Délmagyarország, 1942. május (18. évfolyam, 98-122. szám)

1942-05-05 / 101. szám

Az ármentesítés, belvizlecsapolás és öntözés egységesítő általános rendezesét követelte a vasárnapi árvízi nagygyűlés „Olyan megoldás kell, amely egyszermindenkorra megszünteti cz árvízveszélyt" — Bárczay államtitkár nyilatkozata a Délmagyarországnak (A üélraagyarország munkatársatol) Vasai nap umelotl pun Ina a tíz Oiavor nyitotta meg vitéz Furgly Erna uy. loidunveiesngyi miniszter a Uuja—1 íszatozi tViuzOgazdasagi Kauiaia es a Csanad—Arad—Toromat Varmegyei üuzdasagi Egyesület altal Szegedre összehívott árvízi nagygyüissi a városhaza közgyűlési termében. Ezen az országos szempontból is nagyjelentőségű értekezleten, araeiyen az alföldi magyar gazdatársadalom számos kiküldöttel kepviseltetle magát* aa Alföld déli részét is katasztrofálisan érintő vízügyi kérdéseket beszélték meg. A nagygyűlésen résztvettek az érdekelt varmegyek főispánjai, alispánjai, a városok polgármesterei, az érintett kerületek országgyűlési képviselői és felsőházi tagjai, valamint Csongrád-, bács-Bodrog-, Szolnok-, békés, Csanad-Arad-Torontái varmegyék gazdasági egyesületek kiküldöttei. Ott láttuk dr. T u k a t s Sándor szegedi, dr. R e ö k Andor szabadkai, Deák Leó zombori, Simkó Llemér hódmezővásárhelyi, Kiss Endre kecskeméti és Fejér Mikios esanádi főispánokat, Fcrenczy béta és vitéz bajsay Ernő alispánokat, Pálfy József szegedi, Endrey Béla hódmezővásárhelyi, bécsy bcrialan makói és Katona Miklós kiskunhalasi polgármestert, Peták Nándor, Rosta Lajos, Sármezev Endre, Temesváry Imre. Vásárhelyi András, Reibcl ,Mihály, Szöllössy Jenő, Csizmad i a András, dr. Torkos Be.ia, S o ó s Pál, Csorba Sándor és V ár a d y László országgyűlési képviselőket, J a k a b f f y Gyula felsőházi tagot, F a b r íc z i u s Endre gazdasági főtanácsost, OMGE-igazgatót, dr Kogulowicz Károly egyetemi rektort, dr. Széchenyi István országniozgósitgsi kormánybiztost, Szoyka Kálmánt, Sztoyka Miklós pénzügyigazgatót, Kiss Ferenc nv. min. tanácsost és felvonult azöszszehivó testület részéről a Duna—Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara titkársága. dr. G e s z t e I y Nagy László kamarai igazgató, országgyűlési képviselő vezetésével, mig a Csanád — Arad—Torontál Gazdasági Egyesületet Nicsovics György alelnök képviselte. A kormányzat részérői dr. Bárczay János földművelésügyi államtitkár, országos ár. vizvéclelmi kormánybiztos jelent mez a nagygyűlésen. Vitéz Pnrglv Emil nv. főldmüvelésödvi miniszter elnöki megnyitóBELVARC/Sfi MQZi Május ö-én és 6-án, kedd, szerda Táncoló Bécs bécsi vígjáték a boldog békeidők aranyos derűs világából Főszereplők: HÖRBIGER PAL és HANS MOSER HÍRADÓ ja után Nicsovics György adta elő a gyűlés megrendezésének imb>kait, majd dr. Gesztelyi Nagy László kamarai igazgató ismertette a tárgyat, a vízkárokkal kapcsolatban rámutatva a vízrendezés nemzetpolitikai jelentőségére, — Szörnyű károkat okozott ez a természeti csapás — kezdte ismertetését Gesztelyi Nagy László —, dolgos magvarok egész sorának életegzisztenciáiát tette tönkre a borzalmas pusztulás. Voltak, akiket őrületbe, öngyilkosságba hajszolt a kétségbeesés. Ez a mai nagygyűlés egy nagy vészkiáltás, hogy tegyünk meg mindent a bajok és a nyomorúság enyhítésére. Kállay miniszterelnök bejárta ezeket a területeket és személyesen adott utasításokat a segítségre. A vízügyi kormánybiztos szintén személyes tapasztalatból ismeri a helyzetet, szemineltartja a bajokat és igyekszik segíteni, ahol lehet. — A kormány huszonöt millió pengőt szavazott meg árvizsegélyezési célokra, ez az összeg azonban kevés. Födél alá kell juttatni a hajléktalanokat, szeretetet, jóindulatú megértést kell tanúsítani mindenkivel szemben. Idézi gróf Széchenyi István mondását: >.A mult kiesett hatalmunkból, a jövőnek azonban urai vagyunk*. A magyar Alföld, Középeurópa legjobb élelmiszer termő területe szenvedi most a természeti csapás minden szörnyűségét. Ha ez kiesik a termelésből, ezt nem csak mi érezzük meg. Ma sokkalta fontosabb, mint valaha, bogy minól több földterület szolgálja a termelés érdekeit. — Az ország déli részein a legnagyobb a pusztulás. Makó határa, Medgyesbödzás, Kunágota vidéke a szörnyű pusztulás képet mutatja. A viztengerből itt-ott kimeredő kutgémek jelzik csak, bogy ezen a vidéken valaha munkás, emberi élet folyt Az egész magyar társadalom cselekvésére van Szükség, bogy a sok földönfutóvá lett magyar testvérünk visszakaphassa hitét és telki erejét aa uj életkezdéshez. Ezután az ármentesitö társulatok emberfeletti munkájáról emlékezik meg és hangoztatja, hogy a régi, ma már elavult társulati törvényt meg kell reformálni, uj szellemmel és tartalommal telíteni. A terhek enyhítésének szükségét hangoztatja, az adózási kedvezmények kiterjesztését és azt iavasoljn. hogy ne a hevetett terület, hanem a terméseredmény legyen az irányadó szempont az adóelengedéseknél. Megemlékezik az ONCsA-ra háramló ragy szociális feladatokról és aztkéKORZÓ ri,, bogy ebben az esztendőben minden rendelkezésre álló összeget az árvizdulta házak helyreállítására fordítsanak, gondoskodjanak megfelelő roenvnviségü építőanyagról. Ha másként nem megy, szüneteltessék a városi építkezéseket és a 6—8 szobás lakásokat alakítsák át kislakásokká, az igy felszabadult téglát és egycb épületanyagot pedig (ordítsák kizárólag kislakásépiíési célokra. — gzáztizenhat év óta nem volt ilyen óriási vizkár Magyarországon — állapítja meg a továbbiakban, majd arra mutat rá, hogy a belvizek levezetésének mostani üteme nem megtelelő, azt meg kell gvorsitani ujabb csatornák és szivattyútelepek létesítésével. Az ország gazdasága a kisüzemi termelés irányában halad, minden talpalnttnvi területet meg kell művelni. A Duna—Tiszakőzi Mezőgazdasági Kamara volt az első, amely még 1922 őszén felterjesztésében kifejtette a kormányzat előtt, hogy a vízügyi kérdés nemcsak agrárprobléma, de országos ügy /• is egyszersmind. Hangoztatták azt is, hogy az ármentesitő társulatoknak nemcsak a vi« levezetése a feladata, de az is, hogy aszály idejére tartalékolják is a vizet. Az Alföldet hol az aszály, bol pedig a sok víz sújtja. olyan helyzetbe kell tehát hozni minél előbb, hogy a termelés zavartalanságát biztosithassuk, máskülönben a föld népe otthagyja az Alföldet és fokozódni fog a városokba való beszivárgás egészségtelen tempója, szaporodni fog a városi proletárok száma. Minden erőnkkel a röghöz kell kötnünk a magyar földművest, az ország legértékesebb, mert legmagyarabb és legszaporább alkotóelemét, otthont kell adnunk számára, bogy nt érezze magát sorsüldözöttnek. Megemlíti a Kassay- és. Sajó Elemér-féle terveket, amelyek megvalósításának itt a legfőbb ideje. Hivatkozik Vadnay Andornak, Csongrádinegye egykori híres főispánjának szavaira: »Akadjon meg minden egyéb fejlődés, bomoljék meg a pénzügyi egyensúly, de itt a magyarság megmentéséről van szó, tehát cselekedni kell!* A termet zsúfolásig megfőllő ha'Jgatóság zajosan helyesel nz előadónak, aki ezután beterjeszti a batáiozati javaslatot Széchenyi Mozi Ma utoljára GYSIRKOVICS nm SZILASSY, TDRAY, SfMOR, RAJNAY, PERftNYI. S, 7, 9 órakor JÖNNEK a Tenger farkasok Előadások kezdete hétköznap ö. I, a Telefon: 21-83. Mára, keddre prolongálva! Dr. Korács Isíván PÁ6ER ANTAlJ példátlan sikerű magyar filmje | Határozati javaslat A határozati javaslat két részre osztja a tennivalókat. A legsürgősebben megoldandók: a vizfcárneult házbirtokosok ellátása, jószágaik takarmányoztatása, házuk felépítése, kertjük helyreállítása, gazdasági épületek felépif.éséhcjj pénzbeli és anyagbeszerzési támogatás; a földadó, a vagyon- és jövedelemadó teljes termőképesség visszanyeréséig. »2 árvizes területek mentesítése az ártéri járulékok fizetése alól; átfogó intézkedés a sziikségcsatornáknak a társulatok főhálózataiba való teljes be. kapcsolására, kártérítés a vizáteresztésért, községek, vagy egyes községrészek szükségszerinti áttelepítése vízmentes helyre; a csatornák általános bővítése és tisztítása, kotrógépek beállítása és szivattyútelepek létesítése; a gyümölcsösök és szöllők pusztulásáért megfelelő kártérítés, köles és kukorica, valamint kenyérmagvak biztosítása; a miiszaki intézkedésekért való felelősség tisztázása. A végleges megoldást előkészítő teendők: bizottság szervezése szakemberekből és gazdákból a vizkatasztrófa okainak kimutatására és a szükséges intézkedésekre vonatkozó javaslatok kidolgozására; állami vízügyi alap létesítése; óvatosság az ártér fejlesztésénél; a társulatok tevékenységének összhangbahozatala; végül általános vizrendezés, amelybe beletartozik az Armentesi. tés, belvizlecsapolás és öntözés egyaránt Az előadó végül ismételten hangoztatta a megoldás sürgősségét és az anyagi feltételek biztosítását, majd ezután a gazdasági egyesületek képviselői törvényhatóságonként számoltak he az árvizi helyzetről. Vitéz dr. Kanta Géza Szolnok vármegye helyzetéről szólva bejelenti, hogy a megye területének csaknem negyven százaléka viz alatt áll és az elárasztott teriiletek 49 százaléka nem esik az ármentesitö társulatok hatáskörébe. Kéri, hogy létesíttessék vízmentesítési pénz* ügyi alaD. Vitéz Sziráky János a békésmogyci gazdasági egyesület nevében kéri, hogy az adóelengedésen kivül egyéb kedvezményekkel is támogassák az árvizsujfoftakat. A folyók szabályozása előtt az árvizi és belvízkérdés rendezése együtt járt. A szabályozás ófa a katasztrofális legutóbbi bárom év eseményei bebizonyították, bogy nem lehet a belvízkérdés Magyarországon az érdekeltségek ügye. Nem lehet ai érdekeltségek problémája az Alföld belvízkérdése, mert annak terhejt enm viselheti egyedül a mezőgazdaság. Ez a jövőben állami feladatot kell, hogy képezzen. Az ármentesitö társulatok határalt • belviz-vizválasztók Szerint állapítsák meg. A kisbirtokok a mai műszaki tapasztalatok alapján kerüljenek parcellázásra. Bács-Bodrog vármegye részéről dr. Balassa Pál óbecsei kir. közjegyző szólal föl és azoknak a magvaroknak a szenvedéseiről beszél, akiket a jugoszláv földosztás kiszorított a tenné területekről és 23 éven keresztül a knbikgödrökbe épitett kis házaikba hnzódva őrizték meg töretlenül a magyarságukat. A földműves néposztály megmentés* országos kötelesség — hangoztatja, majd a szakemberek hiányáról beszél a Délvidéken. — Járásaink vannak — mondja —, ahol nincs egyetlen szakmérnök! A Ferenc-csatorna jelentőségéről