Délmagyarország, 1942. augusztus (18. évfolyam, 173-196. szám)

1942-08-15 / 185. szám

6 I) E I. M A b ) A KORD / A ( Szombat, 1942. augusztus Íj. uekült P. Gábris Grácián a háború kellős közepébe került Hu-nanból — hazafelé. Bombazáporban gépkocsin, riksán, csónakon . .. — Tulajdonképpen súlyosan le­romlott egészségi állapotont miatt kellett otthagynom Kínát. — meséli — 8 azt az útat. amit máskor Shag­haitól Osangsáig hat nap alatt tet­tem meg. most kerülő útakon négy hétig tudtam Csak megtenni. Nem­zetközi útlevelem lejárt, kínai nl­Ipvéllel kellett tehát eljutnom Sang­baiba. kikerülve a japánok által már elfoglalt területeket. Katonai autóval indultunk s velem ntazott 17 német család is, akiket akkor hívtak vissza Németországba. A németek miatt kitüntető fogadtatás­ban volt részünk mindenütt a kí­nai batórógok részéről. TTgv tud rák, hogy a német követ is velünk utazik és rpiután én tudtam veink 'egjnhhan beszélni. — engem tartót lak a német követnek A tensrerpar­ton: Csingjanhan pompás fogadta­'ást rendeztek számunkra és engem pallossal és gépfegyverrel felsze­relt katonák díszkísérete követett a püspöki rezidenelára . . , Gyalog, riksán, szekéren, csóna­kon és gépkocsival jutott el Páter Grácián végül Shunghaiha. Útköz­ben gyakran bombázták az Mázó kafavánt, de nem történt semmi ba ia . . . Shanghaihnn új nemzetközi útlevelet szerzett és angol hajóval utazott Hongkongig. Bejárta" azután még mindazokat a szigeteket, ame­lyekről most annyi szó esik s ame­lyek a csendesóceáni háború színte­rét képezik, vagy képezték még a közelmúltban is. .Tárt Mapillában s á Filippini-szigeteken. — Mannilla lakosságának legna­gyobb része katolikus. — mondja büszkeséggel hangjában. A filippi­nók mind Igen vallásos kereszté­nyek. ha tehát Japán ezeket az el­foglalt területeket pacifikálni akar­ja, meg kell engednie a nép szabad vallásgyakorlásit, mert csak így nyerhetik meg. vagy tarthatják meg a nép rokonszenvét. Japánban ma mát az a helyzet, hogy a veze­tőemberek. a kultúrált néposztály tér meg a katolikus hitre egy/re na gyobh számban. A kereszténység terjedése tehát biztató úton Halad a Távolkeleten, erre mutat a konkor­dátum megkötése ls, Japán ós a Szentazófc között v A keresztény szellem térhódifása tehát egvfe nagyobb méreteket öli a Távolkeleten. S ennek a felvilágo­sodást jelentő szellemnek Bátor ka­tonájaként dolgozott odakint Pá­ter Grácián, a lelkek ós testek or­vosa. Szent Ferenc rendjének egyik kitűnő fáklvahordozója . . . CSANYÍ PIROSKA & Magyar Kender-, Len- és Juftaipar rt. „Remény" dalköre a cyár liadbavonultjainak hozzátartozói javára HANGVERSENYT • •' f. .' .'• « 'F ' UI'' o. • "•• V'fftgí • I w .... .. " IV • F.S®^ rerujez 1942 augusztus 22-én a szegedi Városi Színházba® Szerepelnek: U l) V A R 1) Y T 1B O R, a m. kir Operaház lag ja, SZABÓ ILONKA, a m. kir Operaház tagja, .1 A R A Y JÓZSliF, a ra. kir. Operaház tagja, KELLY ANNA énekművésznő, PATAKY JENŐ, a Nemzeti Szinház tagja, PERÉDY MAGBA, a Zeneművészeti Főiskola növendék® MARTIN D J E M I L hangutánzó művész, stb., stb. A Szegedi Művészgárda több tagja, a m. kir. Hunyadi János honv. gy. e. zenekara FRICSAV FERENC vezénylésével, Ber­ezeli tanár wokál-kvarteüje, Boldizsár Kálmán cigányzenekara, a »Remény« dalkör 100 lagu vegyes kórusa és férfikara Haja­bács Ernő ve/.. slb. Molnár Sándor ragyogó színpadi diszlelo. Jegyek 50 fillértől 10 pengéig Erősen korlátozott számú jegyeladás hétfőn és kedden d. u. - 6—7 óráig a Városi Szinház elővételi pénztáránál. 309 gpittetdk figyelmébe? Fa-, vas-, vászon. redőnyök legjobb minöí-égben, legolcsóbb áron Kiss Redönygyér üéliiiáb utca X Telefon 49-98. Va- 4> va«r*e«*y)av)tá*ok. •aaktaarflan aann nal káMftinek. VM Utazás Felsővároson IV. Modernizált házak, szűk utcák, izgató hentes-cégtáblák — Dercét akarok venni — A bizalmatlan Dosze (A Delniagyarurazag muukatársa- tudjuk, hogy hiábavaló minden igye |<>I) Ami embert legelőször is meg-"' tpi Felsővároson, az a modernizált inizak nagy tömege. Bizony elbagya­'olt kis v ily illók sorakoztak itt egy­más mel^tt, az udyarokon düledező melléképületek s most lépten-nyomon' tiszlára vakolt fal, szárnyas ablak kelt bizalmai. Azért még mindig nincs belőlük elég. A szegénységnek épp az a legnagyobb átka, hogy belekullan­csoskodik a szenny és egyre mélyebb­re ránlja le magához. Nem igaz az oskoláskftnyvek tanitása, hogy a sze­gény ember is lehet tiszta. Ez a iuxus sok pénzbe kerül s ám mosa­kodj, ba nincs szappan, tisztítsd az igynemül. a ruhádat, légy takaros és gondoskodjál a gyerekeid egészségé­ről, minekután megérkeztek az eper­iáról, ahol ebédjüket a novellaírók ál­tal használt jóizü módon elköltötték. — Tuggya, miben fürösztöm a legkisebbikemet? — szegezte mellem­nek a Kérdést egy megviselt anya. Igénybe veszem az uram borotvaszap­panát. Morog is eleget, hogy mitől fogyhat annyira. Sétáimban nem tartok semmi rend­szert és nem is követek ilyesmit. Gyengém az Osztrovszky-utea, ez a finom hangulatu mezővárost A mai ember talán már nem is tudja, mit hívtak ezen a néven valamikor. Hiva­talosan az bizony falu volt, utána kö­vetkezett a rendezett tanácsú, (ma megyei) város. De minden időben kü­lönbség volt falu és falu közt. Voi­tak és vannak még mindig elhagyott, omlós vakolatokkal terhelt szegény, fészkek és vannak — bár csak a Du­nán hi! — 4—5000 lakosú példátlanul szép helyek, amelyek nem akarnak a kö/.tcrhek miatt várossá átalakulni. Ellenben van járásbíróságuk, polgári iskolájuk. főszolgabírójuk. néhány olyan közintézményük, amelvek ele­gendő intelligenciával rendelkeznek a meleg, közvetlen társadalmi élet és művelődés számára. Az ilyen helyet régen mezővárosnak hivták, volt és van községi jegyzője, (nem pedig fő­jegyzője, mert olyant a törvény csak városban ismer), a községi bírója pe­dig valamelyik birtokos vagy előke löbh nyugdíjas tntellektuet. nem a falvak tipikns okoskodója. Ezl községi birónak hivjók ás nem követelhet ma­gának rangcmelcst. Csongrádnak va­lamikor Hegyi Antal, a zaklatott úletii nyugalmazott plébános, volt községi biréja. A föbiró név a fő­szolgabírónak rövidítése, Annyi szán­dékos és tudatlan «lferdlUM«el Ul*]. kőzni ezen a téren, hogy tisztázni kellett véere a fogalmakat. Kár előre kezet. Meglepően megszépült a Pusz­taszeri utca, végre van kövezete s ez kedvet ad a házak rendbehozásá­ra is. A Lengyel utcát süril fü bo­rítja, erre nagyon későn kerül sor. Kidőlt-bedőlt kerítéses sok háza, akár csak a mesében. A Fodor utcában nincs annyi fa, mint a mennyi az előbb emiitetteknek enyhítésére, megkedve­lésére szolgál, hanem ott a nagy­körút, ez sok mindenért kárpótol. Szélességét, beosztását nézve nem is tudjuk megérteni, miért nem adtak az utcáknak is annyi levegőt, mint a körútnak? Hentesek, mészárosok üzlete nap nagyobb részében zárva, csak a cégtáblák piszkálják a fantáziát. Olyan hurka-kéipek. mint amikor hajókőtelet rakják karikába. Bizonyos eszmei oszlopoknak sonkák támasz kodnak", magyar ruhás lány akkora tál felszeletelt szalámit balansziroz­tat a karján, hogy megsajnáljuk s szeretnők megszabadítani a terhétől, ám mögötte izmos szalámlrudak vár­ják további sorsukat. A szalonna-tái­képekrő! pedig ne beszéljünk, általá­ban minél kevesebb szó essék a hu sos csiku szalonnáról, amely régen ilyen időtájt tette le az érettségit a szegedieknek kedves avasi alapon. Azt mesélik' legendaszövők, bcsv a tanév végefelé. mikor szenved a gyerek a szobában, fészkelődik a padban s a szabad iskola volna szá mára a legjobban megfelelő, — a tn­nitóbácsik tanulmányi kirándulásra vezetik' az apróságokat Eljárnak gvár telepekre s elvezényelhetnek" henlcs cégérek* elé. hogy megismerjék az ed­dig fsak Hallott fogalmakat. — Nézzétek*, gyerekek", ezt hívjak •sonkának'. amazt szaláminak". .Tó! le­gyezzétek meg magatoknak', mielőtt a festményeket megvásárolja emléknek valamelyik" tehetős műbőrét Cukor, kávé, sajt, vaj. lejtór mékek. fiiszer. derce? hirdeti néhány bolt, ahol fiatal Unyolr ü'inek detektivregénybe mélyed**. Kö­zelben, távolban sehol teremtett lélek Költekező kedvem feléled, belépek 9 boltba. — Dercét kérek. — Mit? — mered rám a szép lánv, pillanatra elhagyva az összekötözött kezű kémnőt, aki most mászik gsapni­szédos háztetőre. — Olyan régen vásároltam dercét, arra jött gusztusom. Valamikor « volt a szenvedélyem. Egy mama-jellemü pjő nyit ránk * belső szobából. — Mi tetszik? — Derce ,mondom makacsul* — Bppen kifogyott. Mennyit akart venni? — Egy-két métermázsát, hogy 80 jöjjek zavarba. De jó lesz helyette kávé is, vagy sajt és vaj, esetleg N* -zcrféle. — Menj csak lányom, nézz ntana, "ogv megszegezte-e már apád az ólat? - szólt a mama aggodalmasan gver" nckére. Erre eloldalogtam, a helyzet «*" [bogy sem mutatkozott biztatónak. Még végén nyakamba sózzák a ®á» dercét s mit csinálok vele? Szinte be­menekültem Deorgiev Dosíé' hoz. aki a sarkon hirdeti »bolgár komlós házikenyér sütő* mivoltát. — ön, ugyebár, bolgár? — adtai" fel a szót serenissimusi stílusban. Bólintott rá. helyben hagyta, «*fc a szeme csücskéből nézett rám tg9' gután. — Ne tessék megijjerfni, folytassa bátran, — buzdítottam. Nem vagy"* malomcllenőr. Ez az egész készlet? Néhány cipó szerénykedett a s,í" lázsikon. azokra mutattam ngyis •»'*" szónok akiről azt szoktam olvasni, hogy hatásos szavakban mutat rí ' gazdasági helyzetre, miközben Sssí® fogásra szólítja fel a népet. öreg barátom Dosze egyre jobb3* elsugározta rólam a tekintetét — Ez, — felelte morogva. — Csinál-e Szegeden más is komló* ken veret? — Csak én, de nincs miből, — Tudom, hogy milyen finom mege, gyermekkoromb>n azt szeré'" »em a legjobban. Rossz szokásom, hogy ahol rvérhéjat látok' mellőzve, azt elé­rem. Minden evés ntán kell egy lat. Itt is hevertek hulladékok, spr® darabkák a ragyogóan tiszta pu"0" — Dosze bácsi, hogy adja ezt .* csöppet ? — Csak' kenyérjegyért . — Azzal nem rendelkezem. otthon nem hizzák' rám a szelvén^ kef. Határozottan eldugják". sem akarok" annvit. amennyi egv lé­re futja, csak ezt a néhánv morzsát. _ Szótlanul rázta a fejét, hogy — Testvérnemzet vagyunk. , r(| « nok szövetségesek? — tértem á? _v\. és külpolitikai térre. Nemrég írj"' alá a magvar-bolgár knlt"^" egvezménvf kapcsolataink elméM.™ szempontjából .. Nem használt semmi. Georgie* (( s/e különb diplomatának bizony® ^ «zninf lelakatolta, a morzsákat Pp , pl lak art a e.ev hófehér szalvetá * amit nevezhetek a feledés fátve'3 Ve-R" rommlTfle büntetendő nténrre nem volt szándékom fp" '• "i mindössze megkívántam t* ]» finom izü komlós benverel. ebh ft. csak "gvetlen falatot Do'sze nern^y gilett hozzá, azt Hiszem, mégis tr.alnrnellenőrt sejtett bennem-^ is. Felhívjuk a kutor vásárló kftxSnaée flry«1«u®t Kertész Sándor müipari bútor termeire aliui kül^ilcges szép bútorok keriiipek a legolcsóbb árért e!adá&i'd' Kizárólag az emeleten, Kárász-ti. és Kölcsey-u^sarok

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom