Délmagyarország, 1942. március (18. évfolyam, 49-73. szám)

1942-03-25 / 69. szám

kerbszteny politikai napilap Szeged feliratban kéri a kormánytól az árviz okának megszüntetését az egyetemi épitkezések meginditását és a jogikar feiáilitását A törvényhatósági közgyűlés feliratát küldöttség nyuitja át Kállay miniszterelnöknek es Homan kultuszminiszternek 5/crűa 1942. március 2$. aviii. en. 69. sz. Ara 10 Hllfr - Havonta 2.JQ, ncőucdevru 4.291» mctli dr. Széchenyi István 8s dr. | majd a következő konkrét sérelme Kogulowicz Károly indítványát, | kct terjeszti a kormány elé: (~A Délmagyarország munkatár­tától) Nagy érdeklődés mellett folyt le kedden délután a dr. Tukats Sán­dor főispán által összehívott rend­kívüli közgyűlés, nmelyen a szegedi egyetem fejlesztésének régen húzó­dó ügyét, valamint az árvízproblé­ma sürgős és végleges megoldását tárgyalta a város törvényhatósága. A rendkívüli közgyűlés előtt ösz­Bíeült a március havi kisgyűlés, délután 4 órai kezdettel polgármes­teri előterjesztésekkel foglalkozott. Pr. Tukafs Sándor megnyitotta a kisgyülési és elsősorban a saját­hatásköri ügyek tárgyalását, ren­delte el. Pr. Főth Dezső tanácsnok sz Iskolafogászati Intézet fiOO pen­gő évi helyiségberének elengedését javasolta, úgy, bogy az intézmény a jövőben 'csak az adókat és járulé­kokat fizesse meg. A kisgyűlés el­fogadta. a javaslatot, majd Bóka Já­nos, Simon János és Szabó Lajos földbérlők házépítési kérelmét tár­é-valta a kisgyűlés. A két előbbit megszavazta, az utóbbit pedig el­Fél 5 után néhány perccel nyi- | lotta meg dr. Tukats Sándor főis­pán a. rendkívüli közgyűlést a vá­rosháza dísztermében. Megnyitó szavaiban a főispán rámutatott ar­ra, hogy törvénybe foglalt jogánál fogva összehívta a rendkívüli köz­gyűlést nz Alföld árvízproblémáit megoldó törvényhozási intézkedések kérelmezése végeit. Ugyancsak ir dítványt terjesztenek a közgyűlés elé az egyetem jogi karának vissza­állítása és az egyetemi építkezések folytatása érdekében, amelynek fon­tossága szintén nem tűr halasztást. A főispán megállapította, a köz­gyűlés határozatképességét és meg­nyitotta a közgyűlést. A tárgysorozat első pontja dr. Széchenyi István cs dr. Kogulowicz Károly törvényhatósági bizottsági tagok indítványa volt az Alföld árvízproblémáit megoldó törvényha­tósági intézkedés kérése tárgyában. Az indítványt dr. Pává Ferenc th. főjegyző ismertette az alábbiakban: — Megdöbbentő hivatalos statisz­tikai adatokkal igazolt közismert tény, hogy országunkat sújtó árn íz­károk az utolsó két évben különö­sen az Alföldön nasy méretekéi öl­töttek, Hangoztatja az indit­_VáAS. * gazdatársadalom fesyeluie­ntasította. Df. Katona István ta­nácsunk 'Antolffy György köztér­használati szerződésének megújítá­sát javasolta, illetőleg ,300 pengős évi bérének meghosszabbítását to­vábbi 5 esztendőre. A kisgyűlés eh­hez is hozzájárult. Ugyancsak meg­szavazták Kopasz Imre vállalkozó mnníkabérkiilönbözetének megtérí­tését, Korom János tűzoltó altiszt nyugdíjazási kérelmét elutasították és csupán átminősítéséhez járult hozzá a. kisgyűlés. Tárgysorozaton szerepelt még özv. Komlóssy An­dorné ellátás iránti kérelme, végül fíöek Tstván budapesti gépgyár ajánlata a vágóhíd számára egy ammóniák kompresszor, leszállítá­sára. A kompresszor teljes ára kö­zel 18.000 pengőt tesz ki, azért a fő­ispán névszerinti szavazást rendelt el. Az ajánlatot fellebbezésre való tekintet nélkiil elfogadták, miután a cég esak április 4-ig tartja aján­latát s a határidő már igen rövid. A kisgyűlés ezután áttért a rend­kívüli közgyűlés előkészítésére. zettsígét ís nyugalmát, amely. lyrl a jövőbe tekint és bí­zik * kormányzat segítségében. Azonban az Alföld népének ebben a bizalmában csalatkoznia nem sza­bad, mert ezzel ronihadöntenénk azt az erkölesi alapot is, amely ezt a legerősebb és legmegbízhatóbb nemzetfenntartó tényezőt most át­hat ja. Minthogy pedig a helyi hatóság,>k és közületek erejét messze túlhala­dó feladat volna az eredményes in tézkedesek megtétele, — mond,ja to­vább az indítvány — elérkezettnek látjuk a tizenkettedik órát arra, hogy a kormány figyelmét felhív­juk a gyökeres megoldás sürgőssé­gére. Ezért tisztelettel indítványoz­zuk. hogv Szeged törvényhatósági - bizottságának közgyűlése sürgősen írjon fel a kormányhoz cs kérjen a kormánytól olyan törvényhozási in­tézkedést, amely az Alföld ismételten visszatérő árvizproblémáit, dc az­zal egyidejűleg az öntözési problé­mákat is gyökeresen és véglegesen megoldja. Ma.irl a kisgyűlés által bemuta­tott felirati javaslatot terjesztette dr. Pá vő Ferenc a közgyűlés plénu­ma elé. A felirati javaslat rátér ar­ra, hogy Szeged város rendkívüli közgyűlésen foglalkozott Szeged és vidéke belvízrendezésének kérdésé­ycl. A felirat ezután szószerint is­A segités t. A mentési és segélyezési mun­kák végrehajtására külön teljhatal­mú kormánybiztos azonnali kiren­delését, az árvízkárosultak és az otthonukból elmenekültek megfelelő elhelyezését, természetbeni és pénz­beli sürgős segélyezését, ezzel egy­idejűleg a pusztulásra ítélt jószág­állomány sürgős s megfelelő elhe­lyezését, takarmányozását, megmen­tését, a megrongálódott lakóházak és egyéb épületek megmentésére és az elpusziilt .hajlékok újraépítésére is épitési anavag és pénzbeli segé­lyek nyújtását a 'károsultak részé­re, amennyiben ez egyáltalán lehet­séges, tenyészállatok, megfelelő ve­tőmagvak, gyiimölesfaesemeték kf­nfalását. továbbá adóelengedést, végrehajtások felfüggesztését. 2. A megrongálódott közutak' és Az árvíz-indítványhoz dr. Szó- • Chenyi István szólt hozzá. Vázolta, | milyen nagymérvű a károsodás I amelyet az évek óta ismétlődő ár­víz, okozott és okoz és kifejtette, hogy ha az Udránszky-féle tervet megvalósították volna., az árvíz ilyen keményen non sújthatta vol­na Szeged környékét. Nem hiszi, hogy egy esztendei károsodás össze­ge, ne fedezné az Udránszky-féle csa­tornázási terv költségeit. Dacára a nehéz időknek, amelyeket élünk, elő keli teremteni a pénzt, bogy pusz­tuló otthonokat, vagyonokat, mező­gazdasági javakat megmenthessünk. Azonban csak törvényhozási intéz­kedésnek lehet olyan ereje, amely véglegesen rendezné ezt a régen va­júdó kérdést. Arra kéri a közgyű­lést, fogadja el a kisgyűlés felirafi javaslatuk. Meggyőződése, hogy a kormány a legteljesebb megértéssel viseltetik a károsultakkal szemben. Dr. Kogntowicz Károly szólt hozzá szintén az árvízjavaslathoz. Olyan jelenségeket észlelt a problé­mával kapcsolatban, amelyek arra indították, hogy bizonyos kritikát gyakoroljon. Érdekesen fejtegette, hogy az Alföld hatalmas szivacshoz hasonló, amely nem a felszínen, de a mélységekben tárolja a vizet és így nem lehet tudni, hogy hány év előtti vízmennyiség fakad fel most, és árasztja el a földeket.. Nem lehet tudni, inert nincsen erre vonatkozó tudományos > kutatás, „ nincsenek öt pontja hidak sürgős helyreállítására a községek és törvényhatóságok ré­szére államsegély nyújtását Szeged székhellyel egy állandó műszaki kirendeltség haladéktalan felállítását, az Udránszky József féle csatornázási s öntözési fprv sürgős végrehajtását, a. fennsík vi­zek részére tároló medencék és vizsznhálynzó zsilipek létesítését, 4. A Duna-Tisza közi rsatornánnk szegedi terület érintésével törtéé , mielőbbi megépítését 5. A létesítendő vízmüvek fenntar tási és .'izembentartási költségeinek biztosítása érdekéből az 1923. évi XL. te. végrehajtását, azaz a hozzá­járulásrn kötelezendő fennsiki be|, \ vízterület társulati érdekeltségének megalakítását szerveink, amelyek ezzel a kérdéssel elsősorban tudományosan foglal­koztak volna. Dr. Kogntowicz Ká­roly számtalanszor vetette fel ezt a kérdést, az Alföldkutató Bizott­sággal és egyéb tudományos szer­vekkel. kapcsolatban. Talán mórt sem volna késő a tudományos vizs­gálat, elindítása olyan jelenségek kivizsgálásra, amelyek nem tartoz­nak a mérnöki hivatal hatáskörébe. Dr. Kogulowicz Károly hozzá­szólására Wagner Gyula műszál l tanácsos reflektált és azon meggyő­ződését hangoztatta, hogy csupán a szegénység volt az oka annak, hogy nem mentesítették' eddig nz árvíztől a város felső vidékét. Itt az ideje, hogy — mint a felirat is mondja — törvényhozásilag kényszerítsék ezí a vidéket az ánnontcsitcshez való csatlakozásra. Egyébként meggyő­ződése az is. hogy a víz. ami most rombol a határban, az elmúlt, szo­katlanul kemény tél és a sok bó kö­vetkezménye és uetn geológiai je­lenség. Ö csak. gyakorlati tapaszta­lataira támaszkodik ebben is. dc ál­lítja ezenfelül, bogy a mérnökök nemcsak gépszerű, dc tudományos munkát is végeznek. Dr. Tukats Sándor főispán re­gisztrálta. hogy a hozzászólások minden oldalról megvilágították a vitát, majd feltette q kérdést, a közgyűlés elfogadja-e qz Indít­ványt. A közgyűlés nz Indítványt egyhangú lelkesedéssel elfogadta. Az Alföldi árvizproblémáinak sürgős megoldása Kío$u!owfcz Károly hozzászólása

Next

/
Oldalképek
Tartalom