Délmagyarország, 1942. április (18. évfolyam, 74-97. szám)

1942-04-05 / 77. szám

I^njáai Rum- és Likőrgyár, Kucska Mihály Sieged, Kossuth Lajos sugárut 21. szám. Telefon; 2 9-3 3. •rciszakosság^' jelszavához, addig a oareias bengáli fajú Bose az erőszak alkalmazásától sem riad vissza, gót 1939-ben nyílt felkelést hirdetett RZ angolok ellen. Ugyanezt hirdette eddig a bangkoki rádióban. Nchru>al pedig azért állt szemben, mert Nehrn mint a harmadik inlernacioiáléhoz közelálló szocialista, ellensége a tengelyhatalmaknak, Bogé viszont erős nacionalista, aki India jövőjét a háromhatalmi egyezmény államaival való együttműködés útján képzeli el. Ezért hirdeti: „Antilla veresége — India győzelme". Bose e felfogása miatt többször is ült angol börtönökben, majd kénytelen volt külföldre, többek között Németországba menekülni. A kongresszuspárton kívijj áll a hindii liberális párt. amelynek Sir Sapru a vezére és amely az angolokkal való együtt működés híve. A legélesebben szemben ,áll a hindu nacionalizmussal és az angolok leghűségesebb támogatója az úgynevezett „Fejedelmi Kamara angolul a „Chamber of Prince". Ez az indiai maharadzsákból áll. A maharadzsák Elő-India önálló államainak fejedelmei. Összesen 235 ilyen kisebb nagyobb önálló fejedelemség van Indiában. 191!) ben alakult meg a maharadzsák testülete, a Chamber of PrinCes. amelynek 120 fejedelem tagja van. Ezek közül 108, a nagyobb és gazdagabb maharadzsák önállóan képviselik országukat. 12-őt pedig 127 kisebb fejedelem választ meg és küld a ..Fejedelmek Kamarájába". Mivel ezek létüket, gazdagságukat elsősorban az angoloknak köszönhetik, akik lehetővé teszik, hogy országaikban fenntartsák a középkori hűbéri állapotokat.. érthető, hogy a mnharad*-ák az angolok leghűségesebb szövetségei. A számos indiai csoport közül fel kellene még sorolnunk a különböző szekták, vallási közösségek, a mintegy 3 ezer koszi csoportját, hogy teljes képet nyújtsunk az olvasónak arról az atomizált helyzetről, amelyben India él és amely mind megnehezíti Cripps misszióját és a kibontakozás útját. A további aprólékos részletezés azonban úgy hisszük, felesleges lenne, mert a kép, amit nyújtottunk, eléggé visszatükrözi India szóttagoltságát és egységének hiányát. Szegedre ulazunh április 11 és 12 én honuvehef venni NESZÜNK: Rcvai-, Katolikus-, Művészeti-. Zenei-, stb. lexikonokat, Jókai-. Mikszáth-, Gárdonyi-, Prohúsz. ka-, stb, sorozatokat, művészeti, tudományos, szépirodalmi müveket, teljes ki nvvtárakat. Eladó könyveit irja meg nekiink: SOÓS KÖNYVHÁZ, Budapest Pohtíny-u. 88. T.: 207-230. 5 70 éves a Városi Árvaház Látogatás Szeged árváinál — Arvizelátti berendezés — békebeli ellátás . .. Kézimunkaüzlet s/ep berendezései, áruvbi eladó. Ügynököt, közvetítőt díjazok. Leveleket h Délmagyarország kiadóhivatal továbbit /KOMOLY I ZI.ET* jelige alatt 342 (A Délmagyarország munkatársától) Gyakran látni őket. amint Csöndben katonás rendben sétálnak a város utcáin, napsütéses idő esetén a-/, ujszegedi parkban vagy a Stefn ti ián, Szomoruszemti, illedelmes, formaruhába öltöztetett gyermekek, fiúk és leányok vegyesen. A város árvái ők, a Jóistenen kívül, aki gondot visel az égi madárra is, meg a kis erdei ibolyára, Szeged városa gondoskodik ellátásukról, ruházatukról és taníttatásukról . . . Sohasem hallani róluk, nem sokan foglalkoznak a sorsukkal és azzal a régi, városi 1 intézménnyel sem, amelyben gyermekkorukat cllöltik. Bevallom, nekerrt is akkor jutottak eszembe, amikor Mikszáth Kálmán „Beszélő köntös" című történetét végignéztem a nTozibau. A •zépséges Cinna, Kecskemét város árvája idézte elém a szomorúszemű apróságokat, akikkel néha találkoztam az utcán s akikről tudtam, hogy Szeged árvahúzáuak lakói Épült 1872-b«n . . . A lválvárin-utca és a Nagykörút sarkán áll az az emeletes, sárga épület. amly ezt a feliratot viseli homlokzatán: Városi Árvaház. Első pillantásra látszik rajta, hogy még a víz előtt épült, a nagy szegedi árvíz előtt, amely oly kevés régi emléket hagyott meg a szegedi homokon, A szegedi Városi Árvaház ebben az évben tölti be fennállásának hetvenedik esztendejét. 1872-ben építették fel s azok. akiknek szerepe volt ennek az igazán szociális és altruísztikus intézménynek létrehívásában, fakult rámában szomorkodnak a „díszterem" falán: Pálfy Ferenc, * váms egykori polgármestere és felesége. valamint Dáni Ferenc egykori főispán és hitvese • • • A napfényes sarokszobában, amely irodahelyiségül szolgál, jóságos tekintetű, rokonszenves nriaszszony fogad: Barabás Béla árvaházi igazgató felesége. Polgármesteri engedéllyel, készségesen kalauzol végig a régi-régi épületen, amelynek minden zeg-zuga ragyogoan tiszta, de a szegényes, elavufl berendezés letűnt időkről, elfelejtettségröl mesél. Miközben a masszív, kopott lépcsőket járjuk és minden szobába. terembe bekukkantunk, Barabás Béláné sok szeretettel beszél az árvákról, akikuek jólétét igazán a szivén viseli: — Csak szegedi illetőségű gyermekeket gondozunk az árvaházban, — mondja, majd habozva hozzáteszi: — valláskülönbség nélkül . . . A gyermekek 7—14 éves korig maradunk bent nálunk s akkor többnyire ipari pályára küldi a város őket. Becsületes, jóravaló, szorgalmas iparosemberek lesznek belőlük, soha, egyre sem volt még panasz, amikor kikerült innen . . . Csökkent az árvák száma Megtudjuk, hogy az utóbbi három esztendőben Jelentős mértekben 'csökkent az árvák száma. Az intézetbon 70 férőhely vau a város árvái részére s míg 1939-ben még (55— 70 között volt a bennlakók száma, az idén mindössze 37 tagja van a városi árvaháznak. — Ugy gondoljuk, hogy javult az általános gazdasági helyzet és az egészségügyi viszonyok sem lehetnek rosszak, — mondja az igazgatónő, aki bent él az öreg árvaház falai között s onnan szeipléli a világot —, az árvákat újabban elvállalják a rokonok s nem kerülnek az árvaházba. Más volt a helyzet régebben, különösen az első világháborút követő nagy influenzajárvány után. Akkor igen sok kis árva kopogtatott a Városi Árvaház kapuján . . . Jelenleg 22 fiú és 15 leányka az árvaház lakója. Két felügyelőnő és egy ápolónő vigyáz reájuk a goudnoknőn kívül. Az ellátásuk még „békebeli", a mai viszonyok kö/.ott igazán elsőrangú. Napjában ötször étkeznek, reggelire eddig félliter tejet kaptak valamennyien, a lej beszerzésének nehézségei óta azonban rántottlevest reggeliznek. Délelőtt zsemlyét visznek az iskolába, ebédjük minden nap leves, bús és főzelék és kétszer hetenként főtt tészta, va• sárnap és ünnepnapokon pedig sült tészta. Délután egy pohár tejet uzsonnáznak — most is! —. este pedig főzelék a vacsora, vagy lekváros kenyér, gyümölcs stb. Kétszer hetenként vajaskenyeret. is kapnak, sőt a mostani vajtalan világban is hetenként egyszer vaj kerül az asztalukra. A város gavallérosan gondoskodik az árvák ellátásáról, ruházatuk is rendes, mindig csinos és tiszta és valamennyien bőrtalpú cipőben járnakl Húsvéti sonka tojással... tíarabas Béláné kiséretéuen végiglátogatjuk a halótermeket, mosdóűetyisegeket és az ebédlöt, sót a konyhát is. Mindenütt tisztasag és rend tógád, csak az a nagy szegénység faj kissé, ami a régi, elavult berendezcsben megnyilvánul. Hetven év eitítti kis vasagyakban elhasznált takarok és ágy u* ii. A huzatok rendesek, tiszták. de nizony erősen javítottak. A szekrények nagy részét nem is lehel használni, itt volna az ideje, hogy uj ruhás szekrényekkei cseréljek ki valamennyit. A hálótermek közül sincs mindegyik használatban, hiszen 70 ágyáeska közül csak 35-öt használnak. Milyen szép lenne, ha a kopott kis vaságyak helyett feherre festett bútorok díszítenék a hosszú hálótermeket... Ha a vatos nem tud áldoz li erre a célra, talán társadalmi akció utján lehetne egészségesebbé, modernebbé tenni a ki9 árvák otthonát? Bekukkantunk a mosdóhelyiségekbe is. Ozönvizelötti — pardon — árvizeléitti felszerelés, tiszta itt is minden. dc — elhasználódott az elmúlt hét évtized folyamán. A fürdőszoba már valamivel /fiatalabb*, talán b® éves a berendezése, három jo aílapotbaD levő kádban éppen folyik a8 ünnep előtti fürdés, a legkisebb leánykák vígan lubickolnak a jó, mcjeg vizben. — Minden héten egyszer fürdcncftf meleg vizben a leánykák éppúgy, mini a fiuk _ mondja a gondnokira. — Est minden reggel, este hideg vízben lemosakodnak. A tisztaságra rá egész* segükre nagyon vigyázunk. Hála Istennek. már bárom iél is elmúlt felettünk — három igazán kemény tél — ugy, bogy komoly betegség nem fordult elő. Olyan egészségesek, mint a makk! (Aki gondot visel az égi madár* ra ...) A konyhába vezető folyosón remiit sonkailiat szálldos a levegőben. Hatalmas lábasban fő két gyönyörű, ragy húsvéti sonka. Nem sok család asztalán találuk meg párját az idén ,. Egy kosárban rengeteg tojás, a takaréktűzhelyen sonkaillatu bableves éa finom kelkáposztafőzelék rotyog ké* tekintélyes kondérban. A kelkáposztához tükörtojást is kapnak a gyere* kek... „Császárkörte 1 nem vadalma . . . Végül az ebediőtermekbe látogatunk cl. Hosszú asztal mellett ülnek a tiuk az első teremben. Várják az ebedet. Egyforma sötét ruhában, komolykodó arccal fogadnak, de felderül a2 abrázatuk, amikor megkérdezem 101 lük: — Milyen pályára készültök? — Én vasmunkás leszek — mondja Katona Kis Imre, egy vaskos, izmos gyerek. — Én is — sorakozik melléj? Rácz István, ő valamivel kisebb, de a szeme még lelkesebben csillog. — Én asztalosmester leszek —szólal meg egy nagyobbacska fiu a sarokban. A gondnoknő elmondja róla, bogy igen ügyesen táncol és a kézügyessége is kitűnő. Tehetséges gyerek. — Volt rá példa, h°gy » tehetségesebb erinekeket a város tovább laujttatta cs szellemi pályára nevelte — meséli Barabásné halkan. A 12 éves Kuk István azonban néni- akar szinész lenni, csak asztalosmester.... Persze igen sokan közülük nem akar más lenni, mint katona: /Császárkörte nem vadalma, árvából lesz jó katona* — jelszóval. Főkén! a kisebbek, folyton buvárnaszádot és stukát játszanak reggel az ágy alatt és ebédután. a szabadban. Valamennyi /ejtőernyős* akar lenni... A lányoknál is vidámra változik i hangulat, amikor a húsvéti szünidőről beszélünk, ük valamennyien télárvak, egy kivételével mindegyiknek van édesanyja. Hozzá készülnek, t> húsvéti szünetre... Nem cserélnének egy királylánnyal sem... Eibucsuzunk Szeged kis árváitól • az irodában megtekintjük még a fakult lapokkal teli vendégkönyvet, amelyben az első aláírás 1873-ból való. 'l'n esztendő múlva beirta nevet a szegydi Városi Árvaház vendégkönyvébe az uralkodó is: Ferenez József. Azóta sok viz lefolyt a minden tavasszal veszedelmessé áradó Tiszán, de a viz előtti öreg, sárga épületben semmi sem változott. A kis árvák jönnek, felcseperednek cs eltávoznak az intézetből, hogy ujaknak adjanak helyet... Szeged városának érdeme, hogy becsületes, dolgos, hűséges polgárokká nevelkednek. Csányi Piroska, Jégszekrények háztartási cikkek, alpa'cca és rozsdamentes evőeszközök naev választékban mim Széchenyi tér 11. (Városi bérház'.)