Délmagyarország, 1942. május (18. évfolyam, 98-122. szám)

1942-05-05 / 101. szám

OEl HAt.r A R O B S Z A F Bedd, 1012. május h. beszél. rámutatva, hogy az azt feui tyrtó társaság nem tailju be a s/.áz ev e|őt|i koncessziós szerződésben ki kötött vízállást, hanem annál egy méterrel magasabb vízszintet tart, Ugv. hogy nem lehet a felgyülemlett belvizeket helévezelni. Szakembereket és anyagi támogatást sürget a Délvidék számára mert Háeska, amely Magyarországnak mindig gazdag élé-iára volt. hovatovább az ország koldust*risznyája lesz a természeti csapások következtében. Kéri a határozati javaslat kibflvitését, hogy kötelezze a nagygyűlés a Ferenc-csatorna társaságot a szerződéses viz-zint betartására és helyeztessék a csatorna állami felügyelet alá. Bejelenti, hogy Rái smegyében 200 e/.«T katasztrális hold föld van viz alatt ítiOfl ház összedőlt és tizennyolcezer házat fenyeget összeomlással a talajvíz. Csongrád vármegye gazdasási esve stllete nevében Sons Pál országgvii rési képviselő teljes egészében elfogadja a botározitli javaslatot, majd K o g u t o w i e 7. Károly egyetemi rek,or számol he a szegedi helvzetről Utal arra. hogy a csapadékos és talajvizes periódus beköszöntését ő már évekkel előre látta és meg is jósolta rkknr azonban nem hittek neki A izomora események őt igazolták és nosl éppúgy megjósolja. hogy a következő. 1913-as esztendőhrn ember) számítás szerint még nagvnhbmértékhen lehet számolni a talajvíz feltörésével. \ segítés alapja az, hogv isnmnj •ell az Alföld éghajlatát és ta|ajvi iznnyait. rnerf így egyik meglepetés a másikat érheti és ennek a magyar földműves adja meg az árát A jövö szempontjából elsőrendű fontosságúnak tartja az Alföld klimatológiai viszonyainak és a talaj természetének tudományos vizsgálatát, rend szeres tanulmányozását, kérje tehát a nagygyűlés a kormányól, hőgv a most felállítandó Alföld kutató Intézet terjessze ki erre i* •tudszeres kutatásait. Temesvárv Irure országgyűlési képviselő Hódmezővásárhely város gazdasági egyesülele nevében arra nnlfll rá, hogv hn már sokhelyütt n tavaszi munkákat az árvíz lehetetVuic teszi is. legalább az őszi vetés lehetősége hiztoalttassék. Szentiványi Dezső a szabadra) gazdák nevében azt ajánlja, hogy v munkálatokba vonják bele az, ijs* »yrs gazdasági szervezeteket, tehát a gazdák a ma rát. a gazdasági egyesületeket ég a gazda kőről-t i». mert pz-k a helyi viszonyok tsniergféjjpp értékes segítséget tudnak nyiijtani. Há mutat a továbbiakban a vetőmaggal való •eglté- fontosságára A határozati javaslathoz. azt a módosítást ajánlja, hogy az árvízkárosultak sssáz s/ázHekus adóelengedéssel kártnlaniltassanak. S á r m e z e v Endre Csanád vármegye képviseletében beie|entí. hogy a nieevr területéből 130 ezer hold van viz alatt és további 30 1(1 ezer holdat •mm lehet megművelni oz átázá* és meRkiizellthetetlenség kii) i'tkeztéln'n. Ez végereduiénvéhrn a megye tenderének a felét jelenii. 1800 ház omlnll Assie. fiűifi meürongálódoll. ebből 1005 menthetetlen. Csonka-Arad megvéhen 191* ház rombadőlt és 1760 erősen megrongálódott. így összesen inintegv tizenegyezer ház ment tünkre \radiC»ar nád-Tomutálpiejfye területén. kéri, boga a eirokterpiéel. ami a »«gye egyik Sajátos tesji-e a kormán} ezer pengőt kitevő illetéktől. Ez a lélmillió pengős elengedés igen nagy termelési aga. ui*na mipug} évi ölKl segítséget jelentene annál is inkább, mert a ojroktermö területek nagyjában egyeznek a megye viz alá került részeivel. Bé rczay államtitkár beszéde Dr. I!á rczay János állnnililkur enilekrdett ezután szólásra. Megköszönte, bogy a nagygyűlésre meghívták és igy alkalma voit az elhangzóit beszámolókból közvetlenül képel aikotnia a helyzetről. Elismeréssel adózik azért, hogy a Si||)Os panaszokat szenvedélytől mentesen, szigorú tárgy ilngo-sággal hozták a nagygyűlés elé és ezzel a tárgyalás zavartalanságát és a helyzet komolyságához illő, emelkedett színvonalát biztosították. Köszönet és hála illeti meg elsősorban a magyar királyi honvédséget, a közigazgatási apparátust és a magyar társadalmat, mert e három tényező összefogása segített és segit átvészelni ezt a súlyos sors. csapást. Köszönetét fejezi ki vitéz Purgly Emil ny. miniszternek és a Kamarának a nagygyűlés összehívásáért. Ezután a következőképpen folytatta az államtitkár: — Az itt elhangzott kéréseket és panaszokat továbbítom a kormánynak és igérem. hogy minden rendelkezésre áltó eszközzel mindent elkövetünk az árvízkárosultak támogatására és a vizek mielőbbi levezetésére. — Kijelenthetem és ezzel csak Ká1tav miniszterelnök ur szavait isméi lem inra. hogy a kormány uey a magyar közvélemény, mint a történetéin -lőtt vállalja a fclrlö=«éeet minden •selekedetéért. Mindenki mindent megtett, megtesz és meg fog tenni a bajok orvoslására és lehető kiküszöbölésére. Megelőzi ezeket sajnos lehelellen volt mert olyan területeken jelentkeznek a belvizek, ahol emberemlékezet óta nem volt áradás. Emberi számit;).- szúrni ezt előre látni nem lehetett. Általános kö/épctirőpni jelpnséggr] állunk szemben. Körülöttünk mindenütt hasonló, eddig soha nem látott belvizhajok mutatkoznak. Helyeslem Knguto\yirz profrszszor ur megállapítását, hogy a gyakorlati megoldásnak párhuzapiosan kell haladnia a tudományos kufatá sok k a 1. Keresünk és találunk olyan megoldást. amely egyszersiniutlenkorra megI iniéli az országot az ilyen eiilyOs t« rniészeti csapástól. A helvizi és vízügyi proliiéinak túlnőttek a helyi kereteken és országos problémává tnrefiélyPdtek. A közösség gondolata, a közös teherviselés elve kell. hogv érvényesüljön jövendő feladataink valóraváltásánál. — Bejelentem a nagygyűlésnek hogy a földművelésügyi kormánvz-il teljesen az itt elhangzott felszólalások szellemében máris előkészítette az ármentesitő társulatok államosításáról szóló törvényjavaslatot, amely az ártéri járulékok kivetésénél a közös tehervjselés elvét érvényesíti. Múlhatatlan, hogy ebbe belekapcsoljuk a tnrsndaloni öntevékenységét. A jövőben a helyzet az lesz, hogv az állam épiti a szii^sézes létesítményeket és a/okat az érdekeltségek fartiák karifan- (Élénk jiclveslés.) A fifilOszá mg mipjszteri rcmjclel alapján készülő ideiglenes vízlevezető árkok megvonásánál lehetőleg szemelöH tartjuk 4 végleges vízrendezési terveket is. Tekintettel a Tisza további árhuHámemelkedeséve és mivel számítani lehet arra, bnjfv « mai rendkiviil magas vízállás mellett a zöldár is megindul. intézkedtem a szegedkörnyéki tavak védőgátjainak megorösitéséröl. Elrendeltem, hogy a védőgál megerősítésének munkálatai már a hétfői nap folyamán megkezdődjenek és azl a legrövidebb idő alatt befejezzék. Intézkedtem, hogv a Nagy Fehértó déli töltésének biztosítására második védőtöltést építsenek. — Elrendeltem, hogy a sürgősség miatt telefonon adandó utasításokat utólag írásban is megismételjék. Rámutatott ezután Rárezay János államtitkár arra. hogy a jelenlegi belvízi helyzet rögzítésére légi felvételek készülnek és az ezek nyomán készülő térképek képezik majd a végleges belvízrendezés alapját. — Semmiféle kormányzatot nem érhet vád a bajokat megelőző intézkedések elmaradásáért, mert a trianoni esonkaország az ország egységes vízrendszerének kérdéseit az elcsatolt területek nélkül nem oldhatla mrg. Erről csak azóta lehet szó, amióta visszakerült a Felvidék, Kárpát alja és Erdély egyrésze. A helyes felfogás az, hogy nem az Alföld termő területein. hanem a folyamok forrásvidékén. a Kárpátalján kell tárolnunk a vizeket. \ magyar nemzet pénzét nem lehet összefüggéstelen és ötletszerűen rész félmegoldásokra pazarolnunk. Igye lazniink kell a felvidéki tároló inedrnréket elektromos energiaforrásokként is kihasználni és vizieröikkel takarékosan gazdálkodni. — A földművelési minisztériumnak a folyók szabályozására és hajózható ••a tételére irányuló nngvsznbásu tervét pillanatnyilag hátráltatják a háborús viszonyok. De mindnyájan rendíthetetlenül hiszünk és hízunk a háború győzelmes befejezéséhen. (Az államtitkár beszédét itt perreken át tartó taps és helyeslés szakítja meg.) Az nj világ, az nj Európa é« benne Magyarország esnk a közösségi eszme alapján születhet ujja. _ Büszke vagyok a magyar faj. támra, amelv méltóságteljesen viseli el a sorscsapásokat és bizakodással tekint a jövőbe, A vizijgy rendezése az, egész nemzet problémája. (Nagy taps.) Ezt a feladatot esnk ax égési nemzet összefogva és vállat váHhnv vetve tudja megoldani. Ebből a munkából mindnyájan részt kcrfink. 1879ben I. Ferenc József ebben a várov ban egy borzalmas emlékű árviz szörnyű pusztítása után jelentette ki' •Szeged szebb lesz, mint volt!*. Meggyőződésem. hogy ha mindenki megteszi, amit módjában van tenni é* teljesiti a kötelességét azon a helyen, ahová a sors (Újította, ugy az Alföld kiheveri a Sorscsapásokat és azzá tesz. amivé lenni hivatott: Magyarország gazdagon termő veteményes kertjévé! Az államtitkár beszéde után boazszasan és telkesen ünnepelte a nagygyűlés közönsége. illára Kalon* Miklós kiskunhalasi polgármester, dr. Be ok Andor szabadkai főispán, Kiss Ferenc min. lanáesos (Szeged) Nagv Ernő. Medveezky Károly "nzdasági főtanácsos (Kiskunhalasi, dr. Csorba János országgyűlési képviselő 'CsanjjdV Kovnfs Jenő Ukamnrni IngV Gugánnvito Má'í 'kamarai In?. KelehiaV dr Héjia* Elek (Kecskemét), dr. Bei bel Mihály ors/áégvetési kénviselő 'Csanád —A'rPVf—TTirnntáiD. Szól! ősi Fnvi országgyűlési képviselő 'Makót. Ví radv T.ászló országgyűlési kénviselő. Fapn TrtvSn szegedi át-vizmenipsilő társulalj igazgató és 'dr Csákv Lajos hódmezővásárhelri fő "evesz szó'lak hozzá a javaslóihoz. Valainenuvieo a javaslat elfogadása •lellett nyilatkoztak. A felszólalások ulán a nagvgvűté•m niPgirtartek * határozati javaslatit* egyhangúlag elfogadták és fölkérték a Duna—Tis/uközi Mezőgazdasági Kamara vezetőségét, begy azl mielőbb illetékes helyre juttassák A nagygyűlés délután kél órakor vitéz Purgly Emil elnök a résztvevők megjelenését megköszönve bezárta A közel ötszáz fönvi gazdaközönség a kilátásba helvez.ett intézkedésekbe vetett bizakodással és az érdemleges munka elvégzésének érzésével távozott a szegedi városházáról. A közgyűlés hódoló táviratot intézett Horthy Miklós kormányzóhoz é» Horthv Tstván korinánvzóhelypttrshez Dr. Bárczay lános földművelésügyi államtitkár nyilatkozata a Délmagyarországnak A városházán tartolt árvízi nagygyűlés után a Dclmagyaroj-fczág munkatársa fölkereste dr. Bárczay János m. kir, földmivelcsjigyi államtitkárt, aki lapunk, számára a nagygyűlésen egyhangúlag elfogadott határozat gyakorlati megvalósításéval kapcsolatos tennivalókról a következőkéi mondqlla: — Az Alföld sorsa és jövője nekem szivügyem. örülök, hogy a nagygyűlés rendezőinek megtisztelő meghívása folytán azon résztvehettem és én lehelek az. aki az Alföld magyarságának óhajai! és kívánságait a földmivelésügyi miniszter ur elöli tolmácsolhatom. Semmi kétségem aziránt, hogy mindaz, ami ilt ma a gyűlés résztvevőinké egyhangú hozzájárulásával határozatba munt. a kormányzat részéről i$ teljes helyesléssel fog találkozni és minden jogos panaszt, minden indokolt kívánságot a kormány a legmelegebben felkarol, a legmesszebb menően támogat és a tehetőségekhez képest igyekezni fog azokat fcltéslteni. -r A segítség reiujUvjjlj ég tűr' baiaöjtfpt Nekem, qjiflt irvizvedetpp kernoánvbiztpspajk megítélésem szerint egyik legsürgősebb feladatom lc«z a belvizek eltakarodása, vagy elvezetése után a termelésre ismét alkalmassá váló területek részére szükséges vetőmag biztosítása. Megnyugtatásul már most közölhetem, hogy a megfelelő mennyiségű vetőmag biztosítására minden szükséges intézkedés megtörtént. Máris ötyeq vagon vetőmag-tengerit tudunk az árvizSiijtnlt gazdák rendelkezésére boesájtapi. Intézkedtem továbbá, hogy az orsségbnn tajálhgfó minden kőtesmennj-jsécet kutassanak fel és vegyék át. Ezt szintén teljes mennyiségben ennek « vetőmagakciónak a céljaira fordítjuk — Nagyjelentőségűnek tartom, hogy sikerült Németországból balvan vagon pobanka-magot szereznünk a szétosztás céljára. Természetesen további intézkedések is vannak folyamatban, melyek mind a talajvlzárndás által sujto', magyar gazdatársadalom minél hathatósabb segítségéi célozzák- Ismétlem: a Mgitségitéjí StyoflBák" lícjl tepjne és a» égés? vonalon a leheléi Jeggyorsabbgp b« jt fog következni-