Délmagyarország, 1942. június (18. évfolyam, 123-145. szám)

1942-06-26 / 143. szám

TENIK LÍBIÁBAN? 4 i)ecmagy arorszag Péatak, tett, jmins H. Készfii a város zárszámadása (A Délmagyarország munkatár sá­<"61) Másko*, normális Időkben a városatyák ilyenkor, .iunins végén már régen túlvannak a városi zár­számadás és költségvetés megtár­gyalásával kapcsolatos izgalmakon, azokat többnyire az esztendő első évnegyedes közgyűlése, a márciusi szokta tárgyalni. A háborús viszo­nyok következtében előiálott tete­mre feladat-többlet és munkator­lódás azonban a siámvevőségné] is egyre inkább érezteti hatását. ftry vot már tavaly is, amikor május végére tudott esak a tisztvi­selői kar as egyéb ellntéani való hivatalos ügyek miatt a zár­számadással elkészülni. Az idén fo­kozottabb mértékben állott elő ugyanaz a helyzet, amit megnehezít még aa a körülmény is, bogy a számvevőség tisztviselői létszáma tavaly éta ie jelentékenyen esők­ként a katonai behívások következ­tében, viszont uj állások létesítésé­re nln«s meg sem nz anyagi lehető­ség, sem a felhatalmazás. Hónapok óta megfeszített munká­val dolgoznak a számvevőségen a zárszámadás elkészítésén, azonban annak ellenére- bogy délutánonként is hivatalos órákat tartanak, a sok aktuális és határidős, tehát éppen vxárt halasztást nem tűrő ügy elin­tézése miatt a zárszámadás befeje­zése minduntalan halasztást szen­ved. Értesülésünk szerint azonban a munka javarészével már végez­tek ugy, hogy remélhető, hogy a szá­madásokat rövidesen lezárhatják és a költségvetéssel együtt benyújt­hatják a polgármesternek. A zárszámadás és költségvetés le­tárgyalásának fontosságára való tekintettel dr. Pálfy József pnl-jrár­me9ter ugy intézkedett, hog.v jú­niusban esedékes volt, de az ebben a hónapban megtartott, rendkívüli közgyűlés minit elhalasztott máso­dik évnegyedes közgyűlést, az úgy­nevezett „nyári közgyűlést" július­iá* tartsák meg és annak határide­jét a zárszámadás beérkezése után nyomban Turáni Vadászok Nagyváradon A Turáni Vadaszok nemzetvédelmi szervezete • sorozatos bácskai dió­sok Után most Nagyváradra, Bihar vármegye székhelye re küldte ki meg hizottait as ottani helyi szarvasét megalakítására Bihar vármegyében 04 helységben működnek már a vadászszervezetek A a ülésre a» Országos Központ ró­szírül vitéz nagy beégni Nagy Vilmos ny. vezérezredes és Bartha János or­szágos főtitkár utazlak, akiket az ál­lomáson egyenruhás diszszakassza I vártuk. A közgyűlésen a nagyváradi bajtársak mellett megjelentek a ko­lozsvári, debreceni, szatmárnémeti, bihari, csúcsai és kóiősfekcfetót szer­vezetek kiküldöttei ts. Aa ülés mind­vépig lelkes hangulatban folyt le. kü­lönösen vitáz nagybaroni Nagy Vil­mos ny vezérezredes felszólalását tagadta viharos lelkesedéssel a böt­:*yülés, A Vidéki szervezetek nevében rteszegi T.ajos Rebrécen, És. Farkas István volt tordai polgármester és Rereezky Dániel gazda fBihar) saó­•altak fel. majd a helyi szervezet tisztikarát választották meg. Kínokká dr. Fazekas Mihály kórházi füoryozt, ügyvezetővé Pintér Sándor MAV. nzl. segédtisztet választották. A nagyváradi helyi szerveset meg­alakításával ttögjnéhill Bihar vár*© gvéock kóasáffniázt Ml* M*«s*erya­•fce. Hl TÖR Rommel bravúros visszavágása, amely egyre erösebbeu szorítja kelet felé az angolokat, a világérdeklodés előterébe állította ismét Líbiát. Líbia, amelynek területe 1,115.000. más adutok szerint 1.800.000 km­(a terület eltérő számadatai a déli határok bizonytalanságából ' származ­nak), negyedszázad óta gyarmata Olaszcrszagnak. »Libia Italiana* a tuniszi határtól Egyiptomig terjed és mintegy kétezer kilométer hosszú ten­gerp.\iia van. A gyarmat tulajdon­képpeiráegyesitett neve az 1911-ben véres harcok árán elfoglalt Tripolitá­<1 iá nak (a volt török Tripolisz-vilajet) és az < zF> világháború idején (1914— 18 közölt) fokozatosan megszállott Cirena ikának. , Az olasz gyarmatbirodalom egé­szen más körülmények között jött lét­re és alakult ki. mint más országok gyarmatbirodalma, ennélfogva egé­szen más törvényszerűségeknek is van alávetve A rónmi kolonizáció akkor megkezdődött már ezen a földön, ami­kor Európa népeinek nagyrésze még nem is szerepelt a történelem színpa­dán. A keresztes hadjáratok után is­mét itáliai hajósok, városközfársasá­gok indítják meg az Európán kiviiti területek felfedezését 'Mareo Polo és Colnmbus is olaszok voltak.) Az ujabbkori olasz gyarmatosítás főként abban különbözik a többi ha­talmak módszereitől, hogy nem a bensziilötfek munkáját finanszírozták a hódítók, hanem az olasz gyarmato­sító a mása kétkezi erejével vesz rész az idegen területeknek a nemzeti étetbe való bekapcsolásába. Nemcsak kormányzók, hivatalnokok. kereske­dők és adószedők jöttek a gyarmatok­ra az anvaországból. hanem tömegek, Itália egész embcrfötöslege, hogy itt uj egzisztenciát teremthessen magá­nak. Pedig Líbia földje nem túlságosan kedvező és igazán megfeszített, verej­tékes munkával lehetett esak ered­ményt elérni. A fasiszta uralom dina­mizmusa azonban csodákat mii veit, csodákat, amelyek a tervszerű és céltudatos munka eredményei. A de­mográfiai célon kívül, amelyet tetjes sikerrel szolgált a libiai olasz telepí­tés. volt egy másik nagyjelentőségű szempont is és pedig a katonai. A cél az vott. hogv a gyarmatbiroda­lom védelmének súlypontja az olaszok kezébe legyen letéve, akik a saját há­zukat. földjüket, családinkat és eg­zisztenciájukat védelmezik. Libia katonai jelentősége jelenté­kenyen megnőtt, amikor Itália 1935— Tr ban kemény és erélyes hadjárat­ban leverte és meghódította Abcsszi­niát Az nj gyarmattat való gazdago­dást a nvrtgati demokráciák, főként Anglia és Franciaország nem nézték iószemn e) cs ha az ellentétek akkor nem is robbantak ki fegyveres kon­fliktus formájában a két átlamcso­onrt: a tengclválianiok és a nvngatt demokráciák között, dc a mostani vi­lágháborús konftagráció szcltcrebclyc­sedéséhen föltétlen ezeknek az előz­mények nek is nagy részük volt. A Földközi-tenger két kapuja: a nyugati Gibraltár és a keleti Szuez angol kezekben van ugyan, azonban «a»nl. hogy az olaszok szilárdan meg vetették a lábukat Afrika északkeleti csücskén. Szuez veszélyeztetett hely zetbe került. A rögtön foganatosított angol ellenintézkedések egész seroza ta következett: füpmst óriási tá maszponltá építették ki. minthogy Máltát az olasz Pa 11 toll ária szigeti támaszpont akciókApasségéHen erősei' korlátozta. A Szuez-csatornával ne indiai brit pvarmathirodalonifia ?Mt tő legrövidebb ut zavartalan hassnn latát akarták Biztosítani, ennek nyit­va tarfása létérdeke NagvBritanniának Közben Olaszország erős támasz ponttá épHette ki a Radekaaévos/t. Az angol ©álasg erre sem maradi el Angol vezérkart tisztek ve*el#sév*l átnzarveztttr az agyifttawi k»a«éf»frt. Ezael etreidojaiog « sivatagi kóbor* ra külön gépesített hadosztályt szer­vezi k, átcsoportosították az egyip­tomi l eit hadműveleti hadseregei is és a védelmi apparátust keletebbre, Szuezhez közclébb helyezték, készen minden eshetőségre, végül áthelyez­ték az angol főhadiszállást Egyiptom­ból Palesztinába. Egész sereg uj légi támaszpont is létesült: Lidda, Bag­dad, Amniani, Basrab és magában Egyiptomban is további hét támasz pont. E mozdulatok után a nrit földközi­tengeri védelmi rendszer gerincét az Alexandria—Haifa—Ciprus által alko­tott védelmi háromszög adta, Máltá­val pedig uszó légi támaszpontok tar­tották az összeköttetést Nem késett erre Itália válasza sem A Földközi­tengerhez, a »Maro Nosfruiii,-h< z létérdekei fűződtek. Az abesszin há­ború idején a megerősített libiai hely­őrségektől egész hadosztálynyi cm beranyagot adtak, ezekre a helyőrsé­gekre most fokozott feladat hárult. Minthogy a Szuez csatorna brit védelmi rendszerével szemben az ola­szok egyenrangú közeli támaszpon­tokkal nem rendelkeztek, előtérbe nyomult Libia, ameiy földrajzi hely­zeténél fogva a meglevő olasz bázi­sokkal együtt igen alkalmasnak mu­tatkozott az Alexandria—Haifa—Cip­rus háromszög átkaro'.ására, ha észa­ki partjain megfelelő bázisokat léte­sítenek. Ezek a bázisok nagy gyorsa­sággal el is készültek. Do Libia, mint Egyiptom közvet­len szomszédja, adott esetben sakk ban tarthatja a brit egyiptomi erőket is, különösen akkor, ha ilyentéle had­müveletekhez Szudán ellen vezetendő demonstrációk is csatlakoznának. Eb­ijen az esetben Líbiából nyúlna ki Egyiptom felé az olasz harapófogó északi ága. Nem utolsó sorban i.'yen esetekre való felkészülést jeleníelt a hatalmas müut is, amely nyugat­keleti irányban az olasz csapatok mozgatására kitűnően alkalmas Ez a most folyó háború folyamán többször és legutóbb éppen Rommei tábornok visszavágása során meg is történt. A nyugati hadjárat utolsó perió­dusában Olaszország az. angol kihívá­sok következtében kénytelen volt fel­adni addigi »nem hadviselő* állás­pontját és hndbalépntt Németország oldalán. Líbiában azonban a komoly hadmüveletek csak 1940 őszén kezdőd­lek el, amikor Olaszország hosszabb előkészületek után ragyszabásu had­müveleteket kezdett Egyiptom ellen. Anglia niég 1936-l>an szerződést kö­tött Egyiptommal és ennek értelmé­ben Egyiptom köteles volt háború eselén összes vasutait. utait és re­pülőtereit átengedni a brit hadsereg­nek. Az olasz hadak fővezére Gra­ziam tábornok gyorsan elfoglalta Sol­ltunot és Sidi el Barraniig jutott el, száz kilométer mélyen Egyiptom föld­jén. Közben a brit csapatok is felfej­lődlek és december 9-én megindított támadásukkal nemcsak megállították az olaszokat, hanem visszavetették őket messze a határon túlra és az el­lenoffenzíva végeredményeként egész Cirenaika a kezükbe került. Ezt a tagadhatatlanul nagy sikert azonban az angolok nem tudták ki­használni, mert az utánpótlás nehéz­ségei miatt felhagytak a további ül­dözéssel és beszüntették az clőnyö­mulást. Ezzel kiadták kezükből a kez­deményezést Időközben az olaszoknak segítsé­gére jött a német haderő. Rommel tábornok páncélos hadtestével átha­józott fiszakafrikátía és Wavell tábornok" hadait BengiUi alól nem egészen három hc.t alatt kisöpörte egész Cirenaikából. esak Tobruk ma­radt angol kézen. 1941 junius 15 és 1R között a szollumi csata Betetőzte a tengelvhatalmak sikereit. Ismét egyip­tnmi területen állottak, csak Tobni kot tartotta a minden oldalról kőiül­járt áPffOÍ helyőrség. ti dfigflftk e<«Un őt Hónapig üvöltötték az erőt az niabb támadás-. ra, amelynek hadicéljai a következők voltak: í. közvetett segélynyújtás a Szovjetnak. 2. hadműveleti alapot te­remteni arra, hogy a Kaukázusban angol hadseregek operálhassanak, biztosítani ezek hátsó összekötteté­seit az Alexandria—Kairó—PortSzaid —Szuez vonalon; 2. Líbián keresztül oldalba- kapni az északafrikai fran­cia gvaumatokat; 4. az offenzíva si­kerével befolyásolni a még semleges európai állaniok magatartását; 5. had­műveleti bázis biztosítása Ola-zora/ág VatíVánvárosban helyezték el a szentszéki diplomatákat Kóma, junius 25. (Ttttc uf.V Be­avatott vatikáni kő ".kböl közlik, hogy immár csakntati az egész va­tikáni diplomáéiul testületet Vali* kánvárosban helyezték el. Kivétol esak a szeütszéki német ós olasa nagykövet. A Vatikánban a külföldi hatal­mak képviselőinek a Szent Póter­templom közelében lévő két nagv épületet boesátották rendelkezésre a Santa Martlia-negyedben, mert az eddigi helyiségek a Vatikánban nem elegendők ujabb diplomaták el­helyezésére és na érdekeit hatalmak sürgősen kérték megfelelő hely biz­tosítását és a helyiségeknek mo­dernizálását. A Vatikánban élő diplomatái Va­tikánvárost esak az olasz kormány különleges engedélyével és esak rendkívüli esetekben egy rendőr­(liztviseűo kíséretében hugyfcátjlJfc el és léphetik áj TJémj" váere tef*­latái (MTI) meg tárna dá sához. Ezek a hadműveleti célok mutatják legjobban Líbia hadászati jelentősé­gét. 1 .t Ez a meggondolás adja meg aa igazi jelentőségéi Rommel tábornok sakkhuzásának. Pedig kritikus idő­szak következett: a Földközi-tenge­ren Cunningham admirális a ha­jóhad parancsnoka, a nílusi hadsereg élére ennek testvére, Cunningham tábornok kerül, akinek első célja Tobruk körülzárt védőrségének fel­mentése. Rommel azonban keresztül­liuzta számításait és a csata kellős közepén Cunnigham-et Amhinleek tá­bornok váltja fel. Rommel a túlerővel szemben ügye­sen hátrál, vesztesége atig van, az angolok azonban emberben és anyag­ban rengejeget vesztenek. Rommel ügyesen elkerüli a döntő összecsapást az angol seregekkel mindaddig, amig erősítést nem kap. Az angolok ebben az offenzívában Cirenaika nagyrészét, léhát hadásza­tilag értékes területeket foglaltak el, de óriási veszteségek árán. Ekkor tizenháromezer foglyot, ezerháromszáz páncélos jármüvet és háromszáz repülőgépet veszítettek, de kitűzött hadműveleti céljaikat még­sem tudták elérni, mert Ronimelnek csapataival nemcsak sikerült megállí­tania őket, de elképesztően villám­gyors offenzívába meni ái és sorjá­ban visszafoglalt minden elvesztett pontot. Ennek az évnek az első hó­napjai azzal teltek el. hogy az ango­lok igyekeztek átcsoportosítani erői­ket, azonban az ellentámadáshoz, bár­hol és bármennyiszer kísérelték i« meg, mindig és mindenütt hiányzott a lendület. Közben az egységes vezetés alatt Alió német és olasz csapatok át­ütőereje az njabb ember, és anyag­pótlásokkal még jobban megnöveke­dett és most már az angol jelentések is beismerik, hogv gépesítés terén a tengely haderői kétszeres fölényben vannak az angolokkal szemben. (k. b.1

Next

/
Oldalképek
Tartalom