Délmagyarország, 1942. április (18. évfolyam, 74-97. szám)

1942-04-30 / 97. szám

Pálfy József polgármester nyilatkozata a szegedi szinház problémájáról Második síinhfliat akarnak szerezni Kardosnak ? (.4 Délmagyai ország mupkaláp­uílól) Szeged város Jjjyatalos vezető köreit az utóbbi időben egyre élén kehben foglalkoztatja a s?jnház pro Méinója. A többirányú tárgyglqsok. tervezgetések is azt bizonyítják, bogy a hivatalos felfogás szerii|1 sincs minden rendben a szegpűí Városi Szinház tájékán. Ha nem igy volna, úgy a hivatali tényezőké) sem foglalkoztatná annyit és olyan sűrfin a szinház jövőjének kérdése, amely pedig mostanában meglehető sen sok gondot, és fejtörést okoz a város vezetőségének és magának a sziniigyi bizottságnak is. Már a mult héten híre járt, hogy szombatra ülésre hívták össze a szín ügyi bizottságot, ez az ülés azonban elpiaradl. Vannak, akik ezt azzal magyarázzák, hogy mult pén tekén foglalt állást Szabadka váró sa abban a kérdésben, hogy kinek adja jövőre a szinházat és minthogy számítoltak arra. hogy a döntés esetleg Kardos Géza jelenlegi szo gedi színházi vállalkozó személye mellett dönt. egy ilyen meghívás a szegedi színház kérdéséhen is telje sen új helyzetet teremtett volna. A szabadkai szinügyi bizottság ban azonban, mint már szombat reggeli lapszámunkban jelentettük vt a vélemény alakult ki. hogy a Yáro«i Szinházat további három évre a jelenlegi igazgató. Kőszeg1 Géza társulata részére javasolj"' á(engedni, igy a Kardos Géza sze né.lyéve] kapcsolatos kombinációi­is megdőltek. A színügyi bizottsá• véleménye természetesen csak ia vaslat. amelynek elfogadása felől majd a városi közgyűlés dönt. ísr> •zzel az ügy még véglegesen elinté ieftnek nem tekinthető Értesüléseo' szerint szabadkai körökben tovább ra is tárgyalnak másféle megoldó sokról Erre annyival is inkább szükség van. mert a kultviszminisv tórium által kijelölt másik cseretér sulati igazgató, Galetta Ferenc az illetékes fórum megbízása alapján éppúgy jogosan érzi magát szabad kai színigazgatónak, mint Kőszegi és tekintettel arra. hogy a staggin le-rendszer még nem szűnt meg Galetta is méltán formál jogot ah hoz. hogy társulatával a felsőbb he lyen előírt és jóváhagyott játszási terv alapján május 16-án megkezd hesse szabadkai előadásainak sorn /alát. Itt. fenyeget az első bonyoda­lom. mert valószínnek látszik, hogy a közgyűlés is magáévá fogja tenni a szinügyi bizottság javaslatának legalább azt a részét, amely azt ja­vasolja. bogy Kőszegi Géza május 13 án lejáró szabadkai játszási ide­jét további bat. héttel hosszabbít­sák meg. egészen június végéig. Egészen bizonyos, hogy ba ez a terv határozattá válik, ezt Galetta Pert ne sem hagyja szó nélkül, azon kí\ iil biztos tudomásunk van arról, hogy május hónapban Kardos Géza is készijlt rá. hogy társulatával né­hány héten át vendágszerepeljeu a szabadkai színházban. Érdekes, hogy •éppen a szabadkai szinügyi bizott­ság ülése utáni másnapon jelent meg több budapesti napHaj&qn qs a korntnüniké. hány Ku'dcs Géza má­jus 13-án leleje.i a szegedi szezont és 13-át ól kerülete másil: állomásán Szolnokon fog játszani társulatával Ekkor már ugyanis — a Délmagyar ország közléséből is — ismertté vált a szabadkai álláspont. Kardos Szabadkán is ? Ebben az ügyben most érdekes fordulat állott he és ez a fordulat megint kapcsolatba akarja hozni a szegedi szinház sorsát a szabadkai ya|. Már a mult. hét egyik napján Szegeden járt dr. Völgyj János szabadkai polgármester és Móesy (láza városi főjegyző, akik Szeged város hivatali köreivel, így a szín ügyi bizottság több tagjávaj is be hatq tárgyalásokat folytattak, megbeszélésekről azonban nem szi­várgott ki semmi hír. Most — úgy látszik — e/pknek a Szegeden kezdő­dött tárgyalásoknak a folytatása­képpen dr. Pálfy György tanácsnok­Szabadkára utazott, ott Völgyi pol gármestavrel és Móesy főjegyzővel folytatott megbeszéléseket. majd végignézte a szabadkai Városi Szín házban a Kőszegi-társulat előadásá ban a „Cornevillei barangok"-at. amely éppúgy Kiss Ferenc vendég szereplésének szolgált keretéül, mint Szegeden. Szabadkai értesülésünk szerint, a •árnyalásoknak az volt a oél.ia. hogy i két város kulturális érdekeit — mennyire' lehet — közös nevezőre ózzák cs a sziniévad időbeosztása •kintetében olyan megállapodásra iissanak. bogy a mindenkori sze rodi színigazgató társulata játsz hasson a szabadkai színházban. Ezt az értesülésünket megerősíti dr '-iálf/i József polgármester nyilat kozata is. aki a Délmagyaror-zá Munkatársának a színházi kérdés íMásáról n következőket mondotta: — Tény az. hogy folynak tárgya lá sok egy közös színikorülot lét esi lésére. A legutóbbi megbeszélések ' 'í-edményét még nem ismerem, mert UTÓI még nem kaptam jelentést, de kétségtelen, hogy mindkét városnak dsőrendn kulturális érdeke lenne a megegyezés. — Nincs még egy magyar város, amely Szegedhez hasonló mértékben támogatná a színtársulatát. Ezt a súlyos anyagi áldozatot szívesen hozná meg a város, ha látná, hogy ezzel az élő eleven színházi knltuvát támogatja. A helyzet azonban az, hogy a szegedi színielőadások iránt különösen az utóbbi időben megle­hetősen gyér az érdeklődés. A szin­ház nem megy. ugyanakkor a három mozgóképszínház naponta három­szor gyakorta zsúfolt házak mellett, de egyébként is igenr élénk látoga­tottságnak örvendve tartia előadá­sait. Pedig vau film. amely egy. sőt két hétig is pereg egyfolytában. Tény az. hogy Szeged, a nagy kul­in rváros közönségének érdeklődésé­hői egy színdarabnak legfeljebb bá­•om előadására futja. Sokszor még innyira sem. Ilyen helyzet mellett a szinházvezütés a város nagyösszegü szubvenciója ellenére is súlyos vál­ságba kerül, amin sürgősen segíteni kell. Ezért komoly megfontolás tár­gyúvá tesszük g színházi helyárak l'öleyieléséue's kérgesét. — A helyáremelés nem oldja meg teljesen a problémát, wert az érdek­lődé* hiánya a nehéz viszonyokon kívül annak tudható he elsősorban, hogy a társulat szánihelileg, megle hetősen fogyatékos és így nem is képviselheti azt a művészi színvona­lat. amelyet ez a város megszokott ós elvárhat. Ikerszinházat ? — Ezért lenne ideálig megoldás, ha Szeged és Szabadka egy színiké rületbe tömörülhetne, mert Szeged negyvenezer pengős támogatásához Szabadka városa a maga részéről szintén jelentős összeggel — hír sze­rint évi húszezer pengővel — járni na hozzá, ez a támogatás pedig elég alapul szolgálhatna arra. hogy it két városra támaszkodva a mai har­minc-harminckét tagú színtársulat helyett nyolcvantagú művész-sze mélyzetet lehessen szerződtetni. — Akadálya a megegyezésnek, hogy Szabadka is ragaszkodik ah hoz. hogy a főszezonban, tehát a téli hónapokban kapjon színtársulatot; A mai létszámmal ez megvalósítha tntlan, ha azonhan nyolcvan főnyi társulattal rendelkezünk, akkor egy idejüleg mindkét városban el soron díí előadásokat lehetne tartani. Amíg az egyik városban a prózai együttes játszik, a másikban az operett ­ónzámbl tartana előadásokat. A régi nagv társulatokban különben is minden foutosabb szerepkörre két színészt szerződtettek," tehát ba ezt a régi jó szokást követnénk, ak­kor ugy a drámai, mint a zené* műfajban két garnitúra állana a színigazgató rendelkezésére. Persze, ma nem minden szerepkörre lehet megfelelő szinészt- kapni, így általá­nos tünet, nemcsak vidéken, de a fővárosban is. hogy nincs prima­donna-utánpótlás és a bonvivúnsze­repkörrel is hasordó bajok vaunak. Nem kétséges azouban, hogy ha egy színigazgató két olyan nagylélek* szapul és fejlett művészt érzékű, nagy kulturigényn város lakossá­gának érdeklődésére számíthat, mint Szeged és Szahadka. akkor az elsőrendű tagok szerződtetése ami elsősorban pénzkérdés — jóval könnyebben megoldható, mint a mai helyzetben, amit Szeged sem fogadhat el véglegesnek. Ellenkező­leg, minden igyekezetünkkel azon vagyunk, hogy ezen változtassunk és helyreállíthassuk a szegedi szin­ház nagy múltjának nemes tradí­cióhoz méltó, emelkedett művészi színvonalát.. — Meg kell emlékeznem, még pe­dig a teljes elismerés és méltánylás hangján arról az értékes tervezet­ről. amelyet Fricsay Ferenc, a ki­tűnő karnagy-zeneszerző dolgozott ki Szeged művészeti életének új ala­pokra fektetése érdekéhon. Szívből helyeselek annak az elgondolásnak, hogy a szinházat kell a művészeti 'let középpontjává tenni, ez a gon­dolat föltétlenül érdemes a megva­lósításra. Eddig szól Pálfy polgármester nyilatkozata. Ebből kiderül, hogy a törekvés elsősorban az. hogy, Kardos ujabb színházhoz jusson. Pedig ehelyett a szegedi színházi kultúrát kellene inkább visszaállí­tani régi színvonalára. PJSJS? ItgtytPB ci mákéi grShsé^slfelscssxfékti* Több mint 16.000 pengős hagyatékot tüntettek el (A Dclmggyaiország munkatársától) Szokatlan örökségi bűnügyben hozott Ítéletet szerdán a szegedi törvényszék H ó n a y-lanácsa. Az egyik testvét lilába kereste az elhalt bátyja után maradt vagyont, mint később kiderüil, mielőtt meg nővére megérkezheieit volna, birtokba vette az egész öröksé­get. Az eltűnt hagyaték ügyet most a törvényszék büntplötanácsa tisztázta. Az ügy bonyodalmai még tavaiy májusban kezdődtek, amikor a szeged, sebészeli klinikán meghalt Rattkai József jómódú makói bazárárus. Ami­kor Rattkai halálhírét a klinika tud­tul adta, az egyik testvér: Rattkai János a vádirat szerint hozzátartozói­val együtt megtett minden intézkedért, hogy a hagyatékot eltüntesse a később érkező másik testvér, Kovács Istvánné elől. Amikor Kovácsné néhány nap múlva megérkezett Mukóra és az örökség után érdeklődött, azt a vá­laszt kapta bátyjától, ljogy az elhunyt után semmi sem maradt. Kovácsné nem nyugodott bele a dologba, mert tudta, hogy bátyjának tekintélyes va­gyona volt. Feljelentést tett ismeret­len tettes ellen a rendőrségen s a nyomozás során néhány nap alatt si­került előkeríteni a hirteien eltünte­tett vagyont. A nyomozás során meg­állapították, hogy Rattkai János ki­vette a bankból a három unoka nevére elhelyezett 6íWÖ ptűgöt, ezenkívül el­rejtett rengeteg ékszert, mintegy 10 300 pengő értekben. A detektívek félásatták Kitiltanék kertiét és hosszas kutatás után megtaláltak egy helyen 80 pen­gőt, u kert másik részében pedig 100 pengőt Amikor tovább folytatták a kutatást, a kert egyik bokra alatt ke­rek fémdobozban <Ó darab 100 pengőst találtak elrejtve. Ugyanígy előkerült a pénz többi része is. Az ügyészség vádirata alapján, amely sikkasztással vádolja Rattkai Jánost, feleségét, gyermekeit és Bagi lstvánnc nevű í'ászasszonyát, a szegedi törvényszék, biintetöegyesbirája foglalkozott az üggyel tavaly ősszel. Innen áttették .az ügyet a biintctőtanácshoz, mert aí ügyészség módosította a vádat cs sikkasztás helyett lopás bűntettével vádolta meg Ifattkaiékat. Időközben azonban Rattkai János meghalt, igy az eljárást felesége, Rattkai Jánosné, gyermekei. Rattkai Sándor cs Rattkai József, valamint Bagi Istvánné ellen folytatták tovább. A tegnapi főtárgyaláson megejtett tanúkihallgatások során megállapítot­ta a törvényszék, hogy 'a takarékköny­veket és az ékszereket az elhunyt Ratt­kai József adta át testvérének. Ratt­kai Jánosnak megőrzés végeit, ezért a vádlottak nem lopást, hanem sik­kasztást követtek el. A törvényszék sikkasztás vétségében mondotta ki bűnösnek Rattkai János né ta és i bő­napi fogházra ítélte. Rattkai Sán­dort 1 hónapi. Rattkai Józsefet !•' napi, Bagi I$tván*ét ugyancsak 15 napi fogházra it élték bűnpártolásért. Baginé büntetését háromévi próh.iidő­re felfiiffacsztetle a törvényszék*

Next

/
Oldalképek
Tartalom