Délmagyarország, 1942. augusztus (18. évfolyam, 173-196. szám)

1942-08-19 / 187. szám

ínál •otók! :lcK röl sdtfárá) sti BZ«H«® és briyr' érvény®* spotitgy®; gyén lehe' parajgraftJ­lelő zsidó; a tesjed gyesflleiek­ji-senf. Íjára ala­galamb ®s végül * ?ó sport"! apjfa IóP ss Slyegek ómba a m. ki® özli: Széf ;t és n% 01' szöveted Í kerülőt* igazgatóséi a bélyeg08 foröskerefí' kkantgondó­thatósabbe* ílbaobai A spany®1 jj szenti®'' yö» böMb* Dovegong*' robba"* 63 szenti a gyminiszt0' licioiiálisté* bánás sitette ratí' ek onkalcsí A közel'* tta a spó®, > legro^fi erről sí®• ílöny sze®® MTI) Ligatők ának «!' a j 18. A h'őrtf, bbi i i tnl i* K kéreltn^ t foly^ó' y ásban •ni, azt, őrelátb3^ r» ** v1 Antal miniszter etSeadása Debrecenben m prep^gcandárói ( Debrecen, augusztus 18. A debre­ó'ni Nyári Egyetem zárónapján A n ­a 1 István nemzetvédelmi miniszter *A propaganda múltja és jövője* cim­tartott előadást. Hangsúlyozta, "pgy a politikai propaganda olyan ré­gi. mint az emberiség rendezett állam­élete. Kellő alaptörvénye a propagan­dának, hogy olyan ügyet, amelynek r-mrs meg a belső igazolása, hosszabb 'dőre a legragyogóbb propagandával s®m lefaet népszerűvé tenni, viszont "ints olyan jó ügy a közösség érde­keit szolgáló törekvés sem, amelynek n® volna szüksége céltudatos propa­gandára. Sokszor a nemzet legfonto­sabb érdekei, legnemesebb törekvései "liknak el, mert nincs kellő, céltuda­tos propaganda, amelv megtalálhatná fi lelki kapcsolatot a tömeggel. A ma­RTar történelemben gyakran érvénye­sül kártevő propaganda is. Idegen ha­' talmi törekvések idején nem egyszer belső harcokat idézett elő a tudatos bomlasztás. Az uj totális államok a legnagyobb figyelmet és áldozatot szentelik a propaganda ügyének. A demokratikus államokban is hatalmas I propagandaszervek miiködnek. Ma­gyarország háborús, társadalmi ésszo­jciális problémái egyaránt megkövete­I lik a közvélemény egységes irányi­| tását, A Nyári Egyelem záróünnep­sége Debrecen, augusztus 18. Nagyszá­mú és előkelő közönség elölt tartották meg a debreceni Nyári Egyetem XVI évfolyamának záró ünnepségét. Dr. Erdős Károly egyetemi tanár zá­róbeszéde után vitéz dr. Nagy Iván egyetemi magántanár, miniszteri osz­tálytanácsos tartott előadást • Magyar­ország kapcsolatai a 2600 éyes Japán­nal« eimmel. Szegednek első helyen kell állnia a télimfia gyűjtésben Tártadalmi értekezleten beszélték meg a gyűjtés módo­zatait — Augusztus 25-sn megindul a gyűjtés — Húsz­ezer penget ad a varos téliruhák beszerzésére ,(A Déhuagyaj'ország munkatársától) Az ország forrón dobogó szive szólt fiz elinuít napokban a rádió banghuilá­áiain keresztül a nemzethez: gondol­junk az embertelenül hideg orosz fél­té és cselekedjünk mielőbb a mostoha orosz földön harcoló hönvédeink ér­cekében! Föméltóságu Asszonyunk a jóságos édesanya féltő, forrón szerető szavával hívta fel segítésre a nemzet '"inden tagját, hogy siessen mindenki 8 hönvédeink számára megindítandó 'éfiruhagyüjtést sikerre vinni. Szegeden is meghallották és megér­ették a szükség követelte szózatot. Ur. Tukats Sándor főispán közgyű­lésre hívta össze a szegedi hivatalve­zetőket, egyesületek vezetőségeit, va­lamint az egyházak vezető férfiait, bogy megbeszéljék a téliruha gyűjtési fikció leggondosabb, legpraktikusabb és leginkább sikerre vezelő lebonyolí­tásának módozatalt. Az értekezlet ked­Cen délután 5 órai kezdettel folyt le a Városháza közgyűlési termében dr. :®ukats Sándor főispán elnöklésével. Áz elnöki emelvényen a főispánon ki­yül dr. Pálfy József polgármester 65 vitéz Berthy János ezredes, vá­jOsi leventeparancsnok jelent meg, a közönség soraiban pedig olt láttuk, az 'fipyházi, katonai és polgári hatóságok [filamennvi vezetőjét és számottevő képviselőjét. Dr. Tukats Sándor főispán nyitot­* meg az értekezletet, kihangsulyoz­hogy a megjelentek mindannyian •sztában vannak az értekezlet céljával azzal, hogy ezt a célt niindannyiunk­*k kötelességünk híven szolgálni. , — Minden megnyitóbeszédnél szeb­hangzik az — mondotta —. ha ki­3 el városi Mozi Ma szerdán is a nagysikerű RÉGI NYÁR ^«nthy Hanna, Csortos, ^aszary, Simor, Szilassy, stb, 5. 7, 9 jelentjük, hogy mindannyiunknak cse­lekednünk kell! — Majd felkérte vitéz Berthy ezredest, hogy ismertesse azo­kat a terveket és módozatokat, ame­lyekkel ez az akció a leggyorsabban és legsikeresebben megoldhatónak lát­szik. Vitéz Be r t h y János ezredes be­vezetőben felemiitette, hogy a Kor­mányzóné felhivása és a honvédség rendelete értelmében augusztus 25-től szeptember 5-ig gyiijtőnapok lesznek, amikor a leventeifjuság a honvédség számára meleg téti holmikat gyűjt. A gyűjtés lebonyolításának irányitószer­veként városi bizottságot alakítanak, amelynek elnökévé dr. Pálfy József polgármestert kérték fel. Vitéz Berthy ezredes a fronton harcoló honvédség nevében megköszönte a megjelentek érdeklődését és arra kérte őket, hogy kötelességüknek tekintsék a gyűjtést s felhívta Szeged minden egyes lako­sát, hogv ugy vegyék ki részüket a ruhagvüjtési akcióból, ahogyan a »Nap városához, és a szegedi gondolat ter­mőtalajához illik. Szegednek első he­lyen kell állnia az akcióban. Előter­jesztette a városi bizottság névsorát a következőkben: Elnök: dr. Pálfy Jó­zsef polgármester, tagok: dr. Be­cker Vendel c. apát, K ogu t o w i c z Károly prorektor, Kolthav Alajos, Nagy Sándor, Sándor István,Szi­lágyi Ferenc, Wagner József és Berthv János. A várost hét gyiijfökőrzefre osz­tották, három a város területére, négv pedig a tanyavilágra esik. A papsá­got felkérte a bizottság, hogy a tem­plomokban, szószékről hirdessék a gyűjtőakciót és vállaljanak irányító részt a gyűjtés munkájában is. A vá­rosi és tanyai körzetekben mindenütt a plébánosok töltik be a gyűjt őszerve. zet vezetői tisztségét, ezenkívül a hi­vatalok vezetői és a társadalmi egye­KORZOBA Ma BULLA KLMA, SIMOR ERZSI HAJMÁSSY, BILICSY VASZARY PIRI, JUHASZ szenzációs filmje 2000 OOflOÍS ION! sületek elnökségei is kívánatos, hogy irányító szerepet vállaljanak a gyűj­tőakció lebonyolításában. A gyűjtést mint gyüjtőszervek a le­venték bonyolítják le, augusztus 25­től kezdve megjelennek az egyes laká­sokban, házaknál és minden használ­ható téli holmit elfogadnak a honvéd­ség részére. Kivánaibs, hogy az arra szánt holmik akkor kéznél legyenek, hogy a gyűjtés munkája ezzel meg­gyorsuljon. A bizottságok előkészilő munkája arra irányuljon, hogy ne pénzt, hanem téli ruhaneműt adjanak, mert az a cél, hogy azokat a holmi­kat, amelyekre a honvédségnek még szüksége van és amelyek jelenleg ma­gánosok tulajdonában fölös számban vannak, összegyűjtsék és honvédőink­nek használható állapotban eljuttas­sák. Pálfy József polgármester szólalt fel az ezredes lelkesedéssel fogadott bevezetője után és megköszönte a, kitüntető tisztséget, elfogadja, és becsülettel teljesiti a velejáró köte­lességeket is, — A legdemokratikusabb alapo­kon indul meg a gyűjtés — mon­dotta —, részt vehet benne, sőt részt kell vennie mindenkinek, ha más­sal nem, a hangulat kialakításával. Nem lehet elzárkózni a kérés elől, sőt gondolkozni sem lehet rajta, hogy kötelesség-e adni, hanem egy­szerűen cselekedni kell, Dr. Tukats Sándor főispán szóit ezután az értekezlet résztvevőihez és hangsúlyozta, hogy a honvédség tu­lajdonképpen el van látva minden­nel, ami megszerezhető volt. Most arra a tartalékra van szükség, amely a piacon fel nem lelhető s amely polgári Családok ruhatárá­ban húzódik meg. Ezeket a tartalé­kokat készséggel fogják felajánla­ni, hiszen mindnyájan tisztában va­gyunk azzal — mondotta a főispán —, hogy lét vagy nemlét kérdése forog kockán. Bakó László református lelkész a gyakorlati keresztülvitel problémá­jához szólt hozzá és rámutatott ar­ra, hogy a gyűjtést "csak házról­házra való járással lehet sikeresen megoldani. Senki más ne gyűjtsön, csak a leventék, akik házhoz men­nek a holmikért, hogy ne mondhas­sa kibúvóként senki sem, hogy már adakozott ennél az egyesületnél, vagy annál a hatóságnál. Most nem lehet más szempont, mint a magyar kötelességteljesítés szempontja. Az élénk helyesléssel fogadott felszólaláshoz dr. Tukats Sándor hozzáfűzte, hogy a rendeletben ugyan,másként van, gyüjtőközpou­tok kijelölését vették tervbe, de ez inkább a fővárosra vonatkozik. Szegeden igy fogják megoldani a gyűjtést: házről-házra járva. A ta­nyavilágban sem lehetetlen a gyűj­tésnek ez a formája, mert — mon­dotta a főispán — mint dr. Balogh István, pél bános Alaóközponton be­vezette már, a gyűjtőakcióra felhív­ja a gazdák figyelmét a templom­ban és ilyenformán mindenki érte­sül arról, hogy mikor jelennek meg nála a gyűjtők. A főispán jelen volt legutóbb, amikor., az alsóközponti templom szószékéről már meghir­dették a téliruha-gyüjtési akciót. Egyébként a gyűjtés sorrendje leg­közelebb az újságokban is megjele­nik és a »Délmagyarország* is kö­zölni fogja, hogy mikor, bol jelen­nek meg derék leventeifjaink a gyiijtőivekkeL Ezenkívül röpcédu­lákat is nyomat a városi bizottság, amelyeket mér vasárnap házról­házra járva kiosztanak a levente­D P ÍJ M A O V A H O R. N 7. A 0 Szerda, 1942. augusztus 19, Csak akkor lesz szép a lakása, ha bútorát nálunk vásárolja! ASZTA LO SnCSTESEtf CSARNOKA Szendrényi flíía 83 Tár»a Szeged, üugonioe-tér II. Telefonszám. 19-S2. ifjak s amelyeken közlik, hogy mi­kor melyik városrészben, utcában, házban kell a lakosságnak adakoz­nia a téli ruhagyiijtési akcióra. Élénk vita indult meg afelett, hogy azok, akik nem tudnak ruha­neműt adni, mert már az elmúlt évbeli odaadták, amit nélkülözni tudtak, pénzt adhatnak-e. vagy sem? A felhívás szerint pénzt adni nem szabad, de áthidaló megoldás­na kínálkozott Kettlng Lajos Ba­ross-szövetségi vezető indítványa, hogy a Baross Szövetség az össze­gyűjtött pénzért árut vásárol és a legjobb és legpratikusabb dolgokkal látja el a honvédséget. Dr. Tukats főispán azonban az áthidaló indít­ványt jónak tartotta és annak do­kumentálására, hogy a tanyaiak sem zárkóznak el a gyűjtési akció elől, idézte dr. Balogh István alsó­központi plébános felhívását, ame­lyek szerint az Alsótanyán párná­kat gyűjtenek a Vöröskereszt kór­háza számára. Dr. Balogh István is hozzászólt a vitához és amellett volt, hogy pénzt gyűjteni a tanyán sem olyan hasz­nos dolog a cél érdekében, mint ter­mészetbeni admányokat gyűjteni. Bejelentette, hogy a tanyai Vörös­kereszt-akció nagyon szépen haladt és a gyűjtés eredménye gazdagíta­ni fogja a téli ruhagyiijtési akció eredményét. Végül megegyezés történt a pénz­gyüjtéssel kapcsolatban is, mégpe­dig dr. Pálfy József nemeslekü in­ditványa alapján, aki a város ne­vében felajánlott 20-000 pengőt arra a célra, hogy a Baross Szövetség téli ruhaneműt szerezzen be rajta 'és azok, akik pénzzel tudnak csak hoz­Széchényi Mozi| Ma premier! Az első franciásan könnyed magyar li 1 m J ESIÉLVíRüi ÉfELEZÉi pazar vígjáték. Lázas hajsza, izgalom, meglepetés, ezer bonyodalom és szerelem. A film legnagyobb meglepetése RÉTHY ESZTER a bécsi állami Operaház nagyszerű, énekesnője, akinek csengő, szár­nyaló, forró hangjával csak szép­sége vetekszik. Férfi főszereplő a közönség dé­delgetett kedvence: JÁVOR PAL A humor képviselői: PETHES SÁNDOR, JUHASZ, MISOGA, KÖKÉNY ILONA Kisérőmüsor: A pesti színházakban nyíltszíni tapsok melett bemutatott artista* • ffm Súlytalan emberek lélegzetelállító artistamutatványok lassitott felvétellel Előadások 5. 7, 9 órakor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom