Délmagyarország, 1942. március (18. évfolyam, 49-73. szám)

1942-03-25 / 69. szám

Szeged áldozata a teljes egyetemért Meskó Zollón szólt hozzá. Javasolja, liogy az egyetemi memorandumot, úgyszintén az árviz-feliratot is egy szűkebbkörű küldöttség vigye fel Budapestre a miniszterelnökhöz és a kultuszminiszterhez. Dr. Széche­nyi István válaszolt dr. Meskó Zol­tán egyes kitételeire és kifejtette, azon meggyőződését, hogy azok, akiket Isten az ország élére állított, mindig helyesen és az országos szempontokat tartva szem előtt, emi fekszenek mindnyájunk javára. D--1 lyesli. hogy deputáció adja 44 mindkét memorandumot a kor­mányférfiaknnk. A közgyűlés az egyetem fejlesz­tésére és a jogi .kar visszaállítására vonatkozó feliratot is nagy lelke* sedéssel tette magáévá. Több tárgy nem lévén. dr. Tukats Sándor fő­ispán a közgyűlést bezárta. Giötííckkr me£ii€spüspöh és Bálint József képviselő beszéde a Kaioiiku; leíínueöyieteh alsóvárosi diszginm sén Aa egyetem két létkérdése: az építkezések folytatása és a jogi kar felállításának ügye következett a tárgysorozaton. Az egyetemi indít­ványt dr. Back Lajos aljegyző ol­vasta fel az alábbiakban? Dr. Széchenyi István és.-társai in­rjitvúnyoz/ák a közgyűlésnek, liogy intézzen feliratot a kormányhoz, amelyben a/, egyetemi építkezések tol >tatását, mindenekelőtt ny, elme­gyógyászati klinika halndéktolan felépitését, végiil a szeged egyetem jogi karának megszervezését kén. Az imlitvá nj indokolása elmond­ja, hogy S/ejred és a kormány kö­zött a húszas években kétoldali szerződés jött létre s noha Szes-od ebben a szerződésben mrgállapitott kötelezettségeit messzi tulnienöteg mintegy 23 millió pengőt meghaladó összeggel járult hozzá az egyetemi építkezésekhez, a kormánv részéről még ma sem történt meg az elme­gyógyászati klinika, nz orvosi el­méleti intézetek és az egyetem köz­ponti épületének felépítése. Az építkezések költségeinek fede­zetéről az állami költségvetésben már gondoskodtak, viszont az épít­kezések még ma sem kezdődtek meg. Szeged város közönsége aggoda­lommal és türelmetlenséggel figyeli a fejleményeket. Fontos honvédelmi érkekek követelik, hogy az elme­gyógyászati klinika részéről lefog, lalt épületek haladéktalanul eredeti rendeltetésüknek adassanak viss/a. .A klinikára nemcsak az orvoskér­dés, hanem a Délvidék közegészség üc.vi szempontjából je feltétlenül »ziikség van. másfelől a város kő zönsége a magyar egyetemek épít­kezésének történetében páratlanul ál. A felirati invaalnt első része hi­vatkozik azokra • nagy áldoza­tokra, amelyeket Szeged hozott az. egyetem megalapítására, — A város sohase panaszolta fel a menekült egyetemért hozott rend­kívül súlyos, a szó szoros értelmé­ben erején felüli áldozatokat, de mindenkor szamot tartott és számot tart arra, hogy áldozutossága a kormányzat és a törvényhozás ré­széről méltánylással találkozzék és az egyetemi építkezések folytatásá­val és befejezésével az állani is ele­get foj tenni azon kötelezettségének, amit Szeged város áldozatának el­fogadásával, sőt igénylésével szem­ben vállalt. A továbbiakban hivatkozik a fel­irati javaslat azokra a tárgyalá­sokra, amelyek a város hatósága és kormány-hatósági tényezők kö­zölt lefolytak az egyetem integri­tásának visznállitásával kapcsolat­ban, majd a következőket mondja: — Amikor Isten segítségével és dicső honvédeink nagyszerű fegy­vertényével néhány nappal a Kor­mányzó ur őfőméltósága hadparan­csának kiadása után Bácska vissza­tért _ és semmi okunk sincs kétel­kedni abban, hogy ezeréves ősi jus­sunk többi részét is visznkapjnk egészen természetes, hogy felmerült ezáltal a reánk nézve oly aktuálissá vált kérdés: ml történik a jogi fa­kultás megnyitásával és az egyete­mi építkezések továbbfolytatásával. Osztály­sorsjegyek az I. osztályú húzásra kaphatók Osvath .stván 1XT labor u. 3. (Adóhivatal épület.) ló áldozatkészségére való tekintettel jogsai várja az immár egv évtizede szünetelő egyetemi építkezések új­ra megindítását és mielőbbi végle ges befejezését. A jogi kar felállításával kapcso­latban kifejli a javaslat indokolá­sa, hogy a fakultás vissznltelvezé sét már a törvény is kilátásba he­lyezi. Az időpontot illetőleg legil|s tékesebb tényezők az ígéreteket olyan feltétekhez kötötték, ame­lyek egy éve szinte nemvml mér­tékben teljesültek. Amig fennálló akadályok puszán adminisztratív jellegűek, amelynek megszüntetésire szintén meg van a (örvényes alap. Amikor a város közönsége s? egyetem érdekében példátlan aldí zalait meghozta, bízott benne hogy a hazaköltöző Ferenc József tudi, mányegyefem helyén egy u, teljes egyetem fogja a munkát folytatni. A város közön,, ége belátja hogv 1940-hen a három vidéki •jíyitem nek áldoz ltot kellett hoznfe. Miní­liogy azonban két költségvetési esz­tendő már elm.ilt és az intézi; dé­sek Szeged kárára aránytalan ál­dozatot kívántak meg a hallgatók létszáma tekintetében, elérkezettnek látja az időt arra. hogy e rendkí­vüli intézkedések helyére most -oár ezek megszüntetésével végteges in­tézkedések történjenek. Mig ugyanis az 1939 10 es eszendő 1200 jogászt vitt el, ami legalább 1100 hallgató veszteséget jelent. Pécs egyeteme -záz hallgatót sem veszi p. Debre­cenben pedig n esökkentA rendelke­zések a hallgató létszám növekedé­sét eredményezték. Ezután a kisgyűlés előterjeszté­séhen a következő feliratot olvasta fel rlr. Back Lajos aljegyző; Hivatkozik a felirali javaslat ar­ra. hogy a várua határozott Ígére­tet kapott, hogy a jogi fakultás el­ső és második évfolyamát már az 1911 — 12. tanévben feltétlenül meg­nyitják és sor kerül az egyetemi építkezések folytatására is. Áz egye­temi építkezések folytatása nemcsak az egyetemnek, de a városunk is elsősorban fontos erdeke. Az. egye­tem központi épületét a királyi Íté­lőtábla engedte át a Ferenc József­tiidományegyetemnck és az épület az akkor létesült szerződés értel­mében már » Ferenc Józ*cMudo­mányegyctem hazaköltözésekor I visszaadandó lett volna az ifefőtaH­la részére, annál s inkább, mert a I régi országrészek viszntérésével a szegedi Tábla olyan arányban nö­vekszik. hogy az eddigi kényelmet­len. é.s elégtelen helyiségek végkép­pen nem felelnek meg a magas bí­róság terjedelméhez és tekintélyé­hez mérten, méltán támasztható leg­elemibb követelményeknek. Az el­megyógyászati klinika (elépítése pedig sürgeti a honvédelmi érdeke­kor. és az orvosképzésen kivjil a Délvidék közegészségügye is. — A város közönsége belátja — folytatja a felrati javaslat . hogy az, 1911. évben a kolozsvári egye­tem érdekéhen * három vidéki eeve­temnek áldozatot kellett hozna, mi­után azonban az idevonatkozó in­tézkedések a másik két vidéki egye­temmel szemben Szegedtől követel­nek igen axánvtalan áldozatokat, elérkezettnek látja az időt a rend kiviili intézkedések helyébe ezek megszüntetésével most már a kér­dés végleges megoldását kérelmez­ze. A törvényhatósági bizotfs-fg igazságának teljes tudatában mély tisztelettel kéri a kultuszminisztert, hogy kegyeskedjék az elmegyógyá­szati klinika felépítését, valamint a Horthy Miklós-tudományegyetem jo­gi karának felálltását már az 1912 — 43. tanévre elrendelni. Az egyetemi indítványhoz dr. (A Délmagyarország munkatár­sától) A szegedi Katolikus Legény­egyletek kedden este díszgyűlést rendeztek Szent József tiszteletére az alsóvárosi kultúrházban. A dísz­gyűlést templomi iinmepség előzte meg az alsóvárosi templomban. Az este 8 órakor kezdődő dísz­gyűlésnek az adott külön jeleutősé­get. hogy az erdélyi legényegyletek néhány vezetőjének kíséretében el­jött arra Bálint József, Kolozsvár országgyűlési képviselője, az ottani legényegyletek elnöke, aki beszédet mondott, a szegedi ifjúság előtt. A zsúfolásig telt teremben meg­jelent dr. Glattfelder Gyula me­gyéspüspök is, aki Kapossy Gyula püspöki tanácsos, egyházmegyei el­nöknek a díszgyűlést megnyitó sza­vai után rövid beszédben örömmel üdvözölte az erdélyi vendégeket és a nagyszámban megjelent, legény­es.v leli ifjúságot. Lelkesedés tölti el a szivet — mondotta a megyés­püspök —• amikor látja, hogy a munkásifjúság megérti a hívó szót. Ránfútatott. hogy a munkáskérdés nem kizárólag bérkérdés. Az ele­gendő bért kétségtelenül meg kell adui minden munkás számára, de a munkáskérdés csak akkor van megoldva helyesen, ha anyagi hely­zete mellett lelki helyzete is ren­dezve van. Éneikül a munka osak robot. Szent. József példájára hivat­kozott. mint amely minden munkás­életnek példája lehet és alkalmas arra. hogy elősegítse a munkásság sorsának jobbrafordulását — Legyetek mindnyájan aposto­lai a szentjózsefi szellemnek — mondotta a püspök —, amely a mű­helyből is szentélyt, Csinál Beszéde végén áldását adta a h'szgyűlés résztvevőire. Bálint József országgyűlési kép­viselő a magyarság sorskérdésoi­vel foglalkozó beszédében ismételte azokat a küzdelmeket, amelyeket az erdélyi katolikus legényegyletek a román megszállás 20 esztendeje alatt átéltek a magyarság magatar­tásáért. Felhívta a figyelmet ezzel kapcsolatban azokra a feltételekre, amelyeknek betartásával a mai kö­rülmények között megtarthatjuk magyarságunkat. Első és legfonto­sabb feltételnek a független orszá­Részletre mindenkinek adok cs készítek első­rendű kivitelben külföldi fából. Kombinált szobát 600 P-iőI, úgy­szintén tele szép diófahálószobát 700 P-től, konyhát 280 P-től, elő­szobát 240 P-töl KAHUSZS müasztalos Kossuth Laios-sueárut 5. szám alatt got jelölte meg, majd arra hivta fel a figyelmet, hogy vannak földi ba* rátáink, akikkel együtt menetel most nemzetünk, de nem szabni} megfeledkeznünk égi patrónusainka ról sem, így a munkásifjúság Szcmí Józsefjéről, valamint a magyareásj szentjeiről, akik az Úristen trónu­sa előtt eszközlik ki számunkra boldogabb jövőt A nagyhatású beszéd ntán 4 díszgyűlés közönsége lelkesen iin-* nenelte a kiváló szónokot. Rendelet a buza és rozs kiőrlési arányáról Budapest, március 24. A hivafa' los lap március 25-iki száma közlí a közellátásügyi miniszter rendefeJ tét a buza és rozs kiőrlési aránya* nak megváltoztatásáról. A rerid'jel értelmében a kereskedelmi vegyeú és vámőrlcssel foglalkozó malm"W búzából legalább 82 százalék, de leg­feljebb 85 százalék, rozsból legalább 77 százalék, de legfeljebb 80 széna, lék tiszta súlyú lisztet köteleseic ki' örülni. Csak a következő Usztfajtátí állíthatók elő: búzából legalább 20 százalék, de legfeljebb 21 százuléli finomliszt (búzadara és nullásliszt); illetőleg egységes kenyérliszt, rozst ból egységes rozsliszt. A rendelet 1942. április 1-én lép életbe. Az olasz iöldmivelésí minisz­ter látogatása Budapesten Budapest, március 24. Paresclii Carlo olasz földművelésügyi mp niszter kedden Budapestre érkezett] Az olasz miniszter délután meglátó* gatta báró Bánffy Dániel földműt velésügyi minisztert, majd Kállati miniszterelnöknél. Remény i-SchnclA ler és Varga minisztereknél tett lá­togatást. Este bankett volt tisztele­tére a Gellért-szállóban, itt felkö­szöntök hangzottak el. (MTI) Rendelet a zsidó orvosok szakorvosi képzéséről Budapest, március 24. A hivatalo* iap szerdai száma közli a belügymi­niszter rendeletét a zsidó orvosok zyn* korluti és szakorvosi képzéséről. Zsi­dónak tekintendő orvosuk gyakorlati képzésre a rendelet szerint nem vehe­tők fel, szakorvosi képzésben prdig csak akkor aészesithi tók, ha tagjai va­lamely kerületi orvosi kamarának. Ezek az intézkedések nem vonatkoz­nak a zsidó jellegű egészségügyi in­tézményekhez gyukorlati, illetve szak­orvosi képzésre felvett orvosokra. A rendelet kihirdetése napján lép ha­tályba. A hatálybalépés időpontjától a gyakorlati szakorvosi képzésben ré­szesülő zsidó orvosok képzését ny.oJe nap alatt uics kell szüntetni. A törvényhatósági közgyűlés felirata Hóman kultuszminiszterhez

Next

/
Oldalképek
Tartalom