Délmagyarország, 1942. augusztus (18. évfolyam, 173-196. szám)

1942-08-19 / 187. szám

ii e i m ab v ahürs/, a (i j Szerda. 1942. augusztus 19, aájárulni a gyűjtéshez, ott sajátárban, kereskedői haszon nélkül be szerezhessék az adományra szánt ruhanemüeket. Ketting Lajos öröm mel tette magáévá az indítványt és bejelentette, hogy 1000 pengővel kiegészíti a város adományösszegét s a szántással járó összes költségeket maga fedezi. Utalványt kért a Textüközponthoz a leventeparancsnoktól, hogy a zárolt tartalékból a gyűjtőakció javára vásárolhasson. Vitéz Berthy ezredes az utalvány kiállítását megígérte. Az értekezlet fél 7 órakor őszinte lelkesedés közepette ért véget Mcgftstetí a város Magyarország kormányzója és gróf Teleki Pál arcképét (A Délmagyarország munkatársától) Egy régebbi közgyűlésen elfogadott javaslatnak megfelelően a város hatósága elhatározta, hogy naegt'esteti Horthy Miklósnak, Magyarország kormányzójának, valamint néhai gróf Teleld Pál miniszterelnöknek, Szegeti országgyűlési képviselőjének és a város díszpolgárának képét. Gróf Teleki Pál képének megfestésére a város Burghardt Lajos festőművészt, a képzőművészeti főiskola tanárát kérte fel. Burgkardt Lajos kedden délelőtt tisztelgő látogatást tett dr. Tukats Sándor főispánnál és dr. Pálfy József polgármesternél, majd dr. Pálfy György tanácsnok társa ságában megtekintette a városháza közgyűlési termét. A terv ugyanis ÍZ. hogy Teleld Pál képét a közgyűlési teremben helyezik el. Ez az elhelyezési terv egyrészt szükségessé tette, hogy a képet festő művész megismerje és megtekintse a közgyűlési terem művészi kiképzésének stílusát, másrészt a kép elhelyezésével kapcsolatban szükségesválik majd a terem képgalériája nak átrendezése. Valószínű, hogy gróf Apponyi Albert képének helyére kertit majd a Teleki-kép, az Appoayi-képet pedig áthelyezik a tanácsterembe, vagy a bizottsági terembe. A Teleki-képnek a közgyűlési terembe való elhelyezését csak JZ a megoldás biztosíthatja, mert a terem belső remekművű barokk díszítései s a képek elhelyezésén.' szolgálói helyek elfoglaltsága nem teszik lehetővé, hogy a már bentlevő kéiiek mellé még ujabb képet is el lehessen helyezni! A Kormányzó ur képét Boldizsár István festőművész, a képzőművészeti főiskola tanára fogja megfesteni a váras ré<zére. Boldizsár István egyik leghivatottabb porfcfestője a Kormányzó urnák s az Országos Magyar Sajtókamara budapesti székházának dísztermét, is az ő kormáuyző-képe disziti. A Szeged részére készütő Horthy-képet előreláthatólag a főispán dolgozószobájában bí'lypzik cl Híért akart meghalni a Kérési-utcai kis varrólány, aki a makói moforosvonat elé vetette magát — Hubert Margit a kórházi ágyon beszél öngyilkosságának rejtélyéről Előfizetőink havi fillérért mindennap cserélhetnek könyvet • DÉLM AÍJY AR0R83AG kőlcsőnkön** nwahmh (A Délmagyarország munkatársától) Pár nappal ezelőtt • még az egyik Kárász-uteai női divatszalonban forgatták fürge Ujjacskái a fényes varrótűt és pörgették a lábai a varrógépet, ma pedig halotthalványan, bekötözött kezekkel és lábak nélkül ott fekszik a sebészeti klinika egyik másodemeleti kórtermének fehér ágyán... Hubert Margit 16 éves varrólány igen rövid, alig pár óra leforgása alatt hosszú, nagyon hosszú utat tett meg, amig a varrógéptől eljutott a fehér kórházi ágyig. Mert a makói motoros kerekei alól kiszedett öngyilkos kislánynak csak a roncsolt, vérző testét hozták az üjszőregi állomásról a mentők, á lelkét azonban sokkal messzebbről, a másvilági emberi érzékeléssel fel sem mérhető messzeségből rántották vissza. Tizenhatéves varrólány öngyilkosságáról hallva, mindenki szinte önkéntelenül szerelmi Csalódásra gondol, pedig ebben az esetben másként áll a dolog. — Kérem szépen, én még nem voltam soha szerelmes — mondja a kórházi ágyon bágyadtan pihegve. A barátnői is tiltakoznak minden ilyen föltevés ellen. — Margitka nagyon rendes, jó lány volt, nagyon szerettük — mondják. — Nem "volt »fiuja«. nem járt senkivel, nem ismerkedett, nem levelezett. Egyszer-egyszer eljött velünk moziba, legutóbb szombaton a délutáni előadáson néztük meg együtt a 'Kétezer pengős férfi»-t. Nagyon jól mulattunk, sokat uevetett. Mozi után is nagyon jó hangulatban váltunk el. Akkor még nem is sejtettük, hogy ... Itt elcsuklik a kis barátnő hangja, hirtelen zokogásba tör ki és kifut a divatszalonból ahová az öngyilkosság rejtélyének megfejtése céljából nyomozó körutunk során szintén ellátogattunk. Megkérdezzük a főnöknőt is. Malivanek Erzsébet, a Kárász-utcai szalon tulajdonosnője szintén nem tudja elleplezni megindultságát és nem tudja elfojtani előtörő könytvyeit, amikor kérésünkre a kis varrólányról beszél. — Hubert Margitka egy év óta volt nálam, esak a legjobbakat mondhatom róla. Kedves, szerény, szorgalmas és erkölcsös teremtés volt, akit mindenki nagyon szeretett. Szinte hihetetlen, h'og-y ez a kedves, vidám kislány egyik napról a másikra olyan súlyos telki válságos eshetett keresztül, arat a vonat kerekei alá ragadta. Mindannyian, akik ismertük őt, érthetetlenül állunk ezzel a rejtélyei szemben, mert soha semmi olyan jelenséget neat tapasztaltunk nála, amiből arra lehetett volna következtetni, Hogy sör tét terveket forgat az agyában. Pontos, lelkiismeretes munkaerő volt, aki nagyon ambicionálta a szakmát és szinte türelmetlen mohósággal vetett^, rá magát a tanttUsmu hogy minél jobban tak<3*fer sithesse magát Előttünk safca nem panaszkodott, nem tudjuk, hogy ma okozhatta ezt a súlyos lelki válságot. Bizonyos azonban, hogy ha felgyógyul, mi lábak nélkül is a régi szeretettel fogjuk őt fogadni. Hubert Margit öngyilkosságának tehát nem volt »szerelmi« háttere. Amikor a mentők beszállították a mindvégig eszméletén levő leányt, a hozzáintézett kérdésekre összeszorította a száját és csak nemet in leli A kihallgatását eszközlő retidortisztviselő kérdéseire is csak azt válaszolta: — Erről nem beszélek, Most nem... Huszonnégy óra telt, el azóta. Kedden délután 3 órakor, a szokott beteglátogatási időben látogattunk, fölkerestük a sebészeti klinika második emeletén a 12-es kórteremben fekvő Hubert Margitot. A látogatók egész koszorúja veszi körül a kislány ágyát: pályatársai, barátnői, a szalon tulajdonosnője és az édesanyja. A fehér párnákon zilált, csapzott hajjal, bágyadtan fekszik a kislány, aki az öngyilkosság legborzalmasabb nemét választotta. Szemeit elevenen jártatja, olykor még halvány kis mosoly is rebben az ajka szögletén. Megkínzott kis teste minden mozdulatán látszik, hogy örül az életnek, örül, hogy a gyors orvosi beavatkozás visszahozta a másvilágból. Igaz hogy ret tenetes áron, mert a két lába helyett két bekötözött csonk mered ki a dunnák kötött és a gézkötésen át-átszivárog a friss vér pirossága. — Miért tette? — kérdezzük. A kislány ajkán már megint kiül a felelet megtagadása, azonban most váratlanul az anyja szólal meg: — Felelj kislányom, az Isten áldjon meg, mert az utcában, ahol lakunk, azt beszélik, hogy én, az anyád kergettelek a halálba! Hubert Margitka megdöbbenten néz az auyjára- Látszik, hogy szörnyű vád, amit a suttogó pletyka az anyjára akar kenni, meghökkenti és egyszeriben megoldja a nyelvét. — Ez gyalázatosság! — kiáltja. Egy szó sem igaz, mindennek a házigazdáék az okai. Folyik, patakzik az ajkáról a szó, nekünk kell figyelmeztetnünk többször is, hogy pihenjen, nem tesz jót a sok beszéd de ő folytatja: — El kell mindent mondanom kérem, nem hagyhatom, hogy az édesanyámat, aki felnevelt és ha szigorúan nevelt is, de mindig jó volt hozzám, gyanúsítsák. Elmondja, hogy a Kecskeméti-utcai házban, ahol már hét év óta bérelnek egy szobakonyhás pincelakást, a háziúr fia, aki 38 éves magántisztviselő, Isürün igénybe szokta vonni a kis Margit szolgálatait, sőt annyira rendelkezett a gyermekkel, hogy akárhányszor, ha nem volt megelégedve a gyermek munkájával, leszidta és meg is verte. Legutóbb szombaton azzal hízta meg, hogy az állomáson tudja meg a szabadkai vonat indulását, ö ki is ment az állomásra, feljegyezte a kivánt menetreadi adatokat, de mire hazaért, a hazigazdáék ajtaját zárva találta. Minthogy dologi volt a szalonban, bejött A varosba ás délután,. maikor ha zaraent, a háatgazdáóknál mágiát za ajtói Ulí-fe igy A vonatiadulás ideiét nem jelenthette. Később barátnői jótok érte és magukkal invitálták a m®" ziba, ahova anyja engedelmével el 19 ment. Mikor a moziból hazament, ja oszeszidta, mert a hazigazdáék tó" panaszolták, hogy becsapta őket, nem intézte el, amivel megbízták. Édesanyja dorgálása lehangolta a kisleányt, de ez egyáltalán nem volt még ok arra* hogy halálosan elkeseredjék. Az öngyilkosság okát a kővetkezőként)®8 adja elő: — Vasárnap reggel eljött érte® Szabó Eszter nevű barátnőm, aki rt1" felénk lakik, hogy együtt menjünk bf a városba. Éppen fésülködtem, a®1" kor hirtelen berontott a szobánkba * házigazda fia, elkezdett szidni és kétszer areiiliitütt. majd lehozta a lábáról a papucsot és azzal ütlegelt, ami§ összeestem. Ez keserített el annyira, hogy elhatároztam, eldobom magamhü az eletet. Már máskor is megvert, minden ok nélkül, pedig én mindigsen megtettem mindent, amit mondtak holott nem lettem vtrlna köteles, W' -oha nem kaptam érte semmit. Egf" szer azért támadt rám, mert az utcá8 nem ugy köszöntöttem, hogy >kpze csókolom*. Akkor rám ripakodott, hogy .ha még egyszer megtörténik, összetöri a csontomat. Hát ezt nem akarta® megvárni, inkább én magam törette® össze a csontjaimat. Ugy sem tudta® volna soká elviselni ezt a zsarnokságot, mert nem volt senki, aki megvédjen, az anyám minden nap kor" hajnaltól dolgozik, munkába jár és " is csak egy beteges, gyönge asszony, mit tehetett volna a nagyhatalmú háziúr fiával szemben? Hát ezért, ©e" rem... Kimerülten, pihegve hanyatlik vis*' sza a párnákra. Zokogás rázza és gör' esősen szorongatja az ágya mell®" iit'ö fői tök nőjének a kezét. Karján versi iá Fut ások, a homlokán a szeme fele" zúzott seb. a Fapapucs, sarka ütötte, " mutatja az anyja —. amikor a bárt" gazda fia ütlegelte. Szinte hihetetlen, lé mm ősébe iö®f nck tetszik, amit a kisleány öngyilkossága okául előad. Felkerestük ** eset szemtanúját, a 17 éves Szab0 Esztert, aki mindenben megerősiti * kisleány előadását. — Borzalmasan kikapott a Margitka vasárnap reggel a házigazda í'á' tói. Én ott voltam, amikor berontott? szobába és rátámadt Margitkára, a©' éppen szallagot kötött a hajába, 'b*3 kisasszony, hol jártunk legnap dk ki"1' tott rá és ugy arculütötte, hogy rf*" gény Margitka a falnak esett. Ab©9" a pillanatban kapta a másik hatalro** pofont. Margitka egyetlen szót szólt, hangtalanul, némán tűrte az legeket. Ekkor a durva férfi leránt®*' ta a papucsát és azzal verte agyba-F' be barátnőmet. Ezt már nem tudh"" nézni, sirva elfutottam és elmondta8' az édesanyámnak, de nem .tudtunk se' igiteni Margitkán, mert idegen hely®, nincs jogunk beavatkozni az ilyes®^ be. Megjegyzem, Margitka máskor ' panaszkodott, hogy ütötte-verte a ©* zigazda fia. Áa agyba-főbeverést előzően hallottam, amint ezt az em&ey Szabó Erzsébet nevű háztartási al©3 mazottjuk biztatta az udvarról: meg kell verni ezt a tak nyüst kinyúljon*. Ezután történt az a !ert uet, ami miatt Margitka meg a©3 halni. Hubert Margit M éves varrófeáM' akit mindenki szeretett, ezért a©3 ^ léhát eldobni magáiét az életei. t szégyen és az elkeseredés hajtotta m vasúti sinekre, a halál elébe. A h3^, azonban könyörületesebb, mint sok f ketelelkü ember: ellökte magától , UalálrasaáaV teremtést A vizsgálat megállapította, hogy a toroskoesi 10 méterre dobta el fi. elől az Öngyilkost. Az ólcte tehát 8 ^ maradt Hubert Margitkának, a t hát azonban áldozatul követéit® borzalmak éjszakája. Vájjon, fcW&f je vissza kenyérkereseti lehetős®|Ul is megfosztott •varróleány a k^I két lábát? • • Ko?m» u iMDaiiTiaüuapörázagiei^