Délmagyarország, 1942. május (18. évfolyam, 98-122. szám)

1942-05-03 / 100. szám

Barangolás a regi Szeged mohos kövei között A Grand Hotel Tisza regénye... ( A Dél magva rors/ág munkatársá­tól) A tegnapok ködlovagjai tovább vonulnak az emlékezésben... Leg­utóbb néhány gyors vázlattal igve­keztürik felidézni azokat az időket, amikor Szeged életének jelentékeny korszakai vonultak el a régi >Kass­Vigadó/ asztalainál, amikor nem egv elhatároló esemény játszódott le a századvég és az ujszázad első évei­ben ennek a hamarosan országos hh­re szert tett»Vigadó«-nak falai között. A tegnapok ködlovagjai azonban tovább élnek, tovább vonulnak, felkeresik azokat a helyeket is. ahol akkor je­lentek meg. amikor még ormótlan és alaktalan fatelep honolt a »Kassc he­lyén, amikor más falak között alakult ki a város élrte és amikor ezeket a régi helyeket töltötték meg figurákkal, emlékekkel, eszmékkel és alkotások­kal a gyorsan tűnő kődlovngok. Eznlkalommal a Tisza-szálló falait kerestük fel, hogy élesztgessük nem­csak Szeged emlékeit, de megkeressük ezeket a szereplőket, akik nélkül hiá­nyos lett volna Szeged utolsó hatvan éve. Annál érdekesebbek ezeknek az alakoknak ébresztgetése, ezeknek ez időknek idézése és ezeknek a falak­nak kutatása, mert voltaképpen Sze­geden a /Tisza/. a /Grand Hotel Ti­sza/ volt az első európai értelemben vett modern, városias nagyszállód.), amelv már a mnga kereteiben és mé­reteiben is idézte a nvolcvanas év^k nagy lendületét, országos ébitési lázat és gyors fejlődést. AT első »crrand hote1* Pontosan tizenöt évvel a Kass Vi­gadó felépítése elölt merült fel elő­ször, hogy itt volna az idő az első /európai és modern/ vendéglátói nagyüzem felépítésére, az egyre gyor­sabb léptekkel fejlődő a hnUámsirt>$ kilábolt városban. Akkor még az Európa és a régi Hungária volt a két divatos hely, a Hungária a mai Ap­ponvi Alhcrt-utca és Dóm-tér sarkán, ahová nagy kedvvel jártak a kávéhá­zak klasszikus vendégei, az írók, bo­hémek, régi városi polgárok, _ más vonalon kedvelt /Kafféhaus/ volt a mai Klauzál-téren, az Emke-kávéház helyén a híres >Ströbl/, ahol a közös tisztek és a németül beszélő polgárok kerestek maguknak törzsasztalt. Léte­zett még. bár virágzása már koráb­ban elmúlt öreg Fekete Sas is, de en­nek az öreg intézménynek már inkább a nyári időszakban volt jelentősége, amikor az aranyifjúság ütötte fel itt tanyáját, hogv törzsvendége lehessen a bécsi művésznőkkel és artistákkal ékes híres nyári /zengerájokban/. Ve­le szemben kísérte az idők múlását a még ősibb /Hét választó/, amelynek nvári kertjében ugyancsak sátr.'t ütött a /zengeni jok< kultusza, mig az­tán 1390 nyarán az itthon tartózkodó egyetemi ifjúság tüntetése hál Isten­nek egyszer és mindenkorra véget vetett a zzongerájokz kétes divatjá­nak. az egyetemi ifjúság tüntetésére a dirsd bécsi művésznők kénytelenek voltak visszavonulni a császárváros biztosabb fnlai Uöz.é és többet nem is lértek vissza Szegedre. Ebben az. időben, a nyolcvanas évek elején még a Vár bástyái és om. ladozó falainak nvnniai látszottak a mai világszép arányú Széchenyi-téren, akkor kezdett alakulni, bontakozni a hatalmas levegős lér, szinte a Sza­hadsái'-terre emlékeztetve. Még csak a Városháza állott rendületlenül a he. Ivén, mellette balról a bérliáz. jobb­ról az öreg Zsótér-ház és állott már a sarkon a Tóth Péter-ház" is, hogv Invább csatlakozzék a Kiss D.-palolA­hoz. nyújtogatva karjait a tér alaku­ló további részeihez. , Ekkor gondolt 1883-b"an az akkor tónavü Krauss- és .Tirasek-féle építész­rég arra, hogv felépiti az első hatal­mas arányú modern vendéglátóöze­l»et a tér másik felén az omlmjozó bástyák és várfalak helyén. Megsze­rezték a hatalmas, három utcára nyí­ló telket és gyors tempóban fog.ak hozzá á Grand Hotel Tisza felép.lé­séhez. fis tizenöt évvel korábban, mint a Kass, elkészült az /európai szálló és vendéglő üzem/ Az első évek Valósággal látványosság számba ment a hatalmas objektum elkészülé­se, előrevetette árnyékát az alakuló Szé­chenyi-térnek és a rohamléptekkel fejlődő /második Szegednek/. A meg­nyitásra rendeztek is hétországra szóló ünnepségeket. Fényes bemutató estélyeken nyitották meg a fénves termeket, a modern szállodát. Az első napokban a bálák egész sorát rendez­ték és amikor az öreg Kass Vencel megnyitotta bérletét, itt volt a fényes megnyitáson Budapest. Bácska. Bánát sok hires arszlánja. Hamarosan fel is lendítette Kass Vencel, majd nemsokkal később a bérletet átvevő id. Kass János a ha­talmas üzemet, bár meg kell vallani Szeged, a törzsökös Szeged csak las­san barátkozott meg a /tulfényes é« tuleurópai/ uj lokalitással. A kávé­házban mindjárt feltűntek az első törzsvendégek, de az első időkben esak alig-alig lehetett látni réei sze­gedi polgárokat. Inkább az /idegenek/ jártak ide. a Szegedre helyezett tiszte viselők, akik más városból érkeztek és akik azonnal felismerték az uj in­tézmény haladást és fejlődést jelentő városias kereteit. Tde iártak a közeli törvényszékről a bírák, iogásznk. a Szegedre került ügyes-bajos délvidé­kiek. itt volt asztala a vasnti üz'et­igazgatóság mérnökeinek, tisztjeinek, ide szálltak' a csendőrtisztek. a Sze gödre kiküldött minisrtériá!ic embo­• rrk akik abban az időben sürün ér­keztek a városba a megindult n.iffy­aránvu építkezések ügyében. Szeged, a régi szegediek számára tulfénves. tulhivságns és tulmodern. mondhatni idegen volt az első években a fénves uj intez.ménv. idegenül mentek el előt­te és inkább megmaradtak a kevés­bé fényes és modern Hungária és Fnrópa. valamipt a régi hires és ott­honos kiskocsmákban. /dnltyánok­ban<. De mire megindult a Grand Ho­tel Tisza virágzása a lassú és óvatos szegediek is szereteteikbe fogadták a modern üzemet és egyre több törzsö­kös társaság jelent meg a vadonatúj asztaloknál. Prosrambeszédek, beszámcOók A fényes emeleti fehérteremben rendezték meg nemcsak a fényes ha­lakat, hanem a hivatalos bankettekéi is és abban az időben igazán a ban­kettek kora volt... Szeged politikai életének számos eseménye is ilt ját­szódott le a Tiszában, amelynek nagy­terme különösen alkalmas volt előke­lőbb nívója gyűlések tartására. Eb­ben a teremben tartotta éveken át be­számoló és programadó gyűléseit vá lasztások elölt és a kampány soián az akkor uralkodó szabadelvű párt, az akkori hosszú életű kormánypárt és például gróf Tisza Lajos, akit /Sze­ged grófja/ epitetonnal illet a szege­di történelem már csak a rekonstruk­ciós munka érdemei miatt is. — rend­re itt tartotta évről-évre beszámolóit a kevés számú szegedi Választópol­gár elöli, akik ebben az időben még kényelmesen elférlek a fehér bálte­remben ... hogy ezzel is jobhan kiemelje de­mokratikus beállítottságát... Kassák bérlete majd tizennégy évig tartott és amikor bérdifferenciák lép­tek fel, Kass Vencel és fia. id. János elhatározta hogv felépítteti a fatelep helyén a Kass Vigadót. Megváltak a bérlettől és most bizony kissé nyug­talanabb idők következtek. Előtör egv Marsall nevű híres pesti szállo­dás vette bérbe a Tiszát, de amikor 1898-tól már nagyon érezni kezdte az uj Kass-Vigadó konkurrenciáját — amelyet sokkal hamarabb zárlak szi­vükbe a szegediek — feladta a bérle­tet és helyébe Bereczky ur került, aki azonban ugyancsak néhány évig vitte a bérletet. Amikor azután bizonyos nehézségekbe került a Krauss és Jira­sek-cég, megjelent a niásik hires sze­gedi vendéglős dinasztia vezéralakja, Juranovics Ferenc, aki ekkorra már elsőrendű nívón vezette az Európa­kávéházat és igen tekintélyes vagyon ra tett szert és akinek hozzáértését és szakképzettségét mindenki elismerte Szegeden. Ekkor történt azután, hogy szívesen fogadták Juranovics Ferenc érdeklődését, aki 1902-ben meg is vá­sárolta a nehézségek közé került Krauss és .lirasek-cégtől most már nemcsak a bérletet, hanem az egész épületkomplexumot. Itt kezdődött az­ulán a Tisza fénykora, amely egvre nagyobb ív ben fejiődött felfelé és meg­szerezte rangját az egész országban. Hosszú ideig Juranovics maga ve­zette a hatalmas üzemet, majd évtize­deken keresztül a kitűnő szakember­nek ismert, rendkívül agilis Sclier­irann Kálmán bérelte az üzemet, né­hány év óta pedig ismét a Juranovics család vezeti lovább a régi hagyomá­nyokhoz hiven. 1 A eválai vadászatok ITa fellapozzuk a szálló díszes bőr­be kötött és arany monogrammal ki­vert, békeidőket idéző emlékkönyvéi, megelevenednek azok a ködlovagok, akiknek neve aranyozta be a szálló rangját és akik itt alakították A sze­gedi életet. Az első oldalon mindjárt olvan beírásokat találunk 1897-ből, amelyek felelevenítik a régi híres gyálai nagy­vadászatok emlékét. Ebben az idő­ben még Gyála a gróf Szapáry ura­dalomhoz: tartozott és évenkintfeffy­szer-egyszer a gróf hatalmas vadá­szatra hívta meg barátait, az ország legragyogóbb neveit viselő személyi­ségeket. A gyálai vadászatok emlé­két idézi gróf Berehtold Lipót aláírá­sa. aki ekkor még nagykövetségi tit­kárnak mondotta magát, mellette ott van gróf Szapáry Péter, gróf Har tenberg-BeventJor. aki Bécsből (<• kezett Szapáry meghívására, a grófi nevek mellett feltűnik Fgán Ede alá­irása. aki nagyobb porosz társasáén! hozott el Szegedre és Gválára, csu­pa ismert hires porosz Junker-föld­birtokost. akik napokon át tanulmá­nyozták abban az időben a magvar mezőgazdaságot. Ugyanezen az o'da­Inkon feltűnik gróf Jankovieh T.nszté főispán, gróf Batthyányi Ernő. Lu­kács Béla, akinek névével nzóla ha­jó úszik a Tiszán. Duc de Palaza ír­részt vett egyik Szapárv-vadászaton. mellette gróf Szapáry Gyula. Egv másik korszakot elevenítenek meg azok a feljegyzések, amelyek két évről későbbről valók, amikor meg­rendezték Szegeden a hires országos mezőgazdasági kiállítást és amikor eav helet Szegeden töltött a magvar agrár- és társasági élet sok vrzrtö neve. Ebben az időben hosszabb ideig tanyázott a Grand Hotel Tisza falni között gróf Zselénszkv Róbert, qtóf Karolyi Sándor, az. OMOE híres ve­zére. vele rczideált a kiállításon, pers­gős városban gróf Dessewffv Aurél. Rubinok Gyula és ki tudja még ki mindenki éhből a világból. Tábornok ok A századelőjéről kevés a feljegy­zés. pedig akkor volt a legnagyobb és legdúsabb a forgalom, — a gazdag időkben nem értek rá feljegyezni a sürlin forgó, jövő-menő vendégeket. Annái több érdekes, több. történelrc! fclje_vzés található azokról a veudé­sekrol akik közvetlen a háború ntán szálltak meg a Tiszában. Ezek a ne-j vek nemcsak Szeged éleiéből jelen­tenek történelmet... Az összeomlás pillanataiban szín­ié, 1918 decemberében egv napra ki­száll Szegeden Henry tábornok, igv irja magát alá az emlékkönyvben: iCommendánt d'armeé franoatee d Orientz... fis 1919 junius 25-ér. megjelenik a Tiszában egy másik tör­ténelmi név ezekből a súlyos és nyo­masztó időkből: General Francnef d'Espcrav, Commcndant en chef el* armcés allicés... a szövetséges had­erők főparancsnoka... akit hiába pró­bált meggyőzni gróf Károlyi Gvnl.T miniszterelnök a szegedi kormány nemzetépítő feladatáról, fis 1919 ok­tóberében megjelenik még egy tá­bornok az antant katonai bizottságé-; nak képviseletében: igy irta alá ma gát az emlékkönyvben: Generál-Major, Cstinada és » latin hetük mellett ra oldal jobb szélén függőleges írássáí japán betűkkel is a Japán tábornpra eredeti aláírása. De ezek az idők és ezek" a látogaj té.sok nem tartottak sokáig. MSr 19''* máréius 18-án egy másik felemelte történelmi aláírás muta tja a nemzeti! feltámadás útját, világos. karakterig tikns. annyiszor megcsodált neme® betűkkel ' itt áll egyetlen sző* HORTHY ... amikor az el1cnforradnJ dalom szegedi hónapjai ntán elö-TŐrj tért vissza a fővezér, a kormánvzÖ •» Non városába... Néhány lappal távolabb' egymás, mellett egy csokor aláírás ezekből * napokból, akik közül ma már rsak^ ketten élnek: 1929 augusztus 21: Cssr-j noeh János bibornok hercegprímás,} Sréter honvédelmi miniszter. Zndra-j vecz tábori püspök. Haller Tstvám vallás- és közoktatásügyi miniszter,, .TnnTTv Koesárd tábornok. TTannauer István váci püspök. Művészek Gyakran és nagy szeretettel ke­resték fel a Grand Hotel Tisza fa­lait a nemzetközi művészvilág kép­viselői. akik közül sokan itt szálltak meg. ha Szegeden szerepeltek Dohná­nyi Ernő rendszerint ilt szállt meg, ha Szegeden zongorázott, mellette ott szerepel 1922-ből feleségének Galafrés Elzának aláírása, 1924 márciusában mekelt először Szegeden az akkor tü­neményesen feltűnt Németh Mária, ugyanezen év novemberében Te'má­nvi Emil. akinek akkori konrerljé <•» iól einlékeznpk a hangversenylátoga­tók. fis 1926 februárjában történt az a fájdalmas emlékű koncert, amikor ,Tan Kubelik utoljára próbált hegedű te ni a Tisza nagytermében... 1931 feb­ruárjában itt időzött az ördöglovas mlékezetPs fényes premierje alkal­mából Kálmán Imre feleségével, az­után egy sereg név következik, ame­lyek a szabadtéri játékok ünnepi nya­rait idézik: néhány napig itt lakott a' két világhírű Scala-tnüvész: Giusep-| pina Cobclli. Apollo Granforte, a «za-t badtéri feljegyzések között egy tárj saságban szerepelnek kél Pallaviciní őrgróf, herceg Festetieh. Esterházy, Endre, fis ez a névsor zárja le lflkiüj december 6—8-án egy aláírás: Emit' von Sauer. a világhírű zongoramű­vész. aki akkor zongorázott utoljára Szegeden és aki éppen ezekben a na­pokban hunyt el 80 éves korábaa Bécsben. 1925-ből Albrecht főherceg látoga­tásának napjait őrzi az emlékkönyvj 1926 októberében József főherceg? szállt meg a szállóban, ezekben években egymásután többször is a* egyetemepitö gróf Klehclsberg Kuni, akinek aláírását nagv sz.erctellel őr­zi az emlékkönyv és neinsokkal háta rább még egy érdekes aláírás: Es­mond Harrnsworth-é. aki 1928 május 20-án szinte diadalmenetben járta Sze­ged utcáit, mini a magyar revízió szószólójának, lord Rolhermerenek kiküldöttje. Történelmi napokat és azóta mes­szire tünt egyéniségeket őriz hatvan év óta a Grand Hotel Tisza, amely az első modern európai stilusu ven­déglátó üzemként jelent meg Szege* dcn.

Next

/
Oldalképek
Tartalom