Délmagyarország, 1942. május (18. évfolyam, 98-122. szám)

1942-05-03 / 100. szám

Á harmadik döntő tavasz! A harmadik háborús év meg­hozta a harmadik háborús tavaszt, amely most valóban a döntések magvát viselheti magában. Volta­képpen 1938. óta minden tavasz egy­egy döntő eseményt indított el. Ha meggondoljuk, 19.16. tavasza hozta meg az Anschlusst, amely szakítást jelentett az addigi diplomáciai mód­szerekkel. 1939. tavasza meghozta Prágát, amely szakítást jelentett a népi elvvel cs döntés volt a birodal­mi elv mellett. 1939. nyarán megtör­tént a riagv fordulat a Szovjet irá­nyában, ezzel sikerült — legalább egyideíre kikapcsolni az orosz ko­losszus súlyát — és ősszel megkez­dődhetett az első villámháború Len­gyelország ellen. Amikor a 18 napos hadjárat befejeződött, hiába hang­zott el Hitler békeajánlata. már nem állhattak meg az események, ame­lyek szükségszerűen követték egy­mást. 1910. tavasza meghozta a dön­tést Nyugaton, mert nyilvánvaló volt. hogv az első döntésnek itt kell bekövetkeznie, miután Nyugat el­utasította Berlin békeajánlatát. Meg kellett történni a nyugati döntés­nek, mert nyilvánvaló volt, hogy a német-szovjetorosz megállapodás nem lehetett egyéb rövidlejáratú egyezménynél. Németország ezzel áttörni kívánta diplomácia bekerítő gyűrűjét, Moszkva ezzel szemben időt akart nyerni, hogy az elkerül­hetetlen vihar ininél később érkez­zen területére. A szovjet-német egyezmény tehát esak improvizált egyezménynek bizonyult, aminthogy körülbelül csak türelmi haladéknak !.ekinthető ma a szovjet-japán béke fenntartása is. Az első tavasz Jön tő eseményei Norvégiában in­dultak meg, amikor Németország egy váratlan és merész akcióval megszerezte a nyugati front jobb­szárnyának védelmét. Ezután már ésak pillanatok választhattak el a voltaképpeni nyugati offenzivától, amely 1939. őszétől 1940. májusáig a ,.drole de guerre" kényelmes mulat­ságában ringatta Nyugatot. A má­sodik villám háborúban bekövetke­zett Franciaország katonai veresé­ge. amely nem volt meglepotés, <le annál nagyobb világpolitikai megle­petés volt Pét-ainnék, illetve Viehy­nek teljes kapitulációja. A meglepe­tést folytatta a rendkívüli arányok­ban megkezdődött Anglia elleni lé­gi offenzíva és ezalatt az idő alatt történtek meg Sztálin sakkhúzásai a Baltikumban. Besszaráblában és Balkánon, amelyek már előrevetet­ték árnyékukat, a végzetszerű össze­csapásnak. Még egy utoNó békekísérletnek Vitetett tekinteni Mnlotnv megbízá­sát 1940. novemberében Berlinbe, ek­kor kapta meg a Szovjet a maga ..So odor so" ját. amelyet, megkapott 1938. februárjában Schussntg. nTf­gn«ztusban Bepes és 1938. decembe­rében Beck ezredes. Molotov berlini meghívásának pillanatában Német­ország stratégiai presztízse már olyan fokra hágott, bogy ebben a helyzetben a birodalom vezetői még Szovjetoroszország megfélemlítésé­vel is számolhattak. 1940. vége tehát már körülbelül döntésre érlelte a keleteurópai helyzetet, különös te­kintettel arra, hogy akkorra már le­zajlott az Anglia elleni nagy légi­háború első szakasza és ez már meg­mutata a légi erő szerepét a dönté­sekben, valamint megmutatta nz el­lenséges légierő defenzív képessé­geit is. Molotovnak ekkor válaszol­nia kellett Berlin ,.so oder so"-jára. M a már körülbelül nyilvánvaló, hogy Molotov nom egyezett, bele azokba a német tervekbe, amelyek Ukrajnának és a Kaukázusnak né­met vezetés alait való gazdasági új­jászervezését követelték. Ekkor azonban még nem lehetett, megkez­deni a helyzet likvidálását, hiszen néhány hónapra volt szükség a né­met felvonulás és az orosz hadjárat Utánpótlásának hatalmas méretii megszervezésére. Ilyen helyzetben következett el q második tavasz. Ez a tavasz is úgy indult meg, ahogy 19-10. tavasza: a jobbszárny biztosításának feladatával. 1941. ta­vaszán a német tervek tiszta helyze­tet teremtettek — so oder so — előbb Bulgáriában, maid villámháborúval Jugoszláviában és nem sokkal ké­sőbb Görögországban, aho] ekkor már öt hónap óta mozdulatlanul megmerevedett a front a kezdeti gö­rög sikerek után Albániában. Azt ma még nem lehet lemérni, vai.ion Kréta meghódítása után szerepelt-e a tervekben a közeikeleti kérdéseit rendezése, de úgy tűnik, mintha Ha­sid Ali iraki lázadása a terv egyik mozzanata lett volna. Az kétségte­len, hogy már koratavaszon a Szov­jet félreérthetetlen magatartást ta­núsított. amely magatartás már elő­revetítette a csak néháuy hónapot késő keleti eseményeket. A szovjet ugyanis először Bulgária felé han­goztatott intést, megjelent a török­orosz nyilatkozat, majd betetőzte a szovjet magatartást a szovjet-jugo­szláv paktum. Az összecsapásban ekkor már nem lehetett egy pillana­tig sem kételkedni, Psak az időpont megválasztása volt még homályos. De erre sem kellett sokáig várni, mert amint teljesen lezajlott a bal­káni akció. 22 nappal Kréta meghó­dítása Után, 1941. június 22-én a né­met hadak megindultak a nagv ke­leti leszámolásra. Hogy mi történt kilenc hónap alatt, az a szemünk előtt játszódott le. A keleti hadjá­rat óriási területi hódításai Csak­nem elérték a legmerészebb német számításokat is. csak egy irányban kellett még tovább várni, a számítá­sok ebben nz egv kérdésben nem hozlak eredményt, — 1941. nem léha tett meg a döntés éve. Következett 1942. irtózatos tele. amikor is Né­metország óriási szenvedések, áldo­zatok é« nélkülözések árán le tlidta győzni Tél tábornokot. Ttt kell meg­említeni azt is, hogy pontosan ak­kor. amikor a német offenzíva téli defenzívába ment át. december 8-án Japán szakított, eddig: halogató po­litikájával és beavatkozásával a Tá­volkeleten valóságos világháborúvá robbantotta az addigi hadjáratok egymásutánját. Igy következett be most 0 harmadik tavasz. Hogy a, harmadik háborús év ta­vasza meghozza-e a várvavárt dön­tést. amelyet 1941. még nem tudott meghozni, azt. a. most megkezdődő események fogják meghatározni. Természetesen arra kérdésre is fe­lelni kell majd, hogy miben állana tulajdonképpen ez a döntés. (Mérle­gelni kell itt tehát, hogy mik volná­nak a harmadik tavasz célkitűzései. A döntés Hitler beszédeiből nyil­vánvaló, bogy nem territoriális eredményekben következik be. A dön­tés elsősorban az ellenfél katonai erejének és frontjának megsemmi­sítésében jelentkezhet az ellenállás teljes és végleges legyűrésében. Fe! kell azonban tenni azt a kérdést, mi következik akkor, ha a szovjet a ta­valyi taktikáját folytatná és ujabb ezer és ezer kilométeres méretben adná át területeit a német haderő­nek. Ebben az esetben a szovjet a Volga és az Ural mögé vonulna vissza és megkísérli utolsó tartalé­káig a Kaukázus védelmét. Ez min­denesetre annyit jelentene, hogy egy a Volga és az Ural mögé visz­szaszorított szovjet hadsereg, ha a Kaukázust is elveszítené, pusztán defenzív létre lenne kényszerítve. Es ezzel igen jelentős eredményeket érne el a német birodalom még ak­kor is. ha az orosz hadsereg a Kau­kázusból való visszavonultában fel is robbantaná az összes olnjkutakat. Ez a tény kétségtelenül meghozná a keleti döntést. Németország most mindenesetre nyugodtan hozzáfoghatna az ered­mények stabilizálásához és pedig is­mét a jobbszárny biztosításához. Ez nedig egyet jelent a közeikeleti olaj­források és finomítók biztosításá­val, valamint az egyenes útat India felé. Az igazi döntést Keleten ter­mészetesen a teljes Köze1 kelet meg­hódítása: Málta, Szuez. Szíria, Pa­lesztina, Irak és Irán, mert ezek az eredmények véglegesen izolálnák az Ural mögé visszavonult, offenzívára már képtelen szovjetet. A Közelkelet problémájának ilyen megoldása mindenesetre egyszerűsítené a to­vábbi háborút egy nyugati, egy in­diai és egy távolkc'e'ti frontra. A háború súlypontja, pedig már a .,há­rom tenger" háborújává tolódnék át: az Indiai, az Atlanti és n Csen­de«-oeeán tengeri esntáivú. A gyors eredmények elérése most, kétszeresen fontos ilyen méretek cs feladatok mellett, mert hiszen a keleti fron ton csupán négy-öt hónap a moto­FELHIVJLK A BÚTOK* * SÁR LÓK FIGYELMÉT AZ S l ELSŐ IN >UTORCSAR szebbnél-szebb bútoraira. Modern ebédlők, hálószobák, különleges kom­binált berendezések és sfil bútorok, arany érmekkel kitüntetett meste-­munkák kerülnek eladásra a tagolc-sóbb árért, nagv választékban, CSAK 157 AZ EMELETEN, a »METEOR*-C8ILLÁRÜZLET FELETT. m Kárász- es Hfilcsev - utca s «i r o K ** rizált hadviselés természetadta le­hetősége. októberben már, májusban még sártenger akadályozza a mo­torizált hadviselés teljes erőkifejté­sét. Hogy honnan lesznek a harma­dik döntő tavaszon q kiindu'ó pontok, az adva van. Messze fönt északon, amely egyre nagyobb jelentőséget kap, nyilvánvalóan Dietl tábornok­csapatai sorakoznak fel az offenzí­vára, ugyanakor lejjebb, a leniti­grád—szviri frontról kiinduló of­fenzívának meg kell szüntetnie Le­ningrád és Moszkva összeköttetését és a két hadiipari vidék kooperáció­jának lehetőségét. Az időjárás azonban természetesen a -déli szaka­szon teszi lehetővé a legkorábban a német támadást a Oharkov—Ta­ganrog vonalról és a Krimhen, ahol talán már meg is indultak a nagv összecsapások. Utána, vagy ve-e egyidőben kerülhet sorra Málta meghódítása, majd a Rhodos és a Dodekanézosz szigetekről kiindulva Sziria. Irak és Szuez ellen megin­duló egyidejű támadás. Azért kel innen kiindulnia ennek a Közeikelet felé irányuló nagv támadásnak, mert Törökország el van szánva semlegességének megvédelmezésére, tehát a bolgár és görög bázisok eb­ből a szempontból "Csak másodlagos szerepet kaphatnak. összegezve végül is a harmadik tavasz várható eseményeit, azt kell megállapítani, hogy a német és a ja­pán tervek maximális sikere esetén 'őszt© India két tűz' közé kerülhet. Énpen ezért a közös német-japán cél: India mielőbbi forradalmasítá­sa és a német-japán szárazföldi ösz­szeköttetés megszervezésére irányul, mert ebben az esetben a tengeren é« levegőben esetleg továbbfolyó har­cot természetesen a siker, minden re­ményével vehetné fel a két állam közösen az angolszász világbiroda­lom ellen. Itt, még esak utalni kell azokra a siirgetéaekre, amelyek Angliát P „második front," mielőbbi megszer­vezésére sarkalják, de ugyanakkor meg kell állapítani, hogy az angn' világbirodalom aligha van ma olyan helyzetben, liogy ténylegesen is vállaikózhatna erre nz orosz é amerikai sürgetésre. Aligha lesz te hát, ..második front", ellenben a bri­tek folytatni fogják a lerohanás©'; és visszavonulások taktikáját, bog* ezzel belsőleg próbálják erősíteni helyzetüket a közvéleménv felé é­ugyanakkor megelégednek ma.'1' egy-egy rohamrombolással, vagv apró stratégiai célok elérésével. A tényleges „második front" helyett inkább arra lehet számítani, how az új döntések évében még tovább fog fokozódni n 'égiháború, amire már láttunk példákat, a közelmúlt betek­ben. Itt azonban ugyancsak utnlc keU az eddigi tapasztalatokra. nme 'yek szeriut. légi offenzíva egyed"' nern döntheti el a háborút. Mindezi összefoglalva, azt állapíthatjuk meg. bogy a harmadik tavasz uag~ készülődései után a nasj_dönté­megtörtéuhetik.az idén.

Next

/
Oldalképek
Tartalom