Délmagyarország, 1942. augusztus (18. évfolyam, 173-196. szám)

1942-08-15 / 185. szám

Debrecen és Szeged Nyári Egyetem és Szabadtéri Játékok Debrecen, augusztus. (A Déliua<;«roreeág munkatársától) Ha szegedi ember Debrecenbe érkezik, önkétiíeienül ös®zehasonliiá«t tesz saját vá• osa és a cívisváros között. Szegednek a magyar városok sorában eliogtalt második helyéi évek óla erősen veszélyezteti Debrecen. A hajdúk ősi fészkének népe természetes utón állandóan szaporodó s a varos né pusség tekintetében ;ua má' erősen Szeged nyomában van. Aminl a Délmagyarország pár héttel ezelőtt egy a magyar városok népesedését tárgyaló cikkében rámutatott, könnyen ki lehet számítani, hogy ha Szeged szaporulata megmatad a mostani szinten. Debrecené perig a jelentein irányban továbbfejlődik, a cívisváros pár év alatt Szeged elé kei ülhet s elfoglalhatja az ország második városa helyét. Nem érdektelen hát az összehasonlítás és annak megvizsgálása. mi teszi Debrecent veszélyessé* ii ország második városa cimérl viv ott néma küzdelemben. Esv kis történelmi összehasonlítás Havid pár napos látogatás sajnos •iv-m elegendő ahhoz, hogy a debreceni tejlodés ütemenek íenoitő erejét felfedjük, vagy hátterét kikutassuk. Ennck a fejlődésnek okai valószínűleg olyan mélyen keresendők a lársadaini. kulturális és gazdasági tényezők tömkelegében, esetleg a lőrténclmi múltban, hogy rövid újságcikk kerclében nem is lenne célszeiü velük foglalkozni. Talán annyit még sem ári felemlíteni a kétségtelenül közrejátszó történelmi okok közül, bogy a tötök hódoltság idején Debrecen, a felette is átviharzó vészt szerencsésebben »megúszta*, mint Szeged. Ez a yároa is sokat szenvedett, hiszen bá'oiii »ország< határán feküdt, éppen t török hódoltság alatt levő terület, u erdélyi fejedelemség és a magyar királyság mes&yéjén. ami azt jelentet le. hogy egyszerre mindhárom hataom sanyargatta, polgá-ai a király •ak, a fejedelemnek és a szultánnak irtóztak egyszerre. De éppen ez a "agy anyagi áldozat lette lehetővé fennmaradását, etnikumának tisztán *aló megőrzését, mig ugyanekkor Szeded színmagyar lakossága nagyrészt kipusztult 9 a nemzetiségi elemek beköltözése után kialakult nj városi "olgárság nem tehetett etnikailag •tyan homogén, amilven homogén maradt Debrecenben Az ebből fnk >dó ' vociális és kulturális okok bn/»Y; , magukkal nyilván, hogy a népi aemzeti hagyományait hiven őrző íeHrceni urbanitásban több a frszilő 's- lendítő erő. mint a kevertebb c» "agyománvail vesztett szegedi városi polgárságban Nvári Ecvetem és Szabadtéri Játékok bü után a rövid történelmi oknyomozás után folytathatjuk az összeharealitást a jelenben tapasztalható jelenségek feljegyzésével. Erre kitűnő ''kaimat nyújt az évek óta minden "váron megrendezett debreceni Nyári Egyetem. Á Nyári Egyetem Debrecen hagy idegenforgalmi eseménye évenként ismétlődő nagy kulturális megmozdulása szembe kiuálja a párhuzamba állítást Szeged jelenleg szünetelő idegenforgalmi és kulturális eseményével, a Szabadtéri Játékokkal. Debrecenben tizenhatodik esztendeje '•enderik meg a Nyári Egyetemet, anélkül bogy 1927 óta csak egyetlen "Váron is kimaradt volna Szegeden megszakadt a szabadtéri játékok sorozata és most már harmadik nyáron maradt néma juliust, augusztust estéken a Dóm-ter. A játékok tpeAron•teaéhe allén már Wv»ly t» méginkóbb az iden aa ellátási nehézségeket ták fel fő érvül. Debrecenben is felmerültek ellátási nehézségek, Hankiss és Milleker professzor mégis hozzá mertek fogni a Nyári Egyetem megrendezéséhez és nekik lett igazuk Nyolcszáz hallgatója van a Nyári Egyetemnek, ehhez jön még az elő adók, alkalmi látogatók nagy csapata s igy körülbelül ezerre rug azoknak a száma, akik 18 napon át Debrecen falai között tartózkodnak. Ezer embernek több. mint két héten át napi négyszeri-ötszöri étkeztetése leg alább annyi életem előteremtését kívánja, mint 20—25 ezer kiránduló élelemmel való ellátása. Sőt ezeknek ellátása kevesebb nehézségbe ütközik, mert a Szabadtéri Játékokra nem egyszerre érkezik az a 20—25 ezer ember, hanem három-négyezres csoportokban és két-három napos megszakításokkal. A debreceni Nyári Egyetem vezetősége és a debreceni vendéglátó ipar kitűnően megoldotta az ellátás problémáját Minden van bőven, mindenki mindenből eleget kap és ami a ) fő, izleteset. Már pedig köztudomásu, hogy az éhes diákgyomrok kielégítése nem könnvü feladat. Debrecenben teli át mcsdölt az a Szegeden hangoztatott kifogás, hogy ellátási nehézségek miatt nem lehet tömegmozgalmat rendezni. Amint bebizonyosodott nagyon is lehet tehet, csak szív kell hozzá, erő. bátorság és lelkesedés, ami ugylátszik a debreceniekből nem hiányzik Az ideális Minden este 9 órától éjjel I óráig] nyitva. Kiváló varieté műsor. Tánc! Ragyogó Sanghay görlök. Directrice: La Balla Novotha. Budapest, Horthy Miklós-ut 60. Vendéeiátás Debrecenben 5 hogy nem hiányzik, azt léptennyomon tapasztalhatja a Nyári Egyetemre érkező idegen. Amióta a Nyári Egvetem megkezdődött s az ország, sőt Európa minden részéből érkező vendégek a város falai között tartózkodnak. Debrecenben minden az ide genekért történik. Szinte megható az a kedvesség, az a figyelem, az az igyekezet, amellyel a vendégeknek még a gondolatál is igyekeznek ellesni A Nyári Egyetem rendezősége Hankiss es Milleker profcszorral az élén mindenütt ott van. bogy fetinnál vele, ha vendégei jól érzik magukat. Itt megint csak lollunk alá kívánkozik a debreceni vendéglátóipar dicsérete: a főpincértöl a legpötkömebb borfiuig, a kiszolgáló személyzet minden tagja a Nyári Egyetem }óhirnevének szolgálatában áll s kávéháztól étteremtől, vendéglőtől, szórakozóhelytől semmisem áll távolabb, minthogy kizsákmányolja a kiszolgáltatott idegent. A minőség jó, az árak szolidak, ezzel az okos üzleti politikával éri el debreceni vendéglátóipar a fogyasztás fokozását. Amiből mi szegediek megint csak tanulhatunk a jövőre nézve. Nyári Egyetem Szegeden? Debrecen és Szeged összehasonlítása során önként felvetődik a kérdés, amelyet Temesváry József is feltett a Délmagyarország hasábjain: miért ne lehetne Szegednek is nyári egyeteme? Az első pillanatban ugylátszik, hogy Debrecen után nem lehet ezt az intézményt ilyen ideálisan megvalósítani másutt. Debrecent, Deb recen egyetemét mintha a nyári egyetem számára találták volna ki. Debrecen egyeteme, ahol az ősszesereg tett ifjúság nyári oktatása folyik, a tündérszép Nagyerdőben van, ott, ahol a közelben internátusok, vendéglők, strandfürdő, sportpálya és maga a csodálatosan szép, gazdag természet állanak a hallgatóság rendelkezésére. Ilyen környezetben nyár és egvetem, tanulás és nyaralás, munka és üdülés nem ellentétei egymásnak, sőt nagyszerű egységbe olvadnak össze, annál is inkább, mert az előadások olyan érdekesek, élvezetesek hogy meghallgatásuk maga is üdülés. Ilyen nyári egyetemmel Szeged persze nehezen konkurrálhatna. De nem is kellene konkurrálnf, mert megvannak azok az adottságai, amelyek segítségével egy egészen más stilusu zás szempontjából még bizonyos pluszt is jelenthet a Nagyerdővel szemben, vannak strandjaink és egyéb olyan szórakozóhelyeink, amelyek biztosítanák a kül- és belföldi vendégifjuság számára, hogy jól érezze magát. Minden egyéb más is rendelkezésre ált Szegeden: kiváló előadói kar az egyetemen, az iskolákban, csak néhány meghívott előadóval kellene kiegészíteni. Vannak vendéglőink, internátusalnk is megfelelő számmal, ahol a hallgatóság ellátásáról gondoskodni lehetne. Csak bátor és telkes emberek kellenének, akik a kezdeményezés terhét és a rendezés fáradságát kezükbe vennék. Ezt a cikket összehasonításul kezdtük s most le kell vonni a konklúziót: mik hát azok az erők Debrecenben amik a város fejlődését, előmozdítását biztosítják. Minden bizonnyal a/ a kezdeményező erő, az a lelkesség, az az ügybuzgalom, tettrekészség émindenekelőtt az a kultura iránt! szeretet, amely a vezetőket, de a polgárokat is áthatja. Ezeket kell Szeged nek figyelembevennie, ha az orszéjt második városa nevet és rangot meg akarja őrizni. SZÁSZ FERENC akadás ne tegyen. De nincs is fenn-* nyári egyetemi életet alakitbatna ki. akadás. mert műiden debreceni polgár J Igaz, hogy nekünk nincs Nagyerdőnk, tudntáh•"< van. hogv városának has*- de van Tiszánk, ami üdülés, szórakoAPÁM férfiamét igezo uaszd frissen buggyansz, mint • vér U] életek álmát csörgedezed. Mint a begyeken az érApáiu. apám!.), de régen fájt e szó. Sírodon • szivemen a gyom Benőtt sebet, bánat ui Hátat zagyon, de nagyon. Mondjam? fonnyad. sárgul most i» A kukoricaszár, $ bogy a szegényre a gond Ezer ébe» varja vár. Mondjam? nehéz az ég, Mint a sírkő és hideg, S hogy az én életem nem enyém. S a tied se volt tied. ézökkeaj magasba olajfa. Ki apámból nőttél nagyra. Két kezéből száz kéz Qőjjöo $ az Igazat imádkozza. Apám apaiul Ón**®, varazss/ó Buggyansz bennem, mint a vér t»e k«zét kereső kezem Kezéig már anhseni ér. MADACSY LASZLo Tízezer pengős költséggel harmadik emeletet építettek a Horváth Mihály-ntcai Iparcsarnokra (A Délmagyarország münUaldrséflói) Néhány hét óta építkezés folyik a Horváth Mihály-ttteai Ipa*csarnok második emelete fölött, v* eddigi tetöterraszon. A« ipartestölet vezetősége egy régebbi KatArezat alapján megszüntette ezt a nyitott tetőtefraszt, a második emelet fölé egy hatalmas födött Csarnok került, amelynek építési munkálatai közvetlenül befejezés előtt állanak. A csarnok tulajdonképpen harmadik emelete lesz az épületnek s kiválóan alkalmas less kiállítási és raktározási Télokra, EJízel az épitketéssel az ipartestület talajdonképpen megnagyobbította a* ipari vásárok kiállítási területét, mert a nyitott, tetőterraszt csak minimális mértékben lehetett felhasználni kiállítási Célokra. Az építkezés legközvetíeuebb oka azonban mégsem az volt, hanem ar. hogy a nyitott tetőterrasz nagy 3»őzések idején teljesen átázott « a viz átszivárgott a második emelet meny ezét én és az épületet állandóan rongálta. Ezért volt halaszthatatlan szükség a tetőszerkezet felépítésére s a tetőépítés később a városi mérnökség határozata folytán harmadik emelet, ráépítéssé módosult. A mérnökség ugyanis csak ugy adta ki az építési engedélyt az ipartestületnek, hogyha as nj tetőpárkánymagasság egyvonalban le»z a szomszédos ipartestületi székház tetőpárkányának magasságával. Tgv pedig annyira fel kellett emelni a tetőt, hogy alatta egy tágas kiállítási csarnok képtődötl. mint az épii'et harmadik emelete. Az épitkuié* körülbelül 10 ezer oeugó* köl'ségkeívfben fplvlk