Délmagyarország, 1942. június (18. évfolyam, 123-145. szám)

1942-06-13 / 132. szám

A gabonarendelet általános rendelkezései • ilBLMAbl iKUKs/.Ai Szombat, >942 junius 13. •>" ••"•í'mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm Napokon belül megnyílik a Városi Partiürdő (A Délmagyarország munkatársától) A korán beköszöntött nyári hőség fel­lendítette a Tiszapart életét. A nyári nap hevétől átfult ktírengetegből aki -sak teheti, kimenekül a strandra. A SzlIE uszodájában és a Fészek föve­nyén egyre több a fürdőző. Fár napon belül a Városi Part­fürdő is megnyílik. Eddig a Tisza ma. gas vízállása következtében hozzáfér­hetetlen volt ez a terület, most azon­ban, bogy a viz visszahúzódott, az áradás által lerakott iszapréteg is kezd már szikkadni. Vitéz Irányi László, a városi üze­mek igazgatója pénteken helyszíni szemlét tartott és kiadta az utasitáso­i at a partfürdö rendbehozatalára. A legelső feladat a vastag iszapréteg eltávolítása, a további teendő a viz okozta rombolások helyreállítása és a kabinok kihelyezése. Ha az idő ked­vez a munkának, ugy a városi strand a jövő hét derekán már meg is nyilik Budapest, junius 12. Az idei termé­sű gabona csépléséröl, számbavételé­ről, őrléséről junius 11-én megjelent minisztériumi rendelet az általános rendelkezés között kimondja, hogy ga­bonának tekintendő a buza, a rozs, a kétszeres, vagyis a kenyérgabonák, továbbá a zab és az árpa, mint takar­mánygabonák. A rendelkezések kiter­jednek a gabonára akkor is, ha más terménnyel 5 százaléknál nagyobb arányban van keverve. A gobonakész­letgazdálkódáshoz szükséges összeirá­si és nyilvántartási munkálatokhoz a községi elöljáróságok igénybe ve­hetik a néptanítók közreműkö­dését is. A szükséges készletnyil­vántartási munkálatok elvégzése, to­vábbá a gabonabizományosok, különö­sen pedig a Hombár-bizományosok el­lenőrzése céljából a közellátási mi­niszterrel egyetértve a mezőgazdasági törvényes érdekképviseletek közremű­ködését is igénybe vehetik a rendelet alapján. Ilyen érdekképviselet az or­szágos és kerületi mezőgazdasági ka­mara és a visszacsatolt erdélyi és ke­leti területeken az Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet. A gabonarendelet másik fejezete a gabonalafípál kapcsolatos intézkedé­seket tartalmazza. Ezek szerint mind­azok, akik 1942. évben gabonát ter­melnek, kötelesek a junius 25—30-ika közöl!i időben a községi elöljáróság­tól gabonalapot kiváltani. A gabona­lap a termés nyilvántartása, a gabona beszolgáltatásának ellenőrzésére és a termelői elszámolásokra szolgál. A termelőknek annyi gabonalapot keil kiváltani, ahány önállóan vezotett gazdasága van. Azoknak tehát, akik egy község vagy város területén van haszonbérletük vagy földjük, csak egy gabonalapot kell kiváltaniok. A gabo­nalapot a község elöljárósága ugv á litja ki, hogy azon feltünteti a bejelen­tett nevét, születési évét, lakcimét. A gabonalap kiváltásával egyidejűleg a termelőnek be kell jelenteni gazdasá­gának területét és szántó területének az 1941—42. évre gabonával, kukoricá­val és burgonyával bevetett részét és az 1942—43. évben gabonával előrelát­hatólag bevetésre kerülő terület nagy­ságát. Azonkivül be kell jelenteni a vetőmagszükségletet, valamint háztar­tási és gazdasági gabonnsEükséületét. Ezeket mind bejegyzik a a gabona­lapba. A gabonalap kitöltésekor a ter­melő által bejelentett adatokat a köz­ségi elöljáróság ellenőrzi. A gabona­lapot díjtalanul szolgáltatják ki. Min­den termelő 1944. juIius 31-ig köteles megőrizni gabonalapját. A Konzervgyár Rákoson vásárol egres*, szamócát villamos vasút melletti telepén. Vizkáros földekbe díjtalanul ad naratMcsom palántái. Polner Ödön a debreceni egyetem díszdoktora Debrecen, junius 12. A debre ceni Tisza István-tudományegyetem ünnepség keretében avatta pénteken a jogtudományok tiszteletbeli dísz­doktorává Polner Ödön egyetemi ta nárt és Vladár Gábor titkos taná ösost, a Kúria tanácselnökét. Az avatási ünnepségen megjelent Antal István nemzetvédelmi miniszter is. Pályázat egyetemi hallgatók számára Budapest, junius 12. Az Egyesült Keresztény Nemzeti Liga kisebbségi szakosztálya az idén is páüyázrtot hirdet különböző pályamunkák meg­írására. Ha egyetemünkhöz és valamennyi főiskolánkhoz szól a pályázat, amely­nek sikerét mutatja, hogy legutóbb 156-an pályáztak és 10.000 pengő volt a kiosztott dijak összege. A tanulmá­nyok értékét az bizonyítja, hogy azok­ból már három jelent meg. Kari János jogszigorló a bunyevác kér­désről, Deák József a sglováksájg helyzetéről irt és mind a két irás a pécsi egyetem Kisebbségi Körlevelé­ben jelent meg Székely Áron ko­lozsvári orvostanhallgató az erdélyi orvosképzésről irt és nyert pályádig jat. A magyar egyetemi ifjuságnaH meg kell szereznie azt a szaktudást,' amellyel a szellemi fronton is hasz­nos munkát végezhet és ezért irt ki a liga ujabb pályázatot. A pálytemuinkjhí terjedelme kettő és fél—három ivnől kevesebb nem le­het. 22 pályadíj van, ebből 5 300— 300, 8 200—200, 9 pályadíj pedig 100— 100 pengő összegű. A gépírásos pá­lyamunkákat november elsejéig kell benyújtani (Budapest. IV., gróf Ká­rolyi-utca 22). A pályadijai között szerepel a horvátországi magyarság, valamint Horvátország és Sfeerbia is­mertetésére vonatkozó mü megírása. A magyarság helyzete Horvátország­ban, a horvát egyetemi ifjúság hely­zete ugyanebben az időben. A szerb görögkeleti egyház a szerb nemzeti eszme szolgálatában, a jugoszláv ag­rárreform a visszatért Délvidéken és annak felszámolása, valamint műsza­ki alkotások 1920-19-10 között a Dél­vidéken. Egyéb tételek között szere­repel: az utódállamok értelmiségi ifJ juságának szerepe a katonai előkép­zésben, testnevelés és sport az utód államokban, a magyarországi nemze­tiségek egészségügyi intézményei és az 1938 évtől bekövetkezett esemé­nyek hatása a kisebbségvédelemre, különösképpen a határontnli magyar­ság helyzetére. A liga igen hasznos munkát vé­gez a pályázat kiírásával, mert fel­kelti az ifjúság kérdését. le®dős»+. tübb problémáinkra. Á Turáni Vadászok Zentán A Turáni Vadászok nemzetvédelmi szervezetének központja a bácskai szervezkedések súlypontját most a ti­szamenti határőrvidékre helyezte át. Ennek az eiső állomásaként Zentat jelölte ki és ide küldte ki megbízot­tait: dr. Hídvégi István ezredest és Bartha János országos főtitkárt, hogy a zentai szervezet alakuló gyűlésén résztvegyenek. A központi kiküldöttek kíséretében megjelentek a szabadkai szervezet elnöksége egyenruhás egy­ségeivel, továbbá az óbecsei, szentta­mási, temerini, óromhegyesi és bács­földvári szervezetek népes küldöttsé­ge. A közgyűlést a zentai Iparoskör dísztermében tartották, Bácskay Dezső iskolaigazgató elnöklete mellett. Dr. Hidvégi István ezredes a központ üd­vözletét tolmácsolta, mnjd a szervezet szükségességéről beszélt, Bartha Já­nos országos főtitkár a szervezet múltjáról, céljairól s a mai idők sú­lyosságáról szólott. Mig honvédőink messze a frontokon küzdenek, nekünk idehaza a belső frontot kell védel­mezni. Guelminó Sándor sz. v. tanács­nok a helyi szervezet eddigi munká­ját ismertette, amelyből kitűnt, hogy Zcnta városában a Turáni Vadászok­nak olyan szervezete áll máris készen, amely elegendő a meglepetések kizá rására és a város belső rendjének tár­sadalmi uton való biztosítására. A szabadkai szervezet ügyvezetője, Ná­rmy Csaba, a 22 éves rabság tanulsá­gairól beszélt, összefogásra és továb­bi szervezkedésre szólította fel a zen­tai szervezetet. Ezután egyhangú lel­kesedéssel a tisztikar megválasztására került a sor. Elnökké: Halász Károly tanácsost, társelnökökké: dr. Szegedi Mihály orvost. Szabó Lajos faelosz­tót. alelnökökké: Papp Erigyes gaz­dálkodót. Ilalász Sándor kereskedőt, iigyvezefú elnökké: Guelminó Sándor sz. v. tanácsost, titkárrá: Dobos Győző számtisztet, pénztárossá: Balassy Gyu. la kántort, ügyésszé: Csabaffy Sándor ügyvédet, ellenőrökké: Szivák Géza kereskedőt és Puskás Péter pékmes­tert, a választmány tagjai kőzé Bács kai Dezső iskolaigazgatót, dr. Égersze­gi István városi tanácsnokot és dr. Lengyel János pénzügyi tanácsnokot, sth., stb. választolták. A megválasztottak nevében dr. Sze­gedi Mihály orvos, társelnök köszön­<• meg a közgyűlés bizalmát, majd ró­ván pár szóval biztosította az egybe­gyűlt népes közgyűlést, hogy Zenta város Turáni Vadász szervezete — ha a haza és fajunk érdeke ugy kívánja teiji riiríá fogja kötelességét, amit Í egy . gyűltek Viharos lelkesedéssel vettek tudomásul. A közgyűlés a Him tei' ji elének lésével ért véget Hegtörtént a kezdeményezés aSzeged és Belgrád közötti kulturkapcsolatok kiépítésére Kar! von Koweindl, a Donauzeitung főszerkesztője Szegeden A Dél magyar//ország munkatársá­tól) A mult hetekben értékes és nagyjelentőségű előadást tartott Délmagyarország és a Balkán kul­turális és gazdasági kapcsolatairól a Magyar Külügyi Társaság Balkán­bizottsága a szegedi tudományegye­tem aulájában. Ezen az előadáson érdekes ötletek, tervek es elgondo­lások merültek fö] a Szeged és Bel­grád között a monarchia idején, az első világháború előtt fennállott kapcsolattík szálainak újra felvételé­re. A két szomszédos állam között tagadhatatlanul sok vonatkozásban van bizonyos egymásrautaltsági viszony, amelynek megfelelő ki­használása mindkét országnak ja­vára szolgálna. Az ezzel a témakör­rel foglalkozó előadó azzal végezte előadását, hogy ha a mai viszonyok is alkalmasak a kapcsolatok felvéte­lére. de az nj európai egyensúly ki­alakulása után a történelmi szükség­szerűség és a gazdasági fejlődés mégis meg fogja találni a kibonta kozás és egymást kiegészítő termé­keny összémiiködés Htját. Alig két hőt telt el a uemt'sak sze­íredi, de fővárosi és országos viszony­latban is nagy feltűnést és érdeklő­dést keltett előadás óta és az elmé­leti elgondolásnak máris visszhang­ja támadt a másik oldalról, még pe­dig cselekedet formájában. Pénteken ugyanis Szegedre érkezett Kari von Koweindl, a legtekintélye­sebb szerbiai németnyelvű napilap­nak, a belgrádi Donauzeitungnak a főszerkesztője, hojry a szombati nap folyamán a város vezetőségével a Szeged és Belgrád közötti kultür­kapesolatok újbóli felvételére és ki­építésére vonatkozólag megbeszélé­seket folytasson. Ez a megbeszélés természetesen csak előzetes tájéko­zódás, mindkét részről, az Igények és szükségletek összeegyeztetése és a lehetőségek számbavétele. A gyakor­lati kivitelt a későbbi tárgyalások eredményei fogják meghozni. Kari von Koweindl főszerkesztő szegedi látogatását arra is felhasz­nálja, hogy Magyarországnak né­pességszám ós kulturális jelentőség tekintetében első vidéki városáról fényképekkel illusztrált riportban számolhasson be lapja hasábjain az olvasóinak. A német njság, amely rövid idő alatt Délkeleteurópa ve­zető világlapjává nőtte ki magát, eddig is rokonszenvező érdeklődés­sel foglalkozott Magyarországgal és éppen a legutóbbi számában ho­zott a Kormányzó nr arcképével és a pusztai életet bemutató fényké­pekkel tarkított érdekes ismertető cikket Magyarországról. A Szeged városáról készülő képes riport bizonyára méltó továbbfej­lesztése lesz a Magyarországról kez­dett cikksorozatnak, amely végered­ményében szintén sikerrel mozdít­hatja elő a két ország közötti kap­csolatok kiépülését HELYETT használja a Rivál Lotion folyékony arcápolót. Tisztit, üdit. Külön zsiros és száraz bötre. Minta próbacsomagok ! Vénusz Drogéria, Mikszáth Kálmán utca 5. Jókarban levő, használt irflaszialofai veszünk. Magyar Kender—, Újszeged.

Next

/
Oldalképek
Tartalom