Délmagyarország, 1942. április (18. évfolyam, 74-97. szám)

1942-04-05 / 77. szám

Parrsgi Cjyörgy: Indiai színképelemzés Amióta a Srit birodalom fennáll, alig bíztak meg angol államférfiút nehezebb éa szinte lehetetlennek látszó feladattal, mint amelynek megoldására a londoni hadikabinet índiába kiildte Sir Stafford Cripps főpeesétőrt. A különlegesen nehéz feladat, megoldási kísérletét a rendkívül súlyos helyzet sürgette. Amióta Warreo Hastings és Cliye az angol Keletindiai Társaság megbízásából megvetették a brit uralom alapjait az indiai partokon, nem fenyegette akkora veszély az angolok indiai uralmát, mint most, amidőn a japán Csapatok Burmában nyomulnak előre, sőt elfoglalták már az Andamen-szigetcsoportot, a Bengáli öböl kulcsát, amely csak 600 kilométerre fekszik Tndia keleti partjaitól. Cripps misszióját több körülmény súlyosbbítja. Az első kétségtelenül az. hnjjy Indiában bizalmatlanul fogadják az angol kormánynak azt az ígéretét, hogy a háború után dominiutni önkormányzatot ad Indiának, Tagyis olyan függetlenséget biztosít számára, mint amilyent Kanada. Délafrika, Ausztrália és Uj-Zéland élvez. Indiában ugyanis emlékeznek arra. hogv hasonló ígérettel küldötte az első világháború hadikabinetje Tndiába Montagile akkori indiai államtitkárt; amikor Anglia katonai helyzete szinten szorongatott. Tolt. A világháború végén azonban az ígéretekből vajmi kevés valósult meg. 1919-ben és 3335-ben angol részről végrehajtottak ugyan bizonyos slkntmányreíormot, ez azonban távolról sem elégítette ki az indiai nacionalistákat. Crippsnek tehát elsősorban a múltból visszamaradt bizalmatlanságot kellene eloszlatnia. 380 millió indiai és 100 ezer angol K második" nagy nehézség az indiai belviszonyokban rejlik. Tndia inkább földrész, szubkontinens. mint; mondják és nem ország. F//.t a RzubWontincrst 3S0 millió ember lakja, amelyet azonban nem tart össze semmiféle egységes eszme, mert lakosai vallásra, fajra, nyelvre, társadalmi kasztra, foglalkozásra, műveltségi fokra, nem is száz, hanem; ezer és ezer csoportra, oszlik fel. Nincs tehát Indiában egyetlen olyan szellemi kikristályosodási pont sem, amelynek vonzása összefogná e mamutbirodalom közel 400 milliós lakosságát. A legnagyobb bindn író Tínbjndranatb Tanorr maga állapítja meg indiának ezt a széthullottságának okát, amidőn azt írja. hogy Tndia gyengeségét legfőképpen az okozza, bogy v ive? egy ellen közösségi esztrtrje. Azáltal, bogy kasztokra osztotta lakosságát, megakadályozta ugyan a konfliktusok kitörését, e kasztok azonban egyben rideg választófalak is. E választóralak biztosították a Terid és béke negatív írtékeit, du egyben elfojtották a, szabad mozgás cs fejlődés pozitív szükségleteit. Korunk legnagyobb hajtóereje, a nacionalizmus, főleg az indiai intelligenciában termékeny talajra talait ugyan, azonban q nacionalizmus indiai íeilodseenek' egy bizonyos fokán mar nem esfzétarto. hanem elválasztó, sőt India egysegét legveszedelmesebben fenyegető erő lett. Az indiai nacionalizmus első jelentkezési formája az úgynevezett kongresszusi párt megalakulása volt 1885-ben. A párt akkoriban felvette az AU-India-Congress—Party nevet, amelyben kifejezésre kívánta juttatni, hogy a párt nemcsak India függetlenségéért kíván harcolni, de egységéért is. Ezt az egységet a múltban is leginkább a mohamedán-hindu ellentét fenyegette. India legnagyobb kisebbségét a mintegy S0 millió lelket számláló mohamedánság teszi ki. A kongresszuspárt megalakulásánál az évszázados vallási ellentéteket igyekezett elsimítani, azon a címen, hogy a két vallás konfliktusainak haszonélvezője az angol. Ez a konfliktus tette főleg lehetővé, bogy 100 ezer Indiában tartózkodó angol közigazgatási tisztviselő, kereskedő, gyáros cs katona uralma alatt tarthasson 380 millió indiait. Az indiai kongresszus azzal is kifejezte a vallási ellentétek kiküszöbölésére irányuló törekvését, hogy több ízben mohamedán eluököt választott az cvről-évre összeülő kongresszus. Igy 1940-ben is mohamedán elnököt választottak a kongresszuspárt jelenlegi elnökének Abdul Kalam Azad személyében, aki Mekkában született és a leghíresebb mohamedán főiskolán, a kairói Azhar egyetemen tanulta ki a teológiát. A kongresszuspárt neveben ő folytatja jelenleg Crippsszel a tárgyalásokat. Ápónizlóm gondolat Indiában A kongresszuspártnak e vallási toleranciája, amely a vallásszabadság elvén épült fel. nem igen tudta áthatni scin a biudu, de különösen nem a harcias és kevésbbó művelt mohamedán tömegeket,. A mohamedánok nagy többsége elszakadt a kongresszuspárttól és ezze) éles ellenzéket alkotó Mozlim Linóba tömörült. Ez a liga is függetlens*gért cs az angol birodalomtól való elszakadásáért harcol, azonban tagadja India egysegét cs politikai alapeszméje a pánizlám gondolat. A mohamedán liga politikai programját a ligának már elhunyt egykori vezére: Igbal dolgozta ki. Ezt a programot egv összefoglaló szóval fejezik ki az angol-indiai politikai irodalomban. A Mozlim, Liga főcélja a Pakiszlan, Ezalatt egy ; mohamedán szentország megteremtését értik, amely a Bengáli öböltől a Gangén folyó völgyén keresztül a. Himalájáig és az Omán öbölig terjedne. Felölelné a legtermékenyebb bengáli tartományokat. továbbá T'undzsabot, Kasmírt és Beludzsiszlánt. A Pakisztán-gondolát, tehát nemcsak a, brit birodalomtól szakítaná cl India, mohamedán lakta vidékeit, hanem a hinduk, által lakolt Indiából is kiválna, és India egységét szétbontaná. T>c még ennél is meszszebbmenő céljai vannak". Erre utal már a Pakisztán szó is. amely a következő országok, illetve tartoma-,' uyok kezdő betűiből tevődött össze: Pundzsab. Afganisztán, Kasmír és Sind. A Mozlim Liga teoretikusai ugyanis egy olyan mohamedán birodalom megszervezéséről álmodnak, amelynek határai túlmennének a. jelenlegi Indián, sőt előbbutóbb nemcsak Afganisztánt kívánnák magukba kebelezni, hanem a fcjlödcs további szakaszában az öszszcs mnhamdün országokat is a Közel-Kelet tel Északafrikával ,együtt egészen Marokkóig és Tangerig. Mint látjuk, a Mozlim Liga voltaképpen pánizlám gondolat előharcosa azon a Címen, bogy Indiában él a világ mohamedánjainak egyharmada. Már az eddig előadottakból is kiderül, hogy az indiai mohamedánság korántsem egységes, mert egyik részük a kongresszuspártban, többségük pedig a Mozlim Ligában helyezkedik el A „Sikh" és a maharadzsák Van azonban a mohamedánoknak egy harmadik csoportja is. az úgynevezett! Sikh Liga, amely lélekszámra nem túlságosan nagy. de rendkívül jól megszervezett, katonai alapon felépülő szekta, amelyhez az indiai mohamedánok légii nrcosahb tagjai tartoznak. Ezekből került ki többek között az angolok oldalán harcoló indiai hadsereg nagyobb része. Kezdettől fogva • angolbarátok. Ez a barátság még 1857-ből dotálódik, amidőn a Sikhszekfa katonái segítettek leverni az indiai lázadást. Az angolok természetesen anyagi és politikai kedvezményekkel, előjogokkal igyekeznek a maguk számára biztosítani a Sikli Liga barátságát. E liga vezetői voltak az elsők, akik a most folyó tárgyaló sok o n cl f oga.dha batlau okn a k nyilvánították Cripps javaslatait, nem azért, mert túl kevésnek tartják az azokban biztosított önkerII El. MAGYARORSZAG f Vasárnap, 1942 április 6. Csak akkor lesz szép a lakása. •>• bútorát nálunk vásatolja 1 ASZTALOSMESTEREK CSARNOKA Sxandranyi 8«i» a» Tár»»i bngiA, OujMio»-t«r iL «•»-'' ím : • 11-2S. mányzati jogokat, hanem azért mert inkább a jelenlegi állapotai fenntartását kívánják. Ujabban tűnt Cel egy n.iabb mo hamedán csoport®, a Kaksasok. mo/ galma, amely a , mohamedánok kö zött a legszélsőségesebben angolét lenes. Ezek nyif.tan rokonszenvez riek a tekintélyállamok módszerei vei. Vezetőjük Mahraki Káu épi úgy, mint számos alvenérük, jelen leg isw angol koncentrációs táborba! van, i Hindu ellentétele De nemcsak a mohamedánok kö zött dúl az egyeneflegiség, a hindu között is a nézetettéréeek széles ská Iáját, fedezhetjük fel. Magában ; kongresszuspártban fel fogáskü Ifin h ség mutatkozik az úgynevezet „Foward Bloc" (E3őre Blokk) és > mérsékeltebb szágny között, a Foward Blod megalakítása Bose hin du narionalistg, vezér nevéhez fűző dik. Bose, akijről azt is jeleutették bogy halálos repülőgépszerencsét lenség érte, amidőn Bangkokból Thaiföld fővárosiából, amely ma n angolellenps indiai emigráció köz pontja, Tokióha repült, 1938 ban egévig a kongresszuspárt elnöke voll A pártban Gandhi és Pandit Nehru az indiai függetlenségi mozgalom két legismertebb vezére ellenlábasának tekintetlék. Amíg ugyaniGandhi ma is ragaszkodik 1919-ben kiadott ..no violation" ..semroiféip