Délmagyarország, 1942. július (18. évfolyam, 146-172. szám)

1942-07-04 / 149. szám

Szeged város 1943* évi költségvetési tervezetének előkészületei % Erdeket adatok a magyar városok költs4gvetéséből — A Székesfőváros egymaga nagyobb költségvetéssel végzi a közigazgatast, mint az összes magyar varosok együctveve (A Délmagyafófszdg munkatársától) A város költségvetésének öszszeálljtása mindig a nyári hónapokra esik. Az alapszabály az — amit azonban az utóbbi években nem lehetett bfjartani —, hogy a következő évi költségvetési tervezetnek szeptemberre el kell készülni, hogy szeptemberben, vagy legkésőbb októberben letárgyalhassa azt a közgyűlés s az elfogadott költségvetést szabály szerint még novemberben fel kell terjeszteni jóváhagyás végett a belügyminiszterhez. Ezt a törvényes intézkedésekben lefektetett előírást azonban, mint közttidomásu, évek óta nem lehet betartani, mert a számvevőség a lecsökkentett létszám mellett nem tud olyan munkatempóban dolgozni, Hogy a költségvetési tervezetet már sieptemberben közgyűlés elé lehetne terjeszteni. De nemcsak Szegeden-van ez igy, hanem az ország valamennyi törvényhatósági városaiban is s mivel ilyenformán mindenütt %'késve készülnek el a költségvetések, a késés a város pénzügyi adminisztrációjában semmi zavart nem okoz, mert ehhez a helyzethez alkalmazkodva veszik tárgyalás alá a belügyminisztériumban is a felterjesztett költségvetéseket Szegeden pl. a mult évben, mint ismeretes, decemberben tárgyalta a költségvetést a közgyűlés a csak ez ev februárjában került sor annak belügyminisztériumi letárgyalására. A késedelem folytán előállott helyzetet azután mindenütt ugy hidalják át, hogy a jóváhagyásig az előző évi költségvetés főbb vonalaiban megállapított alapelvek szerint történik a pénzügyi közigazgatás. Az idén a költségvetési tervezet elkészítésének szempontjából Ugyanez a helyzet a városházán. A városi számvevőség megkezdte az előmunkálatokat, azonban, tekintettel arra, hogy az eredeti 40-es létszám helyett ma is csak 27 a számvevőségi tisztviselők száma, előreláthatólag késő ősz lesz, mire napirendre kerülhet a városházán a jövő évi költségvetési tervezet letárgyalása. A létszámkérdés mellett jelentősen befolyásolja a munka előrehaladását az a sok uj szempont, amely a jelenlegi körülmények között egészen közelről érinti a költségvetési tervezetet. Főleg az árak és a munkabérek változása az, ami nagy mértékben §rinti a költségvetési tételek összeállítását, amivel kapcsolatban péladő azonban Kecskemétnek 115,1 DBLMAGYAR ORSZÁG « Kassán és Kolozsváron 75 Szombat, 1942. johus 4. * volt i milliós költségvetése völt\ Győrnek, Újpestnek, Nagyvárad-1 ra esik, tehát a főváros egymaga nak, Miskolcnak. Törvényhatósági minden tekintetben az 50 százalékos Belvárosa Mogi Szombat, vasárnap Fehér hajó Az olasz tengeri háború névtelen hőseiről készült filmóriás. A világ legnagyobb és legmodernebb csatahajója és annak személyzete a szerelői ennek a páratlan filmremeknek. Legfrissebb UFA HÍRADÓ _ 5. 7, ti dának elegendő, ha csak azt vesszük figyelembe, hogy amikor két évvel ezelőtt a rendőrségi palota épitke zési előmunkálatait megkezdték és a költségvetést összeállították, az összeg 800 ezer pengő körül mozgott, ma pedig már, mint azt a legutóbbi közgyűlés elhatározta, fel kellett emelni a költségvetési keretet két millió pengőre, mert Időközben az anyagárakban és a munkabérekben olyan eltolódások állottak elő, hogy az eredeti kalkulációkat át kellett számítani és realizálni. Ilyen körülmények mellett fokozott mértékű körültekintést igényel a költségű* tés összeállítása s a városházán számolnak azzal, hogy a jövő évi költségvetés végösszege jóval 10 millió pengő fölé emelkedik. Rend kivül nehéz feladat ebben a helyzetben a költségvetési egyensúly megteremtése is, mert hiszen a város legnagyobb és legfőbb bevételi forrása a földbérjövedelem kötött és nem emelkedik, a kiadások pedig az egész vonalon emelkedtek. Az idei költségvetés szükséglete 9,644.287 pengő. A bevétel 7,950.558 pengőben van előirányozva s igy állott elő az az 1,693.729 pengős hiány, amit 80 százalékos pótadó kivetésével fedezett a város. Az idén azonban számolni kell azzal, hogy éppen a földbérek kötöttsége, másrészt az áreltolódások miatt még nagyobb lesz a hiány s igy az egyensúly biztosítása még nehezebb lesz. Ezek. miatt valószínű, hogy az idei kilencmilliós szükséglet jövőre 10 millió pengő fölé emelkedik, a legfőbb törekvés azonban arra irányul már a tervezet elkészítésénél, hogy az egyensúlyi helyzetet legalább oly mértékben valósit *ík meg, hogy a pótadószázalék emelésére ne legyen szükség. A törvényhatósági jogu. városok költségvetési adataival kacsolatban nemrég tették közzé az 1941. évi helyzetről összeállított hivatalos statisztikai^ összefoglalást. A közleményből kitűnik, hogy tavaly a legnagyobb költségvetésű mngyar törvényhatósági város Debrecen volt 13 milliós szükségleti és 12 miliós fedezeti adataival- Közvetlenül Debrecen után következett Szeged 8 millió 410 ezer pengős szükségleti és 6 millió 907 ezer pengős fedezeti adataival. A pótadó mindhét városban 80 százalékos volt. A harmadik helyet Pécs foglalta el 6 millió 510 ezer pengő szükségleti és 5 millió 943 ezer pengő fedezeti összeggel. A pécsi pótadó azonban mindössze 50 százalékos volt. Ugyancsak 5 milliós költségvetése Kecskemétnek, Kassának és Kolozsvárnak, a pótvárosaink közül legkisebb költségvetéssel — 1 millió 457 ezer pengő — Komárom dolgozott A legnagyobb költségvetésű megyei város Újpest (4 millió 300 ezer pengő), a legkisebb költségvetésű megyei város pedig Bánffyhunyad (194 ezer pengő) volt. A legnagyobb pótadót Kiskunfélegyháza és Hódmezővdarányt is meghaladó költségvetési számokkal dolgozik, mint az összes vidéki törvényhatósági jogu és megyei városok együttvéve. A tanulságos statisztikai összeállítás, ami azért is figyelemreméltó, mert, bár az idei általános költségvetési statsztika még nem készült el. azonban főbb vonalaiba és arásárhely lakossága fizette, mindkét nyaiban a helyzet nem változott, a helyen 120 százalékot. Legkisebb jkövetkező megjegyzéssel zárul: volt Budafokon — 30 százalék — a pótadó. A kereseti adó 5 és 7 százalék között változott az összes városokban s etekintetben ugyanez a helyzet az idén is. Érdekes megállapítása az előbb emiitett hivatalos statisztikai kimutatásnak, hogy beleértve Budapestet is, törvényhatósági jogu és megyei városaink öszS7.es kiadása a mult évben 334 millió pengő volt, amivel szemben csak 29i millió fedezetet tudtak beállítani, vagyis a költségvetésekben 50 millió pengő hiány mutatkozott, amit pótadóval kellett fedezniEzekből az összegekből azonban 196 millió szükséglet, 172 millió fedezet és 23 millió hiány a Székesfőváros„A városok költségvetésében nem a számok az érdekesek, hanem az a mód és az a feszültség, amellyel a városi élet folyik és a szolgáltatásoknak az a köre, amit. a városok polgáraikkal szemben magukra vállalnak. De ezeknek az elemezé óre ezek a keret-adatok nem elogendrik. Az bizonyos, hogy városaink ma már tul vannak azon a szűk korlátozáson, amelyet a világgazdasági válság az előző pénzbőség után reájuk kényszeritett és nemcsak módjukban van, de kötelességük is, hogy fokozatosan kipótolják a szélesebb értelemben vett és szakadatlanul modernebbé, korszerűbbé váló közigazgatás hiányosságait" A gépesítéssel áll vagá bukik az ország agrárélete Gazdaproblémák a mezőgazdasági javaslat vitájában Korzóban Szombat—vasárnap TASNADI MARIA, KISS FERENC PETROVICS SZVETISZLAV, TITKOS ILONA, TARAY , SOMLAY, RÓZSAHEGYI és VASZARY PIRI főszereplésével EM nem uáiasze; Budapest, julius 3. A képviselőház pénteki ülését Szinyei-Merse Jenő alelnök nyitotta meg. Beterjesztette a 42-es országos bizottság elmúlt félévi működéséről szóló jelentést. Tildy Zoltán, a Független Kisgazdapárt vezérszónoka szólt hozzá elsőnek a javaslathoz. A javaslat ellen iratkozott fel, mert igen sok birálni való talál benne, mégis mindenkinek örömmel kell fogadnia ezt a nagy horderejű javaslatot, melyet a kormány ilyen nehéz időkben hozottá Ház elé. Hangoztatta, hogy Magyarországnak át kell mentenie a mai világégésen a mezőgazdasági termelés értékeit, mert ezek sokszorosan jelentősek lesznek a háború után. Határozati javaslatban kérte, küldjön ki a Ház vegyesbizottságot az árpolitika megvizsgálására és ez a bizottság az árpolitikát intéző valamennyi felelős tényező meghallgatása után tegyen részletes jelentést a képviselőháznak. A javaslatot nem fogadta el. Csorba Sándor, a MÉP második vezérszónoka leszögezte, hogy ebben a javaslaban régi kívánságok teljesülnek. Ezt a javaslatot a magyar közvélemény már évek óta előre szankcionálta. Időszerűnek tartja, mert az európai népek már most, a háború alatt kezdik lerak IÍ az uj európai gazdasági rend alapját. Kérte, hogy létesítsenek közadóból alapot és abból adjanak a termelőknek árkiegészítést. A földművelésügyi minisztérium megértette az idők szavát, hogy akciókon keresztül kell segítségére sietni a mezőgazdaságnak. különösen a kisbirtokos ré'egnek. Az államnak nemcsak az irányitás, hanem bizonyos mértékben a beavatkozás is kötelessége a mezőgazdaság bizonyos ágaiban. A legnagyobb buzgalommal néz a gazdasári elöljárói intézmény létesítése elé. Törvényesen biztosítsák, hogy a gazdasági előljáró ne bürokrata legyen, hanem idejének tekintélyes részét töltse a mezőn. A tagosítással kapcsolatban a parcellaminimum megállapítására tőrvényt sürgetett Ezután a mezőgazdasági gépesítés fontosságáról beszélt és rámutatott arra, hogy tőszomszédságunkban lesz a gépesített Ukrajna, amely ugyanazokat a terményeket termeli, mint mi. A többi fejezet rovására is növelni kellene a gépesítésre fordítandó összegeket, mert Magyarország agrárélete az elkövetkezendő évtizedekben a gépesítéssel éi vagy bukik. A javaslatot örömmel elfogadja. Gesztelyi Nagy László, a MÉP harmadik vezérszónoka kijelentette, meggyőződése, hogy az elmúlt ötven év alatt a mezőgazdaságot érintően nem akadt még egy törvény, amelynek e javaslathoz hasonló fontossága lett volna. A magyar mezőgazdasági életnek több mint ötvenesztendős kívánságát valósitja meg ez a javaslat, amely a földművelésügyi igazgatást a körülirt feladatoknak megfelelően átszervezi és közelebb hozza a néphez. A gazdasági felügyelőség kettősségének megszüntetését kérte, mert nem csinálhatja ugyanaz az ember az agrárigazgatást és a termelésfejlesztést. A háború után nem lehet majd a mezőgazdasági termelést még a mai színvonalon sem tartani gépesités nélkül, főleg a kisgépeket kell bevezetni a gazdaságokban. Növénytermelési szövetkezetek alakítását kérte. Végül arról az óriási pusztulásról beszél, amely az elmúlt két év alatt az Alföld gyümölcsfáiban végbement: két éve még 1600 vagon barack ment ki Kecskemétről, most nem hiszi, hogv hárommal menne majd ki. Az állattenyésztés terén a minőségen kivül a mennyiségre is gondot kell forditani. A javaslatot elfogadta. Kedden délelőtt 10 órakor folytatják a vitát. Az ülés 2 óra előtt ért véget. .$z£chen«*i Mozi Ma 5, 7, 9 órakori Hamispénz izgalmas bfmügvi történet. Azonkívül I GYORS CSAPATOK és UFA HIRADŐ.