Délmagyarország, 1942. április (18. évfolyam, 74-97. szám)

1942-04-15 / 84. szám

KIHdöttslgfárás a polgármesternél \ YoKarmóntjf, űrfózihiM-htiolijOf, ossrekoto lárdái, vizlcvezetest hírnek a szegedkOrnuttri gazdák (A Délmagyar ország munkatársától) A rendkívüli időjárás rueg»za porítottá az emberek gondjait, megnehezítette az amúgy sem túlkönuyű életet. Egyre főbb n panasz és a kívánság, ami megmutatkozik altban is, bogy az utóbbi napokban miudsürtibben keresik fel ügyes-lmjns szegényemberek a polgármesteri hivatalt és hol egyenként szállingózva, hol meg küldöttségbe verődve terjesztik elő instaneiájukat, kérve a felpanaszolt bajok sürgős oryeslását. Az utóbbi pár nap leforgása alalt több, mint százötven kérelmező fordult meg a polgármesteri hivatalban, pgyrészük szóban, másrészük írásba is forlalva adta elé a sérelmét. A keddi napon a fogadásra jelentkezett magánfelck nagy számán kívül Gresz Islván képviselőtestületi tag vezetésével népes küldöttség kereste fel dr. Pálfy József polgármestert, ski előtt a különféle panaszok egész hstáját sorolták elő. .Tavarészt szegedkörnyéki és telepi gazdaemberek, akiknek a 'egfőbb gondot az okozza, hogy lábasjószáaaik részére nem 'tudhat,- takarmányt szerezni. Kimutatást is terjesztettek be az „ellátatlan" házi jószágokról: mintegy 8 16, 10 tehén, száznál több sertés szerepel a listán, azonkívül sok kecske és szárnyas baromfi. A polgármester figyelemmel Hallgatta meg az előterjesztést és megígérte, bVgy gondoskodik a szükséges takarm'ánymennviség kiutalásáról, A másik tömegpanasZ az artézi kuí ffiiatt kerekedett, amelynek az egyik hányban két kifolyó is van a kanálison ti'di részen azonban egy sem. A kifolyó csináltatását is kilátásba helyezte a. polgármester. Ugyanúgy a következő kérés kedvező elintézését is, amely arról szólt, hegy az eliszaposodott vízlevezető árkokat ki kellene tisztítani. Sürgették továbbá a telepi területeken az összekötő járdák elkészítését is. F-re a célra még 1939-ben mintegy fiöOO pengőt szavazott meg a 1-*7gyűlés, a költségelőiránvzati összegből azonban eddig mindössze kétezer pengőt Használtak fel erre a van irhát fedezet az útkereszteződéseket összekötő járdák 'teljes kiépítésére is. aminek sürgős időszerűséget adott a mostani nedves, csapadékos időjárás, amely sunyira átáztatja a kocsikerekekkel felszántott kocsiútat, liogy az ntüők egyik oldaláról a másikra gyalogszerrel bajos az átkelés Belvárosi Mozi Csütörtökön és pénteken !gy is lehet Mm! Ezt a pazar pompás vígjátékot sem dicsérni, sem ajánlani nem kell... azt látni... és nevetni kelj HEINZ RÜHMANN Amikor et.ckintetben is megnyugtató választ adott a polgármester, «;abb kérés következett, ugyancsak útügyben. Azt szeretnék, ha a város a most épülő műút mellett, húzódó ideiglenes makadámútól is megfagyná „nyárl útnak" én azt a műút elkészülte után se szednék fel. Azzal érvelnek, hogy az úgy sem vrlna kifizetődő a városnak, mert legalább annvi költséget emésztene fel a fölszedés, mint amennyi a kövek értéke. Pálfy polgármester ezt a kérést is megértéssel fogadta és megígérte, hogy ebben az ügyben negkeresi az Óllamépítészeti hivatalt. így kilátás van rá, bogy az Utat meghagyják, de arra is, hogy az uj müul most már rövidesen elkészül, mert máris serényen dolgoznak ra]"ta. Am ezzel kapcsolatban is volt kérnivalója a küldöttségnek, mert kifogásolják, bogy ezeknél a sok rászoruló családnak kenyeret juttató közmunkáknál túlnyomórészt idegenből jött. tőként dorozsmai, algyői és mindszenti munkásokat alkalmaznak. Kérik, hogy helyettük elsősorban szegedieket juttassanak munkához. Fzt a méltánylást érdemlő közérdekű szempontot, is szívesen tette a polgármester magáévá, így azután a küldöttség tagjai megkönnyebbülve, azzal az erzéssel távoztak a torony alól, hogy ezekbeu a látszólag apróbb, de számukra mégis e«ak frntnq ügyekben sikerült valamit fordítani a dolgok állásán. Egy másik küldöttség is járt a polgármesternél Bokor Pál, Nagy Ferenc. Peták Fereutj és Török Ferenc törvényhatósági bizottsági tagok vezetésével. Itt elsősorban az árvízzel kapcsolatos kérdések kerültek szőnyegre, mégpedig az, hogy kívánatos volna a rókusi és szalymazi földeket sürgősen vízteleníteni, mert áll a munka, nem lehet megművelni a földeket. Nem kevesebb, mint háromezer holdnyi területről van szó, abban a háromszögalakú lankás földteknőben, amely a Bsontgyár mögött húzódik. Mód is van a víztelenítésre, mégpedig olyképpen, bogy az új csatorna átfolyójának amúgy is 'ervbeveft munkálatait, sürgősen végezzék el, amíg pedig ez a munka e'kcszíil, a vámház mögötti tónál működő szivattyúval kellene kiszivatyúzn! a vizet, Pálfy polgármester a: hüTdöffségrck adott válaszában maga is szükségesnek ítélte a csatorna lefolyójának kiszélesítését, ami gyors ütemben meg is fog történni, a mérnöki hivatalt pedig utasította a. szívatytyónak a veszélyeztetett területekre *aló áthelyezésére. Remény van tehát, rá, bogv a szatyrnazi és rókusi földeket kellően víztelenítve mielőbb visszaadják eredeti rendeltetésüknek. Csak akkor lesz szép a lakása, bútorát nálunk vásárolja 1 ASZTAIOSNESTCREK Karadii: Tanóra ieueiezoiao ms CSARNOKA Sra«Wf)nyl Sew et TirMi Suecd, Cugoaios-tsr II. TeUfm«-4i- i 11-83. Ötven árvizsujfott családot helyeztek el eddig városi szükséglakásokban (A Délmagyarorszdg munkatársától) A városi hatóság minden iziikséges intézkedést megtett, hogy segítségére legyen nz Arvízsújtotta Családoknak. Az összedőlt 03 a talajvíz által megrongált házakból eddig mintegy ötven 'családot telepítetlek ki cs helyeztek el szükséglakásokbon. A családok legnagyobb része sokgyermekes, éppen ezért a Tavasz-utcai hajléktalanok menhelyén és a Berlini-kőrúton lévő szeretetházban való elhelyezésük csak átméreti szükségmegoldás ugyanúgy, mint az iskolák helyiségeiben való összezsúfolás. A Szilién sugárúti iskola tornaterme is tele van árvízi menekültekkeI. de az eddig létesített többi szúkséghelyek valamennyi férőhelye Is annyira megtelt, hogy most máU komoly gondot okoz az elhelyezésük. Naponta átlag három-négy ujabb C-alád igénye' szükséglakást és úgy ezeket, mint az eddigieket is olyan környezetben kellene elhelyezni, mely az egészségi és szociális követelményeknek a mostani átmeneti megoldásnál jobban megfelel. Erre már csak azért Is szükség volna, mert úgy a szeretetházban, mint, a hajléktalanok menhelyén nz oda hatóságilag beutaltok számára nincs már hely. Időszerű volna ezeknek az épületeknek a kibővítése, mert a sze" génygotidozás súlyos szociális feleosta így minden hivatalos jó«zándék és igyekezet ellenére csődöt mond. A Közbirtokosság giiőzelmttel végződött a csongrádi HolMisza-ág halászati logaert indított per A szegedi torvenuszek elutasította a gróf Nároiyi csalód keresetet (A Délmagyarorszdg munkatársától) Egy letűnt világ emlékét idézi az a per, amelyben kedden hozott ítéletet a szegedi törvényszéken dr. Jancsó Káro'y törvényszéki bíró. A pert dr. gróf Károlyi István, gróf Jankovich Dénesné, szül. gróf Károlyi Fruzsina és gróf Semsey Andorné. sziil. gróf Károlyi Klára, mint náhai gróf Károlyi László örökösei indítottak Forgó G. Pál és társai csongrádi lakosok ellen. Az érdekes ügy előzményei a következők} A csongrádi úgynevezett mámai réten húzódó Holt-Tisza mederben ás az ezzel szomszédos nagyréti holt ru« derberi a gróf Károlyi-csalód még a halászati ás vízjogi törvény megalkotása előtt gyakorolta a halászati jogot, mivel ezek a területek a c-salód birtokállományához tartoztak. A halászati törvény megalkotásakor, 1890 ben a gróf kérte a maga rvszére Csongrád vármegye alispáni hivatalától a halászati jog megítélését. Az alispáni hivatal 4278— 1890. számú határozetáva! meg is állapította a kérdéses teriileteken a grófi család számára a halászati jogot. Ennek alapján a Károlyi grófok zavartalanul balásztattak a Tiszának ezen a részén egészen 1933-ig. Ebben az évben a mámai rét parcellázásra került és az új birtokosok": Danyi József és társai, Csongrádi kisgazdák azt vitatták, hogy a rétet átszelő vízmeder halászati joga is őket illeti most már meg. A gróf ennek ellentmondott és mivel a birtokosok gyakorolni kezdték a haláMég 1 napra prolongáltuk] Ma. szerdán utoljára! Beszélő köntös részben szines magyar világfilin Korzóban azati jogot s az ó embereit megakadályozták a halászatban. 1934 ber pert indított a birtokosok ellen. A per során Danyi József és társa azzal védekeztek, hogy a mámai ri tulajdonjogát, n parcellázás alkaí mával megszerezték és ezzel a víz meder feletti rendelkezés joga h rájuk szállott, Károlyiék azt vitat ták. bogv »ssk a parti részt adták el, a meder részre vonatkozó tulaj donjogot a szerződésben fenntartottak maguknak. A per meejárta ef. összes fóru n.okat és a grófi család keresetét úgy a törvényszék, a tábla, mint a Kurla elutasította, kimondva, hogy a halászati törvény 3. paragrafusában körülírt jog fenntartásának bejelentése csak idegen területre vonatkozik, saját eladott területre nem. A jogfenntartás legfeljebb csak lakkor lenne érvényben, ha a pareel lázás alkalmával a grófi Család ezt külön kérte volna. Mivel nem kérte, kétségtelen, bogy a Holt-Tiszaágnak a parcellázott birtokrészhez tartozó darabja az új birtokosokat illeti. Ennek a bírói döntésnek" alapján aztán a szomszédos területek tulajdonosai, az ugyancsak felpar'cellá zott Nagyrét kisbirtokosai is halász 2 ni kezdtek a Tiszának az ő földjeik mentén húzódó szakaszán. A grófi uradalom felszólította őket, bogy lagyják abba a halászati jog gua l óriását, mert az ő jogállásuk más, mint a mámai birtokosoké, ugyanis ez, a területrész jogilag a grófi családra nézvo ..idegen" területnek szá UJUIWIIIMMIMII IJI .MMMRMVA^^EEM^^MERSzéchenyi Mozi 1 - Még egy napig meghosszabbítottuk!,*> Ma! BÜHÖS VfiGYÖK MEZEY, KAMARÁS, CSORTOS, GREGUSS, KOÓS, VAGÓNÉ