzusba, amely mindenkinek szemébe tűnhetett és az első Pillanatban nyilvánvalóvá tette az lT'at komolytalanságát, nem történhetett okirathamisitás. mert ennek elköltéséhez főkellék, hogy elhihető legyen, azaz alkalmas arra, hogy máso. kat tévedésbe ejtsen. Már pedig Csőnmindenki, még az utcagyerek j* tudja, hogy nem megy kétezerig" se a ranyaszáraozás. A bÍróság nem fogadta €í e«t az ér. telésl. ellenben szükségét látta. bogy tisztázódjék: letelő síeraely-e az a grádrol Kovács József és annak, Kovács József, akinek a neve a pasz-] avagy volt-e pejkancája? Amig e tárgysanson szerepel. Evégből hivatalosan Jban az igazság elválik, a két lócsimegkeresik a szeretfalvi vasutépitke- jszárkodó cigány az ügyészség fegházés vezetőségét, dolgozik-e ott Csön-! zában marad. Házinyulhus az étlapon Budapestre szállítják a házinyulat a szegedi tenyésztők — Miért idegenkednek as emberek a nagy tápértékii ízletes nyuihus fogyasztásától — Szociális és nemzetgazdasági szempontok a házinyultenyésztés fejlesztésében ként 2 svájci frankot ajánlott ugyan akkor, amikor csak összehasonlításképpen érdemes megjegyezni, hogy a zsír kilogramja nálunk 96 fillér volt. Természetesen nem lett semmi a szállításból, a svájci ajánlat azonban ráterelte a figyelmet a hústenyésztésben rejlő rendkívül nagy értékesítési lehetőségekre s tulajdonképpen ebben az időben vett nagyobb lendületet Szegeden a húsnyúltenyésztés, de ami sajnos még a piai napig sem érte él országos viszonylatban sem azokat a kereteket, amikor nemzetgazdasági szempontból komoly tényezőként lehetne kezelni. Alsótanya a szegedi husnyu'tenyésztés központja A hústenyésztés Szegeden ma is gyermekcipőben jár s érthetetlen módon nem tud vele megbarátkozni a tanyai lakosság, akiknek pedig az előnyös tenyésztés összes előfelté telei rendelkezésre állanak. Nagyon kevés költséggel kevés fárad sággal, kis befektetéssel szép eredményeket lehet elérni ott, ahol a zöldtakarmdny bővében van. Hacsak azt vesszük figyelembe, bogy egy belga-anya évente átlagosan 25 nyulat fial éa nevel fel, hogy egy óriásbelga 6 kilós súlyra is felnő és hogy a húsnyúl ára élősúlyban ma 2 pengő 50 fillér, tekintetbevéve a nyúl igénytelenségét s takarmányozásának olesó költségeit, minden különösebb szakértelem nélkül meg lehet állapítani, hogy a hú&nyúltenyésztésben igen nagy gazdasági és értékesítési lehetőségek vannak. Szegedi területen ma legtöbb hűsnyúltenyésata Alsótanyán él, azonban ezeknek a száma sem haladja meg a 25-öt. Az alsótanyai tenyésztők azonban már megteremtették az értékesítő tömörülést s rendszere, sen szállitanak a Budapesti Élelmi szer Üzemnek, amely a klinikai betegek részére gyűjti össze a nyúl. húst. Az üzem heti 350 kiló élősúlyt hajlandó felvásárolni, az alsótanyai tenyésztők azonban ennek a menynyiségnek mindössze 10—15 százalékát tudják szállítani. A hczinyulhuf tápértéke Ilyen körülmények között mindenképpen indokolt és érthető az a nyomatékos propaganda, amely az utóbbi időkben illetékes kormányhatósági tényezők részéről is megindult a hásinyúUenyésrdés minél szélesebb keretek között való elterjesztésére. Ezen a téren mindenek (A Délmagyarország münkatársá tói) A közellátási miniszter néhány nappal ezelőtt rendeletet adott ki aa angoranynlak abrakfejadagjának megállapításáról. A rendelkezést megelégedéssel fogadta az angoranynltenyésztők hatalmas tábora, ugyanakkor azonban az óriás-belgát és egyéb húsnyúlfajtákat tenyésztők érthetetlennek tartják, holey az ö állatállományukról miért nem történt gondoskodást Az angoranyultenyésztés előfeltételeinek biztosítása mindenképpen indokolt és csak helyeselhető gondoskodás a mai időkben, nemcsak azért, mert as angoranyul tenyésztése sokezer kisexisstentüának ad ma megélhe lést, hanem azért is. mert az angoragyapjn termeléséhez rendkívül fontos nemzetgazdasági érdek is fűződik. Ugyanekkor azonban nem szabad elfelejteni, hogy más körülmények között, de a hasonló szempontok éppen úgy indokolttá teszik a húsnyúltenyésztők megsegítését is. mert ezek a tenyésztők sem tudnak hozzájutni állatállományuk felneveléséhez szüksége? erőtakarmányhoz A nyugateurópai husnyultenyésztés A húnyúlteuyósztés fontossága különösen a mai időkben domborodik ki, mikor a lakosság hússal való ellátása erős korlátok közé van szorítva. Nálunk még nem ment át annyira a köztudatba, hogy a házinyúl húsa egyike a legízletesebb és leg táplálóbb húseledeleknek, mint az évek és évtizedek óta a külföldön van Magyarországon tulajdonképpen csak az utóbbi években kapott nagyobb lendületet a nyúltenyésztés, de főképpen az angóratenyésztés s meg lehet állapítani, hogy a nagy konjunktúra ellenére is a húsnyúltenyésztés még mindig kezdetleges stádiumban van ndhmh Külföldön. Németországban, Fran. ciaországban, Belgiumban s a többi nyugati államban már régen bevezetett és nagy mértékben fogyasztott hús a házinyúlhús. Egy 1936ban kelt jelentés közli például, hogy a húsnyúltenyésztés abban az évben Franciaországban kétmilliárd frankot forgalmazott s iO ezer önálló exisztenciát tartott el, amelyek között igen riagy számmal vannak a nagyteuyésztők. 1937-ben, tehát közvetlenül a háború kitörését megelőző időkbon svdjei kereskedők nagyobb állandó szállításra kértek ajánlatot a szegedi tenyésztőktől. A Szegedi Nyúlten.vésztők Egyesü-! előtt a magyar közönség körében a léte ekkor érintkezésbe lépett a tag-! nyúlhussal szemben tapasztalt eljaival, az összes tenyésztők azon- lenérzést kell leküzdeni s meg Le l bgn ésak azt tudták garantálui, győzni az embereket, hogy a nyű1 hogy a kért mennyiségnek két szá- bús uemcaakhogy ízletes, a le.-.ini. üQléhát snálUtják le, Svájc a syulut húsok köaé tartozik, 4e tápérték te levágott éa fagyasztott állapotban kintetében « legga&dwjMbb fehkívánta átvenni » aa árúért tarfotmú húsok közé turloiik. Ili magv * í. Csütörtök, 1969. auanfirias 6. százalékkal nagyobb a fehérjetartalma mint a marhahúsé. Budapasr ten már megkezdődött a nyúlhús fokozott fogyasztása. A vendéglők étlapjain, különösen hústalan napokon, egyre több helyen kezd szerepelni a nyúlpecsenye. Ma már a» * helyzet, hogy a budapesti magánháztartások is egyre jobban érdeklődnek a nyúlhús iránt s a kereslet, sokai nagyobb, mint a kínálat, Á piac, főképpen a budapesti piac, minden mennyiségben felvásárolja a húsnyulat, a tenyésztők azonban nem szaporodnak a kereslet arányában, Es érdekes, hegy a nyúlhússal szemben tapasztalt idegenkedés legtovább a vidéken tartja magát s valószínűnek tartják, hogy ez az oka annak, hogy a tenyésztés, ami természetszerűleg vidéken alakulhat ki széles keretek közölt, nem tud nagyobb erőre kapni. Tagadhatatlan azonban, hogy a tenyésztés kifejlődését a mai időkben nem előnyösen befolyásolja az abrafetakarmány hiánya is, ezeket az akadályokat azonban tudatos célszerűséggel és tervszerű gondoskodással s megfelelően alkalmazott propagandával el lehet hárítani, A Közjóléti Szövetkezőt nyultenyésztési okcióje Mindezek a szempontok érvény*sijlnek az Országos Nép- és Családvédelmi Alap egyre fejlődő nyúlteuyésztésj akciójában is. Alap * Közjóléti Szövetkezet útján mint ismeretes, Szegeden is számos kis* exisztenciát látott el nyúlcsaládokkal, hogy megvesse az alapjait * nyúltenyésztésnek a szegényebb néprétegek körében, Az akció azonban mérsékelt, eredményű éppen # takarmányozási gondok miatt s azért volna nagy szükség arra, az összes nyú] tenyésztők- ne fesak az angoratenyésztők megkapják o hatósági támogatást és gondoskodást a takarmányellátás biztosítására. Nemzetgazdasgi szempontból rendkívül sokat jelentene, ha nagy lendületet venne nálunk is a húsnyúltenyésztés, ehhez természetesen biztosítani kell a tenyésztés szükségleteinek rendclhezésreboesdtásL A nyúlból minden olyan húseledelt el lehet készíteni, amit Bsirkéhől béezít„!>? s ezeknek a húsételeknek az íze éppen olyan jó, mint a csirkéé. Különösképpen a szegényebb néposztályok élelmezését lehetne ezen az úton nagymértékben megjavítani, Ma amikor g hdsadagok annyira kimértek, viszont « fiatal generáció egészséges fejlődése mindennél fontosabb ebben a* országban, nagyon fontos volna, hegy a szegény néposztályok gyermekei gyakran juthassanak a nagy tápértékű, gazdag fehérjetartalmú nyúlhúshoz. Beszélgettünk a házinyúltenyésztés kérdésében jél tájé kozott több szegedi szakértővel, akinek egyhangú véleménye az, hogy a háziuyúltenyésxtés ki fejlesztésére Szeged kiválóan alkalmas körülményekkel rendelkezik g » nyúl tenyésztés lendületbe hozása a nyúlhúsfogyasztás erőteljesebb propagálása és bevezetése nagy mértékben megjavítaná a szegényebb néposztályok szociális helyaetét. kdemet? teb-H g, térdéül fogig*rógui s nem fcij ifapttfefai * iivuihústvl