Délmagyarország, 1942. április (18. évfolyam, 74-97. szám)

1942-04-15 / 84. szám

4 • » 6 I V AW V A RO P v 7. A fi Szórd a. 1942. április 15. mít. A kisbirtokosok, Forgó G. Pál i S- társai ezzel szemben azzal érvel­lek, hogy az 1925. 1 XLTV. tőrvény­i'ikk értelmében, mint zárt viz mel '•vili pnrtf birtokosokat a meder ha­'ás»ati jog őket illeti meg. A Káro­lyi-örökösök ekkor ugyancsak pert indítottak a birtokosok ellen jogla Ion halászás miatt és évi 500 pengő nmaradt haszon megítélését kérték a maguk részére hat évre visszame­nőleg. A 6000 pengőn kíviil kérték a halászati jog kizárólagos megíté­lését a gróf Károlyi Család részére. Ezzel a perrel foglalkozott ked­den • szegedi törvényszék. Forgó és tarjai a per során csatolták az 1845 be a kolt örökváltsági szerződést, amely szerint gróf Károlyi László a nagyréti földekkel járó halászati jogot eladta a közbirtokosságnak. Ennek a szerződésnek tanúsága szerint a pert és a meder az eladás kor nem volt elválasztva. Csatolták továbbá Csongrád vármegye szám­adási könyveit, amelyek igazolják, hogy a parti részen folytatott halá­szatból származó jövedelem a köz­birtokosságot illeti meg. Ennek alapján a törvényszék a grófi örö­kösöket ehltmilotta a keresetükkel és kimondotta, hogy a halászati jog a n"a?rréti parti részeken at alperes I ,!izy irtokoiohal illeti meg SürgfisiényH6p«lnSimonyi„prs"foi! v zéJienvi-tér 8., Korzó Mozival szemben. 84„) Műteremlátogatás Aino Hakulinennél, a Szegeden élö finn festőmüvésznőnél (A L>elinag\urors/.íig munkatársé, tél) A belváros egyik bérházának harmadik emeleti lakásába kopogta­tunk be. Az ajtón kis aluminiuinnév­tábla gyakori magyar ncvvel: dr. Szabó Aladár. Az ajtó mögött érde­kes, egyéni légkör, újszerű hangulat és művészi színek: egy igazi művész­asszony környezet fogad. Tatáros arccsontu, fiatal tanárember a ház ura: dr. Szabó Aladár, amikor meg­tudja jövetelünk célját, felcsillanó szemmel, szívélyes szerettei vezet bc otthonába. Három tágas, egymásbanyiló szo­bából áll ez az otthon, különös alakú, alacsony bulorok, szokatlan hangulatú képek és faliszönyegek s közöttük áll a ház urnöje: dr. Szabó Aladá'­né Aino Hakulinen finn festőmü­vésznö. Nyugodt megjelenésű, messzi­tekintő, szürkés-kék szemű fiatal asz­szony, arcán halvány fényben világit a messzi északi ország népének tisz­ta. hideg és imponálóan józan lelki­sége. A festőnő szűkszavúságát s a mi magyar kíváncsiságunknak kissé túl­ságos zárkózollságát. a nehezen indu­ló társalgást a féri közvetlen modora oldja fel Felmentette a tábla az 5 évi fegyházra itéit, gyújtogatás­sal vádolt cselédet (A Ovlniufajuiuiazág munkatársától) KrUekes lelmcntö itclulct hozott ked­den a szegedi jlelölábla C u i r y-taoá­••sa egy gyujlogalasi bűnügyben. Az ugy vádlyllja \eres PáinC 41 éves uiushuz) ha/larlusi alkalmazott volt. Vurestié a 14 éves gyerekleánnyal együtt iíy. h eltér Anial orosházi la­u\uján szolgált, iavaly szeptember­ben Veresne otthagyta Fehéréket, de mielőtt eltávozott, a vádirat szerint, felbiztatta a kiseselédet, hogy h» o mar neui les/ a (anyában, gyújtsa lel a gazdnek legnagyobb s'zalmukazalját, A 11 éves kisleány meg is fogadta, amit állítólag Veresne mondott neki, felgyújtotta a szít Ima kazlat. \ tüz át­terjedt a többi kazlakra Is és az egész szérűskert elhamvadt. Felír rét 1200 pengős kárt szenvedlek. Az elsöloku tárgyaláson, a gyulai törvényszéken Veresne tagmlla, hogy ö vette volna rá a kisleányt a gyujto­catAnra. Fehér Antalék azt vallották, hogy békésen váltak meg Vuraanétdl, nem hiszik, Imgy nz gyujiogatiuini xkart volna mii uh, Az ugyancsak vád­lottként kihallgatott kiscseléd azonban vallotta, hogv Veresné vette rá a íVujtogaliiMS és ezért « pengőt, vala­mint ruhákat ígért neki. A gyulai törvényszék Veresnél gvujlogatas büntette miatt 5 évi fegy­házra ítélte, a kisleányra pedig 2 havi Togházhüntetést szabott ki. A gyerek büntetése nyomban Jogerőre emelke­dett, Veresné ügye pedig fellebbezés folytan « tábla elé került. A Curry-tanáes kedden hozott Íté­letével felmentette Veres Félnél a gyújtogatás vádja alól, mert a gyűjtő­vé lo kisleány vallomását nem fogadta *l ellene bizonyítékul. A hünper során elhangzott tanúvallomásokból kide­rült — mondja a tábla Ítélete —, hogv » kisleány betegest n hazudozó volt — vallomására tehát nem lehet ítéletet alapozni, annál is inkább, mert Fe­hér Antalék is vallották, hogy Veres­netfl) jóvleionybnn váltak el és nem Aszik, hogy ö bérelte volna fel gyuj­'ogpfésry » kisleányt. Af Ítélet [og­vi fia. szony lelki színekből afkotott » «9 érzelmi világ legbensej/böl fakadt szuggesztív művészete rég elfelejtett izgalmakat és lelkesedéseket idézett fel lelkünkben ... Temesváry József Rokka, szövőszék és művészeti kepek Ur. Szabó Aladár közvetlen sza­vakkal meséli el házasságának regé.­nyes történetét s beszél az általa jól ismert finn éleiről. Megtudjuk lőie, hogy 1930-ban került először Helsin­kibe. mint fiolái tanár. A fiuu fővá­rosban töltöli nyári hónapokat fran­cia nyelvtanításra használta fel s vé­letlen körülmények közrejólszása folytán ismerkedett össze a llakuli­nen-családdal, Hakulinen Aino. a fes­tőnő akkoriban jött haza párisi la­nutmányuljáról. A francia nyelv s a művészetek szeretet közelhozta eket egvmáshoz s a finn müvészlcány és a magyar tanárember barátsága elmé­lyült. Három Helsinkiben együll el­tö'tött nvár a barátságot szerelemmé érlelte s tfl.'M-hcn mini házaslár-ik ; jöttek haza, Magyarországba Miközben a házigazda mesél, te­kintetünk a lakú- berendezéséi a bú­torok, szőnyegek és képek különös harmóniáját kutatja. A szoba egyik sarkában csinos kis rokka áll, v.'ie szemben különös formájú, elég nagv szövőszék. Mindkellőn meglátszik, hogv nem eredetieskedő szobadísznek szánták, dc hozz.álarloz.ik az északi müvészassz.onv mindennapi éleiéhez Az első felületes szőttek intés után megállapítottuk már. hogy a falakon függő, ízlésesen montírozott képek al­kotója a benső mondanivalóktól át­hatott. nem mindennapi képességű művész... A házigazda észreveszi figyelmünk clkatandozását s nevelve mutál a lá­bunk előtt heverő, finom színekből szőtt szőnyegre. érdekes. újszerű művészi alkotásra s igv folytatja: _ A többit már nein is kell elme­sélnem. Elmeséli sokkal beszédeseb­ben feleségem munkája, ez a szőnyeg... Mesélő szőnyeg A szőnyeg különös arabeszkjei most életet nyernek:' Aino Hakulinen ebbe a szőnyegbe kettőjük élettörténetét szőtte bele. A mesélő szőnyeghez a férj mégis fűz egy-két magyarázó szót: — Látod — mutál a szőnyeg felső részére itt indultunk el az uj élet lalá, ti A kékes, rózsaszínes tónusok és színek között, gyermekesen játékos hajó körvonalát pillantjuk meg, amint a színek realitásából szivárványos ködökbe burkolva halad sejtett és re­mélt uj célok felé... Kissé lejebb már révbe ér a hajó, eljutottak házaséle­tük első álolmására, dr. Szabó Ala­dár pátriájába, Pécsre. Szaggatott, pókhálós szövésben bontakozik ki a színek lágy hangulatából a pécsi négv­tornyu székesegyház... — Itt — mutat a fiatal férj egy gyermekkocsira emlékeztető szintfolt­ra — már 1935-öt irtunk cs megszü­letett az első gyermekünk... 1937-ben ujabb csemetével szaporodtunk s itt — mutat a szőnyeg alsó felére, né­hány színfoltot átugorva — már a Tiszát láthatod, Szegedre érkeztünk ­Jelentős dátum ez nekünk: 1941, en­gem a szegcdi Baross-gimnáziumba helyeztek, Aino pedig örülhetett szü­lővárosa: Viipurí felszabadulásának... Azulán a müvészasszony mnava­ráz. A rokkáró! és a szövőszékről be­szél. amely minden finn háztartásnak szerves tartozéka. A társadalom min­den rétegének asszonyai fonnak, sző­nek. maguk állítják elő a ház körül szükséges textíliákat. Aino Maku'i­nennél természetesen művészi kifeje­zőeszközzé változik a két szflksésleli tárgy munkája s ezzel mesél, örökít Az édes anvafö'd — kénekben Majd előkerülnek Aino asszony ké­pei is. Kifejezőeszközei csodálatosan egyszerűek, ininiinuima mérsékelt szi­liekbe harmonizált, lírai álélésü ak­varoileket fest. Fontosabb színei a légies szürkébe ágyazott sulvos bai"a sziliek s nyugodtan konstruált térben japánosan finom rajz, rengeteg han­gulat jellemzik képeit. Elvonul Kit­tünk Aino asszony mesevilága, a lá­váktól tördelt, fenycvesoklül határolt, gránitszikláktó! őrzött, borongós finn I világ. A karjalai ősi birtok, a Haku­: lincn-család fészke: Tohmajervi. Esz­közlelenül érezteti s inégis elevenen , látjuk a népes család éleiének tiszta hangulatát. A tájban megérezzük az északi embert, a nagyszerű finn né­mi... Képel figurátlan tájak s mégis annyit regélnek a finn életről, a nyo­masztóan hossza télről, a másfélhó­riapos, kurta nyár örömeiről, az észa­kiak befelé néző világáról és a lio-z­szu. sötét hónapok borongós hangu­latáról ... Aino asszony művészete a megfontolt­ság szűkszavúságával, de a lélek Le­szedés expresszivitásával, nébánv me­seszerű, álmatag formában, vibráló, halk színeinek atmoszférikus csilla­ná-ábun, a rokoni s mégis oly kevés­sé ismert finn nép életét. A lirai ,é­lek nemes ábrázolókészsége jellemzi művészetét, kolorizinusánuk faji -a­jálosságokon épült melankolikus vi­lága elgondolkoztat. Színeiből hiány­zik a szlnesség, a szürkék variálásá­ban mégis annyi meggyőző erő, hogy a színek jelenlétét jobban érezzük 111, mint a raffinéi'ia csúcsain láncoló szinergiákban.:. Festett már nálunk is. Pécsi tája­kat, sőt tápéi, tiszanienti részletekel, dc mindezt átszűrte csodálatos, ösz­tönös fajiságán, fejlett nacionalizmu­sán. Nemzeti érzésének átütő e efe oly nagy, hogy művészetében átértel­mezi a töle messze fekvő, idegen vPá­fiot... A művészetekkel volt már néhány találkozásunk, a megismerés toobé­kevósbbé higgadta mérsékeli az eszté­tikai látás szenvedélyét, de Aino asz­50 mázsa tengeri-vetőmagot utalt kí Szegedre a földművelési miniszter (A Délmagyarorszáo munkai ár­sótól) A földművelésügyi minise­tor értesítette a várost, hogy a sze­gedi és a környéki gazdák részére 50 métermázsa tengeri vetőmagot utalt ki. A polgármester a minisz­teri leíratnak megfelelően utasítot­ta az előljérósági hivatalt, hogy a tengeri-vetőmag igénylőket írja ősz­sze. Az összeírás tegnap már kezde­tét is vette és egyelőre 300 gazdá­nak utalnak mn.id ki kukorica-vető­magot, A kiutalások 10-15 és 20 ki­lókról szólnak és elsősorban azok i gazdák kapnak a tengeri-vetőmag­lói, akik vízkárt szenvedtek. A mi­niszteri leírat szerint a kiutalt ten­geri-vetőmag elsőrendű és kísérle­tek során kipróbált minőség, úgy. hogy ezzel a minőségi tengeri ter­me-lés alapjait vetik meg a szeged­kümyéki földeken. Cukorje^yel és cérnával üzérkedtek (.1 Délmagyarország munkaién­sótól) Jó fogást csináltak tegnap a piueellenőrök a Tisza Lajos-körúti pácon. Az egyik utcasarkon egy fiatalember álldogált és a há/.insz­s-onyoknak kínált valami papirfé­tét eladásra. Amikor a piaCellenőrfig közeledtek, a fiatalember hirtelen o14iint. Később megint feltűnt és megfigyelték, hogy eukorjegyckkol üzérkedik. F.gy pengőt, másoktól másfél pengőket kért a fiatalember úgv kiló cukorra szóló eukorutal­vényórt és néhányan a házinssao­i nok köztit veitek is tőle. A pincei­i lc-nőröknek sikerült kézrekeríteni a rukovjegy-manipnlánst és előállítot­ták a városházára, itt a fiatalom-" bérnél 133 darab utalványt találtak -i piacbiztosok. Az utalványokkal üzérkedő fiatalember elmondotta, hogy a cukor jegyeket azoktól vásá­loltn össze, akik nem váltották be. A hatóság a eukorutalvápyo­kat elkobozta és beszolgáltatta -•» közellátási hivatalnak, az utalvá­nyokkal üzérkedő fiatalember ellen ledig folyamatba telték a büntető eljárást­Ugyanekkor cérna üzérkedő tér­sutágot is sikerült ártalmatlanná tenni a Mars-téri piacon. A n.volc­tagból álló társaság között néhány •i3 is volt és az átmeneti cérná­it. 5 nyt kihasználva, üzérkedtek a teli afélével. Kis kartonlapra ösa­vaviák fel a cérnát, alig pár méter­nyit és azt próbálták áruba bocsáj­ta.-i borsos áron. A céruaüzéreket' 3 piacellenörök éppen akkor fülel­tek le. amikor az egyik ház kapual­jában akartak becsapni több tanyai a- szonyt. A társaság 8 tagját a pia<j­e'lonörök feljelentették a rendörsé­gen. Nyílassy Sándor cs egyéb márkás festményeket magas áron veszek „Modern" Képezaon Szeged, 198 Kígyó-utca I- »z-

Next

/
Oldalképek
Tartalom